Számos tévhit, előítélet él az emberekben velük kapcsolatban titokzatos életmódjuk, különleges kinézetük miatt. Ezek sajnos sokszor igen károsak a denevérekre nézve - annak ellenére, hogy hazánkban minden fajuk védett, mégis sok denevér vált és válik a tudatlanságból fakadó félelem áldozatává. Pedig a valóság az, hogy a denevérek kifejezetten hasznos állatok. A hazai fajok mind rovarevők, ezzel jelentős szerepet játszanak az ökológiai hálózatok egészséges működésében, és az embernek is nagy hasznot hajtanak rengeteg szúnyog és mezőgazdasági kártevő elfogyasztásával. Más országokban élnek nektárfogyasztó fajok is, amelyek a virágokat sorban látogatva beporzóként is fontos tagjai az életközösségnek, vagy éppen gyümölcsevő denevérek, nekik a növényi magok terjesztésében jut jelentős szerep. Ezen kívül léteznek kisebb gerincesekkel táplálkozó denevérek, valamint Közép- és Dél-Amerikában él három vérszopó denevérfaj is.

A denevérekről köztudott, hogy repülés közben "ultrahangokat" bocsátanak ki, ezek visszaverődése alapján tájékozódnak. Felmérik a zsákmány helyzetét, kikerülik az akadályokat, akár - a közhiedelemmel ellentétben - az ember haját is. A denevérek által kibocsájtott mélyebb hangok az emberi hallástartományon belül, tehát 20 000 Hz alatt vannak. Az ennél magasabb, az emberi fül számára észlelhetetlen hangokat nevezzük ultrahangoknak. Ezek rezgésszáma másodpercenként meghaladja a húszezret.

2021

Hermelin (Mustela erminea)

Menyétféle ragadozó, bár az emberi településeket általában kerüli, így ritkán látható, hazánk egész területén elterjedt. Leggyakrabban vizes élőhelyek környékén találkozhatunk vele. Rendszerint alkonyatkor indul vadászni, főként kisebb rágcsálókat zsákmányol, de nyulak, madarak, vagy akár rovarok, hüllők és növényi táplálék is szerepelhetnek étlapján. Táplálékhiány esetén dögöt is fogyaszt. A hazánkban élő hermelinek testhossza (a farok nélkül) 20-30 centiméter körüli, a hímek nagyobbak, mint a nőstények. A Magyarországtól északra élő hermelinek télen - farokvégük kivételével, mely egész évben fekete - fehérre vedlenek, míg nyári bundájuk hátukon barna, hasukon és mellükön fehér. Nálunk ez a színváltás nem történik meg minden egyednél, a tőlünk délre élő hermelinekre pedig egyáltalán nem jellemző. Látványos példája ez az élővilág klímához történő alkalmazkodásának, színezetük ugyanis az észrevétlen vadászatot és a nagyobb ragadozók előli  rejtőzködést segíti. Azokon a területeken, ahol a téli hótakaró már nem jellemző, a színváltás is hátrányossá válik. Emellett a hermelin állományát élőhelyeinek állapota és zsákmányállatainak elérhetősége is befolyásolja.

Korábbi évek

2020

Vidra (Lutra lutra)

Elsősorban halakat fogyaszt, vizeink egyik csúcsragadozója. Természetes ellensége nem nagyon van, esetleg rókák, kóbor kutyák jelenthetnek veszélyt rá. Teste áramvonalas, szőrzete dús - kiváló hőszigetelő és vízhatlanságot is biztosít az állat számára. Ujjai között úszóhártyák feszülnek, hosszú bajusza a zavaros vízben történő tájékozódást segíti. A vidrakölykök ivarérettségükig a családdal maradnak, aztán két éves korukban magányosan indulnak saját territóriumot keresni. A vidra hazánkban fokozottan védett, állományát veszélyezteti a vizes élőhelyek szennyezése, a közúti ütközés, valamint sajnos a szándékos emberi pusztítás is. Túlnyomórészt éjjeli életmódot folytat. Ilyenkor a partmenti utakon óvatos, figyelmes vezetéssel segíthetjük védelmét.
Időnként összekeverik a rágcsálók közé tartozó hóddal, de jó elkülönítő bélyeg, hogy ez utóbbinak farka lapított.

2019

Hiúz (Lynx lynx)

Európa legnagyobb macskaféle ragadozója. Mivel a háborítatlan, összefüggő erdőket kedveli, hazánkban csak az Északi-középhegység egyes területein fordul elő, és itt is csak nagyon nagy szerencsével pillanthatjuk meg. Csendes, óvatos, érzékei kiválóak, így többnyire csak nyomait tudjuk megfigyelni. Magyarországon fokozottan védett.

Ha többet szeretnél tudni róla, ide kattintva megnézheted az "Ide nekem a hiúzt is!" című filmet.

2018

Földikutyák (Spalacinae spp.)

A földikutyák a rágcsálók közé tartoznak, növényi táplálékot fogyasztanak. Egész életüket a felszín alatt töltik, testük hengeres, fejük ék alakú, szemüket bőr fedi, végtagjaik rövidek. Fejüket a járat falához ütögetve rezgéseket keltenek, ezek visszaverődése segíti őket a tájékozódásban, és így kommunikálnak is egymással. Életmódjukból fakadóan állományaik könnyen elszigetelődnek, és így genetikailag külön utakon fejlődnek tovább. A Kárpát-medence területén is több fajuk él egymástól elkülönülten.

2017

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Éjszakai állat, nappal rendszerint gömb alakú fűfészkében pihen. Nyár végétől tavaszig téli álmot alszik. Ennek a rágcsálónak az egyik legfontosabb tápláléka a mogyoró - amelyről nevét is kapta -, de gyümölcsöket is fogyaszt. Évente kétszer szaporodik, a kölykei hamar önállóvá válnak, 4-6 évig élnek.

2016

Denevérek (Chiroptera spp.)

Bár a madarakhoz hasonlóan - mellső végtagjaikból kialakult szárnyaik segítségével - kiválóan repülnek, az emlősök közé tartoznak. Titokzatos, éjjeli életmódjuk miatt gyakran válnak alaptalan előítéletek áldozatává, ám a valóság az, hogy nagyon fontos segítőink. Hazánkban élő 28 képviselőjük például mind hasznos rovarevő, és mind védett is. Erre a szövegre kattintva többet megtudhatsz róluk.

2015

Ürge (Spermophilus citellus)

Ez a rágcsáló rövid füvű legelőkön, mezőkön fordul elő. Nyár végétől tavasz elejéig téli álmot alszik, tél végétől őszig viszont gyakran megfigyelhetjük élőhelyein, ahogy üregrendszerének bejárata körül táplálkozik. Ha veszélyt érez, jellegzetes füttyöt hallat. A táplálékláncban fontos szerepe van ragadozók prédájaként is.

2014

Sün (Erinaceus roumanicus)

A közhiedelemmel ellentétben a sün nem gyümölcsöket, hanem főként rovarokat fogyaszt. Télen ez a típusú táplálék nem, vagy nehezen elérhető, így a sün is téli álmot alszik. Kertünkben való megtelepedését segíthetjük például természetvédelmi farakások létesítésével, nyáron földre helyezett lapos itatótálka kihelyezésével (fontos, hogy tejet ne adjunk neki!), valamint ősszel az összegereblyézett falavelek meghagyásával bokrok és kerítések tövében.

Erre a szövegre kattintva tovább olvashatsz a sün védelméről.

Dénes Barbara, a PLANTETHICS ékszerek tervezője erdő mellett nőtt fel és ma is ott él, szereti hallgatni a madarakat, a fákat és örülne, ha mindez az utánunk következő generációk számára is elérhető lenne. Számos fenntarthatósági projektben való részvétele során döntött úgy, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatát a természettel és egy saját márkán keresztül igyekszik tovább adni tapasztalatait.

Az első lépés a növényekkel kezdődött, így a márka neve is innen származik, a bioetikának van ugyanis egy olyan ága, ami a növények és az emberek kapcsolatát vizsgálja, azt, hogy miként hatnak egymásra, hogyan segíthetik egymást. A PLANTETHICS küldetése közelebb hozni a növényeket (tágabb értelemben a természetet) és az embereket, szeretnék megmutatni, hogy a növények szeretete mentén lehet más utat is választani. Lehet zöldebben, kisebb ökológiai lábnyommal, felelősségteljesen, mégis lazán, divatosan élni, tömegtermékek helyett a kis szériás, egyedi tervezésű, helyi alkotók által készített darabokat vásárolni.

Az ékszerekhez használt összes alapanyag etikus forrásból származik, a WANDERWOMAN kollekció természet ihlette ékszerei, valamint az egyedi megrendelésre készített ékszerek újrahasznosított és fair trade nemesfémből készülnek. 

A növényvilág ihlette kollekciókban az ékszereken túl lakberendezési kiegészítőket is találni.

Nincs más hátra, ha felkeltettük érdeklődésed, ugorj el a PLANTETHICS oldalára, vagy látogass el személyesen a CIKKCAKK Stúdioba a Palomába.

A készítőről és a kollekciókról bővebben >>EZEN<< az oldalon is olvashatsz.

Köszönjük a PLANTETHICS-nek az együttműködést!