Brit gyűrűs pajzsoscankó Magyarországon

Egy Skóciában gyűrűzött pajzsoscankót figyeltek meg május 6-án, Magyarországon.

A gyűrűs pajzsoscankót Csornán, a cserépgyár mellett elterülő rekultivált agyagbánya területén fényképezték le (Győri Miklós). Mivel a madáron a fémgyűrű mellett színes, kódos műanyag jelzőgyűrű is van, könnyű volt az egyedi azonosítás. Ezt a példányt 2016. szeptember 2-án jelölték Északkelet Skóciában, az Ythan folyó torkolatvidékén.


A Skóciában gyűrűzött, megfigyelt pajzsoscankó megkerülési térképe
(Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első brit gyűrűs pajzsoscankó, ami megkerült Magyarországon. Itthon korábban 44 külföldi gyűrűs példány került meg. Ezek közül hármat a telelőterületükön, Afrikában gyűrűztek, Szenegálban (2 példányt) és Maliban. A többi Európában kapta az egyedi azonosítóit, Beloruszban (10 példány), Csehországban (3 pld.), Finnországban (7 pld.), Hollandiában (12 pld.), Németországban (2 pld.), Norvégiában (2 pld.), Olaszországban (2 pld.), Svédországban és Ukrajnában (2 pld.).

Magyarországon eddig közel kétezer pajzsoscankót gyűrűztek a vonulási időszakokban. Ezek közül eddig 42 madár került meg külföldön, a legtöbb a szomszédos Ausztriában (19 példány). Afrikai országokban összesen hat hazai gyűrűs pajzsoscankó került eddig meg, Mauritániában, Maliban (4 pld.) és Tunéziában. A többi magyar gyűrűs példányt Észtországból, Finnországból (3 pld.), Hollandiából (5 pld.), Lengyelországból, Montenegróból, Litvániából (3 pld.), Németországból, Olaszországból és Oroszországból (3 pld.) jelentették vissza. A legtöbb megkerült madár színes jelölésű volt, azonosításuk ez alapján történt.


Brit gyűrűs pajzsoscankó (Fotó: Győri Miklós)

A pajzsoscankó Eurázsia északi területeinek mocsaraiban, láprétjein költ. Hosszútávú vonuló, az északeurópai állománya a telet Nyugat-Afrika Szaharán túli területein tölti. Ősszel és tavasszal nagy számban vonul át a Kárpátmedence vizes élőhelyein.

További információ és megkerülési térképek a pajzsoscankókról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phipug

A pajzsoscankó megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1696

Francia gyűrűs kékbegy Magyarországon

Egy francia gyűrűs kékbegyet fényképeztek le április 23-án, Soponya határában (Zsebők Tamás).

A madarat megfogás nélkül azonosították, az apró fémgyűrű számát a fényképekről lehetett leolvasni. Az utóbbi években egyre gyakrabban kapunk ilyen adatokat a Madárgyűrűzési Központba. Míg korábban inkább csak a színes gyűrűs madarak vagy a nagyobb testű fajok egyedeit sikerült megfogás nélkül azonosítani fényképről, ma már több énekesmadárfaj gyűrűs példányait fényképezik le, itthon és külföldön. Ez a második kékbegy adat a madárgyűrűzési adatbankban, aminek fényképről sikerült leolvasni a fémgyűrűszámát. Korábban egy magyar gyűrűs példányt Ausztriában figyeltek meg.


A megfigyelt kékbegy megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Soponyánál fényképezett francia gyűrűs madarat 2022. augusztus 29-én gyűrűzték Marseille közelében (Marais-de-Lilon). Magyarországon ez a harmadik francia gyűrűs kékbegy, ami megkerült, korábban kettőt visszafogtak, egyet Fülöpházán, 1976-ban és egyet a Szeged melletti Fehér-tavi Ornitológiai Táborban, 2015-ben. A francia gyűrűs madarakon kívül itthon eddig belga, cseh (3 példány), horvát, lengyel, német (2 pld.), osztrák, spanyol (5 pld.), svájci, szerb és szlovén (2 pld.) gyűrűs kékbegyek kerültek meg.

A Magyarországon eddig meggyűrűzött 7572 kékbegy közül 34 példány került meg külföldön, leggyakrabban a szomszédos országokban. A Kárpát-medencén túl Csehországban, Franciaországban (6 példány), Olaszországban (5 pld.) és Spanyolországban (10 pld.) kerültek meg hazai gyűrűs kékbegyek.


Külföldi vonatkozású kékbegy megkerülések térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A kékbegy Eurázsia jelentős részén előfordul. A nádasok szegélyzónájában, csatornapartokon, halastavak partmenti részein fordul elő leginkább. Magyarországon áprilistól szeptemberig látható. Az európai állományok a telet elsősorban Dél-Nyugat Európában töltik.


A kékbegy apró gyűrűjének részlete (Fotó: Zsebők Tamás)

További információ és megkerülési térképek a kékbegyről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-lussve

A kékbegy megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1800

Magyar gyűrűs gulipán Mauritániában

Január végén egy Magyarországon jelölt gulipán hullott el Mauritániában, az Atlanti-óceán partjánál, a fővárostól (Nouakchott) nem messze.

Ezt a gulipánt 2022. május 25-én a fészkelőterületén, a Dunatetétlen határában elterülő Bába-széken (Kiskunsági Nemzeti Park) fogták meg és látták el GPS jeladóval (Barna Krisztián, dr. Sápi Tamás). Mindez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet projektjének keretén belül valósult meg (dr. Boros Emil projektvezető, Lánczos Zsuzsanna projekt asszisztens).

 


A jeladóval ellátott gulipán (Fotó: Barna Krisztián)

A jeladós madaraknak a kutatók általában nevet adnak, ezt a gulipánt Flippernek nevezték el. A madár viszonylag korán, már július elsején elhagyta Magyarországot, feltehetően a súlyos aszály miatt. A nyarat Olaszországban töltötte, majd onnan október végén átrepült Tunéziába, majd Algéria, Marokkó, Nyugat-Szahara érintésével Mauritániába repült.

 


Flipper útvonala (ELKH, Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet)

Mivel a madár jeladója napok óta egy helyről küldött adatokat, feltételezhető volt, hogy valami gond van vele. A madárgyűrűzési központok szövetségén (EURING) keresztül sikerült felvenni a kapcsolatot egy helyi lakossal (Frédéric Marret), aki felkereste az adott helyet és megtalálta a gulipán tetemét. Az elhullás oka nem állapítható meg.

 


A megtalált madár (Fotó: Frédéric Marret)

Magyarországon eddig kétezer gulipánt gyűrűztek, amelyek közül 32 példány került meg külföldön, a legtöbb Európán belül, a Kárpát-medencétől délre, délnyugatra, illetve nyugati irányban. Mind közül a most megtalált madár a legtávolabb megkerült hazai jelölésű példány. Afrikában még kettő magyar gyűrűs gulipán került meg, 1955-ben és 1977-ben, Tunéziában.

 


Az elhullás oka ismeretlen, a fészkelőhelyétől légvonalban 4506 km-re pusztult el (Fotó: Frédéric Marret)

A gulipán fokozottan védett, rendszeres fészkelő partimadarunk. Márciustól novemberig lehet megfigyelni a síkvidékek szikes tavain vagy sekély időszakos kiöntéseken, tavakon. Vonuló madárfaj, a telet elsősorban a Földközi-tenger partvidékein, és Északnyugat-Afrika pervidékein tölti.

További információ és megkerülési térképek a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

A gulipán megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1701

Magyar gyűrűs fehér gólya Dél-Afrikában

December 29-én egy magyar gyűrűs fehér gólyát figyeltek meg a Dél-afrikai Köztársaságban (Addo Elefánt Nemzeti Park), az Indiai-óceán partjától mindössze 25 km-re. A madárról fénykép készült (Jaco Ras), a színes gyűrű kódja alapján került azonosításra.

Ezt a gólyát idén júniusban, fiókakorában fészekben gyűrűzték Nemescsóban (Vas megye, Harsányi Krisztián). A kirepülését követően megfigyelték a faluban, valamint augusztusban a Szombathelyi szeméttelepen is. A gyűrűzés és az afrikai megfigyelés közötti távolság légvonalban 9037 km. Hazai gyűrűs madár korábban ilyen távol a jelölési helyétől még nem került meg.


A megfigyelt fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A korábbi „csúcstartó” egy másik Dél-Afrikában kézrekerült fehér gólya volt, amit Darnózseliben gyűrűztek (9003 km). A hazai madárgyűrűzés kezdete (1908) óta összesen 58 magyar gyűrűs fehér gólya, egy kék vércse és egy küszvágó csér került meg a Dél-Afrikai-Köztársaságban.


Magyar gyűrűs fehér gólya Dél-Afrikában (Fotó: Jaco Ras)

További információ és megkerülési térképek a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

A fehér gólya megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1833

Nagy lilik, aki lemaradt a Tatai Vadlúdsokadalomról

Egy magyar gyűrűs nagy liliket fényképeztek éppen a Tatai Vadlúdsokadalom hétvégéjén, november 25-én Belgiumban (Filip De Ruwe).

A ludakon, hattyúkon gyakran alkalmaznak nyakgyűrűket, ami alapján sokkal könnyebb a madarak azonosítása, de ezt a nagy liliket a mindössze egy centiméter magasságú fémgyűrűje alapján sikerült azonosítani. Ez az első ilyen eset a hazai madárgyűrűzési adatbankban.


A Belgiumban fényképezett nagy lilik fémgyűrűje (Fotó: Filip De Ruwe)

Ezt a példányt, harminc társával együtt 2013. február 28-án fogták be és jelölték a Zámoly határában lévő víztározónál. A befogáshoz az Alterra kutatóintézet (Hollandia) munkatársai, hazai szakemberek (Szinai Péter, Szalai Gábor) segítségével vetőcsöves tarlóhálót használtak. A madarak közül öt kapott műholdas nyomkövető eszközt (ezek mozgási adatai sok más példányéval együtt láthatóak az online Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban (https://migrationatlas.org/node/1789 oldalon, a „Tracking projects” ikon bekapcsolását követően). A többi 26 nagy liliket nyakgyűrűvel jelölték meg, köztük a most megfigyelt madarat is, ám ez elhagyta (letörhetett vagy valami más módon elvesztette) a nyakgyűrűjét az utóbbi két évben. Előtte 12 alkalommal került szem elé Németországban és Belgiumban a téli hónapokban, legutoljára 2020. december 12-én azonosították a nyakgyűrűje alapján a mostani megfigyelési helyétől nem messze.


A Belgiumban fényképezett nagy lilik megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon mindössze 205 nagy liliket gyűrűztek ezidáig, közülük jelenleg a most Belgiumban megfigyelt példány a legidősebb megkerült madár. A teljes EURING adatbankot nézve a legidősebb ismert gyűrűs vadonélő nagy lilik 25 éves volt, azt Hollandiában jelölték és végül vadászat áldozata lett.


A 2013-ban Zámolyon gyűrűzött nagy lilikek megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A 2013-ban Zámolynál megjelölt 31 nagy lilik közül 19-ről érkeztek később megkerülési adatok a Madárgyűrűzési Központba, elsősorban itthonról és a környező országokból, de volt madár, amit Bulgáriában figyeltek meg, vagy Oroszországban, Kazahsztánban lőttek le. A most Belgiumban megfigyelt hazai gyűrűs madár telelőterületet váltott és a Germán-alföldön tölti a hideg hónapokat, ezért a Tatai Vadlúdsokadalomról is lemaradt..


Egy nagy lilik műholdas jeladót kap (Zámoly, 2013., Fotó. Lukács Katalin Odett)

A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika tundráin fészkel. A Kárpát-medence fontos vonuló és telelőterülete az Oroszország észak-, északnyugati területein, különösen a Tajmir-félszigeten fészkelő állománynak. Egyes éjszakázó és pihenő helyeken ilyenkor többtízezres csapatok gyűlnek össze, mint például a Tatai Öreg-tavon.

További információ és megkerülési térképek a nagy lilikről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ansalb

A nagy lilik megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1789