Programok, amelyek közelebb hozták a természetet
Év közben több nyilvános rendezvényt is szerveztünk, illetve vettünk részt olyan eseményeken, ahol a természetvédelem üzenetét sokakhoz eljuttathattuk. Nagy öröm volt számunkra a Madarak és Fák Napja program megrendezése a Trizsi Meseerdőben 2025. május 10-én. Ez a nap igazi közösségi eseménnyé vált: a természet iránt érdeklődő családok, gyerekek és felnőttek játékos, élményszerű formában találkozhattak a madárvédelem és az erdők fontosságának témájával. Az ilyen alkalmak különösen értékesek, mert a természet szeretetét már fiatal korban is meg lehet alapozni. Emellett az MME-t népszerűsítő megjelenéssel a Miskolci Könyvtári Majálison is jelen voltunk, ahol szélesebb közönséget szólíthattunk meg. Ezek a kitelepülések mindig fontos szerepet játszanak abban, hogy olyan emberekhez is eljusson a természetvédelem ügye, akik korábban talán még nem találkoztak vele közelebbről. Kiemelt programunk volt az Európai Madármegfigyelő Napok, amely remek alkalmat adott arra, hogy az érdeklődők közösen figyeljék meg környezetünk madárvilágát. Ezek az alkalmak nemcsak élményt adnak, hanem segítenek abban is, hogy jobban megismerjük a körülöttünk élő fajokat, és tudatosabban forduljunk a természet felé.
Terepi munka és gyakorlati természetvédelem
Munkánk fontos része a tényleges, kézzelfogható terepi természetvédelem. Az egyik kiemelt feladatunk az odúlakó madarak védelme. Ennek részeként ellenőriztük a jósvafői odútelepet, és felmértük az ott található mesterséges odúk állapotát. A sérült, elöregedett odúkat közösségi program keretében cseréltük ki, ami egyszerre jelentett természetvédelmi beavatkozást és közös élményt a részt vevő aggteleki iskolások számára. A madárvédelem mellett jelentős figyelmet fordítottunk a denevérek védelmére is. Célunk, hogy erősítsük a társadalmi szerepvállalást a denevérek megóvásában, növeljük ismertségüket, és gyakorlati védelmi intézkedéseket valósítsunk meg. Ennek részeként foglalkoztunk szálláshelyeik stabilizálásával és átalakításával, épületek takarításával, denevérodúk kihelyezésével, valamint szükség esetén denevérmentéssel és szakszerű segítségnyújtással is.
Ismeretterjesztés: tudás, ami segít cselekedni
A természetvédelem hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha minél többen értik, miért fontos. Ezért nagy hangsúlyt fektettünk az ismeretterjesztésre és a szemléletformálásra is. Sokat dolgoztunk azon is, hogy személyesen elérjük az embereket. Ebben fontos szerepet kaptak az interaktív elemeket is tartalmazó vándorkiállítások, az iskolai előadássorozatok, valamint a különféle tanácsadási alkalmak. A gyerekek és családok körében különösen népszerű volt a Denevéres játszóház, amelyet a Miskolci Vadaspark rendezvényén valósítottunk meg. Az ilyen programok segítenek lebontani a tévhiteket, és megmutatják, hogy a denevérek nem félelmetesek, hanem rendkívül hasznos és védendő állatok.

Egyesületi rendezvényeket és közösségi programokat (Fülemülék éjszakája, Európai Madármegfigyelő Napok, előadások, bemutató gyűrűzések stb.) 2025-ben összesen több mint 35 alkalommal tartottunk, amelyeken több mint 700 fő vett részt. Más szervezetek által rendezett eseményeken is rendszeresen kitelepültünk, például az Orfűi Medvehagyma Fesztiválon, a Föld napján, a Tanuló Város Fesztiválon vagy az Akadálymentes Turizmus Napján; önálló standdal összesen több mint 10 rendezvényen vettünk részt. Ezeken az eseményeken összesen több ezren fordultak meg.

A DDNPI-vel közösen lebonyolítottuk a Madarak és fák napja területi selejtezőjét.

Minden jelentős országos felmérésben részt vettünk a megye teljes területére kiterjedően, így például a sasszinkronban, az erdei fülesbagoly telelőállomány-felmérésben, a vörös kánya szinkronfelmérésben és a fehér gólya-állományfelmérésben.

Ezen kívül a különböző monitoringprogramokban (MMM, MAP, MTT) is jelentős számú felmérést végeztek tagjaink.

A középfeszültségű oszlopok felmérése több mint 1450 oszlopot érintett, több mint 140 km hosszan, amelynek során a veszélyes szakaszok szigetelése érdekében egyeztetések történtek az áramszolgáltatókkal.

Több helyi intézménynek segítettünk odútelepek létesítésében, valamint madárbarát munkahelyek, óvodák és iskolák kialakításában.

Rendszeresen ellenőrizzük a fokozottan védett madárfajok (rétisas, vörös kánya, kerecsensólyom, fekete gólya) költéseinek sikerét, és nyomon követjük az állományváltozásokat.

Faunisztikai felméréseink során több mint 40 000 adatot rögzítettünk a megyére vonatkozóan.

Fajvédelmi programjaink eredményei magukért beszélnek:

Vörös vércse telepítési eredményei

A Baranya Megyei Csoport 2025-ben 811 költőládát üzemeltetett, amelyek közül 258 volt lakott, míg 553 üresen maradt. A költőládákban két madárfaj fészkelt:

Vörös vércse: 249 pár

Erdei fülesbagoly: 13 pár

A kirepült fiókák száma összesen 712 példány volt: 696 vörös vércse és 16 erdei fülesbagoly.

A vörös vércse költések közül 167 volt sikeres, míg 83 sikertelen. A fiókák eloszlása változatos volt; a leggyakoribb a 4–5 fiókás fészekalj volt:

Fontos megfigyelés, hogy a vörös vércse egyre több olyan helyen jelenik meg a megyében, ahol nincs kihelyezett költőláda, ami a faj alkalmazkodóképességét és terjeszkedését jelzi. Ez a tendencia arra utal, hogy a telepítési program nemcsak a költőládákban, hanem a természetes élőhelyeken is kedvezően hatott az állományra.

Gyöngybagoly-költőládák költési eredményei

A programban 160 költőláda állt rendelkezésre, amelyek közül 108 lakott volt, míg 52 lakatlan maradt. A költőládákban három madárfaj fészkelt: gyöngybagoly, macskabagoly és vörös vércse.

Gyöngybagoly: 78 első költés és 6 másodköltés történt, összesen 370 kirepült fiókával.

Macskabagoly: 22 költés, 57 fióka.

Vörös vércse: 21 költés, 48 fióka.

Összesen 121 első költés és 6 másodköltés zajlott. Érdekességként több ládában két faj együtt költött:

5 ládában gyöngybagoly és macskabagoly,

5 ládában gyöngybagoly és vörös vércse,

3 ládában macskabagoly és vörös vércse.

Gólyaszámlálás Baranya vármegyében

Márciusban a párok legalább 70%-a már fészkelt, ami előrevetítette az állomány növekedését. Ez be is igazolódott: az állomány 8 párral nőtt a tavalyihoz képest, ami 3,6%-os gyarapodást jelent. Ugyanakkor az 1996-os alapállapothoz viszonyítva még mindig 23,2%-kal kevesebb gólya található a vármegyében. Az aszályos időjárás ellenére a költések sikeressége átlagon felüli volt, bár a párok 14,8%-a nem repített fiókákat. Az 195 sikeresen költő pár összesen 568 fiókát nevelt fel, ami 2,91 fióka/pár átlagot jelent a sikeres párokra, és 2,48 fióka/pár az összes fészkelő párra vetítve.

Települési és fészkelési adatok elemzése

Fészkelő gólyapárokkal rendelkező települések száma: 146

Gólyafészek nélküli települések száma: 157
Összesen 314 fészek közül 229 volt lakott, ami 87,7%-os foglalási arányt jelent.

Elhullások száma: 40 egyed (14 öreg, 5 kirepült fiatal, 21 fészekben pusztult el).

Vetési varjú-állományfelmérés

Áprilisban ismét számba vettük a vetési varjak baranyai fészkelőállományát. A felmérés során 10 településen 95 fészektelepet találtunk. A varjak fészkelése tavaly óta 17 helyen szűnt meg, viszont 28 helyen alakultak ki új kolóniák, így jelenleg 95 telep szerepel a nyilvántartásunkban. A költő párok számát az előző évi 2143 párral szemben idén 2778 párra becsültük, ami 29,6%-os növekedést jelent.

Pécsen a helyzet hasonló a megyei tendenciákhoz: 7-tel több telepet találtunk, mint az előző évben, és 28,5%-kal, 1289 párra nőtt a becsült fészkelők száma. Idén 8 helyen figyeltünk meg 100 párnál nagyobb kolóniát. Ezek közül 1 Mozsgó, 4 Pécs, 2 Szigetvár, 1 pedig Szabadszentkirály területén található. A legnagyobb fészektelep ezúttal is a szabadszentkirályi focipálya mellett alakult ki, ahol 292 párra becsültük a költő párok számát.

Élőhely-rekonstrukciós munkák

2025-ben az élőhely-rekonstrukciós munkák sikeresen megvalósultak a kővágótöttösi gyepterületen. A program során két alkalommal összesen 9 fő vett részt a munkálatokban, amelyek során az idősebb cserjék eltávolítása és a gyep kaszálása történt meg. Az egyes napokon a résztvevők száma változó volt: néha kevesebben, néha többen tudtak csatlakozni, ami az időjárási körülmények és a rendelkezésre álló szabad kapacitások függvényében alakult.

A terület Kővágótöttös legdélibb részén, a Szigetvár–Pécs vasútvonaltól északra helyezkedik el. Ez a terület 2005-ben még erősen elbokrosodott állapotban volt, és északi szomszédai is hasonló vegetációval rendelkeztek. Sajnos ezek a szomszédos területek azóta beszántásra kerültek, ami a mi védelmi szerepünket és a megmaradt gyepterület ökológiai értékét még jelentősebbé teszi. A terület természetvédelmi jelentőségét elsősorban a pázsitos nőszirom előfordulása adja, ezért ennek az élőhelynek a fenntartása kiemelten fontos. A rekonstrukció célja a természetes gyep fenntartása és a biodiverzitás megőrzése, amely hosszú távon hozzájárul a helyi élővilág stabilitásához.

A munkálatok eredményeként a terület állapota jelentősen javult, és a jövőben is folytatni kívánjuk az ilyen jellegű beavatkozásokat, hogy megőrizzük a gyepterület természetvédelmi értékét.

Békamentés Orfűn és Sikondán

A békák tavaszi mentését idén is a hagyományos helyszíneken, Orfűn és Sikondán szerveztük meg február végétől április elejéig. Orfűn a Kis-tó és a Pécsi-tó mellett, a közlekedési utak szegélyén helyeztük ki a terelőhálókat. A mentés során összesen 1078 békát gyűjtöttünk össze, amelyek túlnyomó többsége barna varangy volt. Ez 37,8%-kal kevesebb a tavalyi adatokhoz képest, ami a negatív tendencia folytatódását jelzi, és felveti a populáció regenerálódásának kérdését. Az egyes napokon változó volt az aktivitás: néha kevesebb, néha több példányt találtunk, ami az időjárási viszonyokkal és a szaporodási ciklusokkal függ össze. Összesen 1060 barna varangyot, 5 zöld varangyot, 12 erdei békát és 1 leveli békát mentettünk át.

Sikondán a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával zajlott a mentés, ahol terelőhálók nem kerültek kihelyezésre. A park munkatársai és önkéntesek járőrözéssel gyűjtötték össze az állatokat. Itt 291 békát sikerült megmenteni, ami 855,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A félelmek, miszerint a populáció teljesen eltűnik, szerencsére nem igazolódtak. A mentett egyedek között 100 barna varangy, 1 zöld varangy és 190 erdei béka szerepelt.

A békamentések 1995-ös kezdete óta összesen 111 724 békát segítettünk át az utakon, hozzájárulva a helyi populációk fennmaradásához. A jövőben is folytatjuk a programot, hogy megőrizzük e fontos kétéltűek állományát.

Táboraink

2025-ben is megrendeztük a szokásos táborainkat, amelyek eredményeit alább láthatják.

25. Sumonyi tél–tavaszi madárgyűrűző tábor:

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson 2024. december 7. és 2025. március 2. között hétvégenként, majd március 8. és április 13. között folyamatosan végeztük a madarak befogását a standard hálóállásokban, időnként ragadozómadár-befogással kiegészítve. A téli hétvégi akciók eredményeit is beleszámítva összesen 54 madárfaj 2537 példányát gyűrűztük meg. Ezzel a Sumonyban jelölt madarak száma a kezdetektől számítva 529 572 példányra emelkedett. A Sumonyban, illetve Magyarországon korábban jelölt madarakat 1547 esetben fogtuk vissza. Ellenőriztünk 2 külföldön gyűrűzött madarat is: 1 Szerbiában jelölt nádi sármányt és 1 lengyel gyűrűs vörösbegyet. A tábor munkájában 80 fő vett részt.

45. Nyár–őszi Sumonyi madárgyűrűző tábor:

A tábor július 20. és október 26. között működött. A táborozás folyamán 76 madárfaj 9457 példányát gyűrűztük meg. Ezzel a Sumonyban jelölt madarak száma a kezdetektől számítva 539 029 példányra emelkedett. Újonnan gyűrűzött madárfaj nem volt. A Sumonyban, illetve Magyarországon korábban jelölt madarak közül 762 példányt fogtunk vissza. Hálóba került még 22 külföldi gyűrűs madár is (7 cseh, 4 szlovák, 2 szlovén, 2 szerb, 2 svéd, illetve 1-1 lengyel, osztrák, német, dán és horvát). Az öt legnagyobb példányszámban gyűrűzött faj: partifecske 3283 pld., barátposzáta 1185 pld., foltos nádiposzáta 1011 pld., cserregő nádiposzáta 915 pld., vörösbegy 481 pld. A munkát az ország különböző pontjairól érkezett közel 120 önkéntes segítette.

Környezeti nevelő a helyi csoportnál – Madarász Suli és Ovi

Szeptembertől lehetőség nyílt az oktatási intézmények számára, hogy előadást, foglalkozást vagy komplett képzési sorozatot igényeljenek a helyi csoporton keresztül, mivel Hafner Andrea szerződéses formában, környezeti nevelőként végzi ezt a tevékenységet. A részletekkel és az árakkal kapcsolatban Andreát a következő elérhetőségeken kereshetik: 20/925-9616, hafner.andrea@mme.hu.

Köszönjük minden programunk résztvevőjének, valamint mindazoknak, akik bármilyen formában támogattak bennünket!

MME Baranya Megyei Csoport

Nagykanizsán évekig nem szerveztünk programokat, idén a Halis István Városi Könyvtárral közösen szerveztünk egy előadást, az ősz folyamán pedig a Csónakázó-tónál bemutató gyűrűzésen vártuk az érdeklődőket. Szeretnénk hagyományt teremteni ezzel és aktivizálni a Kanizsa környéken élőket és a jövőben is készülünk programokkal a megye második legnagyobb városába. A Könyvtárral stratégiai megállapodást kötöttünk, így a jövőben segíteni fogjuk egymás munkáját. A Kanizsa TV is több riportot készített velünk az év folyamán.

Fenékpusztán megszerveztük a CES gyűrűzést és a júliustól október végéig tartó tábort. Tavasszal önkénteseink kitakarították a két faházat, amelyek konyhaként és alvóhelyként szolgálnak és sikerült pár nap alatt megteremteni a komfortosabb táborozás lehetőségét. Sok madarat és érdeklődőt vonzott a helyszín.  Több csoportnak is bemutattuk a Balaton értékes élővilágát és sikerült még az ország távoli pontjairól is segítőket toboroznunk. Az aszályos év éreztette hatását. Összesen 72 faj egyedei kerültek megfogásra. 10 128 madár kapott új gyűrűt és 1675 visszafogást regisztráltunk. Ez elmarad a tavalyi év számaitól. Összesen 29 gyűrűző végzett madárjelölést, ami a korábbi évekhez képest kiemelkedő. Köszönjük minden segítőnek, aki részt vett a tábor munkájában, nélkülük nem sikerült volna a tábort ilyen hosszú időn keresztül működtetnünk. Az év végén az általunk bérelt MÁV épület bérleti szerződését felmondtuk és a korábbról a területen maradt építményeket lebontottuk majd az egész helyszínt kitakarítottuk. Hálás köszönet mindenkinek, aki ebben az embert próbáló munkában részt vett. 

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal megállapodást kötöttünk, amely szerint a jövőben egymást segítve működtetjük a Fenékpusztán található gyűrűző tábort. A Nemzeti Park és Keszthely Város Önkormányzata által elnyert pályázat eredményeként egy új épület kerül majd a közeljövőben a faházak helyére.

Terepi programjaink során felmértük a megye fehér gólya állományát, összesen 172 párt találtunk és 405 fióka repült ki, amelyek közül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és az E-Onmunkatársai segítségével 43 példányt színes gyűrűvel láttunk el. A fiókaszám kissé elmarad a tavalyi eredményektől, de még így is kiemelkedő, ha az elmúlt 20 évet nézzük.

A vetési varjú telepeket is feltérképeztük. Évről-évre növekszik a faj állománya, már 3000 pár körül jár Zalában. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik.

A Balaton vízimadarainak felmérését is mi koordináltuk, amelynek során októbertől márciusig havonta lejártuk több csapattal a tavat és az országos szinkronhoz igazodva adatainkkal gazdagítottuk a vízimadár adatbázist.

Két helyszínen, Tornyiszentmiklóson és Zalaegerszeg mellett két gyurgyalagok által használt partfalat is megtisztítottunk a növényzettől és a madarak számára megfelelő fészkelő helyeket alakítottunk ki. 

Fészkelő récefajok felmérésében is szerepet vállaltunk, bár a megye vizes élőhelyei nemigen alkalmasak a vizsgált úszórécék számára, így böjti és kanalas récéből csak mutatóban találtunk néhány példányt.

MMM és MTT felméréseinket is bővítettük, a korábbi két helyszín mellett 2025-ben 4 területen történt felmérés.

Madarak és Fák Napján, Keszthelyen megszerveztük a megyei vetélkedőt, Gutorföldén pedig bemutató gyűrűzést tartottunk, mindkét program népszerű volt, sok embert vonzott.

Fülemülék éjszakáját és az őszi Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat 4 illetve 3 helyszínen tartottuk meg. A jövőben szeretnénk nagyobb hírverést csapni ezen eseményeknek, mivel viszonylag szerény létszámban jelentkeztek az érdeklődők. A helyi média és internet segítségét hívva, talán többekhez is eljut majd ezen események híre.

Zalaegerszeg-Botfán már évek óta megtartjuk a téli madárgyűrűzéseket és kirándulásokat, amelyekre szép számmal érkeznek a megyeszékhelyen élők.

2025-ben több helyen végeztünk éjjeli lepke felméréseket és sikerült sok érdekesés és különleges faunisztikai adattal hozzájárulnunk Zala vármegye élővilágának jobb megismeréséhez.  

Kitűző kampányunkba sikerült bevonni új partnereket, így a megyében már új helyszíneken is lehet ezek vásárlásával támogatni egyesületünket. Keressük továbbra is az új partnereket.

A januárt -sok más helyi csoporttal megegyezően- mi is szinkronszámolásokkal indítottuk. A már „harcedzett”, a zord időjárási körülményektől sem visszarettenő önkénteseink a sasszinkron keretében január közepén, a korábbi években kitapasztalt, jól összehangolt módszerrel felmérték a megye ragadozóállományát, vagyis a Duna partján kijelölt megfigyelési pontokon állva összeszámolták az adott napon arra szálló sasokat, vércséket, ölyveket és egyéb kampós csőrű madarakat. Mindehhez hozzászámoltuk azokat a ragadozó madarakat, melyeknek ismerjük a gyülekező vagy fészkelő helyét, így kerültek be a leltárba kányák, és például több réti sas is.

Ettől sokkal barátságosabb körülmények között zajlott az erdei fülesbaglyok telelő állományának a felmérése, hisz itt lakókörnyezetben, esetleg temetőkertekben kell szemrevételezni és összeszámolni, hány madár ül az ágak között- így ehhez az adatgyűjtéshez idén is sok segítséget kaptunk a civil lakosságtól.

Ha valaki szívesen tölt pár órát úgy a természetben, hogy a látnivalókra való rácsodálkozás mellett hasznos tevékenységet is szeretne végezni, azoknak ajánljuk az év eleji terepi munkák közül az odúellenőrzéseket, -kihelyezéseket. Egy ilyen akció keretében mindig gazdagodik az ember egy-két érdekes megfigyeléssel, izgalommal tölti el a várakozás, hogy a kihelyezett odúban lesz-e költés, és jóleső érzéssel, amikor arra gondol, hány kismadárnak nyújtott ezáltal lakhelyet. Ugyan itt február-márciusban még elkel a meleg öltözet, ha terepre megyünk, de a megtett táv többnyire nem túl nagy, az odúk jól megközelíthető helyeken vannak, tehát akár gyerekekkel is bevállalható egy-egy ilyen program.

Aki viszont még csak ismerkedik a madárvilággal, vagy gyermekével szeretné megismertetni és megszerettetni a természetet és a benne élőket, azoknak az alábbi nyilvános programokat ajánljuk, amelyeket minden éven megrendezünk, így 2025-ben is több helyszín közül is választhattak az érdeklődők. Április végén- május elején tartottunk Fülemülék Éjszakáját, ahol egy könnyed séta során megfigyeltük, milyen madarak élnek az adott helyen, hallgattuk az éneküket, és szokás szerint elmeséltünk néhány érdekességet - a fülemülét kiemelve.

Május elején megtartottuk a Madarak és Fák Napját, mely programon még több élményhez juthattak a kilátogatók, hiszen itt a madaras játékok mellett a fő attrakció a gyűrűzéssel egybekötött madárbemutató, mely gyerekeknek és felnőtteknek is nagy kedvence.  Hasonlóan élménydús program a Szanyi Gólyafesztivál, ahol a gólyafiókák gyűrűzésén túl tavaly már solymász bemutató és madárismereti séta is színesítette a palettát, de visszatérő programelem a fotókiállítás, az odúkészítés és a sokak által kedvelt molinós játékok.

Akit pedig júniusban Pannonhalmára csábít a virágzó levendula, az szintén nem marad madaras programok nélkül, hiszen minden évben ott vagyunk a Levendula Fesztiválon játékokkal, arborétumi sétával és gyűrűzési bemutatóval.

Az Actio Riparia program keretében a Rába menti természetes partfalon kívül 25 kavics- illetve homokbányát meglátogatva mértük fel a megyei partifecske állományt, ebből 2 helyszínen végeztünk jelölő gyűrűzést – Győr, Erdőtelepen és Halászin-, utóbbin egy francia TV csatorna riportere is figyelemmel kísérte a munkánkat.

A nyarat sok fiatal madarász várja a régióban, és nem csak azért, mert akkor nem kell iskolába menni, hanem azért is, mert a szünetben rengeteg lehetőségük kínálkozik kint lenni a természetben mind megfigyelőként, mint felmérőként, a táborokban pedig bővíthetik mind szakmai ismereteiket mind baráti körüket. 2025-ben önkénteseink közreműködésével, de a nemzeti park szervezésében két tábori hétből is választhattak az érdeklődők, illetve ez évtől meghívásos alapon lehetett bekapcsolódni a madarász utánpótlás tábor programjaiba. Az utánpótlás táborban idén is volt barkácsolás -most gyöngybagoly ládák készültek, melyek ősszel kihelyezésre kerültek a Tóközben, Fehértó és Kóny határában lévő mezőgazdasági és gyepes élőhelyeken -, míg a komplex csapatfeladat egy 10 éves vizes élőhelykezelési terv elkészítése volt. Az itt szerzett ismereteket szépen kamatoztatják csoportunk fiatal tagjai, akik egyre több felmérésben, programon vesznek részt segítőként.

Nálunk nem múlhat el augusztus a hansági, a szigetközi és a Győr környéki tavak hattyúinak gyűrűzése nélkül, így hát 2025-ben is sikerült gyűrűvel ellátnunk 47 fiókát és 24 fejlett madarat. Helyi csoportunk több tagjának is abban a különleges élményben lehetett része, hogy az évek során itthon megszerzett ismereteit tovább bővíthette Chitucon, azaz a Duna-deltában található gyűrűzőállomás munkájában való aktív részt vétele által.

Szeptember 13-án ünnepelni jöttünk össze: a Kisalföldi Helyi Csoport fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából tartottunk egy fél napos rendezvényt. Az 50 éves MME tagságért, illetve 5 évtizedes madár-és természetvédelmi munkájáért elismerő oklevelet vehetett át Balsay Sándor, Fülöp Tibor és Nagy Lajos tagtársunk, illetve díjaztuk azon önkénteseinket, akik az elmúlt időszakban sokat tettek közösségünkért, a helyi csoport feladataiban aktívan részt vettek, tevékenységüket, hozzáállásukat a vezetőség példaértékűnek ítélte. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg a helyi csoport tevékenységeiről, elért eredményeiről, bekapcsolódhattak egy panelbeszélgetésbe, melyben a helyi csoport előtt álló kihívásokról, tervekről esett szó, a jubileumi kiadványból azonban minden aktív tagunkhoz eljuttatunk egy-egy példányt.

Az ősz már kevésbé programdús időszak: az Európai Madármegfigyelő Napok valamint 3 fiatal önkéntesünk kezdeményezésére indított Madárbarát Kert képzés alkalmával volt még lehetőségünk madaras programok után érdeklődő, természetszerető emberekkel találkozni, illetve az október 23-ai önkéntes napon azokkal a csoporttagokkal, akiket a jól végzett munka jutalmaként felkínált ízletes, bográcsban főtt ebéd mellett a közösségi élmény, a friss levegő és a tenni akarás is kicsábított Fehértóra, ahol aztán 21 gólyafészek alapot fontunk meg a nap folyamán. Szóval ezek a hónapok már inkább a szokásos felmérések (liba-, kékes rétihéja-, sirály- és vörös kánya szinkronok) elvégzéséről és a középfeszültségű oszlopok környezetének ellenőrzéséről szólnak, ebben az időszakban azok a csoporttagok aktívabbak, akik a terepi munkákat szeretik, abban érzik jobban otthon magukat.

A december 28-ai évzáró pannonhalmi madarászaton résztvevő 80 fővel idén közel 6 ezer fő látogatta meg a programjainkat.

Ahogy a Madártávlatban vagy az MME honlapon megjelenő cikkekben is olvasható, a Kisalföldi Helyi Csoport tevékenysége szerteágazó, a szakmai tevékenységek mellett az év nagy részében kínálunk olyan programokat, ahova szívesen várjuk a természet- és madárbarát érdeklődőket, továbbá akiknek fontos, hogy szabadidejük egy részét egy jó ügy támogatására fordítsák, és egy összetartó közösség részei szeretnének lenni, azok önkéntesként is csatlakozhatnak hozzánk.