Érdekes évnek bizonyul 2009 a kerecsensólymok szempontjából! Idén korábban indultak el, mint az előző években, és az útvonalak is eltér az eddig megismertektől.

A legérdekesebb irányt Piros, a Nyugat-Magyarországon jelölt fiatal tojó kerecsensólyom vette. Piros július 26-án indult útnak, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország és Franciaország érintésével, július 31-én már Spanyolországban volt. Egy kis kószálás után Valladolid városától északra állapodott meg, ahol jelenleg is tartózkodik.
Az esemény nem kis izgalmat váltott ki a magyar és spanyol madarászok között, ugyanis a kerecsensólyom, mint keleti elterjedésű, pusztai élőhelyeket kedvelő faj, ritkán fordul elő Csehország délnyugati részétől nyugatabbra. Eddig mindössze egy adat ismert, amikor vad kerecsensólyom Nyugat-Európában került meg: Egy Pozsony mellett gyűrűzött fiatal kerecsensólymot két hónappal később Délnyugat-Franciaországban ütött el egy leszálló sportrepülőgép.
A mostani eset egyértelműen bebizonyította, hogy alkalmanként természetes módon is előfordulhatnak kerecsensólymok az Ibériai-félszigeten, és a megfigyelt egyedek nem feltétlenül szökött solymászmadarak – mint ahogy ezt eddig gondolták.
Pirosnak ugyanakkor nincs könnyű dolga. Amint azt a spanyol madarászok elmondták, a területen a sólyomra a legnagyobb veszélyt a galambászok jelentik, akik saját kedvtelésük védelmében illegálisan pusztítanak minden ragadozó madarat. Gondot okozhat a vadászok egy része is, akik a ragadozó madarakat konkurenciának tekintik, és az általuk vadászott fogolyállományt féltik a ragadozóktól, és tevőlegesen is hozzájárulnak utóbbiak számának csökkentéséhez! Emellett, tavaly a tartományi kormány (Castilla y León) intenzíven mérgezte a mezei pockokat a területen, ami számos ragadozómadár elhullását eredményezte, és a mérgezés hatása a mai napig érezhető!
A spanyol madarászok készségesen segítettek a megtelepedés helyére vonatkozó információk összegyűjtésében, és rajta tartják a szemüket Piroson, ami sok tekintetben védelmet jelent számára!

Farkas nem volt ilyen szerencsés. A Délkelet-Magyarországon jelölt idei madarat a lengyel kollégák elpusztulva találták meg Wroclaw közelében. A helyszínen talált nyomok alapján valószínűsíthető, hogy egy héja végzett vele. Talán valamilyen zsákmányért ment a harc, talán a héja magát a kerecsent nézte zsákmánynak – ezt már nem fogjuk megtudni. Az ilyen jellegű természetes mortalitás valószínűleg nem ritka, de nem túl gyakran sikerül dokumentálni!

A többi magyar kerecsensólyom Magyarországon, illetve Ukrajnában és Oroszországban készül az őszi vonulási időszakra.
Reméljük, az érdekességek tovább folytatódnak, és a jelölt madarak tovább gyarapítják a szakemberek ismereteit, a faj védelme érdekében.

A műholdas jeladóval követett kerecsensólymok útja nyomon követhető a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon.

Háttéranyag

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár.

A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt.
Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.  

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.

Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.

 „A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” magyar-szlovák LIFE – Nature projekt (LIFE NAT/HU/00096)
    
    A projekt célja a kerecsensólyom magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából.
    
    A projekt kedvezményezettje a Bükki Nemzeti Park, de még további tizenhat partner – köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – vesz rész a program végrehajtásában Magyarországon és Szlovákiában.
    
    A populáció csökkenésének jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken.
    
    A projekt célja: a vonulás során az állományt ért hatások felderítése, az állományt veszélyeztető tényezők hatásának értékelése, az állomány stabilizálódásának elősegítése rövidtávon, és a projekt tevékenységeinek eredményeképpen, a kerecsensólyom-állomány növekedésének elősegítése hosszú távon. 

Tevékenységek és módszerek

A kerecsensólyom-védelmi LIFE-Nature program több elemből tevődik össze, amelyek egyenként is jelentősek a faj megőrzését tekintve.
    - Fészkelőhelyek biztosítása - A projekt a fészkelőhelyek védelmén, új fészkelőhelyek megteremtésén, és a potenciális fészkelőhelyeken, a kerecsensólymok számára kihelyezett műfészkekkel segíti elő a faj megerősödését.
    - A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelések hatásának vizsgálata  - a potenciális táplálékforrásra azzal a céllal, hogy a mezőgazgasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása
    -  A legfontosabb táplálék az ürge biztosítása – A projekt során javaslat készül az ürge-barát területkezelésre az SPA területeken, valamint az agrár-környezetvédelmi programok megfelelő irányú módosítására. Emellett az ürge (Spermatophilus citellus), mint a kerecsensólyom egyik fő tápláléka, visszatelepítésre kerül Natura 2000 területeken a potenciális kerecsensólyom-élőhelyekre.
    - Elektromos vezetékek szigetelése – A mortalitást csökkentő tevékenységek közül a legfontosabb a veszélyes távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és a táplálkozóterületek közelében.
    - Fészekőrzés – A zavarás és a fészekkilövések megakadályozása érdekében sor kerül a veszélyeztetett fészkek őrzésére.
    - A vonulás során az állományt ért hatások felderítése– Az állomány változásának és a vonulás közben jelentkező mortalitás jobb megértéséhez a projekt során műholdas jeladók és nemzetközi levelezőlista segítségével térképezzük fel a vonulási utakat és a telelőterületeket.
    - A környezetvédelmi tudatosság növelése – A program során felkeressük a különböző érdekcsoportokat (gazdálkodók, vadgazdák és politikai döntéshozók helyi és országos szinten), információs táblákat állítunk fel annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk az érdekcsoportoktól a védelmi programhoz.  
    - Monitoring – Egységes monitoring-rendszer kerül megszervezésre, amely pontos információkat szolgáltat mind a kerecsensólyom, mind az ürge állományának változásairól.
    - Erőforrások, lehetőségek fejlesztése – A védelmi tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrások értékelése és fejlesztése szintén a projekt részét képezi.
    - Gyűrűzés - A gyűrűzés, mint a populációdinamikai és vonulás-kutatások hagyományos eleme, szintén része a programnak. A projekt során a fiatal madarakra ornitológiai és úgynevezett PIT (Passive Integrated Transponder) gyűrű kerül.
    
Várt eredmények

    A projekt eredményeképpen a kerecsensólyom életfeltételei jelentősen javulnak a Kárpát-medencében. Azt várjuk, hogy a projekt végén, 2010-ben, a kerecsensólymok száma eléri a 180 párt Magyarországon és a 35 párt Szlovákiában és 2020-ra az állomány nagysága eléri Magyarországon a 210, illetve a Szlovákiában a 40 párt.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!

A Madárbarát kert programban való részvétel ideális ajándék madárkedvelő, a madárvédelem ügyére nyitott rokonoknak, barátoknak név- és születésnapra, karácsonyra, egyéb alkalomra. Ezt az is elősegíti, hogy  Madárbarát kert program a legkülönbözőbb lakó és munkahelyi környezetben élő és dolgozó emberek számára kínál madárvédelmi megoldásokat a Madárbarát kert, Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola, Madárbarát panel, Madárbarát munkahely alprogramok keretében.

A program regisztráció ajándékozásának menete megegyezik a saját célú Madárbarát kert regisztrációval, a különbség csak annyi, hogy ajándékozás esetében az elektronikus regisztrációs űrlapot (lásd később) az ajándékozó tölti ki a megajándékozott nevére és címére. Nagyon fontos, hogy ehhez rendelkezzen a megajándékozottnak a regisztrációs űrlapon kért összes szükséges adatával, és jelölje be a választott tevékenységi kört is.

Amint azt látni fogja, az elektronikus regisztrációs űrlap több név és cím adatmezőt tartalmaz. Regisztráció ajándékozása esetén, kérjük, a megajándékozni kívánt személy nevét, címét és adatait töltse fel az első, a "Program részvételi adatok"-hoz. Amennyiben a kiválasztott regisztrációs csomagot Ön szeretné átadni, kérjük, a Postázási cím mezőket a saját adataival legyen kedves kitölteni, így a csomagot Ön kapja kézhez. 

Madárbarát kert program regisztráció ajándékozása
Minden szükséges információt, és a regisztrációs űrlapot is megtalálja a Madárbarát kert program általános ismertető oldalán itt >>

Orbán Zoltán

Az MME Madárbarát kert programját az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. támogatja

Építsük együtt a jövőt! Építsük fel együtt a Schmidt Egon Madártani és Természetvédelmi Központot! 

Évekkel ezelőtt megálmodtunk egy madártani és természetvédelmi központot, ahol lehetőség nyílik ismeretterjesztésre, képzésekre és a szakmai munka koordinálására egyaránt. Mindezt egy olyan helyen képzeltük el, amely a fővárosban van, de a természetben, hogy a városi lakosság minél szélesebb körét érhessük el természetvédelmi üzeneteinkkel, és tudjunk élményt és tanulási lehetőséget biztosítani. 

BEFEKTETEK A JÖVŐBE!

Nézze meg további aktuális kampányainkat!

Adományával segíthet!

Minden felajánlott összeg számít, amit egy jobb világ reményében fektetünk be az emberek, a madarak és a természet számára.
Hozzájárulásával részesévé válik egy olyan közösségnek, akik a madarak és a természet védelmével foglalkoznak és valódi segítséget nyújtanak.

A személyi jövedelemadó 1%-áról történő rendelkezés azért egyedülálló támogatási forma, mert nem von el pénzt a családi kasszától! Mivel adóznia minden magyar munkavállalónak kell, és a jövedelmünkből az APEH által elvont adórész közvetlenül már nem felhasználható számunkra, az adó 1% felajánlásával sok milliárd forint közvetlen felhasználásáról dönthetünk.

Az adózás rendjét és felhasználását szabályozó törvény lehetővé teszi, hogy minden munkavállaló személyi jövedelemadója 1%-át civil szervezetek, újabb 1%-át pedig egyházak és kiemelt közfeladatok számára ajánlja fel. Az elmúlt években - munkánk fontosságának társadalmi elismeréseként - az MME egyre több adó 1% felajánlásban részesült:

• 1% felajánlás 2006-ban: 13,1 millió Ft *
• 1% felajánlás 2007-ben: 18,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató)
• 1% felajánlás 2008-ban: 22,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató, bevallás)
• 1% felajánlás 2009-ben: 27,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató, bevallás)
• 1% felajánlás 2010-ben: 30,1 millió Ft
  (felhasználási tájékoztató, bevallás)
• 1% felajánlás 2011-ben: 31 millió Ft  
• 1% felajánlás 2012-ben: 25,8 millió Ft 
  (NAV bevallás)

Sajnos az emberek mintegy 50%-a még mindig nem rendelkezik adó forintjai ezen jószolgálati részéről, így az beolvadva az állami költségvetésbe nem tud közvetlen segítségként érvényesülni. 2010-ben a 30 millió Ft-os összeg mindössze 4800 felajánló önzetlenségének köszönhető. Figyelembe véve az 50%-ot nem meghaladó magyarországi 1% rendelkezési hajlandóságot, könnyű elképzelni, hogy mennyivel több juthatna madárvédelemre, gyermek és közösségi programokra, szemléletformálásra, ha a mostaninál többen nyilatkoznának adójuk 1%-áról.

Ezért az MME arra kéri a lakosságot, hogy mindenki rendelkezzen személyi jövedelemadója 2x1%-áról, és ha Ön úgy gondolja, hogy az MME céljai és tevékenysége fontos, kérjük, idén is a madarak védelmére ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%-át.

Az adó 1% támogatásoknak köszönhetően a 10 000 tagot számláló egyesületünk az elmúlt években nem csak folytatni, de fejleszteni is tudta madárvédelmi programjait:

Kérjük olyan munkáltatók, munkavállalói csoportok jelentkezését is, akik munkahelyükön eljuttatnák a dolgozókhoz, a számviteli osztályhoz rendelkezési nyilatkozatunkat! Számukra  nyomtatott rendelkezési nyilatkozat csomagot, valamint az együttműködést megköszönve egyesületi kiadványokat küldünk. Kapcsolat.

       Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

Minden eddigi és új felajánlónknak köszönjük, hogy támogatta madárvédelmi, környezetmegóvó, szemléletformáló munkánkat! 

* Az összegek az APEH által a tárgyévben és a tárgyévet követően elszámolt összesített felajánlást mutatják; ugyanakkor a beszámolókban a tárgyévi összeg felhasználásáról kell a kedvezményezetteknek beszámolniuk a törvényi szabályozás alapján.

Nagyon fontos, hogy az ajándékozó rendelkezzen a megajándékozottnak a belépési adatlapon kért összes szükséges adatával, és jelölje be a választott tagsági formát! Javasoljuk, hogy válassza a családi tagságot, mivel így minden családtag kap egy-egy tagkártyát, amivel egyre több helyen tud 5-40% kedvezménnyel vásárolni!

A belépési adatlap elektronikus kitöltése és internetes beküldése esetén az adatlapot kitöltő nem tudja aláírni ezt, ezért ajándékozás esetén kérjük, hogy a kísérő e-mailben jelezze, hogy a tagságot ajándékba kívánja adni. Postai visszaküldés esetén kérjük, hogy legyen kedves ajándékozó kitöltőként aláírni az adatlapot.
 

Mind az internetes, mind a postai tagság ajándékozási adatlap kapcsán kérjük az ajándékozót, hogy jelezze az MME felé (a beküldési adatok szerepelnek az adatlapokon), miként kéri az ajándék tagság továbbítását a megajándékozott felé. Ennek három módja van:

1. A tagsági csomagot (tagkártya, köszöntő levél stb.) az MME központi irodája küldje meg a megajándékozottnak.
2. A tagsági csomagot az MME központi irodája az ajándékozónak küldje meg postán, amit ezt követően az ajándékozó tud átadni.
3. A tagsági csomag az adatlapon szereplő elérhetőségek valamelyikén történő egyeztetést követően személyesen is átvehető az MME központi irodájában.

   Itt léphet tovább a:

Belépési adatlaphoz - magánszemélyek, családok>>

Belépési adatlaphoz - intézmények, szervezetek>>

További információkat pedig kérhet a programkoordinátortól ezen az email címen!

  Köszönjük!

Ebben a munkában a hangsúly, különösen az elmúlt évtizedben, a széleskörű társadalmi aktivitásra, a lakosság bevonására helyeződött. Ezért indítottuk el a „napi madárvédelem” jellegű tevékenységeket, melyek célja annak bemutatása, hogy a különböző lakókörnyezetben élő és munkahelyen dolgozó, a környezetért aggódó emberek miként vehetnek részt tevőlegesen és nélkülözhetetlen módon a madárvilág, a természet és a környezet megóvásában.

Bárki bekapcsolódhat a Madárbarát kert programba

A napi madárvédelem alapját a Madárbarát kert program gyakorlatközpontú tevékenységei képezik az odúk és itatók kihelyezésével, a téli madáretetéssel. Az egész évben, gyakorlatilag bárhol, még a nagyvárosok épületrengetegében is végezhető madárvédelem azonban sokkal több néhány konkrét madárfaj megőrzéséért folytatott akciónál. A Magyarországon költő vagy vonuláskor hozzánk érkező több száz madárfaj olyan széles palettát jelent, melyből mindannyian ki tudunk választani legalább egy-két, a szívünknek kedves képviselőt. Madaraink közül több tucat faj a falvakba, városokba is követ bennünket, sokuk egész évben velünk él, így színes megjelenésük, érdekes életmódjuk és – a „vadonban” élő rokonaikhoz képest – bizalmasabb viselkedésük számos területen segítheti az életünket vagy akár a munkákat. Az itatónkban fürdő vörösbegy, az általunk kitett odúban költő mezei veréb vagy az etetőre járó cinkék és pintyek megfigyelése ingyen van, erőfeszítést sem igényel; ezek az állatok szó szerint házhoz jönnek.

Ingyenes oktatásfejlesztési lehetőségek

Különösen a gazdasági válság éveiben, amikor kevesebbet vagy egyáltalán nem tudunk költeni egzotikus nyaralásokra, felfokozódik bennünk a vágy a természeti környezet békéje, nyugalma iránt. Ezt adják meg nekünk a madárbarát kert, óvoda, iskola, panel és munkahely madarai. Mivel ezek az állatok – és sok más faj – velünk élnek, többségében közkedveltek és kivétel nélkül izgalmasak, érdekesek; ideális segítői a környezeti nevelésnek. Amikor évről évre azt halljuk, hogy egyre kevesebb jut oktatásfejlesztésre, ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a környezettudatosságra nevelésre, észre kell vennünk, hogy a körülöttünk élő állatok ingyenes oktatássegítők is. Ezért a napi madárvédelem bármely modern infokommunikációs eszköznél egyszerűbb, gyorsabb, közvetlenebb és hatékonyabb eszköze lehet akár az otthoni, akár az óvodai és iskolai szemléletformálásnak. Így a napi madárvédelmi munkával megfigyelhetővé váló madarak és állatok szervesen kapcsolódnak az MME környezeti nevelési programjaihoz, az évtizedek óta sikeres, évente emberek tízezreit megmozgató Madarász ovi és Madarász suli programjához.

Turizmus- és térségfejlesztési vonatkozások

A körülöttünk élő madarakra és más állatokra való odafigyelés, a velük való törődés, tehát a napi madárvédelem szemlélete az egyéni élmény és a szemléletformálás mellett szervesen kapcsolódik az MME természetkímélő mezőgazdálkodást támogató, erre építve pedig a vidékfejlesztést, munkahelyteremtést célzó tevékenységeihez. Ahol a helyi közösségek az MME segítségével fokozottan figyelnek a környezetre, a Natura 2000 területek megóvására és okos használatára, ott a természetközeli táj a benne élő állatokkal és növényekkel együtt olyan ökoturisztikai vonzerőt jelenthetnek, ami egyik pillérként bizonyítottan alkalmas az ipar által kevésbé terhelt, éppen az ipar hiányában hátrányos helyzetű, alapvetően mezőgazdasági jellegű kistérségek felvirágoztatásában.

Az MME Georgicon Tájgazdálkodási Tanácsadó Irodája, ökoturizmus programja és madárbarát településfejlesztési koncepciója partnerséget és segítséget kínál az új utakat kereső települési önkormányzatok, helyi közösségek számára a természeti környezetben és a madarakban rejlő gazdasági potenciál okos használatára. A napi madárvédelem sokkal több, mint a széncinege, a mezei veréb vagy a molnárfecske megóvása! Bízunk abban, hogy az ehhez a tevékenységi körhöz tartozó oldalak sokakban indítanak el új gondolatokat, és mind többen éberünk rá arra, hogy ha mindannyian teszünk valami keveset a környezetünkért, a madarakért, akkor nem csak rajtuk, de magunkon is segítünk.

Orbán Zoltán

Az MME tagjai közül több mint 5.500-an 21 és 50 év közötti felnőttek. Érdeklődési körük miatt kiváló célcsoport az olyan cégeknek és vállalatoknak, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a környezettudatos, felelős gondolkodásmódra, és erről informálni is szeretnék már meglévő és leendő ügyfeleiket. Ugyancsak kiváló célcsoport azoknak a vállalkozásoknak, amelyek optikai eszközöket, túrafelszerelési cikkeket, számítástechnikai (laptop, PDA, GPS stb.), korszerű gépjárműveket, terepjárókat, fotózáshoz szükséges kellékeket forgalmaznak.

A március, június, szeptember és december hónap elején megjelenő Madártávlatot egyre többen ismerik, számuk csak az iwiw-en több mint 25.000. Az újságot az MME maga terjeszti, a tagjainknak kiküldött nyomtatott forma mellet az újság bárki számára elérhető a honlapunkról is.
 

A hirdetési árakat és feltételeket a hirdetési megrendelő tartalmazza.


További információ: madartavlat@mme.hu
 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Működése a terepmadarászok által beküldött leírásokra és dokumentációkra épül. A Bizottság másik fő feladata Magyarország madarainak névjegyzékének aktualizálása és megjelentetése. A Bizottság taxonómiai kérdésekben követi az Association of European Records and Rarities Committees (A.E.R.C.) taxonómiai állásfoglalásait, mellyel szoros kapcsolatot ápol.
 

A Bizottság neve és címe: MME Nomenclator Bizottság H-1121 Budapest Költő u. 21.

A Bizottság titkára:
Gál Szabolcs (Zalaegerszeg)

A Bizottság további tagjai:
Balla Dániel (Debrecen)
Cser Szilárd (Zalaegerszeg)
Kókay Bence (Budapest)
Steiner Attila (Budapest)
Simay Gábor (Földes)
Tamás Ádám (Homokmégy)

A leírásokat és egyéb dokumentációkat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Gál Szabolcs nomenclator@birding.hu

A Magyarország mai határain belül hivatalosan elfogadott előfordulási és fészkelési adatokhoz a honlapon található MME NB jelentések mellett az eddig megjelent névjegyzékeket ajánljuk:

- Keve A. (1960): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Madártani Intézet, Budapest. 89 p.
- Keve A. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Akadémiai Kiadó, Budapest. 100 p.
- Magyar G., Hadarics T., Waliczky Z., Schmidt A., Nagy T. & Bankovics A. (1998): Nomenclator avium Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet - MME - Winter Fair, Budapest - Szeged. 202 p.
- MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani Egyesület, Budapest. 278 p.

Az alábbiakban *.pdf formátumban letölthetők az MME Nomenclator Bizottság éves jelentései.

• Az MME NB jelentése 1988. előtti adatokról - NBpre1988.doc
• Az MME NB 1988. évi jelentése - NB1988.doc
• Az MME NB 1990. évi jelentése - NB1990.doc
• Az MME NB 1991. évi jelentése - NB1991.doc
• Az MME NB 1992. évi jelentése - NB1992.pdf
• Az MME NB 1993. évi jelentése - NB1993.pdf
• Az MME NB 1994. évi jelentése - NB1994.pdf
• Az MME NB 1995. évi jelentése - NB1995.pdf
• Az MME NB 1996. évi jelentése - NB1996.pdf
• Az MME NB 1997. évi jelentése - NB1997.pdf
• Az MME NB 1998. évi jelentése - NB1998.pdf
• Az MME NB 1999. évi jelentése - NB1999.doc
• Az MME NB 2000. évi jelentése - NB2000.doc
• Az MME NB 2001. évi jelentése - NB2001.pdf
• Az MME NB 2002. évi jelentése - NB2002.pdf
• Az MME NB 2003. évi jelentése - NB2003.pdf
• Az MME NB 2004. évi jelentése - NB2004.pdf
• Az MME NB 2005. évi jelentése - NB2005.pdf
• Az MME NB 2006. évi jelentése - NB2006.pdf
• Az MME NB 2007. évi jelentése - NB2007.pdf
• Az MME NB 2008. évi jelentése - NB2008.pdf
• Az MME NB 2009. évi jelentése - NB2009.pdf
• Az MME NB 2010. évi jelentése - NB2010.pdf
• Az MME NB 2011. évi jelentése - NB2011.pdf
• Az MME NB 2012. évi jelentése - NB2012.pdf
• Az MME NB 2013. évi jelentése - NB2013.pdf
• Az MME NB 2014. évi jelentése - NB2014.pdf
• Az MME NB 2015. évi jelentése - NB2015.pdf
• Az MME NB 2016. évi jelentése - NB2016.pdf
• Az MME NB 2017. évi jelentése - NB2017.pdf
• Az MME NB 2018-2019. évi jelentése - NB2018-2019.pdf
• Az MME NB 2020. évi jelentése - NB2020.pdf
• Az MME NB 2021. évi jelentése - NB2021.pdf
• Az MME NB 2022. évi jelentése - NB2022.pdf

Mindezek a változások jelentős hatással voltak Európa növény- és állatvilágára. Kezdetben talán a természetszerű élőhelyek (másodlagos erdők, fenyérek, rétek és legelők, mezőgazdasági területek, valamint az emberi települések) megjelenése - az elsődleges élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok rovására - valószínűleg még növelte is valamelyest a biológiai sokféleséget (Hampick 1978). Ez a helyzet azonban századunkban alapvetően megváltozott. A XX. század gyors technológiai és gazdasági fejlődése eredményeként a még megmaradt természetes, illetve természetközeli élőhelyek területét továbbcsökkenti. A korábban nem művelhető, illetve megközelíthetetlen területeket is művelésbe vonták (Baldock 1990). Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken tovább romlanak az élőhelyi adottságok a gazdálkodás intenzitásának növekedése miatt - pl.vízrendezés, öntözés, a növényvédő szerek és műtrágyák növekvőfelhasználása, túllegeltetés, specializálódás és a táblaméretek növekedése (O Connor - Shrubb 1986, IUCN 1990, Pain - Pienkowski 1997).

Az erdőgazdálkodás intenzívebbé válása, a halászati hasznosítás fokozódása, az urbanizáció, az iparosítás és a növekvőrekreációs igények mind hozzájárultak az élőhelyek minőségének romlásához (Jenkins 1984, O Connor - Shrubb 1986, Beintema 1988, IUCN 1991, Fuller et al. 1991, Goriup et al 1991, de Juana et al 1993).

A madárfajok a környezet állapotának kiváló indikátorai: képviselőik mindenféle élőhelyen előfordulnak, ugyanakkora madárvilág faji összetétele, sűrűsége érzékenyen jelzi a környezeti változásokat. Ráadásul a madarak rendszertana, elterjedése és biológiája sokkal jobban ismert, mint bármely más állat- vagy növénycsoporté, ezért a madárállományaik monitorozása az egyik leghatékonyabb lehetőség az emberi környezet állapotának figyelemmel kísérésére. Ezért a madarak állományának változása jóval előbb és -főként - nagyobb léptékben figyelmeztet bennünket a természeti erőforrások nem fenntartható használatának veszélyeire, mint bármely növény vagy állatcsoporté. Emellett a madarak rendkívül népszerűek alakosság széles rétegei körében, így kiválóan alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül szövetségeseket szerezzünk a természetvédelem ügyének.

A fontos madárélőhelyek (IBA) kijelölése a világmadárvédő szervezeteinek közös kísérlete arra vonatkozóan, hogy közös alapelvek alapján meghatározzanak egy olyan ökológiai hálózatot, ami -ha megfelelő védelemben részesül - biztosíthatja a Föld madárfajainak fennmaradását. A fontos madárélőhelyek (IBA): nemzetközi jelentőségűek a vadonélő madárfajok védelme szempontjából; gyakorlatias eszközt kínálnak a csoportosuló és a szűk elterjedésű fajok védelméhez;nemzetközileg egységes kritériumrendszer alapján kerülnek kiválasztásra; önálló populációk számára kell élőhelyet biztosítanak; a környezetüktől jól elhatárolhatónak kell lenniük; egy átfogó, integrált biodiverzitás védelmi stratégia részét képezik.

A területek védelme elsősorban a kis elterjedési területű és a csoportosuló fajok védelmét képes hatékonyan biztosítani.A terület védelme például hatékonyan biztosítja a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) magyarországi állományának védelmét a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Rádiótelemetriás vizsgálatok igazolják, milyen fontos az IBA hálózat a kis lilik (Anser erythropus) számára a vonulás során (Oien 1995).

Nyilvánvaló viszont, hogy a mezei pacsirta (Alauda arvensis)védelme egyáltalán nem alapozható a védett területek hálózatára. A fontos madárélőhelyek kiválasztása az egész világon egységes elvek alapján történik (BirdLife International 1995), ami biztosítja a felmérés objektivitását. Ahol csak lehetséges, a kritériumok számszerű határértékeket határoznak meg, amit az adott területen előforduló madárállományoknak rendszeresen meg kell haladniuk.