Évzáró Találkozó az Állatkertben – 2022
Két év kihagyás után idén december 17-én, szombaton az Állatkert Barlangtermében ismét megrendeztük Szakosztályunk hagyományos Évzáró Ülését.
A közel 70 résztvevőnek elsőként Babocsay Gergely számolt be a Szakosztály egész éves munkájáról, melynek keretében számos rendezvényen is részt vettünk, ahol önkénteseink segítségével mutattuk be az érdeklődőknek a hazai hüllőket és kétéltűeket. A nyár folyamán sok lelkes fiatal részvételével, sikerrel rendeztük meg a már hagyománnyá vált Herptárbort, valamint az év hüllőjéhez kapcsolódó rajzpályázatunkra is számos szebbnél-szebb alkotás érkezett. A magyarországi gyíkfajokat bemutató vándorkiállításunk pedig az év során összesen 14 helyszínen, több mint 160 napon keresztül tette lehetővé a hazánkban előforduló gyíkok alaposabb megismerését. A fokozottan védett fajokra koncentráló védelmi programjaink közül ezúttal a kaszpi haragossikló program eredményeiről hallhattak a résztvevők Halpern Bálint előadásában. Ezt követően ismét Babocsay Gergely tartott érdekes képes beszámolót Mílosz, Kréta és Izrael herpetofaunájáról.
A rendezvény utolsó előadása keretében került sor a Herptérkép idei eredményeinek ismertetésére, valamint a legaktívabb felhasználóink év hüllőjével díszített ajándéktárgyakkal történő díjazására.
A legtöbb adatpontot az év során feltöltő és a legtöbb fényképes adatot küldő kategóriában ugyanaz a három személy került a dobogóra: Varga Zsolt végzett az első helyen 283 feltöltött adattal, valamint 281 fényképes adatponttal. A második helyet idén Wenner Bálint érdemelte ki, akit Szatmári Gergely követett a képzeletbeli dobogó harmadik fokán.
Az idei évben regisztrált felhasználóink közül a legtöbb adatpontot Szalóky Ildikó - és „Herptáboros” gyermekei – töltötték fel.
A fényképpel illusztrált megfigyelések közül az év legszebb fotóját Aliczki Manó küldte be egy villamos-sínekre tévedt barna varangyról. A második helyen Wenner Bálint közönséges lábatlangyík fotója, harmadik helyen pedig Németvári Nóra fali gyíkról készült fotója végzett.
Az idei év legérdekesebb fotóját Ujhelyi Sándor küldte, aki egy fürge gyíkot zsákmányoló szalakótát kapott lencsevégre.
Az idei év fajáról, a homoki gyíkról Csekés Róbert készítette a legszebb, első helyet érdemlő fényképet.
A díjazott képeket és még további 50 legszebb képet tartalmazó válogatást ide kattintva lehet megtekinteni.
A díjkiosztó után a résztvevők által hozott ételek és italok teljes elfogyasztására tett kísérlet ugyan kudarcba fulladt, de a hagyományos „tarisznyaparti” ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket és egy kicsit összekovácsolta az egybegyűlteket.
Az esemény zárásaként két vezetett, állatkerti túra közül választhattak a résztvevők, mely során a Cápasuli és a Mérgesház lakóival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az Állatkert stábjának ezúton is külön köszönjük a rendezvényhelyszínt, a vezetett túrákat és a gördülékeny lebonyolításban nyújtott segítséget.
Mindenkinek Kellemes Ünnepeket és kétéltűekben és hüllőkben gazdag, Boldog Új Évet Kívánunk ezúton is!
Az eseményről készült képválogatás ide kattintva tekinthető meg.
TermészetLesen
A TermészetLesen program egy lakosságnak szóló adatgyűjtő program, amelyben bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. 5 olyan egyszerű adatgyűjtő program tartozik ide, amelyeket akár közvetlen lakókörnyezetetekben is alkalmazni tudtok, az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet. A programok bár egyszerűek, mégis értékes adatokkal segítheted az MME munkáját.
Kattintson az egyes ikonokra, hogy bővebb információt kapjon az egyes adatgyűjtő programokról!
A Téli madárles az etetőn és környezetében megjelenő madarak megfigyelési adataira koncentrál, míg a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtésre a Tavaszi természetles felület alkalmas. A lakosság kedvenc madarait, a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés, ablaknak ütközés következtében vagy egyéb okból elpusztult, sérült állatok bejelentését is lehetővé tevő applikáció a TOTEM névre hallgat.
Vegyen részt adatgyűjtő programjainkban, számoljunk együtt, mert minden adat számít!
A TermészetLesen program létrejöttét a LIFE NGO4GD(HU/000037) "Közösen a természetért" elnevezésű pályázat támogatta.
MME Ritkaságvadász Szakosztály
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ritkaságvadász Szakosztálya 2021 nyarán alakult Hortobágyon azzal a céllal, hogy a Magyarországon előforduló ritka madarak adataival és azok megfigyelésével foglalkozó szakembereket és érdeklődőket összekapcsolja.
A ritka fajok előfordulásait regisztráló és hitelesítő Nomenclator Bizottság (MME NB) 1985 óta végzi munkáját és ezután a szakosztály keretein belül végzi majd tevékenységét, mint állandó munkacsoport. A hazánkban valaha előforduló madarak jelentős része szórványos és ritka, ezért a hazai madárfauna nagy része a szakosztály látókörébe tartozik. A világszerte veszélyeztetett fajok adatainak gyűjtése is nagyon fontos, példaként említhetnénk a mára már valószínűleg kipusztult vékonycsőrű póling adatait, amely hazánkban rendszeres átvonuló volt.
A szakosztály fő feladatait a következő pontokban határozta meg:
1. Magyarországon előforduló ritka madarak felderítése.
2. Magyarországon előforduló ritka madarak előfordulási adatainak gyűjtése.
3. Magyarország területén előforduló madárfajok listájának bővítése.
4. A ritka madarak, mint indikátorok előfordulási adatainak elemzése.
5. A klímaváltozás madárvilágra gyakorolt hatásának vizsgálata Magyarországon.
6. A ritka madarak előfordulását hitelesítő Nomenclator Bizottság működtetése.
7. A ritka madarak etikus megfigyelésének és a madárhatározás korszerű módszereinek népszerűsítése.
A szakosztály összehozza a hazai terepmadarászokat, ritka madárfajokat kereső és ritka madárfajok után kutató, valamint a ritka madarak előfordulásai után érdeklődő madarászokat. A szakosztályon belül lehetőség nyílik a hazai madártani információk bővítésére, madárhatározási ismeretek bővítésére és szakmai konzultációra. A szakosztály fontos feladatnak tartja, hogy a folyamatosan bővülő ritka madár adatokat publikálja, melyet a Nomenclator Bizottság évente rendszerezve tesz meg. Emellett céljai között szerepel a Magyarország Madarainak Névjegyzékét is 10 évente aktualizálni.
A szakosztály állandó éves találkozója és taggyűlésének helyszíne a Terepmadarász Futam, de emellett egyéb szakmai programokat is tervez az érdeklődőknek. A szakosztály elindította az égbolt figyelő nap kezdeményezést (Sky Watch Hungary), amely nyitva áll minden érdeklődő számára minden évben. Itt meghatározott megfigyelő pontok vannak az országban, de bárki és bárhonnan (akár saját teraszról vagy erkélyről) részt vehet ezen az eseményen!
Twitcher Group of Birdlife Hungary is a network of people with a keen interest in rare birds formed in summer of 2021 in the Hortobágy. Our main mission is to locate rare birds, collect rare bird data, increase the bird list of Hungary, teach bird identification, and study the occurrence of rare birds as indicators of climate change as well as to promote the ethical way of observing rare birds. We also have various field programs from our Sky Watching Hungary Day to the annual Bird Race. If you are interested in rare birds of Hungary you will like our group!
Elérhetőségek:
A vezetőség e-mail címe: ritkamadarak@mme.hu
Elnök / Group leader: Selmeczi Kovács Ádám
E-mail: birding@fotoska.hu
Titkár / Secretary: Oláh János
E-mail: sakertour@gmail.com
Nomenclator Bizottság titkár / Rarities Committee Secretary: Gál Szabolcs
E-mail: nomenclator@birding.hu
Hivatalos Facebook oldal / Official Facebook page: https://www.facebook.com/ritkasagvadasz
Nagy lilik, aki lemaradt a Tatai Vadlúdsokadalomról
Egy magyar gyűrűs nagy liliket fényképeztek éppen a Tatai Vadlúdsokadalom hétvégéjén, november 25-én Belgiumban (Filip De Ruwe).
A ludakon, hattyúkon gyakran alkalmaznak nyakgyűrűket, ami alapján sokkal könnyebb a madarak azonosítása, de ezt a nagy liliket a mindössze egy centiméter magasságú fémgyűrűje alapján sikerült azonosítani. Ez az első ilyen eset a hazai madárgyűrűzési adatbankban.
A Belgiumban fényképezett nagy lilik fémgyűrűje (Fotó: Filip De Ruwe)
Ezt a példányt, harminc társával együtt 2013. február 28-án fogták be és jelölték a Zámoly határában lévő víztározónál. A befogáshoz az Alterra kutatóintézet (Hollandia) munkatársai, hazai szakemberek (Szinai Péter, Szalai Gábor) segítségével vetőcsöves tarlóhálót használtak. A madarak közül öt kapott műholdas nyomkövető eszközt (ezek mozgási adatai sok más példányéval együtt láthatóak az online Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban (https://migrationatlas.org/node/1789 oldalon, a „Tracking projects” ikon bekapcsolását követően). A többi 26 nagy liliket nyakgyűrűvel jelölték meg, köztük a most megfigyelt madarat is, ám ez elhagyta (letörhetett vagy valami más módon elvesztette) a nyakgyűrűjét az utóbbi két évben. Előtte 12 alkalommal került szem elé Németországban és Belgiumban a téli hónapokban, legutoljára 2020. december 12-én azonosították a nyakgyűrűje alapján a mostani megfigyelési helyétől nem messze.
A Belgiumban fényképezett nagy lilik megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
Magyarországon mindössze 205 nagy liliket gyűrűztek ezidáig, közülük jelenleg a most Belgiumban megfigyelt példány a legidősebb megkerült madár. A teljes EURING adatbankot nézve a legidősebb ismert gyűrűs vadonélő nagy lilik 25 éves volt, azt Hollandiában jelölték és végül vadászat áldozata lett.
A 2013-ban Zámolyon gyűrűzött nagy lilikek megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
A 2013-ban Zámolynál megjelölt 31 nagy lilik közül 19-ről érkeztek később megkerülési adatok a Madárgyűrűzési Központba, elsősorban itthonról és a környező országokból, de volt madár, amit Bulgáriában figyeltek meg, vagy Oroszországban, Kazahsztánban lőttek le. A most Belgiumban megfigyelt hazai gyűrűs madár telelőterületet váltott és a Germán-alföldön tölti a hideg hónapokat, ezért a Tatai Vadlúdsokadalomról is lemaradt..
Egy nagy lilik műholdas jeladót kap (Zámoly, 2013., Fotó. Lukács Katalin Odett)
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika tundráin fészkel. A Kárpát-medence fontos vonuló és telelőterülete az Oroszország észak-, északnyugati területein, különösen a Tajmir-félszigeten fészkelő állománynak. Egyes éjszakázó és pihenő helyeken ilyenkor többtízezres csapatok gyűlnek össze, mint például a Tatai Öreg-tavon.
További információ és megkerülési térképek a nagy lilikről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ansalb
A nagy lilik megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban: