Bihari-sík

IBA kód: HU31

Megye: Hajdú-Bihar
Földrajzi koordináták: 47.6 É, 21.26 K
Tenger feletti magasság: 80-100 m
Terület: 48 000 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: gyepek (50%), mesterséges élőhelyek (50%).

Földhasználat: mezőgazdaság (95%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
Hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyásúszikes ártér Püspökladány, Szerep, Bihardancsháza, Váncsod és Csökmőtérségében. Szikes pusztagyepek, ecsetpázsitos rétek és közéjük ékelődőszántók jellemzik. Szántóföldi növénytermesztés, a szarvasmarha- és juhlegeltetése és a libatartás folyik a területen.

Madártani jelentőség
A pusztai madarak - elsősorban a túzok (Otis tarda), kék vércse (Falco vespertinus) - fontos élőhelye.

Természetvédelmi kijelölések
17 095 hektár a Bihari-sík TK része.

Természetvédelmi kérdések
A főbb veszélyeztető tényezők közétartozik a gyepek feltörése, gépi művelés során a túzok fészekaljakkárosítása, az öntözéses gazdálkodás terjedése, a legelő juh- ésszarvasmarha állomány csökkenése, a libalegeltetés. A veszélyeztetetttúzokfészkek mentését az MME Túzokvédelmi Programja végzi. A túzokéletfeltételeinek javítását alapozhatja meg, hogy a természetvédelemkezelésébe került a védett terület földjeinek egy része. Ez azonbanönmagában nem képes az állományt megmenteni, hatékonyabb védelmükérdekében szükséges lenne a területet érzékeny természeti területtényilvánítani, és a természetkímélő gazdálkodás számára speciális támogatást biztosítani.

Minősítő fajok:
kék vércse (Falco vespertinus)
túzok (Otis tarda)
nagy goda (Limosa limosa)

Hortobágy

IBA kód: HU32

 

Megye: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 47.37 É, 21.4 K
Tenger feletti magasság: 86-98 m
Terület: 136 300 ha
Kritérium: A1, A4i, A4ii, B1i, B1iii, B2

 

Élőhelyek: gyepek (60%), mesterséges élőhelyek (30%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás(80%), honvédelem (10%), turizmus és üdülés (10%), halászat és akvakultúra (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (B%),halászat és akvakultúra (B%), a növényzet égetése (B%), a madarak zavarása (B%), lecsapolás (B%), üdülés, turizmus (B%).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
Folyóhátak közé zárt szikes ártér Tiszafüred,Karcag, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúnánás és Polgár térségében.Nedves és száraz szikes társulások, löszgyepek, természetes mocsarak,halastavak és közéjük ékelődő szántók jellemzik. Juh- és szarvasmarhalegeltetés, kaszálás, libatartás, szántóföldi növénytermesztés,tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás folyik a területen. Hortobágy község környékén az idegenforgalom is nagyon jelentős.

Madártani jelentőség
A legfontosabb nemzetközi jelentőségűmadárélőhely Magyarországon, amit az is mutat, hogy a minősítő fajokszáma 33. A Hortobágy egyaránt fontos élőhelye a pusztai madárfajoknak, a vízimadaraknak és a ragadozó madaraknak.

Természetvédelmi kijelölések
62 358 hektár a Hortobágyi NPrészét képezi. Ebből 52 000 hektár bioszféra rezervátum, 16109 hektár(Hortobágy-halastó, Zám, Pentezug, Angyalháza, Hagymáslapos,Jusztus-mocsár, Fekete-rét) szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékén is. 8/1993 (I. 30.) FM rendelet a vízivad vadászatát megtiltotta

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb természetvédelmiproblémák közé tartozik a legelő állatállomány csökkenése, a nádasokégetése, a halastavak költésidőben történő lecsapolása, a vízhiány és amadarak üldözése a nemzeti park határain kívül elhelyezkedőhalastavakon. Folyik a legelő őshonos állatállomány fejlesztése. Avizes élőhelyek biztosítása érdekében rendszeresen árasztják a pusztaiterületeket az őszi, és tavaszi vonulás érdekében. A nemzeti parkbabeékelődő szántókon túzokkímélő gazdálkodást vezettek be. Folyamatbanvan a nemzeti parkkal határos nem védett halastavak védetté nyilvánítása.

Minősítő fajok:
kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)
bölömbika (Botaurus stellaris)
törpegém (Ixobrychus minutus)
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
üstökös gém (Ardeola ralloides)
vörös gém (Ardea purpurea)
fehér gólya (Ciconia ciconia)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
kis lilik (Anser erythropus)
nyári lúd (Anser anser)
nyári lúd (Anser anser)
csörgő réce (Anas crecca)
kanalasréce (Anas clypeata)
cigányréce (Aythya nyroca)
kerceréce (Bucephala clangula)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
parlagi sas (Aquila heliaca)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
törpe vízicsibe (Porzana pusilla)
daru (Grus grus)
túzok (Otis tarda)
pajzsoscankó (Philomachus pugnax)
nagy goda (Limosa limosa)
vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
nagy póling (Numenius arquata)
kormos cankó (Tringa erythropus)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
kormos szerkő (Chlidonias niger)
csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)
kis őrgébics (Lanius minor)

Kiskörei-víztározó

IBA kód: HU33
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves
Földrajzi koordináták: 47.30 É, 20.30 K
Tenger feletti magasság: 89 m
Terület: 12 700 ha
Kritérium: A4i, B1i, B2

Élőhelyek: vízi élőhelyek (70%), erdők és facsoportok (20%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), turizmus és üdülés (60%),halászat és akvakultúra (50%), természetvédelem és kutatás (20%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), üdülés, turizmus (B), halászat és akvakultúra (C), intenzív erdőgazdálkodás (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
A hetvenes években kialakított 35 km hosszú és6 km széles víztározó a Tiszán Kisköre és Tiszadorogma között.Vízmélysége 0,5 - 4 m között változik. A tározó nagy részét nyíltvízfelületek teszik ki, amelyeket nád és főleg gyékényes szegélyez. Acsendesebb öblöket és az egykori holtágak területét úszóhínár borítja.Az erdők főként természetes újulat eredetűek, többnyire hazainyár-nemesnyár hibridek, helyenként azonban az eredeti puhafás éskeményfás ligetek hírmondói is megmaradtak. A bokrosok szinte kizárólaggyalogakácból (Amorpha fruticosa) állnak. A füves élőhelyeket az egyes szigeteken található ártéri mocsárrétek képviselik.

Madártani jelentőség
A Kiskörei-víztározó a vízimadarakfontos élőhelye mind fészkelési, mind vonulási időszakban. Emellett anehezen megközelíthető ártéri erdők a zavarásra érzékeny fajok - pl.fekete gólya - néhány párjának is védelmet nyújtanak. Sajnos a terület madárvilágának változatossága a feltöltés utáni évekhez képest csökken.

Természetvédelmi kijelölések
6 148 hektár a Hortobágyi NPrésze. 7 012 hektár szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes TerületekJegyzékében. A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében a Tiszafüredi Madárrezervátum területén tilos a vízivad vadászat.

Természetvédelmi kérdések
A legfőbb gondot a turizmus szabályozatlansága, és az ebből adódó zavarás okozza, ami érinti a gémtelepeket is.

Minősítő fajok:
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
nagy kócsag (Egretta alba)
nagy kócsag (Egretta alba)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)

Felső-Tisza

IBA kód: HU34

 

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg
Földrajzi koordináták: 48.15 É, 21.45 K
Tenger feletti magasság: 95-110 m
Terület: 10 000 ha
Kritérium: B2

 

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (15%), vízi élőhelyek (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (40%), erdőgazdálkodás (35%),turizmus és üdülés (15%), vízgazdálkodás (10%), halászat és akvakultúra (5%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: tűzifa gyűjtés (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), erdősítés (B), nem őshonos növényfajokbetelepítése (B), természeti események (B), üdülés, turizmus (B), infrastruktúra fejlesztése (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
A Tisza 0,5-2 km széles hullámtere Tuzsér ésRakamaz között. Ártéri mocsárrétek, puhafás ligeterdők, nemesnyárültetvények és szántók, üdülőterületek jellemzik. Erdőgazdálkodás,szántóföldi növénytermesztés, kertészkedés, szarvasmarha legeltetés, rétgazdálkodás folyik a területen.

Madártani jelentőség
Itt található Közép-Európa legnagyobb parti fecske állománya

Természetvédelmi kijelölések
1 564 hektár a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT része.

Természetvédelmi kérdések
Legnagyobb veszélyt atermészetszerű erdőállományok nemesnyár ültetvényekre cserélése és ahullámtér egyre nagyobb mértékű felparcellázása jelenti. A területen aFelső-Tisza Alapítvány szervezésében már több, mint egy évtizede folyika parti fecskék hosszú távú monitoring programja. A terület egyben a Nemzeti Biodiverzitás Monitorzó Program egyik mintaterülete is.

Minősítő fajok:
fekete gólya (Ciconia nigra)
békászósas (Aquila pomarina)
jégmadár (Alcedo atthis)
parti fecske (Riparia riparia)

Felső-Tisza

IBA kód: HU34

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg
Földrajzi koordináták: 48.15 É, 21.45 K
Tenger feletti magasság: 95-110 m
Terület: 10 000 ha
Kritérium: B2

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (15%), vízi élőhelyek (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (40%), erdőgazdálkodás (35%),turizmus és üdülés (15%), vízgazdálkodás (10%), halászat és akvakultúra (5%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: tűzifa gyűjtés (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), erdősítés (B), nem őshonos növényfajokbetelepítése (B), természeti események (B), üdülés, turizmus (B), infrastruktúra fejlesztése (C).

Védettség: részleges.

Területleírás
A Tisza 0,5-2 km széles hullámtere Tuzsér ésRakamaz között. Ártéri mocsárrétek, puhafás ligeterdők, nemesnyárültetvények és szántók, üdülőterületek jellemzik. Erdőgazdálkodás,szántóföldi növénytermesztés, kertészkedés, szarvasmarha legeltetés, rétgazdálkodás folyik a területen.

Madártani jelentőség
Itt található Közép-Európa legnagyobb parti fecske állománya

Természetvédelmi kijelölések
1 564 hektár a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT része.

Természetvédelmi kérdések
Legnagyobb veszélyt atermészetszerű erdőállományok nemesnyár ültetvényekre cserélése és ahullámtér egyre nagyobb mértékű felparcellázása jelenti. A területen aFelső-Tisza Alapítvány szervezésében már több, mint egy évtizede folyika parti fecskék hosszú távú monitoring programja. A terület egyben a Nemzeti Biodiverzitás Monitorzó Program egyik mintaterülete is.

Minősítő fajok:
fekete gólya (Ciconia nigra)
békászósas (Aquila pomarina)
jégmadár (Alcedo atthis)
parti fecske (Riparia riparia)

Szatmár-Beregi-sík

IBA kód: HU35

Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Földrajzi koordináták: 48.0 É, 22.40 K
Tenger feletti magasság: 110-219 m
Terület: 117 300 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (20%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), erdőgazdálkodás (30%),természetvédelem és kutatás (10%), turizmus és üdülés (10%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (A), lecsapolás (A),infrastruktúra fejlesztése (A), erdősítés (B), a növényzet égetése (B),nem őshonos növényfajok betelepítése (B), a madarak zavarása (B),tűzifa gyűjtés (B), intenzív erdőgazdálkodás (B), nedves területek feltöltése (C), iparosítás, városiasodás (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
Alacsony fekvésű mentesített ártér,holtmedrekkel, rétiesedő öntésföldekkel, illetve mocsári erdőtalajokkalamit a Tisza, a Szamos, az ukrán-magyar, illetve a román-magyar határfog közre. Elsősorban alföldi jellegű gyertyános tölgyesek,tölgy-kőris-szil és puhafás ligeterdők, nedves mocsárrétek,kaszálórétek, tőzegmohás lápok, extenzíven művelt szántók, a kertek,aprófalvas települések, faültetvények jellemzik. Főként szántóföldinövénytermesztés, rét-legelő gazdálkodás és gyümölcstermesztés folyik. A térség a falusi turizmus egyik fontos célterülete.

Madártani jelentőség
Az élőhelyi adottságoknak megfelelően atérség madárvilága rendkívül változatos, de ezek közül is kiemelkedikaz itt élő haris (Crex crex) állomány. A Bodrogzug után ugyanis ez amásodik legnagyobb populációja e globálisan veszélyeztetett madárfajnak Magyarországon.

Természetvédelmi kijelölések
22 931 hektár a Szatmár-Beregi TK része.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a rétek kezelésének hiánya, a gyepek feltörés,és az erdőtelepítés. Az M3 tervezett nyomvonala a térség harisállományának egyharmadát érinti.

Minősítő fajok:
fehér gólya (Ciconia ciconia)
kék vércse (Falco vespertinus)
haris (Crex crex)

Hevesi-sík

IBA kód: HU36

 

Megye: Heves és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 47.37 É, 20.27 K
Tenger feletti magasság: 88-102 m
Terület: 49 000 ha
Kritérium: A1, A4ii, B1iii, B2

 

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (70%), gyepek (30%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), erdőgazdálkodás (30%),természetvédelem és kutatás (10%), turizmus és üdülés (10%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (A), erdősítés (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B),a madarak zavarása (B), lecsapolás (B), tűzifa gyűjtés (B), infrastruktúra fejlesztése (B).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
Magas ártéri hordalékkúp síkság a Tiszátólészakra, Jászkisér és Füzesabony között. Elsősorban extenzív szántók,helyenként kisebb-nagyobb nemesnyár, akác ültetvények, fasorok ésszikes puszták, mocsárrétek jellemzik. A területen elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarha- és juh legeltetés folyik.

Madártani jelentőség
Főleg a pusztai madárfajok számárafontos élőhely, de tavasszal a szikes vízállásokon parti madarak isszép számmal fordulnak itt elő. Télen jelentős a ragadozó madarak gyülekezése is.

Természetvédelmi kijelölések
8 199 hektár a Hevesi Füves Puszták TK része.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a túzok költésének veszélyeztetése a gépimezőgazdasági munkák során, a pusztai vizek elvezetése, a füvesterületek feltörése, illetve erdősítése, valamint az öntözésesgazdálkodás fejlesztése. A veszélyeztetett túzok fészekaljak mentésétaz MME Túzokvédelmi Programja végzi. Az MME Bükki HCs aktív védelmiprogramot hajt végre a ragadozó madarak, az ugartyúk és a szalakóta védelme érdekében.

Minősítő fajok:
parlagi sas (Aquila heliaca)
kék vércse (Falco vespertinus)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
túzok (Otis tarda)

Borsodi-Mezőség

IBA kód: HU37

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 47.45 É, 20.48 K
Tenger feletti magasság: 86-93 m
Terület: 28 900 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2

Élőhelyek: mezőgazdaság (90%), erdőgazdálkodás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Földhasználat: gyepek (60%), mesterséges élőhelyek (30%), erdők és facsoportok (5%), vízi élőhelyek (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),lecsapolás (A), kotrás és csatornázás (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (B), egyéb (B).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
Mezőcsát és Mezőnagymihály térségében, a Tiszajobb partján elhelyezkedő folyóhátak közé zárt szikes ártér szikespusztákkal, mocsarakkal, holtág maradványokkal. Elsősorban aszarvasmarha- és juh legeltetés, valamint a szántóföldi növénytermesztés a jellemző területhasznosítás.

Madártani jelentőség
Elsősorban a pusztai madarak számárafontos élőhely. Kóborlási időben jelentős a ragadozó madarak állományais. Vonuláskor egyre inkább növekszik a daru mennyisége. Télen a Kiskörei-víztározón éjszakázó nagylilikek is kijárnak ide táplálkozni.

Természetvédelmi kijelölések
17 932 hektár a Borsodi-Mezőség TK része.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a legelő állatállomány csökkenése, a pusztaivizek elvezetése, a gépesített betakarítás és az illegális vadászat,aminek az elmúlt években túzok és kerecsensólyom is áldozatául esett. Atúzokállomány védelméről az MME Túzokvédelmi Programja gondoskodik aBükki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben. Az MME Bükki HCsaktív védelmi intézkedéseket tesz a térség ragadozómadár- és szalakótaállománya érdekében. A vizes élőhelyek és a túzokos területek védelmeérdekében jelentős területek kerültek a természetvédelmi szervezetek kezelésébe.

Minősítő fajok:
kanalas gém (Platalea leucorodia)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
fogoly (Perdix perdix)
daru (Grus grus)
túzok (Otis tarda)
szalakóta (Coracias garrulus)
kis őrgébics (Lanius minor)

Tiszaluc-Kesznyéteni puszta

IBA kód: HU38

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg
Földrajzi koordináták: 48.1 É, 21.3 K
Tenger feletti magasság: 90-95 m
Terület: 7 200 ha
Kritérium: B2

Élőhelyek: gyepek (40%), mesterséges élőhelyek (35%), vízi élőhelyek (15%), erdők és facsoportok (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (85%), erdőgazdálkodás (10%), természetvédelem és kutatás (5%), egyéb (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (A), lecsapolás (A), a növényzet égetése (A), gátak, csatornák, duzzasztók építése (B), erdőirtás (B), tűzifa gyűjtés (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
A Tisza és a Sajó által közrefogottmentesített ártér Tiszaújváros közelében holtmedrekkel és rétiesedőöntésföldekkel. Szikesedő ártéri mocsárrétek, fűzbokrokkal tarkítottártéri mocsarak, holtágak, folyómeder, puhafás és keményfás ártériligeterdők, nemesnyár ültetvények jellemzik. A rét-legelő gazdálkodás,a szántóföldi növénytermesztés és az erdőgazdálkodás a legfontosabb gazdálkodási módok.

Madártani jelentőség
A terület elsősorban a nádasokban,fűzbokrokon fészkelő gémfélék � bakcsó (Nycticorax nycticorax), kiskócsag (Egretta garzetta), nagy kócsag (Egretta alba) fészkelőhelye.Ezek mellett az ártéri területekre jellemző erdei, vízi és réti fajok is előfordulnak.

Természetvédelmi kijelölések
6 083 hektár a Kesznyéteni TK része.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyek közétartozik a rétek kezelésének csökkenése, illetve hiánya, a növekvőigény beerdősítésükre, felszántásukra. A mocsári élőhelyeket aszályosévekben vízhiány és nádégetés sújtja. A természetszerű ártéri erdőkterülete a fakitermelések és a falopások hatására csökken. A területlegértékesebb részei az állami természetvédelem, illetve a TiszatájKözalapítvány tulajdonában vannak, ami lehetővé teszi a természetvédelmi célú rekonstrukciók megkezdését.

Minősítő fajok:
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
üstökös gém (Ardeola ralloides)

Bodrogzug

IBA kód: HU39

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 48.15 É, 21.25 K
Tenger feletti magasság: 99-105 m
Terület: 10 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2

Élőhelyek: gyepek (70%), mesterséges élőhelyek (15%), vízi élőhelyek (10%), erdők és facsoportok (5%)

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), turizmus és üdülés (20%), erdőgazdálkodás (10%), halászat (5%), vízgazdálkodás (5%)

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),erdősítés (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B),a növényzet égetése (B), a madarak zavarása (B), természeti események (B), intenzív erdőgazdálkodás (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.


Területleírás
A Bodrog kb.30 km hosszú és 2-3 km szélesmagyarországi ártere és a Bodrog torkolata alatti Tisza ártér aRakamazi-réttel. Kelet-Magyarország legnagyobb ősi állapotokat idézőártéri élőhelyegyüttese. Nyílt vizű és teljesen feltöltődött, náddal,gyékénnyel benőtt holtágak, ártéri mocsarak, mocsárrétek, puhafásligeterdők, nemesnyár ültetvények is kevés hullámtéri szántó jellemzi aterületet. A területen a rétgazdálkodás és a szarvasmarha legeltetés,valamint az erdészet a fő gazdálkodási mód. A természeti és horgászturizmus fontos célterülete.

Madártani jelentőség
A nedves rétekhez, mocsarakhoz és azártéri erdőkhöz kötődő madarak fontos élőhelye. A haris legfontosabbélőhelye Magyarországon. Emellett gém- és fattyúszerkő telepek istalálhatók itt. A Bodrog ártere egyben fontos táplálkozóhelye aZemplénben fészkelő fekete gólyáknak és kis békászósasoknak. A nagykiterjedésű ártér fontos szerepet tölt be a madárvonulásban is. Ezkülönösen a daru és a fekete gólya esetében jól ismert. Valószínűlegjelentős a récefélék tavaszi vonulása is, de a víz alatt álló területet nem lehet áttekinteni, ezért erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk.

Természetvédelmi kijelölések
3 782 hektár a Tokaj-BodrogzugTK, 1 123 hektár pedig a Long-erdő TT részét képezi. A Tokaj-BodrogzugTK 3 782 hektár kiterjedésű bodrogzugi része szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén.

Természetvédelmi kérdések
A rétek művelésének felhagyása, anövényzet égetése, a gyepek beerdősítése, a korai, nagy területekrekiterjedő kaszálások veszélyeztetik a haris költését. A Tokaj-BodrogzugTK rendelkezik természetvédelmi kezelési tervvel, ez azonban nembiztosítja kellőképpen a haris védelmét. A védett természeti területekvédettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényalapján a TK nagy része az állami természetvédelmi szervek kezelésébekerült. A tiszaladányi gémtelep területe a Tiszatáj Közalapítványtulajdonában áll. 1997-ben az MME a Bajor Természetvédelmi Egyesület(LBV) segítségével harisvédelmi programot indított, amit 1998-tól aKözponti Környezetvédelmi Alap is támogat. A terület az MME Cigányréce Kutatási Programja egyik mintaterülete.

Minősítő fajok:
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
fekete gólya (Ciconia nigra)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
cigányréce (Aythya nyroca)
haris (Crex crex)
daru (Grus grus)
Feliratkozás a következőre: