Zöld küllő a hóban (Fotó: Gerard Gorman)

Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés programunk sikere továbbra is töretlen, melyet a 2021-ben, lelkes önkénteseink által honlapunkra beküldött 3 345 új megfigyelés bizonyít. Ennek köszönhetően a program fennállása óta eltelt 11 év során összesen 68 838 előfordulási adat (41 900 kétéltű és 26 938 hüllő) gyűlt össze a hazai herpetofaunáról.

A beérkezett megfigyelések több mint 60 százalékához (2 164) a megfigyelők fényképet is csatoltak, melyek nagyban segítik a validálás folyamatát. Az adatok több, mint fele (1 519) pedig az okostelefonokon működő androidos alkalmazáson keresztül érkezett.

A 2021-ben érkezett és az összes eddigi hüllő megfigyelés fajonkénti eloszlása

A 2021-ben érkezett és az összes eddigi kétéltű megfigyelés fajonkénti eloszlása

Az elmúlt évben összesen 543 új feltöltő regisztrált, akik közül 341-en már megfigyelést is töltöttek fel. Eddig 1 744-en osztottak meg adatot az összesen regisztrált 2 347 aktív felhasználó közül.

Újonnan regisztrált felhasználók száma éves bontásban

A 2021-ben honlapunkra beérkezett adatok területi eloszlása
 

A legtöbb adatpont (6 806) továbbra is a barna ásóbéka megfigyeléséről érkezett, míg az évek során leggyakrabban szem elé kerülő hüllő a zöld gyík (5 392). Őt nem sokkal lemaradva követi a mocsári teknős (4884).

A Herptérképre legtöbb adatot, valamint a legszebb és legértékesebb képeket feltöltőket idén is az év fajával díszített ajándékokkal jutalmaztuk, ezzel is megköszönve értékes, kitartó munkájukat.

Idén a legtöbb adatot, a tavalyi évhez hasonlóan Wenner Bálint töltötte fel (221). Második helyen Baracsy Ákos végzett 202 megfigyeléssel, míg a harmadik legtöbb adatot feltöltő 2021-ben Szatmári Gergely lett 199 adatponttal.

A legtöbb fényképes adatot (220) szintén Wenner Bálint küldte be, míg a második leglelkesebb fotós Varga Zsolt lett 176 fényképes adat feltöltésével. A harmadik helyen Szatmári Gergely végzett, akitől 173 fényképes észlelést kaptunk.

A legszebb képet idén Aliczki Manó készítette, akinek két barna varangyot sikerült lencsevégre kapnia. A második helyen Pálvölgyi Krisztina nagy tavibéka fotója, míg harmadik helyen Wenner Bálint vöröshasú unkáról készült képe végzett.

Aliczki Manó (barna varangy), Pálvölgyi Krisztina (nagy tavibéka) és Wenner Bálint (vöröshasú unka) fotója

Az idei év legérdekesebb fotóját Alicia Jimenez készítette egy zöld gyíkot zsákmányoló rézsiklóról. A zsűri különdíját Mátéfy Szabolcs párzó erdei siklókat megörökítő fotója kapta

A fotópályázat legérdekesebb, valamint különdíjas képe: Alicia Jimenez (zöld gyíkot zsákmányoló rézsikló), Mátéfy Szabolcs (párzó erdei siklók)

Az idei év fajáról, a zöld varangyról Seibert Vilmos készített első helyezést érdemlő képet.

Az év fajáról készült legszebb kép készítője: Seibert Vilmos

A díjazott képeket és 2021 legszebb fotóiból készült válogatásunkat ide kattintva lehet megtekinteni.

Gratulálunk a díjazottaknak!

A nyertesekkel a Herptérkép programban regisztrált e-mail címükön keresztül vesszük fel a kapcsolatot.

A csízt Iránban fogták december 17-én Siráz közelében. A gyűrűről készült video felvételen jól olvasható a gyűrűszám, így a madár egyedi azonosítása sikeresen megtörtént. Ezt a csízt 2021. október 9-én gyűrűzték Szabadegyháza határában (Fejér megye, Varga György).

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz.

A bejelentő tudta, hogy ez a megkerülési adat szenzációs az Európai ornitológusoknak, ezért nyomozta le a Magyar Madárgyűrűzési Központ elérhetőségét. A videofelvétel és a bejelentő elmondása alapján a magyar gyűrűs csíz elengedésre került.

Az elengedés pillanata.

A hazai madárgyűrűzési adatbankban ez az első megkerülési adat Iránból, ezidáig magyar gyűrűs madarat innen nem jelentettek a hazai madárgyűrűzési központba. Korábban hazai gyűrűs csízek Európán kívül Törökországban kerültek meg.

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz megkerülési térképe.

A csíz eurázsiai elterjedésű énekesmadár faj, fenyvesekben, magasan fekvő égeresekben költ. Magyarországon ritka fészkelő a hegységeinkben, de nagy számban érkezik hozzánk a késő őszi időszakban. Az észak-európai állomány a telet a kontinens délebbi, nyugatabbi területein tölti. A Kaszpi-tenger déli partvidékéig nyúlik a csízek lehetséges telelőterülete, Irán déli részén ritka vendég, így a mostani megkerülés nem csak nekünk szenzációs, de az ottani madarászoknak is egy ritka adat.

További információ a csízekről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

 

A fiatal példányt az MME Kékvércse-védelmi Programjának kardoskúti mintaterületén jelölték idén július 14-én (Solt Szabolcs). Sajnos a madár a fogságban azóta elpusztult. Az informátor szerint a vele együtt tartott kifejlett példányok 2021 tavasza óta vannak fogságban, általában nagykereskedelmi áron 10-15 Euro, kiskereskedelmi áron 30-40 Euro közötti értéken cserélnek gazdát.

A fogva tartott magyar gyűrűs kék vércse

A kék vércséket elsősorban szépségükért fogják be és házi kedvencként tartják. Egyiptom a Bonni Egyezmény aláírója és a CITES tagja, ennek ellenére időről-időre érkeznek hírek hasonló illegális cselekedetekről, melyeknek a helyi hatóságok nem tudnak hatékonyan gátat szabni. Az MME Kékvércse-védelmi munkacsoport hivatalosan panasszal fordult az illetékes egyiptomi hatóságokhoz.

A fogva tartott magyar gyűrűs kék vércse.

Mint minden hazai ornitológiai jelölőgyűrűvel ellátott madár adata, ennek a szomorú esetnek az adatai is archiválásra kerültek a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. Az eddig Magyarországon jelölt kék vércsék közül ez a harmadik példány, ami Afrikában megkerült.

A kézrekerült kék vércse megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A kék vércse Közép-Ázsiában és Kelet-Európában fészkel, költőterületének nyugati határvidéke a Kárpát-medence. A füves puszták jellegzetes madara, itthon az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban, facsoportokban fészkel. Leggyakrabban vetési varjú által épített fészkekben költ, de szívesen elfoglalja a mesterséges költőládákat is. Nyár végén nagy csapatokba verődnek, egyes gyülekezőhelyükön több ezer madár is összegyűlhet. A telet Dél-Afrikában töltik, az első példányok áprilisban érkeznek vissza a költőterületeikre.

A kék vércse vonulásáról sok értékes új információval szolgátak a műholdas nyomkövetővel felszerelt példányok. Bővebben: www.falcoproject.eu/hu/splash

Az MME kék vércse védelmi programjáról itt olvashat. 

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.