"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)

A megfigyelési adatokat ezen az űrlapon lehet beküldeni. Köszönjük!

 

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (Battonyán >>, Makón >>, Szegeden >>)  is megtelepedhet.

A költések általában áprilisban kezdődnek, de két-három évtizedenként előfordul, hogy már október végén, november elejétől, és még akár karácsony környékén is tojást raknak egyes madarak. Az ezekből származó fiókákkal azután január első napjaitól február-márciusig találkozni lehet országszerte.

A lakott területeken élő varjúfélék fészkei alapvetően járulnak hozzá az erdei
fülesbaglyok települési költéséhez – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák
ágvillájában is költhetnek – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

De érdemes figyelni, fülelni olyan parkokban, utcai fasorokban is,
ahol vércse költőládák vannak kihelyezve, mert ...

 

 

 

 

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig (de ne lepődjünk meg, ha az alábbi nászhangokat februárban, vagy akár az előző év decemberétől halljuk). Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:

 

Itt külön is meghallgathatóak az egyes hangok:

 

• hím erdei fülesbagoly hangja >>
•  
• tojó erdei fülesbagoly hangja (háttérben a nászrepülő hím tapsolásával) >> 
•  
• nászrepülő hím szárnnyal tapsolása (háttérben a tojó hangjával) >> 
•  
• májusban és júniusban pedig (nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban is) egy harmadik hang is csatlakozik a repertoárhoz, a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozása >> 
•  

 

 

 

Mivel a költőpárok állandóak, egész évben számítani lehet a madarakkal való találkozásra, ezért érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.

 

 

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához itt >>. Köszönjük!

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. [A 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>]

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérésének oldalán itt >>

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/

 

Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.

A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális
műfészek az erdei fülesbaglyok számára (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

 

#LIFEproject #LIFEprogramme #közösenatermészetért

 

 

 

 

 

 

 

Óvjuk a baglyok nyugalmát!

Kérjük, hogy a baglyok számlálása közben tartsuk szem előtt a madarak nyugalmának biztosítását!

Lehetőleg ne menjünk be, különösen csoportosan ne a nappalozófák alá (ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze ezt), a törzstől tartsunk a lehető legnagyobb távolságot, amit távcső használata megkönnyít.

Ha azt tapasztaljuk, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal  (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudjuk elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyjuk ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.

 

Mettől meddig tart a felmérés?

Az országosan összehangolt, egyidőben végzett szinkron számlálás 2025-ben január 24-27. (péntek-hétfő) között zajlik.

A telelő baglyokat azonban nem csak ilyenkor lehet számolni! A bagolycsapatokról egész télen várjuk az adatokat, melyeket akár utólag, a tavasz folyamán is érdemes beküldeni (lásd később, a "Hogyan és hova jelentsem az adatokat?" fejezetben), mert ezek is bekerülnek az éves öszesítésbe!

 

Hogyan és hova jelenthetem az adatokat?

Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:

• internetes Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://goo.gl/forms/PWKKlqNIEKIx7ll32
• papíralapú jelentőlap letöltése itt>>
• a regisztrált madárfelmérők a Turdus okostelefonos alkalmazást vagy a megszokott MAP felületet használhatják, a Projekt mezőben a TASIOTU kódot (telelő erdei fülesbaglyok felmérése) alkalmazva.

Amint azt a rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat” is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett!), az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat!

Amennyiben kérdése van a bagoly szinkronszámlálással kapcsolatban, kérjük, az erdeifules@mme.hu e-mail címre írjon!

 

Mi történik az adataimmal?

Készül egy éves összesítés, illetve minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai szintű MAP összesítésnek.

• [a lakossági felmérés indulását megelőző, 2017. évi összesítés >>]
• 2018. évi összesítés >>
• 2019. évi összesítés >>   
• 2020. évi összesítés >>
• 2021. évi összesítés >>
• 2022. évi összesítés >>
• 2023. évi összesítés >> 
• 2024. évi összesítés >> 

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/ 

 

Telelő bagolycsapatok?

Az Európában fészkelő tizenhárom bagolyfajból tizenkettő Magyarországon is előfordult már (gyöngybagolyfélék >>, bagolyfélék >>, egyedül a szakállas bagolynak nincs még magyar adata), tíz faj költ, és közülük öt rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek. A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.

Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja.

Hogy miért teszik ezt? Biztosan nem tudjuk, csak feltételezéseink vannak. Az egyik legfőbb vonzerő számukra a település környéki gyepek és szántók gazdag kisrágcsálószákmány-kínálata, ami a magyarországi enyhe teleken (a sarkkörön túli területekhez viszonyítva) könnyen és nagy biztonsággal hozzáférhető táplálékbázist jelent számukra.

Ezeket azonban könnyebben és zavartalanabbul érhetnék el, ha az agrávidék fáin, facsoportjaiban, mezővédő erdősávjaiban töltenék a nappalokat. Csakhogy a sík és dombvidékek alapvetően lombhullató fáinak csupasz ágain gyülekező bagolytömegek nagy vonzerőt jelenthetnének az olyan ragadozómadaraknak, mint a parlagi sas, a héja, az egerészölyv vagy akár a kerecsen- és a vándorsólyom, melyek termetüknél fogva potenciális veszélyt jelenthetnek az erdei és a réti fülesbagolyra. Ez a veszély a belterületi nappalozással gyakorlatilag teljes egészében kiküszöbölhető, mivel ezek a fajok (a héja kivételével) nem szívelik az ember közelségét.

 

A baglyok miatt máshogy kell élnünk?

Nem!

A tapasztalatok alapján a megszokott tevékenységeink nem zavarják a baglyokat. Ezeket a madarak senki nem kényszeríti a belterületekre, maguk választják a téli hónapokra nappali szálláshelyül az ember közvetlen közelségét, elfogadva az ezzel járó hatásokat.

Éppen ezért a megjelenésüket követően az embereknek nem kell az életüket alapvetően megváltoztatva áldozatot hozniuk a madarakért. A mindennapi, megszokható tevékenységek: a járókelők jövés-menését, a forgalom zaját és látványát, az óvoda- és iskolaudvaron szaladgáló és hangoskodó gyereket, a kertben tevékenykedő vagy éppen a bagolypiszkot a pihenőfák alatt feltakarító emberek mozgását a madarak semleges környezeti hatásként kezelik.

Az persze előfordul, hogy egy-egy szokatlan zajra a madarak felfigyelnek, és egy-két idegesebb példány fel is repül (ez különösen a nagyobb egyedszámú, zsúfolt telelőhelyeken fordulhat elő), miközben a mellettük lévő madár tovább szunyókál.

Jó ez nekünk?

Igen!

A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Ezek közül az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő legfontosabb ilyen információ a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy 16 000 bagoly legalább 4 020 500 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 100,5 tonna!

A gazdálkodóknak tehát ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok (nem számolva a már néhány hetes korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait, melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb) ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt.

Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára.

 

A felmérés története

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

 

Mi a célja?

A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.

 

Ki vehet részt benne?

Bárki, mivel a felméréshez nincs szükség különleges madártani ismeretre vagy felszerelésre, ráadásul a vizsgálódáshoz el sem kell utazni a városból, a faluból.

Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, így gyakorolva az elektronikus eszközök, az okostelefon és az internet együttes terepi használatát is.

 

Hol keressem a baglyokat?

A lakott területi gyülekezések legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben alakulnak ki, azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb csoportok.

A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra vagyunk kíváncsiak, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfa állományok stb.) is érdemes és lehet adatot gyűjteni.

Mi kell hozzá?

A számláláshoz kézi távcső ajánlott, de lombhullató fákon, bokrokon akár szabad szemmel is pontosan meghatározható az erdei fülesbaglyok egyedszáma

Az erdei fülesbagoly telelőhelyeken magas, meglehetősen jó takarást biztosító örökzöldeken is nappalozhatnak madarak. Ezek a fák megnehezíthetik a nappali fényben történő, pontos számolást, hiszen nem biztos, hogy az összes bagoly észlelhető a zárt, sötét lombozatban. Ilyen esetekben lehet alkalmazni a szürkületi kihúzáskor vagy a hajnali behúzáskor történő számlálást, amivel pontosabb adatokat nyerhetünk a nappali fényviszonyok között történő számoláshoz képest, persze csak a problémás örökzöldek esetében.

 

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok is megjelenhetnek a nappalozóhelyeken, akár az előbbi faj egyedei közé vegyülve, akár azoktól elkülönülve. Ennek értelmében az erre vonatkozó megfigyeléseket is (réti fülesbagoly, kuvik stb.) is köszönettel fogadjuk.

Lehet-e etetni a telelő baglyokat?

Közvetlenül, úgy mint az énekesmadarakat, nem és nem is kell, mert az etetőkből kihulló mag oda vonzza az egereket, amikre a baglyok éjszakánként így vadászni tudnak. Illetve léteznek bagolyetető egérvár megoldások, amikről itt olvashat >>

Kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is ezt az oldalt, különös tekintettel a pedagógusokra, hogy közösen minél többet tehessük! Köszönjük!
 

 

Kovács Ágnes – Orbán Zoltán

 

 

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra - még inkább az ember által biztosított kaptárakra - van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

 

Mi az a méhecskehotel?

A magányosan élő méhek és darazsak általunk készített mesterséges bölcsői, amiben szaporodni tudnak.

Méhecskehotel minden 2–10 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú anyag (pl. nád-, órás olasznád- és bambusznádszál-darabok), tárgy (pl. egyes régi téglatípusok), illetve bármely olyan anyag (építési gerendamaradékba és tűzifa kugli), amibe ilyen lyukak fúrhatók.

És ha már rászánjuk magunkat bölcsőfuratok készítésére, érdemes ezekből a lehető
legtöbbet a felületbe mélyíteni. Ebben a 13 cm átmérőjű tűzifa kugliban
197 db (2, 4, 8 mm-es) furat van (Fotó: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

Mi a különbség a méhecskehotel és a darázsgarázs között?

Gyakorlatilag semmi. Az eszköz a több mint tíz évvel ezelőtti bemutatásakor kapta a szándékosan figyelemfelhívó darázsgarázs nevet, mert magyar nyelven a méhgarázs kimondva könnyen érthető mélygarázsnak, ami felesleges félreértésekhez vezethetett volna. Időközben megszületett a méhecskehotel elnevezés, ami szakmailag azért pontosabb megnevezés, mert ezekbe főleg magányos méhek (ezen belül is az Osmia nembe tartozó kőműves méhek) képviselői költöznek be.

 

Mik azok a magányos méhek és darazsak?

A világon élő méh- és darázsfajok mintegy 90%-a nem családokban, hanem magányosan él, nem alkot népes, együttműködő kolóniákat. Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra – még inkább az ember által biztosított kaptárakra – van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

 

Jellegzetes megjelenésű magányosméh-faj méhecskehotel bejáratánál ...

 

... és természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Akit részletesebben érdekel a kőműves méhek élete, és a méhecskehotel, mint eszköz szerepe a védelmükben, elolvashat egy angol nyelvű tanulmányt itt >>

 

Mikor érdemes kihelyezni a méhecskehoteleket?

A méhecskehotelek többnyire bundás testű méh lakói a telet követően legkorábban aktívvá váló rovarok közé tartoznak. Az első példányok akár már a február végi enyhe, napsütéses napokon repülnek, virágokat és lakóbölcsőket keresnek. Ezért a méhecskehoteleket érdemes március elején kihelyezni. Ezt követően a méhecskehotelek forgalma április-májusban a legnagyobb, júniustól már jelentősen alábbhagy, de a nyár második felében is számíthatunk vendégekre.

 

Hova tehetünk ki a méhecskehoteleket?

Esőtől védett, keleti-délnyugati fekvésű ablakpárkányra, erkélyre, tornácra, eresz alá; erre a célra kialakított esővédő tető alá épület falára, óvoda- és iskolaudvarra, közterületre, mezőgazdasági területen szántók, ültetvények nem kezelt szegélyére, ahova legalább néhány órán keresztül odasüt a Nap, és ahol a beverő csapadéktól is védve van a méhecskehotel.

 

Miért fontosak?

Mert ők alkotják a beporzó rovarok legnépesebb csoportját, így - a közvélekedéssel ellentétben - ezt a munkát alapvetően nem a házi méhek, hanem Európában is mintegy kétezer más faj látja el. Bár ez nem verseny, de számunkra a magányos darazsak talán még fontosabbak, mivel a felnőtt egyedek nektárfogyasztók és így beporzók is, a lárvák számára viszont megbénított rovarokat, hernyókat, pókokat halmoznak fel - azaz a ma népszerű marketing megközelítés szerint "kettő az egyben" szolgáltatást nyújtanak nekünk.

 

Csípnek?

A legtöbb méh- és darázsfaj, így a magányos csoport tagjainak többsége is rendelkezik fullánkkal és méregkészülékkel. Ezért soha ne fogjunk meg méhet, darazsat (sőt lehetőleg semmilyen rovart, amit nem ismerünk), mert ilyenkor védekeznek.

 

Támadnak?

Nem! A családokban élő támadékony fajokkal, például a közismert házi méhekkel és a jellegzetes fekete-srága mintás darazsakkal szemben a magányosan élők még a lakóbölcsők közvetlen közelében sem foglalkoznak sem az emberrel, sem a társ- és háziállatokkal.

 

 

A támadékony fajok nem költöznek be a méhecskehotelbe?

Nem, ez soha nem történhet meg! A támadékony és fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak és a házi méhek nem tudnak beköltözni ezekbe a szűk járatokba, mert itt egyszerűen nincs hely a lépek megépítésére, tehát a méhecskehotel nem vonzza oda ezeket!

 

Kell takarítani, évente cserélni a méhecskehoteleket?

Ez alapvetően nem szükséges, mivel a rovarok évről évre kitakarítják, tatarozzák a bölcsőjáratokat, ráadásul több száz vagy akár több ezer 2–10 mm-es furat kitakarítása technikailag is közel kivitelezhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor óhatatlanul a pusztulását okozhatnánk a járatokban megbúvó, telelő rovaroknak, pókoknak.

 

Kell védeni a ragadozók ellen?

Előfordulhat, hogy - különösen az őszi és téli időszakban - harkályok (és esetleg cinegék, varjúfélék) visszajáró ragadozóként elkezdik feltölrni a sárdugóval lezárt bölcsőüregeket. Ilyenkor, vagy ezt megelőzendő olyan szekrényes, keretes-távtartós megoldást érdemes alkalmazni, ahol a méhecskehotelek bejárata előtt 15-20 cm-rel csibedrótfal (ennek a lyukmérete olyan, hogy azon a legtermetesebb rovarvendégek is át tudnak jutni) akadályozza meg a szárnyas (és szőrmés) ragadozók hozzáférését az üregekhez.

 

Kell szakértelem a méhecskehotelek elkészítéséhez?

Nem! Csak némi faanyag, 10, 8, 6, 4, és 2 mm vastag (ezek közül legtöbb lakója a 8-10 mm-es furatoknak van), fa vagy fém megmunkálására alkalmas fúrószár, valamint akkus vagy vezetékes elektromos fúrógép (esetleg különböző vastagságú nádszálak). Ha mindez a rendelkezésünkre áll, fél-egy óra alatt százas nagyságrendben készíthetünk méhecskehotel lakóbölcsőket!

 

A méhecskehotel (darázsgarázs) eszközcsoport

Az alábbiakban felvillantunk néhány példát a különböző mehecskehotelekről, ezek kihelyezési lehetőségeiről, majd bemutatjuk néhány alaptípus elkészítését is.

A kisebb méhecskehotelt könnyedén telepíthetjük virágos balkonláda közelébe

 

Ha a méhecskehoteleket természetvédelmi farakásba készítjük, ...

 

... a farakás mellé ültessünk virágzó bokrot vagy lágyszárúakat –  képen ezt a
környezetgazdagítást magnólia és zsálya adja

 

A méhecskehotel tetszetős kerti "bútor" is lehet, amit esőtől védő tetővel ...

 

... gyümölcsfák közé ...

 

... és sziklakertbe is telepíthetjük

 

A méhecskehotelek lakói nem agresszívek, ezért ezek az eszközök ...

 

... nyugodtan kihelyezhetők erkélyre, ...

 

.. épületfalra is. Ez a kép például az MME fővárosi, Költő utcai központi
irodájának bejáratánál készült, ahol jelenlétük annyira nem feltűnő,
hogy a vendégek többnyire észre sem veszik ezeket
(Fotók: Orbán Zoltán)

Méhecskehotelek készítése

Tűzifa kugliba

10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló méhecskehotel készíthető, ha 2-4-6-8-10 mm átmérőjű fúrókkal sűrűn átlyuggatjuk fúrószár mélységű lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de állított rönk oldalába, sugárirányban is fúrhatunk.

 

A költőüregek kifúrásához ...

 

... az ilyen alapkészlet minden fúrószárát használhatjuk
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

A vízszintes fúrás legfontosabb gyakorlati haszna (a kényelem mellett), hogy a furatforgács így lehullik, míg függőleges fúrásnál ez folyamatosan eltömi a már kifúrt lyukakat, melyek kitakarítása közel megduplázhatja a munkaidőt.

Szabadon álló méhecskehotelünknek érdemes lábakat is készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása.

 

Első lépésben fúrjunk egy-egy 10 mm átmérőjű  lyukat
a tűzifa kugli mindkét végéhez úgy, hogy a farönk
hossztengelyére merőleges lyukak tengelye
ferdén kifelé mutasson.

 

Ezt követően ujjnyi vastag ágból végjunk négy egyforma hosszú darabot, ... 

 

... ezek végeit faragjuk meg annyira, ...

 

... hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba, ...

 

... és máris kész a mobil méhecskehotel (Fotók: Orbán zoltán).

 

A tűzifa kugliba készített méhecskehotelek könnyen mozgathatók, ezért ideálisak arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a méhecskehotelekbe jövő-menő állatokat.
 

Farakásba

A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a természetvédelmi farakásunkba szeretnénk méhecskehotelt készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy telepet kialakítva.

 

Itt a munka is könnyebb, mert a rönkök már eleve a helyükön vannak és a
fúráshoz jól rögzítettek (Fotó: Orbán Zoltán).
 

Nádszövetből

Szorosan összecsavart, 10–20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30–40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült méhecskehotel zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

 

Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, ...

 

... a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, ...

 

... az így kapott méhecskehotel mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, ...

 

... a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki

Bambusznádból

Hüvelykujj vastagságú bambusznádszálakat 30–40 cm-es darabokra vágva, majd ezeket kötegekbe kötve is méhecskehoteleket kapunk.

 

Bambusznádkötegből készült méhecskehotel (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Gerendahulladékba

Építkezés, felújítás során rengeteg olyan, egyébként eldobásra vagy eltüzelésre elpazarolt fagerenda-hulladék képződik, ami pedig ideális lenne méhecskehotelek készítésére, a biológiai sokféleség hatékony megőrzésére, visszahozására!

 

Ennyi gerendahulladékból százas nagyságrendben készíthetők méhecskehotelek,
több ezer lakóbölcsővel

 

A fenti képen látott hulladékanyag-halom kinyert négy gerendamaradék

 

Nem baj, ha a hulladék fa különböző hosszúságú, ha a fúrószárakat már legalább
néhány centiméter mélységbe be lehet ereszteni a fába, az is elegendő

 

A hosszabb darabok mindkét oldalába készíthetünk furatokat (10 és 2 mm között
2 milliméteres fúrószár-"ugrásokkal"), így gyakorlatilag két teljes értékű
méhecskehotelt kapunk, ha olyan helyre tesszük ki, ahol az
eszközt elölről és hátulról is meg tudják közelíteni
a rovarok

 

A munka lényegi része a furatok elkészítése akkumulátoros (a képen), vezetékes
vagy állványos fúróval

 

A lyukak többsége a 10 és 8 mm-es tartományba essen, a köztük lévő
hézagokat töltsük ki a vékonyabb furatokkal

 

Ne aggódjunk a látszólagos zsúfoltság miatt, a különböző fajhoz tartozó, eltérő méretű
rovarok gond nélkül elvannak egymás közelében, mivel mindegyikük csak a saját
bölcsőjáratával foglakozik (Fotók: Orbán Zoltán)

 

A kora tavaszi kihelyzést követően a rovarok nyár elejére jócskán belakták a fentiekben
elkészített, két település különböző helyszíneire kihelyezett gerendahulladék-
méhecskehoteleket, ezt Budapesten, egyí XVII. kerületi természetvédelmi
farakásban, 3 fotó, katt a képre, ...

 

 

 

... ezeket pedig Tolnán, egy tornác gerendázatán – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szekrényes méhecskehotel

A felhasznált anyagok túlnyomó többsége, még a díszítéshez használt szőlőtőkék is másra nem használható, maximum eltüzelésre való hulladékok voltak.

 

A szekrényváz elkészítése – 8 fotó, katt a képre; ha a képeknél a képfelirat alul
nem olvasható, a képernyőkép méretét Ctrl+Scroll-al csökkentsük
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

A különböző anyagú méhecskehotelblokkok elkészítése – 20 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A keret feltöltése az elkészült fő méhecskehotelblokkokkal – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

A hézagok kitöltésére ideális nád méhecskehotelek elkészítése – 16 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Technikai értelemben elkészült a szekrényes méhecskehotel – 28 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha van kedvünk, anyagunk és időnk, szőlőtőkékkel így feldíszíthetjük a szekrényes
méhecskehotel vázát – 15 fotó, katt a képre; amennyiben a képeknél
(valószínűleg az álló formátumúaknál) a képfelirat alul nem
olvasható, a képernyőkép méretét Ctrl+Scroll-al
csökkentsük (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végül a válasz arra, hogy lehet megszámolni 3211 lyukat? Hát úgy, hogy a szekrényes
méhecskehotel három egységéről készült fotókon, a képfeldolgozó "Stamp tool"
eszközével az ember egyesével kitakarja a lyukakat, és közben számolja
ezeket a "pecséteket"  – 3 fotó, katt a képre  (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

A látvány-méhecskehotel

A hagyományos méhecskehotelek (darázsgarázsok) önmagukban is rendkívül érdekes természetvédelmi eszközök. Ha azonban azt is láthatóvá tesszük, hogy mi zajlik a fantasztikus kialakítású bölcsőkben, akkor még elképesztőbb dolgokat láthatunk - ehhez pedig csak néhány üveg kémcsőre van szükségünk!  

 

A látvány-méhecskehotelekről részletesen olvashat itt >>

 

Akinek nincs kedve vagy lehetősége darázsgarázst készíteni, ezt beszerezheti az MME boltjában is.

 

Mással is segíthetjük még a beporzókat?

A szaporodóhely mellett természetesen a nektár és virágpor táplálékot jelentő virágos növények (gyümölcsfák, egy- és többnyári lágyszárúak, kúszónövények stb.) minél változatosabb jelenléte is fontos.

 

A madárbarát- és állatbarát kert növényeiről itt is olvashat a honlapunkon >>  

 

A lakosságnak és az önkormányzatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy Magyarországon megváltozzon a rendkívül korszerűtlenül és környezetpusztító módon zajló szúnyoggyérítés gyakorlata, és a kémiai hatóanyagok szinte kizárólagos túlsúlya helyet a (többek között) beporzórovar-barát biológiai védekezés. Részletek >>  

 

Környezeti nevelési lehetőségek

A méhecskehotelek és bogártanyák lakói nem zavartatják magukat az emberektől – és ők sem zavarnak minket –  ezért akár nagyítóval, akár az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító rovarmegfigyelő eszközökkel a gyerekek és a felnőttek is közelről megismerkedhetnek az apró lények lenyűgöző világával. A rovarmegfigyelő eszközök mellett darázsgarázs (méhecskehotel) is vásárolható az MME boltban.

 

 

"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

Ideális makrofotó helyszínek!

A méhecskehotel és a bogártanya rovar lakói nem zavartatják magukat a költőüreg gondozása, befalazása, a régi sárdugó átrágása vagy a zsákmánykeresés közben, így néhány centiméter távolságból, akár nagyítóval is megfigyelhetjük, fotózhatjuk őket. Ha nyitott szemmel járunk, elképesztő dolgokat láthatunk a mikrovilágban is, például azt, amikor az ablak les elé bogártanya rönkre kihelyezett műanyag virágalátét madáritatót a cincérlárvák átrágtak, leeresztve belőle a vizet (részletek >>)!

 

Méhecskehotel magányos méh lakójának fotózása messzebbről ...

... és közelebbről (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

Ne féljünk a tőrösdarazsaktól sem!

A cél természetesen nem az, hogy a cikket olvasva mostantól mindenki kedvelje a "bogarakat", hanem az, hogy az utca embere és a rovarirtással foglalkozó hivatásosok is megismerkedjenek ezzel az állatcsoporttal, és ne pusztítsák, ne pusztíttassák el a veszélyt nem jelentő tőrösdarazsakat.
 

A termetes tőrösdarazsak ártalmatlanok!

Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.

 

Az óriás tőrösdarázs nősténye (a feje sárga, míg a hímeké kékesfekete) a legnagyobb
termetű európai hártyásszárnyú – 5 fotó, katt a képre (fotók: Halmos Gergő), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek a rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.

 

 

A sötétszárnyú tőrösdarázs a talajon mozogva a szárnyával rejti feltűnő potrohfoltjait, …

 

 

… amiket szárnyai hirtelen szétnyitásával például akkor villant elő figyelmeztetésként,
amikor egy potenciális ragadozó vagy az ember túl közel megy hozzá
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Biológiai védelem a cserebogárpajorok ellen is

 

A tőrösdarazsak parazitoidok, a szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát.

 

 

 

 

 

 

Elképesztő érzékeléssel derítik fel a talajban, fában megbúvó lárvákat, hogy a faanyagon keresztül, vagy magukat a talajba ásva a nagytermetű lárvát megszúrva speciális mérgükkel megbénítsák, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!

 

 

 

Van köztük védett is

 

Irtásuk nem csak jól felfogott érdekeink és ártalmatlanságuk miatt értelmetlen és önsorsrontó, de azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Elpusztításukkal éppen ezért akár több éves börtönbüntetést is kockáztat az elkövető. A tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos egy éve, 2016 júniusában is számos ilyen állat pusztulását okozta a fővárosban, amikor egy rovarirtó tömegesen mérgezett le tőrösdarazsakat a Városligetben.

 

 

 

A természetvédelmi komposztáló erre is jó!

 

A kerttulajdonosoknak, gazdálkodóknak tehát elemi érdeke, az amatőr természetbúvároknak pedig érdekes élményt jelent, ha a közelükben a tőrösdarazsak is megtalálják az életfeltételeket. A sajnálatos módon feledésbe merülő, többfunkciós természetvédelmi komposztálók erre is megoldást kínálnak, mivel a korhadó növényi anyagokkal táplálkozó, a komposztálásban is nélkülözhetetlen nagytermetű lárvák egyben a tőrösdarazsakat is a közelünkbe vonzzák.

 

 

 

 

 

Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen "rajzást", érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét.

 

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több ártalmatlan tőrösdarázson, és a tőlük indokolatlanul félő járókelőn segítsünk. Köszönjük!

 

 

 

"Bogárnézőket" is használhatunk a kertben

 

A Madárbarát kert gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök is, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.

 

 

"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Mit tehetünk tőrösdarazsak törvénytelen elpusztítása esetén?

 

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

 

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2.  
3. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
4.  
5. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
6.  
7. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
8.  

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása vagy megrongálása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

 

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán