A megfigyelt madarat 2019 nyarán gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs Temminck-partfutó, ami megkerült Dániában. A Magyarországon eddig meggyűrűzött 346 Temminck-partfutó közül ez a negyedik példány, ami külföldön megkerült. Korábban Németországban, Olaszországban és Máltán fogtak vissza, illetve figyeltek meg hazai jelölésű temminck-partfutókat.

Magyar gyűrűs Temmink-partfutók külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skócia, Skandinávia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

Magyar gyűrűs Temminck-patfutó Dániában (Fotó: Jonas Hansen Tchikai)

További információk a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem

A most megfigyelt madarat fióka korában gyűrűzték 2020-ban Pély határában (Palatitz Péter). Ez az első magyar gyűrűs kék vércse, ami megkerült Katalóniában. Korábban két hazai jelölésű példányról kaptunk hírt Spanyolországból, a Baleár-szigetekről, egyiket megfigyelték (2008.), a másik repülőgéppel ütközött (2015.). Mindegyik eset a tavaszi vonulási időszakban történt.

A Spanyolrszágban megfigyelt kék vércse megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2020-ig 13603 kék vércsét gyűrűztek, a legtöbb madarat fiókakorban. 2008-tól teleszkóppal is leolvasható kódos jelölőgyűrűket használnak a madárfaj jelölésére, eddig közel 10 ezer példányt jelöltek meg ezzel a módszerrel. Az itthom megjelölt kék vércsék közül eddig 113 példány került meg valamilyen körülmények között külföldön, a legtöbbet a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Európa legtöbb országából érkeztek visszajelzések, amely mutatja a Kárpát-medencei költőállomány jelentőségét.

Magyar gyűrűs kék vércse Spanyolországban (Fotó: Joan Goy)

A kék vércse a Kárpát-medencétől egészen a Bajkál-tóig, a füves puszták fészkelő madara. Magyarországon szinte csak az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ. Leggyakrabban vetési varjú által épített fészekben költ, de szívesen foglalja el a mesterséges költőládákat is. Nyár végén, ősz elején nagy csapatokban gyülekeznek az éjszakázó helyeken. A kék vércse hosszútávú vonuló, a telet Dél-Afrikában tölti.

Magyar gyűrűs kék vércse Spanyolországban (Fotó: Joan Goy)

Az MME kék vércse védelmi programjáról itt olvashat. https://www.mme.hu/kek-vercse

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falves

A magyarok fejenként átlagosan 5,4 darab mobiltelefon tartozékkal rendelkeznek1, és a legelterjedtebb kiegészítők közé tartoznak a telefontokok is. A mobiltelefon-tartozék választásakor a vásárlók döntését elsősorban az ár és a praktikum határozza meg, harmadik helyen a környezetvédelem szerepel. A Cellect kutatásában megkérdezettek közül szinte mindenki védi valamilyen tokkal a mobilját, így az utóbbi szempontnak kiemelt jelentősége van, mert a biológiailag teljesen lebomló kiegészítők nem terhelik az élővilágot a műanyag verziókkal szemben. A tokok megvásárolhatók a Telenor webshopjában.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programot, amelynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok bemutatása és ismertségük növelése. 2021-ben a lakosság szavazata alapján a cigánycsuk (Saxicola rubicola) nyerte el a címet. Az egyesület legújabb szemléletformáló kampányában olyan 100%-ban lebomló, növényi alapú, komposztálható mobiltelefontokokok készültek, amelyeken az Év madara köszön vissza.

„A magyar cigánycsuk állomány az elmúlt húsz évben 54 százalékkal csökkent - ennek hátterében többek között a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása és a gazos-bokros vegetáció megszűnése, beszántása áll. Szemléletformáló kampányunkkal arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy egyénenként is tehetünk azért, hogy a fenntartható mezőgazdaság kielégítse a lakossági igényeket és mellette élőhelyet biztosítson az állatoknak, növényeknek. Reméljük, az együttműködés révén még több emberhez jut el ez az üzenet” – mondta Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

A kampány célja, hogy a praktikus termékeknek köszönhetően még szélesebb, akár a természetvédelmi kérdésekben kevésbé jártas közönséget is megszólítson, ezzel is ösztönözve a lakosság tudatosabb viselkedését. A Cellect kutatása alapján a magyarok átlagosan 2 évig használnak egy telefontokot, amely ezt követően előbb-utóbb a szemétlerakóba kerül – teljesen műanyag verzió esetében akár 200 évnél tovább terhelve a környezetet. Épp ezért az Év madara kollekció a Cellect GoGreen 100%-ban környezetbarát, biológiailag lebomló, komposztálható telefontokjaiból készül, ezzel is támogatva a természet védelmét.

A limitált szériás tokok designját Czikkely Panni formatervező művész-grafikus álmodta meg. „Kiemelten fontos számomra a környezettudatosság, az élővilág és a bolygónk védelme - ezt a mindennapjaimban és a munkám során is szem előtt tartom. A kampányt egy izgalmas kihívásként éltem meg, hiszen rá kellett érezni, miként tudom megjeleníteni az Év madara személyiségét, jellegzetességeit. Örülök, hogy az "én szememen keresztül" láthatják ezt a különleges madarat azok, akik a környezettudatos telefontokokat választják” – mondta az együttműködés kapcsán Czikkely Panni.

A fekete és korall színben kapható, az Év madarát ábrázoló, jelenleg Apple és Samsung készülékekre elérhető telefontokok május 10-től kaphatók a Telenor oldalán a készlet erejéig. Minden eladott kiegészítő után 500 forint az MME monitoring programját és az egyesület élőhelyvédelmi munkáját támogatja.