A 2020. január 23-án megjelent magazint támogatói áron, 500 Ft-ért lehet megvásárolni a Bortársaság boltokban és online, a befolyt összeget teljes egészében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kapja. Ez az összeg a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén élő odúfészkelő madarakat segíti majd az odúk készítéséhez szükséges faanyag beszerzésével, odúk legyártásával, kihelyezésével és az ott fészkelő állományok monitorozásával.

A magazinról többet itt tudhatsz meg: LINK

Egy kis betekintő és ízelítő:

Mit művelsz?

Elindult a Bortársaság podcast csatornája. Borról, emberről.

"Az első évadban hegyaljai borászokkal beszélgettünk.

Bacsó András nyugdíjba megy. Ezt mi sem hittük elsőre, ezért elmentünk hozzá, hogy utána járjunk. De választ kaptunk arra is, hogy tud-e újat mutatni neki a fia, vagy mi a jó a szarvasbőgésben?

De kezdjük az elején...

Rajnai rizlinget ültetett a Szent Tamásba, és nem a magángépén utazik Angliába. Pezsgőkészítéstől a szökési sebességig sok minden belefért ebbe a beszélgetésbe Balassa Istvánnal."

A magazint megvásárolhatod a boltokban és a következő linken: https://www.bortarsasag.hu/hu/magazin/Hegyalja_2020_Magazin_borrol_emberrol 

Követheted őket a Facebookon: facebook.com/bortarsasag.hu vagy az Instagrammon: instagram.com/bortarsasag

Elterjedés és állománynagyság

A barna rétihéja a Brit-szigetek és Skandinávia nagy részének kivételével egész Európában költ. Elterjedési területén az állomány a megfelelő élőhelyekhez (elsősorban sík- és dombvidéki vizes területekhez) kötődik, így előfordulása foltszerű. A Palearktikumban elterjedési területe a Jenyiszejig húzódik, de szórványosan Észak-Afrikában is előfordul (Cramp & Simmons 1980).

Vonuló madár, a telet Afrikában, a Szaharától délre, a Kongó-medencéig húzódó területeken tölti. A telelőterületekről márciusban érkezik vissza hazánkba, és októberben vonul el. Szórványosan néhány példány – az időjárástól is függően – áttelelhet.

A faj Magyarországon elsősorban nádasokban költ, természetes és mesterséges halastavak nádszegélyében, vizes, mocsaras területek nádfoltjaiban, ritkábban gyékényesekben, sásosokban telepszik meg. A környező országokkal (Szlovákia, Románia) ellentétben, hazánkban mezőgazdasági területen (gabonaföldeken, lucernatáblákon) ritkán fészkel. Egyes alföldi területeken fontos fészkelőhelyét képezik a felhagyott bányagödrök.

A faj Európa 29 országában fordul elő, európai állományát 99.300-184 000 párra becsülik. A magyarországi állomány nagyságát 8500 -12 000 pár közöttire becsüljük (MME adatai alapján, mely kis mértékű csökkenést mutat).

Költésbiológia

A barna rétihéja vonuló madár, általában márciusban érkezik vissza a telelőhelyről. A költés április elején kezdődik a nászrepüléssel, amit hamarosan követ a fészeképítés. Minden évben új fészket készít, ebben mindkét szülő részt vesz. Vízben álló, sűrű nádasban letördelik a nádszálakat, erre, mint alapra építik ugyancsak nádszálból a meglehetősen terebélyes, akár fél méter magasságot is elérő fészket. A fészekcsészét finomabb növényi részekkel, pehelytollakkal bélelik.

A tojó átlagosan 4-5 tojást rak, de kései fészkeléskor nem ritka a 3 tojásos fészekalj sem. A kotlási idő 30-32 nap. A tojásokat 1-2 napos időközökkel rakja, a kotlás azonban már az első vagy a második lerakása után megkezdődik. Ennek következtében a fiókák kikelése nem egy időben történik, így a legkisebb és legnagyobb fióka között a korkülönbség akár két hét is lehet. Csak a tojó kotlik, a hím eközben táplálékot hord neki. A fiókák kikelését követő két hétben a tojó továbbra is a fészekben marad, nem jár vadászni, a hím által hordott táplálékkal eteti a fiókákat, illetve maga is abból fogyaszt. A hím nem száll be a fészekre, hanem még a magasban hívó hangot hallatva jelzi a tojónak, hogy érkezik. A tojó felszáll a fészekről, a hím elé repül, az pedig a levegőben elengedve a zsákmányt átadja a tojónak. A tojó a zsákmánnyal általában nem repül közvetlenül a fészekre, hanem az úgynevezett tépőhelyen – ami lehet a közelben lévő fa, bokor, vagy nádtorzsa – először megkopasztja azt, és csak ezután viszi a fiókáknak. Ahogy a fiókák elérik a kéthetes kort, a tojó is egyre gyakrabban jár táplálék után, a hím azonban ekkor sem száll be a fészekre, a fiókákat továbbra is a tojó eteti. A fiókák hat hetes korukra válnak röpképessé. A kirepülés után sokáig a fészek közelében maradnak, ugyanis két-három hétig még a szülők etetik őket.

Táplálkozás

Táplálékkeresése jellegzetes: a föld felett néhány méterre, imbolygó repüléssel pásztázza végig a fészek környezetében lévő nádast, réteket, illetve mezőgazdasági területeket.

Táplálék összetétele változatos, elsősorban a talajon, vízfelszínen mozgó állatokat zsákmányolja. Táplálkozásáról hazai vizsgálatok ez idáig nem voltak, külföldi tapasztalatok, illetve eseti megfigyelések alapján főleg madárfiókákat (énekes-, illetve vízimadarakét), rágcsálókat (mezei pockot), kétéltűeket-hüllőket zsákmányol (főleg pocokszegény években).

Veszélyeztető tényezők

Élőhelyek beszűkülése és eltűnése, mérgezések, illegális csapdázások, kilövések. Vízszint ingadozás (leginkább lecsökkenése) a költés alatt. További problémát jelent, hogy faj jóval érzékenyebb tojásos és kis fiókás időszakban a zavarásra, mint a hasonló gyakoriságú ragadozómadarunk.

Barna rétihéja Munkacsoport

A munkacsoport 2019 őszén alakult, rövidtávú célunk, hogy megfelelő adatgyűjtéssel viszonylag pontos képet kapjunk a hazai állomány nagyságáról, a költés sikerességről és természetesen a veszélyeztető tényezőkről. Hosszú távon, pedig célunk olyan védelmi tevékenység kidolgozása és alkalmazása, amely hozzájárul a faj hazai állományának megőrzéséhez..

Várjuk az érdeklődők jelentkezését. Ha szeretne bekapcsolódni a munkába kérjük vegye fel a kapcsolatot barna rétihéja fajmegőrzési koordinátorunkkal: Papp Sándor (sandorpapp83@gmail.com)