Meddig él egy fekete gólya?

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy hány évig él egy madár. Nem egyszerű a válasz, mert ez nagyon sok mindentől függ. Elsősorban a környezet kiszámíthatóságától és a szerencsétől. Ha évről évre optimális minden a fészkelő, vonuló és telelőterületen, és elkerülik a ragadozók vagy élősködők, betegségek, akkor van esély arra, hogy szép kort érjen meg egy madár. De ilyen nincs, valami zavar mindig támad, ami befolyásolja az állatok életmenetét.

Ha egy madárfaj korcsoportjainak tömegességét egy elfektetett oszlopdiagramon ábrázoljuk, egy piramisformát kapunk. Legalul, a legnagyobb számban, a frissen kirepült fiatalok vannak, de a második évre ez a szám meredeken lecsökken. Az első év túlélése igen nehéz a még bizonytalanul repülő, táplálkozó, tapasztalatlan fiatal madarak számára. A piramis tetején lesz az a kevés egyed, amelyek megérik a matuzsálem kort. De mennyi ez a kor? Ezt pontosan nem tudni. A madárgyűrűzési eredményekből lehet erre következtetni. A fiókakorban jelölt és később megfigyelt vagy megkerült madaraknak tudjuk csak a pontos korát. De így is csak egy közelítő képet kaphatunk, mert nem biztos, hogy a legidősebb madarat ismertük meg, nagy valószínűséggel az éppen nem is kapott gyűrűt.

Június elején egy gyűrűs fekete gólyát fényképeztek Szolnoktól nem messze a Tisza hullámterében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Monoki Ákos, Nagy Gábor). A madarat fiókakorában, 2003 júliusában gyűrűzték a Duna ártéri erdejében Hercegszántó határában (Bács-Kiskun megye, Kalocsa Béla). Jelenleg ez a legidősebb megkerült gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban. A madár nem először került szem elé, az eltelt 19 év alatt összesen 11 megfigyelése van, ami a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűjének köszönhető. Egy alkalommal, 2005-ben Izraelben is látták a vonulási időszakban, a többi adata hazai megfigyelésekből származik. Itthon minden alkalommal a fészkelőterületén, a Tisza ártérben került elő. 2015-ben is készült róla egy fénykép (Monoki Ákos).


A most megfigyelt fekete gólya, 2015-ben is lencsevégre került (Fotó: Monoki Ákos)

Ez a madár nem csak a hazai adatbank fekete gólya életkor listáján van az első helyen, hanem az EURING adatbank alapján is átvette a vezetést. https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A fekete gólya zavartalan, zárt erdőkben fészkel, leggyakrabban folyók sűrű ártéri erdeiben. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre töltik.

A mostani adat alapján, tehát a fekete gólya akár 19 évig is elélhet, de feltehetően vannak ennél is idősebb példányok.

További információ és megkerülési térképek a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Szőröskarú koraidenevér

Ez a faj onnan kapta a nevét, hogy szárnyvitorlája sűrű szőrrel borított a kar mentén, illetve az ujjak tövén.

A hazai denevérfajok között a szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) közepes méretűnek számít, egy kifejlett állat súlya 13-15 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 26-32 centiméter.  Az északi országok kivételével egész Európában előfordul, elterjedési területe keleten Indiáig és Kínáig tart. Hazánkban főként a domb- és hegyvidékeken fordul elő, de az alföldi nagyobb erdőkben és a folyók mentén is megtalálható.


A szőröskarú koraidenevér magyarországi elterjedése

Erdőlakó denevér, mely minden olyan nagyobb erdőben megél, ahol a megtelepedéséhez szükséges odvak és repedések rendelkezésre állnak. A legjobban azonban a középhegységi öregebb tölgyesekben és bükkösökben érzi jól magát. Télen-nyáron faüregekben foglal szállást magának, épületekből kevés előfordulása ismert. Jelenlétét leginkább hálózások eredményeként lehet bizonyítani, szálláshelyeit ugyanis nagyon nehéz megtalálni és hangja is nagyon hasonló más fajokéhoz (pl. kései denevér, rőt koraidenevér). Rendkívül ügyesen és gyorsan repül. Főleg a lombkorona szint felett vadászik, de kedveli az erdőkben lévő nyiladékokat, vízfolyásokat és tavakat is. Érdekessége, hogy korán, gyakran már délután vadászatra indul.


Szomját oltó szőröskarú koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)
A denevérek első útja kirepülés után általában az ivóhelyekre vezet, ahol a vízfelszínt érintve isznak

Nyáron a nőstények 20-50 példányból álló szülőközösségekbe tömörülnek, a hímek elkülönülten, de gyakran szintén kis csoportokba rendeződnek. A mamák júniusban ellenek, és általában ikreknek adnak életet. Ez a faj nem egy helyben ülő típus, a gyűrűzési adatok tanúsága szerint akár 1500 km-es távolságokra is elvonul. Jövőjét leginkább az öreg, odvas fákban gazdag erdők elvesztése veszélyezteti. Egyes országokban mesterséges odúk kihelyezésével is segítik az állományokat, de a természetes szálláshelyek megőrzése sokkal hatékonyabb és fontosabb feladat.


A szőröskarú koraidenevér nagyon hasonlít a sokkal rőt koraidenevérre, de annál lényegesen kisebb és sötétebb
(Fotó: Estók Péter)

Kérjük, ha bármilyen denevérekkel kapcsolatos problémája van, mindig kérje szakemberek segítséget, egyeztessen a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve más szakmai szervezettel! Egyes odúlakó denevéreknek Ön is segíthet, keressen minket, illetve látogasson el honlapunkra!