Élőhelyek: gyepek (90), mesterséges élőhelyek (10).

Földhasználat: mezőgazdaság (100%).

Veszélyeztető tényezők: növényzet égetése (B), madarak zavarása(B), lecsapolás (B), természeti események (B), vadállomány nem fenntartható hasznosítása (C), erdősítés (C).

Védettség: nincs.
Területleírás
Szolnoktól délnyugatra, a Gerje és a Körös-érnevű vízfolyások között található szikes és homokos talajú terület.Főként szikes puszták és a közéjük beékelődő extenzív szántókjellemzik. Legeltetés, kaszálás, szántóföldi növénytermesztés és egy kisebb területen tógazdasági halászat folyik.

Madártani jelentőség
A pusztai madárfajok költőhelye. Ahalastavon és környékén jelentős a parti madarak és fekete gólyák (Ciconia nigra), kanalasgémek (Platalea leucorodia) vonulása is.

Természetvédelmi kijelölések
Még nem védett.

Természetvédelmi kérdések
Az elmúlt aszályos évtizedbensúlyos gondot okozott a vizes élőhelyek kiszáradása. A térség egyetlenjelentősebb vizes élőhelyén, a Jászkarajenői-halastavon a vízivadvadászat az átvonuló védett fajokat is zavarja az éjszakázóhelyükön.Védetté nyilvánítását a Jászkun Természetvédelmi Szervezet kezdeményezte 1992-ben.

Minősítő fajok:
kék vércse (Falco vespertinus)
nagy goda (Limosa limosa)
szalakóta (Coracias garrulus)
kis őrgébics (Lanius minor)

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (55%), gyepek (40%), vízi élőhelyek (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (60%), üdülés és turizmus (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),lecsapolás (B), természeti események (B), a mezőgazdasági termelésintenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A nemzetközi jelentőségű madárélőhely aközéptáj mintegy 60 km hosszú és 10-15 km széles részét foglalja magábaKiskunlacháza és Szakmár között az 51. sz. főközlekedési út, valamint aDuna-völgyi csatorna által közrezárt területen. Nagy kiterjedésű szikespuszták, szikes tavak, tanyás mezőgazdasági területek jellemzik.Külterjes juh- és szarvasmarha-legeltetés, takarmánytermesztés, a csatornák mentén horgászat folyik.

Madártani jelentőség
A Duna-menti síkság részben a pusztaimadárfajok -� pl. túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug),kékvércse (Falco vespertinus) � részben a sziki fészkelőmadárközösségek � gulipán (Recurvirostra avosetta), gólyatöcs(Himantopus himantopus), széki lile (Charadrius alexandrinus) � számárafontos terület. A szikes tavakon ősszel és tavasszal jelentős mennyiségben vonulnak át a vadludak, vadrécék és a parti madarak is.

Természetvédelmi kijelölések
21 200 hektár a Kiksunsági NPrésze. A Kiskunsági szikes tavak (3903 ha) egyben szerepel a NemzetköziJelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is. Itt a 8/1993 (I. 30.) FM rendelet a vízivad vadászatát megtiltotta.

Természetvédelmi kérdések
Az elmúlt évtized erősen aszályosidőjárása következtében a szikes tavak, és a szikes puszták vízállásaisorra tűntek el. A Kiskunsági Nemzeti Park a Kelemen-széken éskörnyékén biztosít mesterséges vízpótlást. Itt az MME mesterségesfészkelőhelyeket alakított ki a küszvágó csérek számára. További tervekkészülnek az ürbőpusztai rizskalickákon a vizes élőhelyekhelyreállítására. A nemzeti park biztosítja a túzok élőhelyigényénekmegfelelő gazdálkodást a kezelésében lévő területeken. A széki lile nemvédett területen elhelyezkedő, legnagyobb hazai fészkelőhelyét jelentőBödi-szék esetében az MME a terület megvásárlásával biztosítja avédelem és az élőhely fejlesztésének lehetőségeit. A pusztaiéletközösségek védelméhez azonban elengedhetetlen a terület érzékenytermészeti területté nyilvánítása, és a természetkímélő gazdálkodás támogatása.

Minősítő fajok:
vörös gém (Ardea purpurea)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
nyílfarkú réce (Anas acuta)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
túzok (Otis tarda)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy póling (Numenius arquata)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
kormos szerkő (Chlidonias niger)

Élőhelyek: vízi élőhelyek (40%), mesterséges élőhelyek (30%), erdők és facsoportok (15%), gyepek (15%).

Földhasználat: természetvédelem és kutatás (50%), mezőgazdaság (30%), erdőgazdálkodás (30%).

Veszélyeztető tényezők: a növényzet égetése (A), mélységi vagytalajvíz kitermelés (A), természeti események (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (C).

Védettség: teljes.
Területleírás
Egy nagy kiterjedésű szél által kimélyített(deflációs) medence a Kiskunsági-homokháton, Izsák közelében. Nádasmocsár, fűzbokrokkal, szélein mocsár- és láprétekkel, puhafásligeterdőkkel, kőrises-égerláp erdőkkel, fenyő- és akácültetvényekkel. Nádgazdálkodás, legeltetés, kaszálás és erdőgazdálkodás folyik rajta.

Madártani jelentőség
A Kolon-tó a mocsarakhoz kötődő fajokfontos élőhelye. Nádrengetegében a gyakori nádi énekesek mellettjelentős gémtelep is kialakult. Az itt fészkelő madarak a környező területekre, elsősorban a Kelemen-székre járnak táplálkozni.

Természetvédelmi kijelölések
2 962 hektár a Kiskunsági NP része, egyben 1997 óta szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is.

Természetvédelmi kérdések
A tavi szukcesszió előrehaladása,a Kiskunsági-homokhátság talajvízszint csökkenése jelenti a legnagyobbproblémát. A gémfélék táplálkozási feltételeinek javítása, illetve azélőhely változatosságának növelése érdekében a terület egy részén nyílt vízfelületet hoztak létre a PHARE program támogatásával.

Minősítő fajok:
nagy kócsag (Egretta alba)
kanalas gém (Platalea leucorodia)

Élőhelyek: gyepek (65%), vízi élőhelyek (20%), erdők és facsoportok (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), erdőgazdálkodás (15%).

Veszélyeztető tényezők: természeti események (A), a madarak zavarása (B), kotrás és csatornázás (B).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: vízi élőhelyek (60%), gyepek (40%). A terület mélyebbrészein nagy kiterjedésű nádasok váltakoznak szikes gyepekkel és szántókkal.

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), mezőgazdaság (50%).

Veszélyeztető tényezők: lecsapolás (A), kotrás és csatornázás (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), vízivad nem fenntartható hasznosítása (C).

Védettség: nincs.

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (50%), vízi élőhelyek (22%), gyepek (20%), erdők és facsoportok (8%).

Földhasználat: mezőgazdaság (60%), halászat (12%), erdőgazdálkodás (13%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: halászat és akvakultúra (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), a növényzet égetése (A), a mezőgazdasági művelésfelhagyása (B), erdőirtás (B), a madarak zavarása (B), erdei legeltetés (C), infrastruktúra fejlesztése (C).

Védettség: teljes.

Élőhelyek: gyepek (95%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (80%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: lecsapolás (A), a mezőgazdasági termelésintenzitásának növekedése (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (B), természeti események (C).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: gyepek (40%), mesterséges élőhelyek (40%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (20%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), lecsapolás (A),természeti események (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), amezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B), erdősítés (C), a növényzet égetése (C).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (70%), gyepek (30%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (20%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (B), a madarak zavarása (B), lecsapolás (B), természetiesemények (B), erdősítés (B), a növényzet égetése (C), iparosítás, városiasodás (C).

Védettség: részleges

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

Élőhelyek: vízi élőhelyek (40%), gyepek (30%), mesterséges élőhelyek (25%), erdők és facsoportok (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), halászat és akvakultúra(40%), természetvédelem és kutatás (40%), erdőgazdálkodás (10%), honvédelem (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: halászat és akvakultúra (A), a növényzetégetése (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), a mezőgazdaságitermelés intenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (B),erdősítés (C), üdülés, turizmus (C), nem őshonos növényfajok betelepítése (C), lecsapolás (C).

Védettség: részleges.