Mely fajok lehetnek érintettek?

Molnárfecskefészkek esetében
A beszámolók alapján több faj, a madarak mellett hüllők és emlősök is szóba jöhetnek fészekragadozóként.

Az alábbi madarak mindegyike képes áttörni a sárfészket, így a szűk röpnyílás nem korlátozza, nem akadályozza meg őket abban, hogy hozzáférjenek a tojásokhoz, fiókákhoz.

• szajkó,
• dolmányos varjú,
• szarka,
• nagy fakopáncs,
• balkáni fakopáncs,
• zöld küllő.

A molnárfecskék zárt fészkeinek potenciális ragadozói sorát tovább bővítik:

• erdei sikló, 
• füleskuvik,
• kuvik,
• vörös vércse,
• erdei fülesbagoly, 

Továbbá a mesterséges odúkban végzett megfigyelések alapján bővíthetik a röpnyíláson bemászni, benyúlni képes fajok:

• mogyorós pele,
• nagy pele,
• nyest,
• mókus,
• patkány,
• erdei egerek,

A költés meghiúsulását gyakran okozzák fészkelőhelyet kereső, a molnárfecskék zárt fészkeit költőhelyül használni tudó madarak is: 

• házi veréb, 
• mezei veréb,
• sarlósfecske.

Füstifecske-fészkek esetében
A füsti fecskék nyitott fészkei esetében a zsákmányolónak még könnyebb dolga van, hiszen itt nem kell áttörni a sárfalat, nem kell szűk röpnyíláson keresztül bemászni, benyúlni, ezért esetükben a fenti fajok sorát akár a:

• fekete rigó is bővítheti.

A költés meghiúsulását pedig okozhatják olyan fészkelőhelyet kereső konkurens fajok, mint a:

• szürke légykapó,
• házi rozsdafarkú (a kerti rozsdafarkú olyan ritka fészkelővé vált Magyarországon, hogy ennek esélye rendkívül alacsony).

Miért védtelenek a fecskefészkek?

A molnárfecske eredeti élőhelyén, a sziklafalak esőtől védett párkányai alatt és barlangbejárataiban csapatosan, lehetőleg sok száz, de inkább több ezer páros kolóniákban költött. Ezért készít negyed- és félgömb alakú zárt fészket, melyek így több rétegben egymás alá-mellé építhetők, és az elmúlt évszázadokban az ereszek alatt is építkezhettek így.

A telepes életmód számos előnnyel jár, a füsti fecskék esetében is, ezek egyike a fészekragadozók elleni közös védekezés. Egy nagy telepet jóval kisebb eséllyel támadhatott sikeresen nappali fészekragadozó, mert a sok száz, több ezer fecske gond nélkül el tudta zavarni. 

Magyarország valószínűleg legnagyobb természetes jellegű molnárfecsketelepe
Tiszavasváriban - egy ekkora telep a rengeteg agreszív fecskének
köszönhetően szinte bármely betolakodóval szemben védett
(videó: Orbán Zoltán)

A hazai fecskeállomány 2000-2010 között 60%-os állományösszeomlást szenvedett el, a természetes, nagy telepek elnéptelenedtek, egyre ritkábbak, a fecskék mindinkább magányosan vagy csak néhány fészket számláló kis közösségben költenek, ahol a kevés madár nem tud olyan hatékonyan védekezni. Ráadásul a ragadozók egymástól is eltanulják a fecsketojások és -fiókák sikeres zsákmányolását – ez a kettős hatás állhat a jelenség terjedése, gyakoribbá válása mögött.

Meg lehet védeni a fecskefészkeket a fészekragadozóktól?

Molnárfecskéknél helyi szinten, egyes fészkek esetén lehet próbálkozni a természetesnél erősebb falú égetett agyag műfészkek kihelyezésével, de országosan nem lehet megvédeni a fészkeket.

Nincs információnk arról, hogy az égetett agyag molnárfecske műfészkeket akár a varjúfélék, akár a harkályok át tudnák törni (a gipsz-fűrészpor keverékéből készült műfészkek ugyan olyan sérülékenyek, mint a sárfészek), ezért helyi szinten megoldást jelenthet ilyeneket kihelyezni a megrongált fészkek mellé vagy helyett. Állományszinten azonban nem lehet megoldás az, hogy az országban lévő sok százezer természetes sárfészket műfészekre cseréljünk. Ráadásul a madár fészekragadozók még ezeknél a fészkeknél is be tudnak nyúlni csőrrel és lábbal a fészekbe, nem is beszélve a bemászni képes fajokkal, így ezek ellen a műfészkek sem védenek.  

Felmerült olyan ötlet is, hogy "a fészkeket valamiféle dróthálós, rácsos megoldással kellene megvédeni". Figyelembe véve, hogy a molnárfecskék szabad berepülési útvonalat igényelnek a fészkek, a telep legalább néhány méteres közelségében (ezzel szemben az istállókba is beköltöző füsti fecske ökölnyi lyukon is be tud repülni), nem valószínű, hogy egy fecske méretű berepülőnyílással ellátott dróthálós védőketrecet megtanulnának használni a madarak. Ha ez esetleg mégis működne, áltaánosan, országosan ez a módszer akkor sem lenne megvalósítható, mert egy ilyen védőeszközt egyesével kellene legyártani (és engedélyeztetni!) az adott fészekhez, fészkekhez, telep esetében pedig az egész kivitelezhetetlen lenne. 

A nyitott füstifecskefészkek esetén, éppen a fészek ezen jellege miatt semmiféle fizikai védelem nem lehetséges.

Lehet védekezni a fészekkonkurensek ellen?

Közvetlenül nem.

Ugyanis ezek mindegyike ügyesen mozog a talajon, az épületek falán és az ágak között is, míg a fecskék szinte csak állni és tipegni tudnak. Ezért bármiféle olyan elzárás, amint a fecske át tudna jutni, nem jelentene akadályt számukra sem.

Közvetett megoldással lehet próbálkozni.

Mind a rozsdafarkúak mind a szürke légyakpó és a verebek számára létezik mesterséges odú, költőláda, így ezek közelbe történő kihelyezésével esetleg meg lehet akadályozni a fecskefészkek elfoglalását, de ennek esélye is csak 50% , vagy ebbe kölöznek vagy nem.

Orbán Zoltán