"Mi csinálja azokat a nagy lila ürülékfoltokat az autómra és a járdára?!"

Ez a kérdés mind gyakrabban hangzik fel az utóbbi években márciustól, amikor egyik napról a másikra mindenhol feltűnnek ezek a terjedelmes piszkítások a települések legbelső részein is, és velünk maradnak egészen őszig. A kérdés nem pusztán elméleti, mivel az autókra rászáradva még kaparással is nehezen távolíthatók el ezek a vastag réteget alkotó foltok, és ha "rossz helyen" parkolunk, a fényezés és a szélvédő nagy felületen szennyeződhet.

orvos_galamb_ejszakazourulek_'eperrel'_Budapest_20160624_Orban_Zoltan_0002.JPG

 

 

A rejtély megoldása - az örvös galamb

Néhány évtizeddel ezelőttig az örvös galamb (Magyarország madarai honlapoldal és Magyarország madáratlasza) a nyiladékokkal tarkított erdők és az erdőszélek emberkerülő, óvatos madara volt.

orvos_galamb_harkalyfa_csucsan_Budapest_20190609_Orban_Zoltan_01.JPG
Örvös galamb (fotó: Orbán Zotán)

 

Azonban az 1970-es évektől megkezdődött a faj urbanizációja, ami az elmúlt néhány évben robbanásszerű növekedést mutat. Ennek egyik jele a hektáronként akár 5-8 páros állománysűrűség, továbbá az épületen (ablakpárkány, balkonláda, erkély) fészkelések mind gyakoribbá válása.

orvos_galambok_erkelyen_viragcserepen_Dombovar_20250419_mar_kotlik_Orban_Zoltan_1.JPG
Erkélyen kotló örvös galamb (fotó: Orbán Zoltán)

 

Lehet tenni valamit az ürülékszennyezés ellen?

Az örvös galambok települési jelenléte ellen nincs mit tenni, sőt az állományuk további jelentős és gyors növekedésére lehet számítani.

A szabadban parkoló autók nagymértékű szennyeződése elkerülésének egyetlen - elvi - módja, ha a költési időszakban nem parkolunk fa alatt (bár ez általánosságban nyilván nem életszerű). Azonban még ez sem akadályozza meg, hogy a nyílt helyen álló autónkra ne pottyanjon egy-egy ürülék az átrepülő madaraktól. 

A legjelentősebb ürülékszennyezés az éjszakázóhelyek alatt következhet be. Ha ez az autónk éjszakai parkolóhelye felett van, akkor meg lehet próbálkozni az alváshoz korán felgallyazó madarak naponkénti elhessegetésével mindaddig, amíg más helyre nem települnek át aludni (a költést ez nem befolyásolja).

 

AKIT RÉSZLETESEBBEN IS ÉRDEKEL A TÉMA

Miért az örvös galambnál jelentkezik a probléma?

Az életmódja és a termete miatt.

A kora tavasszal a mediterráneumi telelőterületekről hazatérő madarak hetek alatt párba állnak, és a költés, pontosabban a kotlás elkezdéséig a madarak ugyan arra az ágra járnak vissza és ott szorosan egymáshoz mellett ülve alszanak.

orvos_galamb_par_droton_este_ellenfenyben_Budapest_20160608_Orban_Zoltan_0002.JPG
Az örvös galambok a kotlás elkezdéséig szinte folyamatosan testközelben maradnak egymáshoz, ...
 

... a madárbarát kertek gyakori vendégeként ilyenkor a nagyméretű itatóban is közösen fürdőznek
 

Amint elkezdődik a tojások közel húsz napig tartó, majd a fiatal fiókák melengetése és védelme,
azután etetése, az örvös galambok is magányosan keresik fel az itatókat - a felvétel végég jól
megfigyelhető a galambokra jellemző, a tollazatról lemosódó tollpúder a víz tetején
(fotó, videók: Orbán Zoltán)

 

Mivel a madarak anyagcseréje gyors, folyamatosan, éjszakai is ürítenek, így egy néhány tenyérnyi felületen jelentős mennyiségű ürülék halmozódik fel már egyetlen éjszaka alatt is, ami néhány nap alatt több centiméteres vastagságot ér el.

orvos_galamb_ejszakazourulek_'eperrel'_Budapest_20160706_Orban_Zoltan_0004_0.JPG
Örvös galamb tipikus – kis alapterületen jelentős mennyiségben felhalmozódó – "éjszakázóürüléke"
(fotó: Orbán Zoltán)

 

Miután a kotlás kezdetét veszi, az éjszakázóágra (ez lehet az eredeti, de akár más helyen lévő is) már csak egy madár tér vissza, de ez a lényegen, a jelentős piszkításon nemigen változtat.

Ez a viselkedés és az ebből következő ürülékfelhalmozódás egyébként a rokon balkáni gerlére (Magyarország madarai honlapoldal és Magyarország madáratlasza) is jellemző, de ennek jóval kisebb termete, és eltérő táplálkozása (főleg magvakat csipeget) miatt az ürülékszennyezése is kevésbé feltűnő, bár ha ez az autónkon történik, azért észre fogjuk venni.

balkani_gerle_'ejszakazourulek'_jardan_Budapest_20160422_Orban_Zoltan_0011.JPG
A balkáni gerle éjszakázóürüléke jóval kevésbé feltűnő és jól elkülöníthető az 
örvös galambétól (fotó: Orbán Zoltán)

 

A nagy termetű örvös galamb ürüléke is termetes, ezért ez nemcsak az éjszakázóhelyek alatt lehet zavaró. Bár furcsán hangozhat, de a "potyadék" jellegéből a madarak viselkedésére is következtetni lehet.

orvos_galamb_ejszakazo_urulek_Dombovar_20250507_Orban_Zoltan_1.JPG
orvos_galamb_ejszakazo_urulek_Dombovar_20250507_Orban_Zoltan_2.JPG
A fészkén a tojásokat melengető madár nem ürít folyamatosan, az ürüléket az emésztőrendszerében tartja
vissza, majd amikor a kotló madarat a pártja leváltja, a táplálkozni induló galamb jellegzetes, az előzőtől
teljesen más jellegű "kotlóürülék" formájában szabadul meg ettől (fotók: Orbán Zoltán)

 

balkani_gerle_'kotlourulek'_Budapest_20150405_Orban_Zoltan_0003.JPG
Ha már szó esett róluk - a balkáni gerle "éjszakázóürüléke" is jóval kisebb (fotó: Orbán Zoltán)

 

Mitől lila az ürülékük?

Mivel rengeteg fagyalbogyót is fogyasztanak.

A fagyal az egyik legkedveltebb települési sövénybokorfaj, így a városiasodó örvös galambok jelentős mennyiségben tudják fogyasztani ezt a festőtulajdonságú táplálékot. 

orvos_galamb_ejszakazourulek_'eperrel'_Budapest_20160624_Orban_Zoltan_0003.JPG
Települési környezetben ilyen lila színű és nagy méretű potyadéka csak az örvös galambnak van, ...

 

orvos_galamb_ejszakazourulek_Budapest_20140517_Orban_Zoltan_0007.JPG
... de nem minden örvösgalamb-ürülék lila színű. A faj táplálékának alapját a zöld hajtások (fű, levelek,
rügyek) legelése adja, és ha ebből hiányzik a kék vagy lila színanyagokat tartalmazó fagyal
(továbbá vadszőlő, ibolya- és más virág), akkor az ürülékük is zöldes lesz,
itt - valószínűleg - hárstermésekkel (fotó: Orbán Zoltán) 

 

MME_YouTube_csatorna_lejatszasi_listak_oldal_1_honlapra.JPG
Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat 
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
 
Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve - külső borító
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
 
Orbán Zoltán: Madármegfigyelők kézikönyve - külső borító
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, 
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
 
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

Füleskuvik fészkelőpárok felmérése [május-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban. A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik költő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére kevésbé pontos becsléseink vannak csak ennek az apró, vonuló bagolyfajnak az országos elterjedéséről és állományáról.

fuleskuvik_Rakoshegy_Petofi_utca_27_20110509_Orban_Zoltan_0002.JPG

Alkalmilag nappal is meg-megszólaló füttyögésük alapján akár meg is pillanthatjuk az ágak között rejtőzködő füleskuvikot - Budapest Rákoshegy, 2011. május 9. (fotó: Orbán Zoltán)

 

 

Amennyiben csatlakozni kíván a felméréshez, kérjük, ezt az internetes Google jelentőlapot használja (a cikk közepén részletesen is olvashat az adatok beküldéséről és felhasználásáról)), ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: AZ ŰRLAP MEGNYITÁSÁHOZ KATT IDE >> ...
 

QR-kod_fuleskuvik_felmeres_2025.jpeg
... vagy olvassa le okostelefonjával az űrlap QR-kódját

 

Hol számíthatunk füleskuvikra?

A füleskuvik alapvetően odúköltő, ezért bárhol számíthatunk rájuk a lakott területeken is a vastagabb fákkal tarkított ligetes parkokban, kertekben, lakótelepeken, utcai fasorokban. A faj számára kedvező, potenciális élőhelyeket egyébként jól jelzi az odúkészítő harkályok, mindenekelőtt a zöld küllő jelenléte – ott, ahol rendszeresen találkozunk egész évben harkályfélékkel, tavasszal és nyáron számíthatunk füleskuvik megtelepedésére is. 

park_Budapest-Rakoshegy_20150529_Orban_Zoltan_0002.JPG
A füleskuvik számára a parkok, ...
 
kilatas_panellakasbol_Dombovar_20130428_Orban_Zoltan_0006.JPG
... a lakótelepek ...
 

... és akár az utcai fasorok is megfelelő élőhelyet kínálnak
(fotók, videó: Orbán Zoltán)

 

Hogyan lehet megtalálni a madarakat?

Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése alapvetően a hangjuk alapján történik, a madarakat nem is kell hozzá látnunk! 

A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg május-július folyamán. Eközben pedig a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját keressük.


A felnőtt füleskuvikok gyakran nappal is meg-megszólalnak néhány fütty erejéig
(videó: Orbán Zoltán)
 

Június második felétől akár augusztus elejéig számíthatunk a fészket már elhagyó fiókák
rekedtes eleségkérő hangjára, különösen ott, ahol a korábbi hónapokban a felnőtteket
is hallottuk (videó: Orbán Zoltán)

 

Ha valaki mesterséges odúkat helyez ki füleskuvikoknak (erről a cikk végén lehet olvasni), akkor ezeket május második felétől június közepéig érdemes legalább egyszer ellenőrizni, mert így konkrét bizonyítékot is szolgáltathatunk a faj költéséről.

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: AZ ŰRLAP MEGNYITÁSÁHOZ KATT IDE >> ...
 

QR-kod_fuleskuvik_felmeres_2025.jpeg
... vagy olvassa le okostelefonjával az űrlap QR-kódját

 

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak, melyek egy éves átfutással a HELIACA évkönyvben bárki számára hozzáférhetők az MME honlapján.

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelő erdei fülesbagoly csapatok januári felmérése kapcsán írt összesítő beszámolónkban. A kis termetű füleskuvik fő zsákmányállatai a termetesebb éjszakai rovarokból kerülnek ki, de alkalmilag kisrágcsálókat is fognak, így jelenlétük ezek állományszabályozását is segíti.

 

Hogyan segíthetem a füleskuvikok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy füleskuvik-párt, az év folyamán (április közepéig) helyezzen ki egyet vagy akár néhányat a D-odú család nagyobb méretű (20x20 cm-es alapterület, minimum 70 mm-es röpnyílás) változatából (füleskuvik-, szalakóta-, búbosbankaodú).

D_bubosbankaodu_kertben_harsfan_Budapest_20160625_Orban_Zoltan_0001.JPG
A nagyméretű D-odú ideális fészkelőhely a füleskuvikok számára is (fotó: Orbán Zoltán)
 
fuleskuvik_tojo_D_odubol_nez_ki_Budapest_Merzse_20150701_Orban_Zoltan_0001.JPG
Füleskuvik tojó mesterséges odúból néz ki (fotó: Orbán Zoltán)
 
fuleskuvik_gyuruzes_Merzse-mocsar_Budapest_2011_Orban_Zoltan_0004.JPG
Kirepülésre kész füleskuvik-fiókák még a mesterséges odúban (fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

 

MME_YouTube_csatorna_lejatszasi_listak_oldal_1_honlapra.JPG
Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat 
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
 
Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve - külső borító
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
 
Orbán Zoltán: Madármegfigyelők kézikönyve - külső borító
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, 
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
 
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

erdei_fulesbagoly_monoki_akos_0001.JPG

Kirepüléshez közeli fejlettségű erdei fülesbagoly fiókák emeleti ablakpárkány balkonládájában (fotó: Monoki Ákos)


"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)

 

 


A megfigyelési adatokat ezen az űrlapon lehet beküldeni. Köszönjük!

 

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (lásd a kezdőképen) is megtelepedhet.


A települési erdei fülesbaglyok egész évben itt élnek (videó: Orbán Zoltán)

 

A költések általában áprilisban kezdődnek, de elég gyakran előfordul, hogy már október végén, november elejétől, és még akár karácsony környékén is tojást raknak egyes madarak. Az ezekből származó fiókákkal azután január első napjaitól február-márciusig találkozni lehet országszerte.

dolmanyos_varju_feszek_R.keresztur_2013_Orban_Zoltan_0001.JPG
A lakott területeken élő varjúfélék fészkei (a képen dolmányos varjúé) alapvetően járulnak hozzá az erdei
fülesbaglyok települési költéséhez (fotó: Orbán Zoltán)


A vetésivarjú-kolóniákon pedig több erdei fülesbagoly is költhet egymás közelében, ezek a párok
egész évben a telepek fáin nappaloznak (videó: Orbán Zoltán)
 
A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák
ágvillájában (a képeken) is költhetnek (fotók: Orbán Zoltán)
 
De érdemes figyelni, fülelni olyan parkokban, utcai fasorokban is, ahol vércseköltőládák vannak kihelyezve, mert ...
 

... ezekbe is előszeretettel beköltöznek (fotó, videó: Orbán Zoltán)

 

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig (de ne lepődjünk meg, ha az alábbi nászhangokat februárban, vagy akár az előző év decemberétől halljuk). Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:


Erdei fülesbagoly hím és tojó nászhangja, illetve repülés közben látható és hallható
tapsoló udvarló repülése (videóŰ: Orbán Zoltán)

 

Itt külön is meghallgathatóak az egyes hangok:


A fészket már elhagyó erdei fülesbagoly fióka eleségkérő hangja (forrás: YouTube)


Mivel a költő párok állandóak, egész évben számítani lehet a madarakkal való találkozásra, ezért érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.


Bármelyik fán találkozhatunk nappalozó bagollyal, ...


... amit ha észrevesznek a környék madarai, nagy ribilliót csapnak (videók: Orbán Zoltán)

 

Hogyan és hova küldhetem az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához itt >>. Köszönjük!

 

Mi történik az adatokkal?

A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. Az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>]

 

Miért fontosak ezek?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

Miért jó nekünk a baglyok közelsége?

Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérésének oldalán itt >>

 

Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?

A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/

 

Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?

Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.

A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár is megfelelő
fészkelőhely lehet az erdei fülesbaglyok számára (fotó: Orbán Zoltán)

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!

 

 

MME_YouTube_csatorna_lejatszasi_listak_oldal_1_honlapra.JPG
Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat 
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
 
Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve - külső borító
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
 
Orbán Zoltán: Madármegfigyelők kézikönyve - külső borító
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, 
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
 
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

Embereket ijesztgető madarak

Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelenthet, amikor a megijedő ember elesik, esetleg kiszalad az útra.

dolmanyos_varju_Alattyan_20230205_Orban_Zoltan.JPG

Dolmányos varjú (fotó: Orbán Zoltán)


Magyarországon leggyakrabban a települési dolmányos varjak kapcsán fordulhatnak elő ilyen esetek, elsősorban a május-június közötti fióka kirepülési időszakban. Ismétlődő, illetve óvodáknál, iskoláknál, nagy forgalmú közterületeken előforduló esetekben az önkormányzat, a jegyző jogosult és felelős intézkedni (fészekeltávolítás, madarak befogatása és elszállíttatása).

 

 

Mit tegyünk ilyen helyzetben?

A támadó madarak esetében hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál:

  • forduljunk szembe az állattal, ne fussunk el(!);
  • karunkat széttárva és akár hangosan rákiáltva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek - ne felejtsük el, hogy ő jobban fél tőlünk, hiszen jóval nagyobbak és erősebbek vagyunk nála(!);
  • rámenősebb madarak esetében nyugodtan használjuk a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt, hattyútámadásnál nyugodtan fröcsköljük le a madara(ka)t vízzel.

A legjobb megoldás, ha a rossz helyre tévedt (pl. középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát, több járókelővel összefogva, a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre visszük. Ilyenkor az izgatott szülők minket követnek – erre legyünk felkészülve – és az addig "megközelíthetetlen" épület és járda pedig ismét használhatóvá válik.


Így is lehet - Unalaska városában (Unalaska-sziget az Aleut szigetsorban, Alaszkától nyugyatra)
az emberek megtanultak együtt élni a postahivatal melletti fészküket védő fehérfejű rétisas
párral (forrás: YouTube)

 

Hol, mikor és miért élhetünk át madártámadást?

Lakott területen elsősorban a dolmányos varjak májusi fiókareptetésekor számíthatunk esetleg félelmet keltő madártámadásra. A szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik. Hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány tíz méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét. Ezekből az esetekből születnek aztán a "megmagyarázhatatlan" madártámadásokról beszámoló hírek. Hasonló viselkedés este és éjszaka macskabaglyok kapcsán is előfordulhat.

Varjúfélék esetében külön problémát jelentenek a kézzel felnevelt, emberhez szokott fiókák elengedése, elszökése. Mivel e madarak számára az ember táplálékot biztosító etetőforrást jelent, a kirepült fiókák természetes viselkedésének megfelelően erőszakosan kérik, kunyerálják az élelmet. A madarat eredetileg felnevelők számára ez megszokott viselkedés, de egy elszökött, elengedett madár bármely járókelő fejére, vállára szállva, közben hangosan károgva követelheti az élelmet, amit az átlagember madártámadásnak vélhet. Sajnos ezek a szuperintelligens madarak gyorsan rájöhetnek arra is, hogy milyen jól lehet kergetni, ijesztgetni az ilyenkor menekülő embereket, ami már rendkívül veszélyes, akár súlyos, végzetes közúti és eleséses balesetet okozhat. Ezért is különösen fontos, hogy senki ne neveljen otthon dolmányosvarjú-fiókát!

Magyarországon emellett leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütyköshattyúpártól kell(ene) tartanunk, mert ha a horgászcsónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelítjük a családot, az öregek bizony keményen támadhatnak. Ilyenkor a madarak a szárnyukkal és a csőrükkel fájdalmasan ütve "ránk mászhatnak", ami a fürdőző gyerekek és a gyengébb fizikumú felnőttek számára bizony komoly kockázatot jelenthet. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat (vagy a fészküket) kerüljük el.

Az eddig elmondottakhoz képest valójában sokkal többször élünk át mi magunk (és különösen a kutyáink) "madártámadást", csak az ezeket megvalósító olyan kistestű fajokat – mint a fekete rigó és a házi rozsdafarkú – nem tekintjük veszélyesnek. Ne felejtsük azonban el, hogy a méret és a veszélyesség megítélése viszonylagos! Egy néhány éves kisgyerek, de akár tizenéves gyerekek számára nagyon is félelmetes lehet, amint egy dühösen kiáltozó fekete rigó támadja őket. Ráadásul a madarak is sokkal vehemensebben támadják a kisebb testű, rájuk kevésbé veszélyesnek tűnő betolakodót, például a kertben szaladgáló kisgyereket. Ezért érdemes ennek lehetőségéről beszélni a gyerekekkel, különösen akkor, ha felfedezzük a madarak fészkét a kertben, hogy a gyerek megfelelőképpen reagáljon a dologra, és ez esetleg ne okozzon nála egész életre szóló fóbiát.

 

Meg lehet előzni a dolmányosvarjú-eseteket?

Magát a fiókaféltő ijesztgetést nem, ott, ahol költenek a dolmányos varjak, erre május-júniusban számítani kell.

De olyan, különösen érzékeny területeken: mint óvoda, iskola, idősotthon udvara vagy szűkebb közösségi helyszíneken: kis tér, park, utcai fasor elkerülhető a helyzet kialakulása, ha a fészkeket a költési időszak márciusi elejétől folyamatosan, heti-kétheti gyakorisággal emelőkosaras darus kocsival eltávolítja az önkormányzat (fenntartó) mindaddig, amíg a varjak más helyre nem költöznek. Így költés és fiókakirepülés hiányában legalább ezeken a különösen problémás helyszíneken nem lesznek dolmányosvarjú-esetek.

 

AKIT RÉSZLETESEBBEN IS ÉRDEKEL A TÉMA

A legfőbb érték a fióka

Ha a befektetett munka és energia szempontjából vizsgáljuk a madarak szaporodását, azt tapasztaljuk, hogy ennek értékmaximuma akkor következik be, amikor az önállóság küszöbén a fiókák − az új generáció letéteményesei − elhagyják a fészket. Nem véletlen, hogy a madárpár ebben az időszakban védelmezi legvehemensebben az utódokat.

 

Harc helyett fantasztikus trükkök bevetése

A repülés miatt "könnyűszerkezetes" és sérülékeny tolltakaróval borított testű madarak kerülik a test-test elleni fiókavédő támadásokat; a kisebb, kiszolgáltatottabb zsákmányállatfajok a fizikai erőszak helyett sokkal gyakrabban vetnek be pszichológiai hadviselést.

Ezek közül a legelterjedtebb a sérültnek tettetés, amikor a szülő a földön épült fészek vagy a lapuló fióka felé tartó gyalogragadozó és ember orra előtt a talajra száll, majd a szárnyát lógatva − magát sérültnek tettetve − csalja el a betolakodót. 

bubospacsirta_asztalon_M3_parkolo_Budapest_20141009_Orban_Zoltan_0005.JPG
Lakott területek, benzinkutak füves részein a talajon fészkelő búbospacsirta
mutathat be ilyen "szárnylógatós" viselkedést (fotó: Orbán Zoltán)

 

Sok talajon költő madárfaj visel feltűnő szárnyfoltokat, amit akkor vetnek be, amikor taposásveszélyt jelentő legelő állatok közlednek. Ilyenkor az addig mozdulatlanul kotló madár hirtelen felugrik a fészekről és kitárt szárnyakkal jelzi a közeledő növényevőnek, hogy rossz felé tart. Ez olyan hatékony, hogy egy ökölnyi lile képes kitéríteni az Alföld legelésző szürke marháit, Indiában és Afrikában pedig az elefántokat.  

 

Tengerparton és külföldön járva

Különösen a tengerparti településeken elterjedt a sirályok etetése, ami gyakran vezet nem kívánt helyzetekhez. Az emberek nem tudják vagy nem akarják megérteni, hogy a legnagyobb sirályfajok nemcsak sas méretű csúcsragadozók, de táplálékszerző stratégiájuk központi elemét képezi a kalózkodás. Ez azt jelenti, hogy a jól repülő és rámenős sirályok addig zaklatják a halászatból visszatérő gyengébb madarakat, amíg azok eldobják vagy felöklendezik a zsákmányt, melynek megszerzését követően a sirály békén hagyja őket.   


Az ilyen madarak azonban nem mindig várják meg, hogy megkínálják
őket, hanem fizikai erejüket és terrorképességüket bevetve
elveszik az élelmet az embertől is (forrás: YouTube)
 

Ennek a tolvajlásnak a következő lépcsőfoka, amikor az élelmes
sirályok már a boltokat fosztogatják (forrás: YouTube)

 

Hasonló problémával elsősorban a varjúfélék esetében szembesülhetünk, különösen akkor, ha kézzel nevelt, majd elszabadult és városi koszthoz szokott madárról van szó. Ezek az intelligens, ezért unatkozásra is hajlamos madarak akár unaloműzésként is rászokhatnak a menekülő, behódoló magatartást mutató emberek zaklatására. Az ilyen − szerencsére ritka − esetekben gyakran nem marad más választás, mint a rendellenesen viselkedő madár befogása, állatkerti tartása vagy elaltatása.


Az Ausztráliában élő feketehátú fuvolázómadár a varjúfélékkel áll rokonságban.
A madárcsoport többi tagjának neve − fojtógébicsek és rablóvarjak − sokat
elárul az ide tartozó fajok életmódjáról és mentalitásáról. Ha az ilyen
értelmes és élelmes állatokat a figyelmeztetések és a józan ész
ellenére etetik az emberek, akkor maguk idézik elő a
problémákat (forrás: YouTube)

 

Sajnos már Magyarországon is előfordultak ilyen esetek, 2015/2016 őszén és telén a főváros budai kerületeiben, két helyen is, általános iskolás gyerekeket, illetve idősotthon lakóit zaklatták feltehetően ilyen háznál felnevelkedett vagy nyári etetéssel emberhez szoktatott varjak. 

 

Ahol az életünk is veszélybe kerülhet

Ausztrália északi részének, Pápua Új-Guinea és az Indonéziához tartozó Aru- és Seram szigetek sűrű erdőségeibe látogató turisták mintha az időben is visszautaznának abba a korba, amikor húsevő óriásmadarak járták a Földet. Az itt élő sisakos kazuárok (a strucchoz, emuhoz és nanduhoz hasonlóan röpképtelen futómadár) rendkívül agresszíven védelmezik a területüket, az ide betévedő turisták némelyike bizony bele is hal a madarak–  ragadozó dinoszauruszokat idéző – karmos lábának hasfalat felszakító rúgásaiba.


A támadó kazuár (forrás: YouTube) ...


... arasznyi tőrszerű karmával a hasat támadja (forrás: YouTube)

 

MME_YouTube_csatorna_lejatszasi_listak_oldal_1_honlapra.JPG
Figyelmébe ajánljuk az MME YouTube csatornáját, ahol ezres nagyságrendű videóból válogathat 
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
 
Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve - külső borító
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
 
Orbán Zoltán: Madármegfigyelők kézikönyve - külső borító
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, 
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
 
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

Méhecskehotel (darázsgarázs)

A családokban élő, köztudottan agresszív telepes méhek és darazsak mellett a csoport mintegy 90%-át magányosan élő fajok alkotják. Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló, szelíd, nem támadékony rovarok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Jelenlétük nagyon fontos a lakott területeken is, mivel faj- és méretgazdagságuk alapvető fontosságú a változatos virágméretű növényfajok beporzásában, amit a házi méhek egymagukban nem tudnak elvégezni. 

Méhecskehotel balkonládás méhlegelővel (fotó: Orbán Zoltán)

Méhecskehotel balkonládás méhlegelővel (fotó: Orbán Zoltán)

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra - még inkább az ember által biztosított kaptárakra - van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

 

Mi az a méhecskehotel?

A magányosan élő méhek és darazsak általunk készített mesterséges bölcsői, amiben szaporodni tudnak.

Méhecskehotel minden 2–10 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú anyag (pl. nád-, órás olasznád- és bambusznádszál-darabok), tárgy (pl. egyes régi téglatípusok), illetve bármely olyan anyag (építési gerendamaradékba és tűzifa kugli), amibe ilyen lyukak fúrhatók.


És ha már rászánjuk magunkat bölcsőfuratok készítésére, érdemes ezekből a lehető
legtöbbet a felületbe mélyíteni. Ebben a 13 cm átmérőjű tűzifa kugliban
197 db (2, 4, 8 mm-es) furat van (Fotó: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

Mi a különbség a méhecskehotel és a darázsgarázs között?

Gyakorlatilag semmi. Az eszköz a több mint tíz évvel ezelőtti bemutatásakor kapta a szándékosan figyelemfelhívó darázsgarázs nevet, mert magyar nyelven a méhgarázs kimondva könnyen érthető mélygarázsnak, ami felesleges félreértésekhez vezethetett volna. Időközben megszületett a méhecskehotel elnevezés, ami szakmailag azért pontosabb megnevezés, mert ezekbe főleg magányos méhek (ezen belül is az Osmia nembe tartozó kőműves méhek) képviselői költöznek be.

 

Mik azok a magányos méhek és darazsak?

A világon élő méh- és darázsfajok mintegy 90%-a nem családokban, hanem magányosan él, nem alkot népes, együttműködő kolóniákat. Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Míg a házi méhek akár több tízezres kolóniáinak termetes faodvakra – még inkább az ember által biztosított kaptárakra – van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

 

Jellegzetes megjelenésű magányosméh-faj méhecskehotel bejáratánál ...

 

... és természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Akit részletesebben érdekel a kőműves méhek élete, és a méhecskehotel, mint eszköz szerepe a védelmükben, elolvashat egy angol nyelvű tanulmányt itt >>

 

Mikor érdemes kihelyezni a méhecskehoteleket?

A méhecskehotelek többnyire bundás testű méh lakói a telet követően legkorábban aktívvá váló rovarok közé tartoznak. Az első példányok akár már a február végi enyhe, napsütéses napokon repülnek, virágokat és lakóbölcsőket keresnek. Ezért a méhecskehoteleket érdemes március elején kihelyezni. Ezt követően a méhecskehotelek forgalma április-májusban a legnagyobb, júniustól már jelentősen alábbhagy, de a nyár második felében is számíthatunk vendégekre.

 

Hova tehetünk ki a méhecskehoteleket?

Esőtől védett, keleti-délnyugati fekvésű ablakpárkányra, erkélyre, tornácra, eresz alá; erre a célra kialakított esővédő tető alá épület falára, óvoda- és iskolaudvarra, közterületre, mezőgazdasági területen szántók, ültetvények nem kezelt szegélyére, ahova legalább néhány órán keresztül odasüt a Nap, és ahol a beverő csapadéktól is védve van a méhecskehotel.

 

Miért fontosak?

Mert ők alkotják a beporzó rovarok legnépesebb csoportját, így - a közvélekedéssel ellentétben - ezt a munkát alapvetően nem a házi méhek, hanem Európában is mintegy kétezer más faj látja el. Bár ez nem verseny, de számunkra a magányos darazsak talán még fontosabbak, mivel a felnőtt egyedek nektárfogyasztók és így beporzók is, a lárvák számára viszont megbénított rovarokat, hernyókat, pókokat halmoznak fel - azaz a ma népszerű marketing megközelítés szerint "kettő az egyben" szolgáltatást nyújtanak nekünk.

 

Csípnek?

A legtöbb méh- és darázsfaj, így a magányos csoport tagjainak többsége is rendelkezik fullánkkal és méregkészülékkel. Ezért soha ne fogjunk meg méhet, darazsat (sőt lehetőleg semmilyen rovart, amit nem ismerünk), mert ilyenkor védekeznek.

 

Támadnak?

Nem! A családokban élő támadékony fajokkal, például a közismert házi méhekkel és a jellegzetes fekete-srága mintás darazsakkal szemben a magányosan élők még a lakóbölcsők közvetlen közelében sem foglalkoznak sem az emberrel, sem a társ- és háziállatokkal.

 

 

A támadékony fajok nem költöznek be a méhecskehotelbe?

Nem, ez soha nem történhet meg! A támadékony és fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak és a házi méhek nem tudnak beköltözni ezekbe a szűk járatokba, mert itt egyszerűen nincs hely a lépek megépítésére, tehát a méhecskehotel nem vonzza oda ezeket!

 

Kell takarítani, évente cserélni a méhecskehoteleket?

Ez alapvetően nem szükséges, mivel a rovarok évről évre kitakarítják, tatarozzák a bölcsőjáratokat, ráadásul több száz vagy akár több ezer 2–10 mm-es furat kitakarítása technikailag is közel kivitelezhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor óhatatlanul a pusztulását okozhatnánk a járatokban megbúvó, telelő rovaroknak, pókoknak.

 

Kell védeni a ragadozók ellen?

Előfordulhat, hogy - különösen az őszi és téli időszakban - harkályok (és esetleg cinegék, varjúfélék) visszajáró ragadozóként elkezdik feltölrni a sárdugóval lezárt bölcsőüregeket. Ilyenkor, vagy ezt megelőzendő olyan szekrényes, keretes-távtartós megoldást érdemes alkalmazni, ahol a méhecskehotelek bejárata előtt 15-20 cm-rel csibedrótfal (ennek a lyukmérete olyan, hogy azon a legtermetesebb rovarvendégek is át tudnak jutni) akadályozza meg a szárnyas (és szőrmés) ragadozók hozzáférését az üregekhez.

 

Kell szakértelem a méhecskehotelek elkészítéséhez?

Nem! Csak némi faanyag, 10, 8, 6, 4, és 2 mm vastag (ezek közül legtöbb lakója a 8-10 mm-es furatoknak van), fa vagy fém megmunkálására alkalmas fúrószár, valamint akkus vagy vezetékes elektromos fúrógép (esetleg különböző vastagságú nádszálak). Ha mindez a rendelkezésünkre áll, fél-egy óra alatt százas nagyságrendben készíthetünk méhecskehotel lakóbölcsőket!

 

A méhecskehotel (darázsgarázs) eszközcsoport

Az alábbiakban felvillantunk néhány példát a különböző mehecskehotelekről, ezek kihelyezési lehetőségeiről, majd bemutatjuk néhány alaptípus elkészítését is.

A kisebb méhecskehotelt könnyedén telepíthetjük virágos balkonláda közelébe

 

Ha a méhecskehoteleket természetvédelmi farakásba készítjük, ...

 

... a farakás mellé ültessünk virágzó bokrot vagy lágyszárúakat –  képen ezt a
környezetgazdagítást magnólia és zsálya adja

 

A méhecskehotel tetszetős kerti "bútor" is lehet, amit esőtől védő tetővel ...

 

... gyümölcsfák közé ...

 

... és sziklakertbe is telepíthetjük

 

A méhecskehotelek lakói nem agresszívek, ezért ezek az eszközök ...

 

... nyugodtan kihelyezhetők erkélyre, ...

 

.. épületfalra is. Ez a kép például az MME fővárosi, Költő utcai központi
irodájának bejáratánál készült, ahol jelenlétük annyira nem feltűnő,
hogy a vendégek többnyire észre sem veszik ezeket
(Fotók: Orbán Zoltán)

Méhecskehotelek készítése

Tűzifa kugliba

10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló méhecskehotel készíthető, ha 2-4-6-8-10 mm átmérőjű fúrókkal sűrűn átlyuggatjuk fúrószár mélységű lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de állított rönk oldalába, sugárirányban is fúrhatunk.

 


A költőüregek kifúrásához ...

 


... az ilyen alapkészlet minden fúrószárát használhatjuk
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

A vízszintes fúrás legfontosabb gyakorlati haszna (a kényelem mellett), hogy a furatforgács így lehullik, míg függőleges fúrásnál ez folyamatosan eltömi a már kifúrt lyukakat, melyek kitakarítása közel megduplázhatja a munkaidőt.

Szabadon álló méhecskehotelünknek érdemes lábakat is készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása.

 


Első lépésben fúrjunk egy-egy 10 mm átmérőjű  lyukat
a tűzifa kugli mindkét végéhez úgy, hogy a farönk
hossztengelyére merőleges lyukak tengelye
ferdén kifelé mutasson.

 


Ezt követően ujjnyi vastag ágból végjunk négy egyforma hosszú darabot, ... 

 


... ezek végeit faragjuk meg annyira, ...

 


... hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba, ...

 


... és máris kész a mobil méhecskehotel (Fotók: Orbán zoltán).

 

A tűzifa kugliba készített méhecskehotelek könnyen mozgathatók, ezért ideálisak arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a méhecskehotelekbe jövő-menő állatokat.
 

Farakásba

A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a természetvédelmi farakásunkba szeretnénk méhecskehotelt készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy telepet kialakítva.

 


Itt a munka is könnyebb, mert a rönkök már eleve a helyükön vannak és a
fúráshoz jól rögzítettek (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Nádszövetből

Szorosan összecsavart, 10–20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30–40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült méhecskehotel zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

 


Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, ...

 


... a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, ...

 


... az így kapott méhecskehotel mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, ...

 


... a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki

Bambusznádból

Hüvelykujj vastagságú bambusznádszálakat 30–40 cm-es darabokra vágva, majd ezeket kötegekbe kötve is méhecskehoteleket kapunk.

 


Bambusznádkötegből készült méhecskehotel (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Gerendahulladékba

Építkezés, felújítás során rengeteg olyan, egyébként eldobásra vagy eltüzelésre elpazarolt fagerenda-hulladék képződik, ami pedig ideális lenne méhecskehotelek készítésére, a biológiai sokféleség hatékony megőrzésére, visszahozására!

 


Ennyi gerendahulladékból százas nagyságrendben készíthetők méhecskehotelek,
több ezer lakóbölcsővel

 


A fenti képen látott hulladékanyag-halom kinyert négy gerendamaradék

 


Nem baj, ha a hulladék fa különböző hosszúságú, ha a fúrószárakat már legalább
néhány centiméter mélységbe be lehet ereszteni a fába, az is elegendő

 


A hosszabb darabok mindkét oldalába készíthetünk furatokat (10 és 2 mm között
2 milliméteres fúrószár-"ugrásokkal"), így gyakorlatilag két teljes értékű
méhecskehotelt kapunk, ha olyan helyre tesszük ki, ahol az
eszközt elölről és hátulról is meg tudják közelíteni
a rovarok

 


A munka lényegi része a furatok elkészítése akkumulátoros (a képen), vezetékes
vagy állványos fúróval

 


A lyukak többsége a 10 és 8 mm-es tartományba essen, a köztük lévő
hézagokat töltsük ki a vékonyabb furatokkal

 


Ne aggódjunk a látszólagos zsúfoltság miatt, a különböző fajhoz tartozó, eltérő méretű
rovarok gond nélkül elvannak egymás közelében, mivel mindegyikük csak a saját
bölcsőjáratával foglakozik (Fotók: Orbán Zoltán)

 


A kora tavaszi kihelyzést követően a rovarok nyár elejére jócskán belakták a fentiekben
elkészített, két település különböző helyszíneire kihelyezett gerendahulladék-
méhecskehoteleket, ezt Budapesten, egyí XVII. kerületi természetvédelmi
farakásban, 3 fotó, katt a képre, ...

 

 

 


... ezeket pedig Tolnán, egy tornác gerendázatán – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szekrényes méhecskehotel

A felhasznált anyagok túlnyomó többsége, még a díszítéshez használt szőlőtőkék is másra nem használható, maximum eltüzelésre való hulladékok voltak.

 


A szekrényváz elkészítése – 8 fotó, katt a képre; ha a képeknél a képfelirat alul
nem olvasható, a képernyőkép méretét Ctrl+Scroll-al csökkentsük
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 


A különböző anyagú méhecskehotelblokkok elkészítése – 20 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A keret feltöltése az elkészült fő méhecskehotelblokkokkal – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 


A hézagok kitöltésére ideális nád méhecskehotelek elkészítése – 16 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Technikai értelemben elkészült a szekrényes méhecskehotel – 28 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Ha van kedvünk, anyagunk és időnk, szőlőtőkékkel így feldíszíthetjük a szekrényes
méhecskehotel vázát – 15 fotó, katt a képre; amennyiben a képeknél
(valószínűleg az álló formátumúaknál) a képfelirat alul nem
olvasható, a képernyőkép méretét Ctrl+Scroll-al
csökkentsük (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Végül a válasz arra, hogy lehet megszámolni 3211 lyukat? Hát úgy, hogy a szekrényes
méhecskehotel három egységéről készült fotókon, a képfeldolgozó "Stamp tool"
eszközével az ember egyesével kitakarja a lyukakat, és közben számolja
ezeket a "pecséteket"  – 3 fotó, katt a képre  (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

A látvány-méhecskehotel

A hagyományos méhecskehotelek (darázsgarázsok) önmagukban is rendkívül érdekes természetvédelmi eszközök. Ha azonban azt is láthatóvá tesszük, hogy mi zajlik a fantasztikus kialakítású bölcsőkben, akkor még elképesztőbb dolgokat láthatunk - ehhez pedig csak néhány üveg kémcsőre van szükségünk!  

 


A látvány-méhecskehotelekről részletesen olvashat
itt >>

 

Akinek nincs kedve vagy lehetősége darázsgarázst készíteni, ezt beszerezheti az MME boltjában is.

 

Mással is segíthetjük még a beporzókat?

A szaporodóhely mellett természetesen a nektár és virágpor táplálékot jelentő virágos növények (gyümölcsfák, egy- és többnyári lágyszárúak, kúszónövények stb.) minél változatosabb jelenléte is fontos.

 

A madárbarát- és állatbarát kert növényeiről itt is olvashat a honlapunkon >>  

 

A lakosságnak és az önkormányzatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy Magyarországon megváltozzon a rendkívül korszerűtlenül és környezetpusztító módon zajló szúnyoggyérítés gyakorlata, és a kémiai hatóanyagok szinte kizárólagos túlsúlya helyet a (többek között) beporzórovar-barát biológiai védekezés. Részletek >>  

 

Környezeti nevelési lehetőségek

A méhecskehotelek és bogártanyák lakói nem zavartatják magukat az emberektől – és ők sem zavarnak minket –  ezért akár nagyítóval, akár az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító rovarmegfigyelő eszközökkel a gyerekek és a felnőttek is közelről megismerkedhetnek az apró lények lenyűgöző világával. A rovarmegfigyelő eszközök mellett darázsgarázs (méhecskehotel) is vásárolható az MME boltban.

 

 


"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

Ideális makrofotó helyszínek!

A méhecskehotel és a bogártanya rovar lakói nem zavartatják magukat a költőüreg gondozása, befalazása, a régi sárdugó átrágása vagy a zsákmánykeresés közben, így néhány centiméter távolságból, akár nagyítóval is megfigyelhetjük, fotózhatjuk őket. Ha nyitott szemmel járunk, elképesztő dolgokat láthatunk a mikrovilágban is, például azt, amikor az ablak les elé bogártanya rönkre kihelyezett műanyag virágalátét madáritatót a cincérlárvák átrágtak, leeresztve belőle a vizet (részletek >>)!

 

 
Méhecskehotel magányos méh lakójának fotózása messzebbről ...  
 
 ... és közelebbről (Fotók: Orbán Zoltán).  

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

-

 

 

 

 

-

 

Orbán Zoltán

 

 


Ne féljünk a tőrösdarazsaktól sem!

A cél természetesen nem az, hogy a cikket olvasva mostantól mindenki kedvelje a "bogarakat", hanem az, hogy az utca embere és a rovarirtással foglalkozó hivatásosok is megismerkedjenek ezzel az állatcsoporttal, és ne pusztítsák, ne pusztíttassák el a veszélyt nem jelentő tőrösdarazsakat.
 

A termetes tőrösdarazsak ártalmatlanok!

Ennek a rovarcsaládnak a tagjai nagy termetűek és látványos megjelenésűek, legnagyobb európai faja, az óriás tőrösdarázs egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja is.

 

Méhecskehotel balkonládás méhlegelővel (fotó: Orbán Zoltán)


Az óriás tőrösdarázs nősténye (a feje sárga, míg a hímeké kékesfekete) a legnagyobb
termetű európai hártyásszárnyú – 5 fotó, katt a képre
(fotók: Halmos Gergő), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek a rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.

 

 


A sötétszárnyú tőrösdarázs a talajon mozogva a szárnyával rejti feltűnő potrohfoltjait, …

 

 


… amiket szárnyai hirtelen szétnyitásával például akkor villant elő figyelmeztetésként,
amikor egy potenciális ragadozó vagy az ember túl közel megy hozzá
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Biológiai védelem a cserebogárpajorok ellen is

 

A tőrösdarazsak parazitoidok, a szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Megjelenésükre ott számíthatunk, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát.

 

 

 

 

 

 

Elképesztő érzékeléssel derítik fel a talajban, fában megbúvó lárvákat, hogy a faanyagon keresztül, vagy magukat a talajba ásva a nagytermetű lárvát megszúrva speciális mérgükkel megbénítsák, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének!

 

 

 

Van köztük védett is

 

Irtásuk nem csak jól felfogott érdekeink és ártalmatlanságuk miatt értelmetlen és önsorsrontó, de azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Elpusztításukkal éppen ezért akár több éves börtönbüntetést is kockáztat az elkövető. A tudatlanság és a hozzá nem értés sajnos egy éve, 2016 júniusában is számos ilyen állat pusztulását okozta a fővárosban, amikor egy rovarirtó tömegesen mérgezett le tőrösdarazsakat a Városligetben.

 

 

 

A természetvédelmi komposztáló erre is jó!

 

A kerttulajdonosoknak, gazdálkodóknak tehát elemi érdeke, az amatőr természetbúvároknak pedig érdekes élményt jelent, ha a közelükben a tőrösdarazsak is megtalálják az életfeltételeket. A sajnálatos módon feledésbe merülő, többfunkciós természetvédelmi komposztálók erre is megoldást kínálnak, mivel a korhadó növényi anyagokkal táplálkozó, a komposztálásban is nélkülözhetetlen nagytermetű lárvák egyben a tőrösdarazsakat is a közelünkbe vonzzák.

 

 

 

 

 

Ne féljünk tehát a májustól a nyár végéig tömegesen feltűnő tőrösdarazsaktól. Ha idegenkedünk a rovaroktól, nyugodtan menjünk tovább, de ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen "rajzást", érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét.

 

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több ártalmatlan tőrösdarázson, és a tőlük indokolatlanul félő járókelőn segítsünk. Köszönjük!

 

 

 

"Bogárnézőket" is használhatunk a kertben

 

A Madárbarát kert gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök is, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.

 

 


"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Mit tehetünk tőrösdarazsak törvénytelen elpusztítása esetén?

 

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

 

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2.  
  3. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  4.  
  5. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  6.  
  7. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
  8.  

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása vagy megrongálása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

 

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

 

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

-

 

 

 

 

-

 

 

 

Orbán Zoltán

 


 

Óvjuk együtt a nyaktekercseket!

Köszönjük, hogy velünk tart és együtt gondolkodhatunk és gondoskodhatunk a jövőről, a természeti kincseink megőrzéséről.
Minden egyes adománnyal egy kicsit többet tehetünk a jövőnkért!
Támogassa célkitűzésünket 3.000, 5.000, 10.000, 20.000 forinttal vagy lehetőségéhez mérten más összeggel!

Köszönjük, hogy hozzájárul munkánk sikeréhez és Önnel együtt tehetünk a nyaktekercs védelmében!