Az influenzavírusok nem túl ellenállóak a környeztei hatásokkal szemben, a napfény, a kiszáradás és akár a szappanszerű anyagok igen gyorsan semlegesítik őket, de a hűvös-nedves-borul időjárás kedvez a terjedésüknek, ilyen körülmények közt aeroszolban, lebegő cseppecskékben napokig, vízben, trágyában, egyéb szerves anyagban hetekig fertőzőképesek maradnak. A tolltüszők leváló hámsejtjei egyes megfigyelések szerint akár még ennél is hosszabb időre képesek konzerválni a vírust. Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.

Mely madarak fogékonyabbak a fertőződésre?

A vadon élő madárfajok közül elsősorban a vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk, gázlómadarak) lehetnek fertőzöttek, és ezek azok, amelyek tünetmentesen is hordozhatják a vírust. A megbetegedett madarak bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenés is kialakul, és gyakran még a légzőszervi tünetek megjelenése előtt – sokszor idegrendszeri tünetek közepette – elhullanak. A legyengült és elhullott madarakból táplálkozó dögevők, ragadozók (sasok, solymok, ölyvek, varjúfélék) szintén hordozókká válhatnak, akár meg is betegedhetnek és szintén el is hullhatnak. 

A baromfitelepek fertőződése esetén az ott található nagy mennyiségű fertőzött madár vírustermelése a környéken élő, kevésbé fogékony madarakat is megfertőzheti, különösen, ha ezek közvetett kapcsolatba kerülnek a fertőzött állománnyal, például takarmány útján (veréb, galamb) vagy az ott élő rágcsálók által (baglyok, ölyvek). Általában a kis énekesmadarak, mint fecskék nem túl fogékonyak a vírusra, még járványkitöréssel érintett telepeken sem.

Magyarországon házi macskából is kimutatták már a vírust.

Milyen vírusok voltak jelen az elmúlt években Európában?

Európában 2016/2017 telén a H5N8 altípusú vírus okozott járványt, ami az eddigi törzseknél virulensebb, azaz megbetegítő képessége erősebb. Ezt követően napjainkig a H5N1 járványok térnek vissza évről évre, egyre nagyobb és nagyobb kárt okozva. 2020-ban például sosem látott, 2000 fölötti esetszámot produkált a járvány Franciaországban, azóta ott az ágazati összefogásnak köszönhetően vakcinázási programot vezettek be, ami sikeresen előzte meg a nagy járványok kialakulását. 

Vándormadaraktól elkaphatja-e az ember a madárinfluenzát?

A madárinfluenza igen nehezen fertőz emberi sejteket. Ennek fő oka, hogy más típusú sejtfelszíni molekuláink vannak, mint a madaraknak. Ezek a molekulák a kulcslyuk, melyhez a vírus Haemaglutininje – innen a H5N1-ben a H – a kulcs. A humán sejtek felszínén lévő kulcslyuk viszont nagyon eltérő, így nagyon meg kell küzdeni azért, hogy az ember elkapja a madárinfluenzát. Nincs olyan dokumentált eset, amikor vadon élő madártól valaki elkapta volna a vírust, valamennyi esetben házi állományokkal való kontaktus, a védőfelszerelés teljes vagy részleges hiánya, a személyi higiénia elhanyagolása és a gyenge immunrendszer (idős kor, egyéb betegség) volt a hajlamosító tényező. 

A 2022-es évben a járvány Észak-Amerikára is átterjedt, és ott később kialakult egy olyan variáns, ami a tőgymirigy sejtjeihez adaptálódott, és a tejelőmarha állományokban tünetmentesen terjedt szét. Ezt a variánst Európában azóta sem észlelték, de a készenlét folyamatos, ugyanis az USA-ban több haláleset is köthető hozzá. Ha a vírus – nagy nehezen – megfertőzi az embert, akkor a normál humán influenzánál sokkal súlyosabb a kórlefolyás, emésztőszervi és idegrendszeri tünetek is gyakoriak, a halálozási arány pedig 50% fölötti. 

Mivel a vírus rendkívül változékony, kerülni kell az olyan helyzetet, ami a gazdaváltást és az ezzel kapcsolatos evolúciós folyamatokat elősegíti. A fertőzött baromfiállományokat fel kell számolni, a madár-ember kontaktust minimalizálni kell. Soha ne fogjunk meg kesztyű nélkül döglött madarat, különösen, ha fennáll a fertőzés gyanúja! 

A jóléti társadalmakban a lakosság alapvetően nem érintkezik vízimadarakkal, ez alól
sajnálatos kivételt jelent a vízimadarak teljesen felelsleges, a madarakra, a környezetre
és az emberekre egyaránt veszélyt jelentő etetése - ezért kérjük a lakosságot,
hogy ezt ne tegyék (videó: Orbán Zoltán)

Mi a teendő, ha vadmadár-tetemet találunk?

Ha a lakókörnyezetünkben egy vagy több madártetemet észlelünk, a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy járási főállatorvost értesíthetjük. Ő intézkedik a tetem vizsgálatáról és elszállításáról. A vadon élő madarakra számtalan halálozási faktor hat, a madárinfluenza ezek közül az egyik. A hideg tél folyamán legyengült állandó vagy itt tartózkodó vonuló madarak nagyobb eséllyel hullanak el. A természetes halálozási tényezők mellett számtalan emberi tényező is szerepet játszik (középfeszültségű távvezetékek, legális vagy illegális vadászat stb.). Így egy tetem megtalálása esetén nem kell feltétlenül a madárinfluenzára gondolni, nem kell megijedni, de biztosan csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani az elhullás okát.

Jelenthet-e veszélyt az énekesmadarak téli madáretetése? Egyáltalán etessük-e a madarakat?

Az énekesmadarakra téli madáretetés nem jelent veszélyt – már ami a madárinfluenzát illeti, az etetőkre járó madárfajok jellemzően nem érintettek a madárinfluenzával. Érdemes azonban jobban figyelni a higiénés szabályok betartására, azaz alaposan mossunk kezet, ha madárürülékkel kontaktusba kerülünk, és időnként tisztítsuk le és fertőtlenítsük a madáretetőket, hogy az ne legyen fertőzésközvetítő más betegségek  esetén (cinegehimlő, trichomonas, Paramyxovírus). Ahogy az előzőekben is említettük a vízi- és ragadozómadarak az elsődlegesen hordozók. Kérjük a lakosságot, hogy a vízimadarakat ne etessék!

Mennyire jelent veszélyt a parkokban, játszótereken lévő madárürülék?

Különösen figyelni kell a higiénés szabályok betartására, kerülni kell az állati eredetű ürülékkel vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést! Ez – függetlenül a madárinfluenzától – minden esetleges fertőzés esélyét nagyban csökkenti.

Nálunk is megkaphatják-e baromfihústól a fertőzést az emberek?

Amennyiben a terméket legálisan működtetett kereskedelmi egységben vásárolták, úgy a termék a címkén szerepeltetett fogyaszthatósági időn belül biztonságosan fogyasztható, a fertőzött állományok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Természetesen jelen esetben is, mint általában, fontos a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazása, a nem hőkezelt alapanyagok elkülönített kezelése.

Az MME is részt vesz a madárinfluenza-vizsgálatokban

A NÉBIH-OJK  3600/175-1/2020. számú határozata alapján az MME éves szinten több ezer mintával végez monitoringot a hazai járványhelyzet folyamatos követésére. A programban több tucat gyűrűző vesz részt, az eredményekről pedig szezonális összesítés és beszámoló készül.

AKIT RÉSZLETESEBBEN IS ÉRDEKEL A TÉMA

Milyen vírus volt jelen 2016/2017 telén Európában?

Európában 2016/2017 telén a H5N8 altípusú vírus okozott járványt, ami az addigi törzseknél virulensebb, azaz megbetegítő képessége erősebb volt.

A vadon élő madarakat érintő világjárvány 2022/2023 őszi téli kitörése

A 2022 őszi/2023 telelési időszakban érkeztek az első jelzések akár tízezres nagyságrendű, elsősorban darvakat érintő tömeges pusztulásokról olyan nagyforgalmú vízimadár telelőhelyekről, mint példul Izrael.

Ezt követően a 2023-as tavaszi vonulással indult el az a madárinfluenza-világjárvány, mely a vírus kórokozót  hordozó madarakkal eljutott a vízimadarak fészkelőterületeire. A járvány azóta is jelen van és 2025-ig jelentős pusztítást végzett és végez számos vízimadár-faj fészkelő, vonuló és telelő állományában.

A kór Magyarországra is eljutott 2023 nyarára és tömeges elhullást okozott abban az évben a sirályok költőszigetein.  

A 2025 őszén kialakult helyzet

Az első hivatalosan megerősített járványkitörés 2025.10.28-án történt Tiszajenőn, egy pecsenyekacsa-állományban. Ez után az ön által most olvasott honlapoldalunk 2025.11.11-ei frissítéséig új esemény nem történt. 

Ezt megelőzően egy elhullott kárókatona (2025.09.11.) és egy egészséges csörgő réce (2025.10.10.) esetében mutatták ki a vírust Dinnyésen, illetve Balmazújváros határában produkált pozitív mintát egy elhullott nyílfarkú réce (2025.10.30). 

Sajnos az európai helyzetkép nem épp szívderítő. Lengyelország a madárinfluenza mellett a baromfipestissel is küzd, Németországban, Hollandiában és Franciaországban is egyre több az új eset baromfiállományokban, illetve tömeges darupusztulásokról is érkeznek hírek.

Egy ilyen járvány esetében nem mehetünk el a gazdasági hatások, illetve a gazdasági hatásokra adott válaszok járványtani hatása mellett. A kieső szülőpárok naposhiányt eredményeznek, de a nagyobb területek lezárása a kieső nevelőfelületen keresztül napos többletet. E kettő gyakran nincs egymással térben és időben szinkronizálva – az eredmény akár nagyobb régiókon átívelő megnövekedett élőállat forgalom. 

A zónába kerülő telepek állományai csak egy szűkebb piacon értékesíthetők, ami lenyomja az árakat, máshol viszont hiány lép fel, nőnek az árak, ez is elindít egy megnövekedett forgalmat. A gazdasági szereplők túlélésért tett lépései tehát – a megnövekedett élőállat- és termékforgalom miatt – a járvány terjedésének is kedvezhetnek, amit a legprecízebb és legszigorúbb hatósági ellenőrzés sem tud nullára csökkenteni. 

Az influenza mellett más fertőző állatbetegségek terjedése is felgyorsul a járvány hatására, amelyeknek akár humán egészségügyi jelentősége is lehet (pl. Salmonella). A diverzebb patogénnyomás termeléskiesést és nagyobb antibiotikum felhasználást eredményez, ami az pedig egyik oldalon nagyobb önköltséget, a másik oldalon pedig az állategészségügyben és a humán egészségügyben is egyre jelentősebb probléma, az antibiotikum rezisztencia terjedését segíti elő. 

Mindebből látható, hogy bár a madárinfluenza közvetlen hatása az emberekre elhanyagolható, és a gazdaváltás kockázata is csekély a mi társadalmi és állattartási szokásaink mellett, a közvetett hatások egészen messzire gyűrűznek az élelmiszerláncon keresztül.

A járvány megelőzése (mérséklése) közös érdekünk, ezért ha elhullott, vagy legyengült madarat talál, akkor feltétlenül értesítse a területileg illetékes nemzetipark igazgatóságot és a vármegyei kormányhivatal állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági főosztályát. A madarat csak megfelelő személyi védelem mellett szabad megfogni, tehát minimum maszk és gumikesztyű. 
Akinek otthon baromfiállománya van, az lehetőleg minden vadmadár kontaktust kerüljön, a madarait pedig zárt térben etesse-itassa.

További hasznos információk

• NÉBIH madárinfluenza információs oldal >> 
• Folyamatosan frissülő információ - Madárinfluenza kitörések Magyarországon térképekkel >>
• A vadmadár-esetek, kitörési pontok, valamint a védőkörzetek és megfigyelési körzetek online térképen >>    
• Az Európai Bizottság által kiadott információk (angolul) >>
• A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) által közzétett információk >> 

Kérdéseivel az alábbi állami szerveket keresheti:

• területileg illetékes járási hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya;
• területileg illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért és állategészségügyért felelős főosztálya;
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ügyfélszolgálat.