Magyar gyűrűs kis kócsag Csehországban
Egy hazai gyűrűzésű fiatal kis kócsagot figyeltek meg néhány napja, Prágától nem messze (Kosorice, pond Mocicky, megfigyelő: Vladislav Zelezny).
Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték július elején az Osli-Hanyban, az Esterházy Madárvárta közelében (Fertő-Hanság Nemzeti Park, gyűrűző: Tatai Sándor). Az eddig külföldön megkerült hazai jelölésű kis kócsagok közül ez a példány kóborolt északi irányban a legtávolabb.
A Csehországban megfigyelt kis kócsag megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
Az itthon ezidáig megjelölt kétezer kis kócsag közül összesen 20 madár került meg külföldön, a legtöbb Olaszországban (6 példány) és Tunéziában (3 példány). A legtávolabbi megkerülést a telelőterületről, Szenegálból jelentették.
A kis kócsag fokozottan védett gémféle. Vonuló, a telet Afrikában tölti, ahonnan március és május között érkezik vissza a fészkelőterületére. A fiatal madarak a kirepülést követően kisebb-nagyobb távolságokra kóborolnak, mielőtt megkezdenék az őszi vonulásukat DNy-i irányba.
További információ a kis kócsgról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egrgar
Holtfa / Deadwood
A holtfa az erdei élőhelyek kulcsfontosságú eleme a biológiai sokféleség, az erdők természeti folyamatai szempontjából. Holtfáról beszélünk akkor is, ha a még élő fán van egy elhalt vagy korhadó faág, de lehet az egész fa holt, amin belül megkülönböztetünk álló vagy fekvő holtfát, fatuskót, illetve egyéb leesett fadarabokat. A holtfa mérete, nedvességtartalma, kora és faja mind fontos tényezők a különböző élőlények számára. A legtöbb harkálynak szüksége van holtfára, mivel abban élnek azok a szaproxilofág rovarok, amelyek étrendjük nagy részét kiteszik. A harkályok fészkelés céljából és dobolásra is használják az elhalt vagy korhadó fákat. Magyarországon a fehérhátú fakopáncs csak olyan erdőkben fordul elő, ahol kiemelkedően sok holtfa van. Munkacsoportunk egyik fő feladata az lesz, hogy meghatározzuk, mely erdei ökoszisztémákban van sok holtfa, és ezek védelmét szorgalmazzuk a fehérhátú fakopáncs, és más, a holtfától függő fajok védelme érdekében.
Deadwood is an important element in wooded habitats. Most forests and woodlands contain deadwood. It may occur as dead or rotting branches on a living tree, standing dead trees (known as snags), stumps, logs, or other fallen timber. Deadwood may be large, small, wet, dry, old, recent, coniferous or deciduous. Most woodpeckers need deadwood to thrive. Deadwood is essential habitat for many saproxylic insects which are important prey for many woodpecker species. Woodpeckers also use deadwood for nesting sites or as drumming posts. In Hungary, the White-backed Woodpecker is only found in forests with high levels of deadwood. One of the forthcoming tasks of our working group will be to identify all the forests with deadwood ecosystems in Hungary and encourage their protection as habitats for White-backed Woodpeckers and other deadwood dependent wildlife.
Az álló holtfa sok bogárfaj számára kulcsfontosságú élőhely, ebből következően a harkályoknak is fontos táplálékforrás. Gerecse. Fotó: Gorman Gerard
Standing dead trees are important for many beetle species and hence as feeding places for woodpeckers. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman
Fekete harkály tavaszi táplálkozásnyoma holtfán. Fotó: Gorman Gerard
Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Spring. Photo: Gerard Gorman
Fekete harkály téli táplálkozásnyoma holtfán. Fotó: Gorman Gerard
Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Winter. Photo: Gerard Gorman
Fehérhátú fakopáncs táplálkozásnyoma álló holtfa törzscsonkján a Zempléni hegységben. Fotó: Gorman Gerard
Work of White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos) on a standing dead tree (snag) in the Zemplén Hills. Photo: Gerard Gorman
Lehántott kérgű, lábon száradt gyertyán (Carpinus betulus), fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) vésésnyomaival. Az apró lyukak a fésűscsápú álszú, más néven fésűscsápú kopogóbogár (Ptilinus pectinicornis) járatai, a harkályok egyik táplálékállata. Gerecse. Fotó: Gorman Gerard
Standing dead Common Hornbeam (Carpinus betulus) stripped of its bark and pecked by White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos). The tiny holes are burrows of Fan-bearing Wood-borer (Ptilinus pectinicornis) a beetle the woodpeckers searched for. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman
Irodalom / Literature
Csóka, Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. ‒ In: Frank, T. (szerk.): Természet ‒ Erdő ‒ Gazdálkodás. MME, Pro Silva Hungaria, Eger, pp.85-98.
Frank, T. (2018): Harkályok. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 91-96.
Frank, T. et al. (2021): Védett Natura 2000 tölgyesek természetvédelmi kezelése II. ‒ Erdészeti Lapok 156(10): 8‒11.
Nagy, K. (szerk.) (2021): Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár. Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály, Budapest, 68 pp.
Ódor, P. (2018): Az álló és a fekvő holtfa. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 137-155.
Galéria
Az MME Harkályvédelmi Szakosztály tagjainak fotógalériája
Hím kis fakopáncs (Dendrocopos minor) / Male Lesser Spotted Woodpecker (Fotó: Nagy Tibor)
Országos fehérhátú fakopáncs felmérés - 2022.
Zemplén:
Fehérhátú fakopáncs (Fotó: Molnár Márton)
Hamvas küllő (Fotó: Molnár Márton)
Bakony:
Fehérhátú fakopáncs (Fotó: Stinner Bálint)
Harkálynyomok egy odvas fán (Fotó: Stinner Bálint)
Sokszor nehéz szakaszokon vitt az utunk (Fotó: Stinner Bálint)
Bükk fák egy hegygerincen a Nagy-Som hegynél (Fotó: Stinner Bálint)
A reggeli napsugarak sokszor nagyon szép fényeket adtak (Fotó: Stinner Bálint)
Távcsöves megfigyelés (Fotó: Kasza Ágnes)
Madarak keresése egy nyiladékon (Fotó: Molnár Máté)
Farkasboroszlán (Fotó: Kasza Ágnes)
Babérboroszlán (Fotó: Kasza Ágnes)
Országos fehérhátú fakopáncs felmérés - 2021.
Bükk:
A észak-bükki csapat
A Savós-völgy közelében megfigyelt pár hím egyede (Fotó: Balog Lászó)
A harkályok kedvencei: vastag, öreg, álló holtfák.
Börzsöny:
Hím fehérhátú fakopáncs a Magas-Tax közeli patakvölgyben (Fotó: Ifj. Varga Péter)
A magas, öreg fa tetején szóló hamvas küllőt még a szomszéd völgyben is hallani lehetett (Fotó: Ifj. Varga Péter)
Nyomokat is bőséggel találtunk, a fenti feltehetőleg fehérhátúé, de az ilyen nyomok határozása soha nem egyértelmű. (Fotó: Ifj. Varga Péter)
Ha már ott voltunk, a baglyoknak szánt odúinkat sem kerültük el. Két kötló uráli bagoly mellett több macskabaglyot is találtunk. (Fotó: Ifj. Varga Péter)
Gerecse:
Idén egyelőre nem sikerült biztosan megtalálni a fajt, de vannak biztató jelek. Reméljük a következő márciusi keresés sikeres lesz és idén is költeni fognak a hegységben. A felmérés során 6 harkályfajt, rétisasokat, vándorsólymot és erdei pacsirtát is megfigyeltünk.
Pisznice, 02.20. - táplálkozási nyomok
A fehérhátú nyomában...
Változatos élőhelyeket jártunk be...
... és változatos táplálkozási nyomokat találtunk.
Aggtelek:
Megfigyelt fehérhátú fakopáncs pár, táplálkozás közben (Kép: Schmidt András)
Fehérhátú fakopáncs hím (Fotó: Molnár Márton)
Előkerült egy fekete gólya fészek is egy, a fehérhátúval közös erdőrészletből. Ez is mutatja, hogy a fehérhátú élőhelye sok más, fontos fajnak is jó, másrészt, hogy a felmérésünk általában az erdei fajok védelmét szolgálja, hiszen természetesen az ilyen adatokat is leadjuk az érintett nemzeti park igazgatóságnak. (Kép, szöveg: Schmidt András)
Felmérés közben talált uráli bagoly (Fotó: Molnár Márton)
Kőszegi-hegység:
Az itteni felmérés azért is volt fontos, mert javában zajlik az Alpokalja körzet erdőtervezése, aminek az eredménye, a körzeti erdőterv alapvetően meg fogja határozni a Kőszegi-hegység erdeinek sorsát, jövőjét a következő 10 évre. Az eredmény: összesen öt különböző revírben 8 fehérhátú fakopáncs, 7 hamvas küllő, 10 fekete harkály, 9 nagy fakopáncs, 3 közép fakopáncs, 1 kis fakopáncs adatait sikerült rögzíteni. (Fotó és szöveg: Illés Péter)
Hazai harkályfélék / Hungary's Woodpeckers
Nagy fakopáncs hím / Great Spotted Woodpecker male, Zemplén (Fotó: Frank Tamás)
Balkáni fakopáncs hím / Syrian Woodpecker male, Csepel (Fotó: Kókay Szabolcs)
Fehérhátú fakopáncs hím / White-backed Woodpecker male (Fotó: Kókay Szabolcs)
Fekete harkály hím / Black Woodpecker male (Fotó: Kókay Szabolcs)
Zöld küllő hím / Green Woodpecker male (Fotó: Kókay Szabolcs)
Zöld küllő / Green Woodpecker juv. (Fotó: Kókay Szabolcs)
Fekete harkály tojó / Black Woodpecker female, Bükk (Fotó: Frank Tamás)
Középfakopáncs / Middle Spotted Woodpecker adult, Mátra (Fotó: Frank Tamás)
Középfakopáncs / Middle Spotted Woodpecker adult, Zemplén (Fotó: Frank Tamás)
Nyaktekercs / Wryneck adult, Aggtelek (Fotó: Gerard Gorman)
Kis fakopáncs hím / Lesser Spotted Woodpecker male, Csepel (Fotó: Gerard Gorman)
Balkáni fakopáncs / Syrian Woodpecker juv., Cserépfalu (Fotó: Gerard Gorman)
Fehérhátú fakopáncs tojó / White-backed Woodpecker female, Bükk (Fotó: Gerard Gorman)
Hamvas küllő tojó / Grey-headed Woodpecker female (Fotó: Kókay Szabolcs)
Hamvas küllő hím / Grey-headed Woodpecker male, Mátra (Fotó: Molnár Márton)
Kis fakopáncs hím / Lesser Spotted Woodpecker male, Mátra (Fotó: Molnár Márton)
Békászó sas védelem
A békászó sas (Aquila pomarina) - hazánk ritka fészkelő madara - a Bükki Helyi Csoport fajvédelmi programjának kiemelten fontos ragadozómadara, melynek védelmével az 1980-as évek óta foglalkozunk. Helyi csoprtunk ragadozómadár védelemben jártas tagjai évek óta aktívan részt vesznek e ritka madár hazai állományának megóvásában.
A békászó sas az egerészölyvnél nagyobb, de egyik legkisebb termetű hazai sasfajunk. Hazánkban ma már sajnos csak a hegy- és dombvidéki erdőkben költ. Alacsony egyedszámának elsődleges oka, hogy a táplálkozóterületeinek közelében lévő erdőkben a fészkelésükhöz alkalmas idős, zavartalan erdőállományok aránya az utóbbi évtizedekben csökkent.Az első hazai jeladós madár 2015-ben lett megjelölve, mely egy hím példány volt, s a Bükki nevet kapta. Nem véletlenül, hiszen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei végezték a jeladózást, akikkel együttműködve részt vettünk e fokozottan védett faj megőrzésének, gyarapításának programjában. A jeladó felhelyezésével nem csak a faj vonulását lehetett nyomon követni, hanem azt is fel lehetett mérni, hogy milyen élőhelyeket részesít előnyben, milyen táplálkozóterületek ideálisak a számára. A madarak március végén, április elején érkeznek hazánkba, s általában szeptemberben vonulnak el Dél-Afrikába az Okavango-delta környékére a közel keleten keresztül. Bükki jeladója 2018 november 5-ig szolgáltatott jeleket, ekkor valószínűleg Libanonban vagy Szíriában pusztult el a madár.
Békászó sas a Bükkben Fotó: Szitta Tamás
Helyi Csoportunk területén folyt több mint egy évtizeden keresztül a káinizmus miatt elpusztuló második fióka megmentésének programja. A kéttojásos fészkekből szinte mindig csak az egyik fióka repül ki, mert a korábbi időpontban kikelő fióka a kisebb testvérét addig csipkedi, ütögeti amíg az el nem pusztul. Ez a „testvérgyilkosság” az első héten szokott bekövetkezni. 14 fészeknél történt meg a kisebb fiókák megmentése. Idén jelentős számú, elsősorban fiatal "kajtár" madár nyaralt át egy pocokdús bükkaljai területen. A Bükkben van jelenleg egy bekamerázott fészek is, melynek adatait folyamatosan értékelik ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértő munkatársai. Helyi csoportunk igyekszik besegíteni a költőhelyek megkeresésében, a fészkek állapotának ellenőrzésében és a műfészkek kihelyezésében is.
Hírek
Annak érdekében, hogy könnyen és gyorsan tájékozódni tudj a denevérvédelemmel kapcsolatos hírekről, aktualitásokról, létrehoztunk egy "Denevérvédelem" rovatot az MME honlapjának kezdőoldalon.
A rovatot innen erre a linkre kattintva éred el: