Az MME erőforrásai egyelőre sajnos nem teszik lehetővé, hogy denevérmentő szolgálatot vagy telefonos asszisztenciát üzemeltessünk, ezért itt lépésről lépésre leírjuk, hogy mit kell tenned, ha segítségre szoruló denevérre bukkansz. Annak az esélye idehaza rendkívül kicsi, hogy egy denevértől betegséget kapjunk, de mind a saját, mind a denevér egészsége érdekében figyelmesen kövesd az alábbi utasításokat!

1. Mindig mérd fel a helyzetet!

A denevérek éjszakai állatok, ezért ha nappal találkozol velük és az állatok nem sötét rejtekhelyen vannak, akkor szinte biztos, hogy segítségre szorulnak. Ha pincében, padláson, pajtában, redőnytokban, nyílászárók vagy épületek más hézagaiban bukkanunk denevérre, akkor az állat jó eséllyel önként választott búvóhelyén van. Itt nem szabad zavarni őket! Az ismert szálláshelyeken minden nagyobb beavatkozás esetén a jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell az állatok védelméről, ill. búvóhely megmaradásáról. Ha probléma merül fel, hívd a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot! (Az elérhetőségekről az oldal alján tájékozódhatsz.)

A. Amikor biztosan nem muszáj/szükséges megfogni a denevért!

Ha a denevér véletlenül repült be a szobába, épületbe, de láthatóan semmi baja, a legjobb, amit tehetsz, hogy

• lekapcsolod a villanyt,
• kitárod az ablakot (elhúzod a függönyt),
• becsukod az ajtó(kat), hogy ne repülhessen át más helységekbe.

Röptében semmiképp se próbáljuk terelgetni, megfogni! Az állat valószínűleg egy ijedt fiatal, ha nem sikerül kitalálnia az ablakon, ahol betévedt, menedéket fog keresni valami apró zugban (kép mögött a falon, karnis tetején, szekrény mögött, ágy alatt), de előbb-utóbb szomjas lesz. A hosszabb időre csapdába esett denevérek gyakran kerülnek elő a fürdőszobából – ha gyanítjuk, hogy ilyen vendégünk van, tartsuk lehajtva a WC tetejét!

B. Amikor a denevérnek mindenképpen segítségre van szüksége

• A földön kuporog,
• nappal van és búvóhelyen kívül, kitett helyen találod (pl. egy falon, fatörzsön),
• macskával vagy más ragadozóval találkozhatott,
• még fiatal (a legnagyobb hazai denevér testhossza kifejletten is mindössze 6-8 cm). A kölykök júniustól jönnek világra, ilyenkor még szinte szőrtelenek, de szeptemberre már önállóak),
• odaragadt, beakadt valahova (légypapír vagy rágcsálócsapda, drót, háló stb.), láthatóan sérült (pl. vérzik),
• megzavarták a búvóhelyét (farakás megbontása, építési, felújítási munkálatok stb.).

A fenti helyzetekben jó esély van rá, hogy az állat sérült, beteg, éhes vagy kiszáradt, ezért segítség nélkül elpusztul a számára alkalmatlan környezetben. Kövesd az alábbiakban leírtakat!

2. Denevér biztonságba helyezése

Ha túl magasan van, vagy repked, semmiképp ne kockáztasd egyikőtök testi épségét sem, csak akkor fogj hozzá a mentéshez, ha biztonságosan eléred az állatot! Nem kell megijedni, valójában pofonegyszerű a feladat. (Ha mégis úgy érzed, nem neked való, kérj segítséget a szomszédból, sajnos egyelőre nem létezik 24-órás denevérmentő szolgálat.)

• Készíts elő egy kisebb, zárható dobozt (pl. egy cipősdoboz, aminek kilyuggatod a tetejét)!
• Szerezz egy összegyűrt tiszta rongyot vagy kesztyűt!
• Készíts elő vizet, pl. egy palack kupakjában!

A legjobb, ha úgy teszel, mint egy méhecskével vagy lepkével szokás: óvatosan borítsd rá az állatra a dobozt és szép lassan csúsztass alá egy kartont (magazint, füzetet stb.). Ha ez nem megy, meg kell fognod a denevért – ehhez mindenképp használd a rongyot vagy viselj kesztyűt!

Denevér biztonságba helyezése lépésről lépésre - kattints a képre a galéria eléréséhez!
(Fotók: Nagy Ágnes - Zoo Budapest) 

Nagyon csekély esélye van, hogy hazai denevértől bármilyen betegséget elkapj, abban viszont még nem lehetünk biztosak, hogy emberről denevérre nem terjed pl. a humán koronavírus. Ezért ha van, viselj maszkot, vagy takard el az orrod és a szád, miközben a denevérrel foglalkozol!

A ronggyal finoman vedd fel az állatot és azzal együtt tedd a dobozba! Helyezd be a lapos itatót is, majd zárd le a dobozt és tedd valami nyugodalmas (és sötét), nem huzatos, kiegyenlített hőmérsékletű helyre, ahol kisgyermekek és háziállatok nem férhetnek hozzá! Élelmet nem kell neki adnod, de a vizestálkát időről-időre ellenőrizd! Az állat így már biztonságban van, hívhatod a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot, mentőhelyet.

Ha szinte csupasz denevérkölykö(ke)t találsz, egy meleg (nem forró) vízzel töltött palackot, zárt edényt is helyezz a dobozba! Az anyjuktól elszakadt kicsik könnyen kihűlnek, ami végzetes lehet számukra.

Kölyök denevér (Fotó: Nagy Ágnes - Zoo Budapest)

Ha esetleg hálóba akadt, csapdába ragadt denevért találsz, ne próbáld meg kiszabadítani – vegyél fel kesztyűt és a hálóval, ragaccsal együtt helyezd a dobozba az állatot! Ne feledkezz meg a vízről!

Soha ne fogd meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhatsz!

Ha betartod a fentieket, minimális az esélye, hogy megsérülj, de ha mégis megkarmol vagy megharap egy denevér, moss kezet (hosszan, alaposan), majd jódos vagy alkoholos fertőtlenítővel kezeld a sebet és mielőbb mutasd meg a háziorvosodnak! Bár kicsi a fertőződés esélye, a veszettség kockázatát komolyan kell venni!

3. Telefonálj!

Hívd fel a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot vagy mentőhelyet!

http://magyarnemzetiparkok.hu/a-np-igazgatosagok-mukodesi-terulete/

https://zoobudapest.com/segits-segitunk/vadallatmentes 

Mivel fészket – a többi sólyomféléhez hasonlóan – nem épít, ezért állománya jelentősen függ a természetes (pl. varjú- vagy szarka fészek), illetve mesterséges (pl. költőláda, épületek párkányai, erkélyek virágládái) fészkelőhelyek számától. Költőládákkal jól telepíthető gyepek, agrárterületek közelében, ahol rágcsálók, főleg a mezei pocok, nagy számban jelen vannak. Rágcsálókon kívül fogyaszt még rovarokat (nagyobb sáskákat, szöcskéket), gyíkokat, illetve énekes madarakat is. Utóbbiakat jelentősebb arányban a városi vércsék zsákmányolják. A vörös vércse egyike a városokban is otthont találó ragadozó madarainknak. Állománya jelenleg Budapesten 60-80 párra tehető, ezzel szemben Bécsben 400 pár fölött van a költőpopuláció becsült mérete.

Állományát, hasonlóan a többi síkvidéki ragadozó madárhoz, két fő tényező veszélyezteti, az áramütés és mérgezés. Az élőhelyén keresztülfutó középfeszültségű vezetékek tartóoszlopai kiváló kiülőhelyként szolgálnak, ahonnan a nyílt területeken kifigyelhetik táplálékállataikat, illetve sikeresen vadászhatnak.

A szigetelés nélküli vagy nem madárbarát kialakítású oszlopfejek azonban rendkívül sok vércse életét követelik, így az egerészölyv után a vörös vércse az áramütésben legnagyobb számban elpusztult ragadozó madarunk. A legtöbb áldozatot szedő középfeszültségű tartóoszlopok leszigetelésével az utóbbi években csökkent az ilyen jellegű madárpusztulás, azonban az ország nagy részén még mindig találhatók veszélyes oszlopok, amelyek szigetelésre, átalakításra várnak. A beavatkozások rendkívül költségesek és időigényesek is, ezért azokat először ott kell elvégezni, ahol a legtöbb madár esik áldozatul, vagy ahol a legnagyobb ennek veszélye. A szigetelendő szakaszokra az MME tesz javaslatot. Ezért az MME önkénteseinek részvételtelével folyamatosan végez ellenőrzéseket a nem madárbarát kialakítású vezetékszakaszokon. Ehhez a felméréshez várjuk az érdeklődők jelentkezését.

A mezőgazdasági tevékenység és az apróvad-állomány védelme érdekében legálisan, illetve illegálisan kihelyezett mérgek a mai napig jelentős károkat okoznak ragadozó madaraink, így a vörös vércse állományában is. Újabban az MME gazdálkodókkal együttműködve, a rágcsálók méreg helyett természetes úton történő gyérítésére, vércsetelepítési, vércseláda-örökbefogadási programokat indított az országban több helyen is. Ezek sikerrel folynak. Az a célunk, hogy ennek a programnak a minél szélesebb körű megismertetésével egyre több gazdálkodót nyerjünk meg a bekapcsolódásra és ezen keresztül a méregmentes gazdálkodásra.

Várunk minden érdeklődőt, aki a gyakorlati vércsevédelembe kíván bekapcsolódni!

További információk a fajról és vércsevédelmi és kutatási tevékenységekről:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-faltin
https://www.facebook.com/vercsevedelem/

Ezt a gólyát egy évvel korábban jelölték, távcsővel leolvasható színes gyűrűvel, fióka korában, a Skandináv-félsziget déli részén (Skåne tartomány). A fiatal madár egy szeméttelepen táplálkozott más gólyák társaságában. Itthon ez a negyedik svéd gyűrűs fehér gólya megkerülés, a korábbi években azonosított példányokat is Dél-Svédországban jelölték. 

Svéd gyűrűs fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Svédországban viszonylag kevés fehér gólya fészkel, évente száznál kevesebb fiókát jelölnek, így a távolsági megkerülések sem gyakoriak. A skandináv állomány a hazaihoz hasonlóan a DK-Európai vonulási útvonalat használja. A fiatal madarak, mint a most megfigyelt svéd gyűrűs példány, 3-4 évig kóborólnak a fészkelési és telelési helyeik között. Legtöbbször az afrikai kontinensen tartózkodnak egész évben, de gyakran megfigyelhetünk itthon is nem költő, kajtár fiatal madarakat.

A svédországi kóborló madár mellett a Tiszafüredi szeméttelepen aznap számos gólya táplálkozott, köztük két szlovák, egy cseh, egy szerb és egy lengyel gyűrűs példány. A Vajdaságban gyűrűzött gólya egy repatriált fiatal madár volt 2018-ban. Az egyik szlovák gyűrűs gólyát Rozsnyótól nem messze jelölték fióka korában, szintén 2018-ban. A többi gyűrűs példány esetén még várjuk a gyűrűzési adatokat a társközpontoktól. 

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

 

Dr. Csorba Gábor
elnök, csorba@mttm.hu

Dr. Boldogh Sándor András
titkár, sandorboldogh@yahoo.com  

Görföl Tamás
titkár, gorfol@nhmus.hu

Dr. Németh Attila
titkár, attila.valhor@gmail.com

Ezt a madarat 2017. február elején gyűrűzték Budapesten, a Római parton (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Azon a télen különösen sok vízimadár gyűlt össze a Dunán és a be nem fagyott vizeinken. 

Telelő szárcsák Buapesten, a Soroksári Dunán, 2017. február (Fotó: Lukács Katalin Odett) 

2016/2017 telén összesen 81 szárcsát gyűrűzek a Duna Budapesti szakaszán. Ezek közül korábban már két példányról érkezett távolsági megkerülési adat a Madárgyűrűzési Központba. Egyiket 2018. szeptemberben Oroszországban, Csuvasföldön ejtették el. A másik példányt Lengyelországban, Katowice közelében figyelték meg több alkalommal, 2017. októberében és 2018. februárban. Ez utóbbi madár azon a télen hamarabb visszatért északra, esetleg nem is vonult messzebbre, de mivel nincs több megfigyelési adata, ezt nem tudhatjuk.

A 2016/2017. telén a Duna budapesti szakaszán jelölt szárcsák külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A szárcsa vonuló madár, de a nagy elterjedési területén belül más-más vonulási szokásaik vannak az egyes állományoknak. A Nyugat- és Dél-Európai szárcsák nem vonulnak, csak az időjárási helyzettől és a vizek táplálékellátottságától függően változtatják a tartózkodási helyüket. A Kelet- és Észak-Európai állományok télen délebbre húzódnak. Ha a fészkelő helyen keményebb a tél, befagynak az utolsó vízfolyások is, nagy számban jelennek meg a Kárpát-medencében, Dél-Európában, de nem ritkán Észak-Afrikában is.  

A fiókáit vezető szárcsa a Visztula egyik holtágában (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

Nálunk gyakori fészkelő madár, ebben az időszakban vezetik a fiókáikat. Az itthoni költő madarak elsősorban a Kárpát-medence be nem fagyott vizein vagy a Földközi-tenger partvidékén telelnek.

A megfigyelt szárcsát fényképről, a fémgyűrű száma alapján azonosították (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

További információ a szárcsáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fulatr