Segíthetünk az ütközéstől kábult madárnak?

Igen.

A madarat tegyük egy szellőzőnyílásokkal ellátott, konyhai papírtörlővel vagy újságpapírral borított aljú (ürülék felszívása), biztonságosan lezárható papírdobozba (esetleg sötét vászonnal letakart madárkalitkába), lehetőleg egy kapaszkodásra alkalmas ülőrúdra úgy, hogy a madár farka ne érjen le az aljzatra.

A sokktalanító dobozt, kalitkát tegyük a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugába, és hagyjuk a madarat így pihenni egy-két órát. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy az állat a sötét, nyugodt környezetben kipihenhesse a megrázkódtató élményt.

A pihentetés letelte után vigyük ki a dobozt/kalitkát a szabadba (ablaktól távol!) és ott próbáljuk elengedni a madarat anélkül, hogy újra kézbe vennénk. Elengedés szempontjából előnyösebb a dobozos elhelyezés, mert ennek elég felnyitni a tetejét, és a madár máris elrepülhet, míg a kalitka általában szűk ajtaján ez nem biztos, hogy menni fog neki.

Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és megfelelő táplálékkal, továbbá ivóvízzel ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentőhelyre.

Miért ütköznek ablaküvegnek a madarak?

Azért, mert a természetben nincs az üveghez hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyag, így evolúciósan alkalmazkodni sem tudtak hozzá.

Az üveget két jellemzője teszi a madarak számára veszélyessé: 

• szemből nézve az átlátszóság, 
• oldalról, illetve a népszerű színezett üvegeknél szemből is a környező táj visszatükröződése.

A problémát tovább fokozza, hogy a magasságuk és méretük miatt amúgy is legveszélyesebb irodaházakban gyakran késő estig, a belső világítás felkapcsolása mellett folyik a munka, a repülő madarakat pedig a fény még vonzza is az épületekhez.

Az őszi és a tavaszi vonulási időszakban korán sötétedik, ami a fentivel együtt további veszélyfokozó tényező, ráadásul az átvonulók többsége nemhogy embert, települést sem látott még soha életében, így esélye sem lehetett megtanulni elkerülni az ablakokat.

Létezik biztonságos megoldás már meglévő üvegfelületek esetén?

Igen.

Az okok ismeretében ezek megszüntetése jelenti a megoldást:

1. hagyományos méretű és funkciójú, egy- és kétszárnyú, szellőzésre is használt ablakok esetében szúnyogháló felszerelése nemcsak a madarak ablaknak ütközését küszöböli ki, de légy- és szúnyogmentessé is teszi a belső teret;
2. magas irodaépületek, toronyházak üvegfalai esetén is megoldást jelentenek azok a speciális fóliák, melyek legfejlettebb változatai számunkra nem érzékelhető, de az ultraibolya (UV)-tartományban is látó madarak számára áthatolhatatlannak mutatják (csíkokkal, foltokkal, pókhálószerű mintával) az üveget:
   • az osztrák BirdShades cég oldala,
   • az American Bird Conservancy gyűjtőoldala a témában. 

A potenciális veszélyforrást jelentően nagy üvegfelületekkel rendelkező épületek tervezésekor és működtetésekor a fentiek mellett legalább az alábbi lehetőségek is adottak:

• ORNILUX^® üveg (ami alapvetően a 2. pontban leírt elvet alkalmazza), 
• a 82 emeletes Chicago-i Aqua Tower esetében hullámos kialakítású balkonokkal is csökkentették az egybefüggő, nagy üvegfelületek jelentette veszélyt;
• a Chicago Bird Collision Monitors (CBCM) ajánlásai a madarak számára biztonságos épületek létesítése érdekében.

A ragadozómadár-sziluettek biztos megoldást jelentenek?

Nem.

Ennek több oka van:

• a kis és közepes termetű madarak a jellegzetes kinézetű (kis fej rövid csőrrel– hosszabb szárny – hosszú és keskeny farok) szárnyas ragadozók hirtelen, veszélyesen közel, támadó (de legalább átrepülő) és ritka megjelenésére reagálnak menekülő-elkerülő viselkedéssel – a madarak tehát nem az üvegre ragasztott bármilyen fekete folttól, hanem a matrica által megjelenített ragadozómadár-alak megfelelő kulcsarányaitól ijedhetnek meg;

• ezzel szemben az országszerte kiragasztott árnyképek többnyire alapvetően hibásak:
  • nem életnagyságúak (minimum karvaly, de inkább tojó héja méretűnek kellene lenniük),
  • arányaik nem megfelelők, nem tesznek eleget az első pontban foglalt alakbeli feltételeknek; 

• de ha ezek mind rendben lennének, a sziluettek mindenképpen folytonos és mozdulatlan, nem természetes, ezért alapból gyenge ingert jelentenek, 
• ez pedig jelentősen fokozza és gyorsítja a megszokást, ami miatt a kezdetben esetleg működő riasztóeszköz is hatását veszti.

Mit tehetünk, ha épületeknél tömeges madárelhullást tapasztalunk?

Bejelentést lehet tenni az eljáró hatóságnak.

Ablaknak ütközés következtében rendszeresen és tömegesen elpusztuló madarak esetén a szemtanú a megyei kormányhivatal Természetvédelmi Főosztályát értesítheti az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, az időpont(ok) és a tapasztaltak leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Ha az elhullott, sérült madár gyűrűs, az MME Madárgyűrűzési Központnak érdemes a teljes gyűrűszámot és egyéb adatokat elküldeni a ringers@mme.hu e-mail címre.

Orbán Zoltán