A faj végleges eltűnését megelőzendő dolgoztuk ki hosszútávú programunkat, melyben elsődleges célunk a faj fennmaradásának biztosítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) által közösen benyújtott “A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása” című pályázatát támogatásra méltónak ítélte az Európai Bizottság és a LIFE-Nature alapból biztosította 2004 és 2007 között a program teljes költségvetésének 50%-át.

A LIFE-támogatás lezárultával nem fejeződött be a védelmi program, sőt a LIFE+ pályázati rendszerben elnyert támogatásnak köszönhetően 2009 és 2013 közötti időszakban biztosított a faj védelmével kapcsolatos tevékenység. A “A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) védelme a Kárpát-medencében” című projektben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), a Természetfilm.hu (T.HU), valamint az osztrák Fertő-tó – Fertő-zug Nemzeti Park (NNSS), a Schönbrunni Állatkert (TSV) és a bécsi Vadökológiai Intézet (FIWI) vesznek részt.

A program alrészei a következők:

• földvásárlás a faj előfordulási területein;
• élőhelyek területének növelése gyeprekonstrukcióval;
• Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központ kialakítása és működtetése;
• tenyészprogramban nevelt egyedek kibocsátása élőhelyekre;
• állománymonitoring és kapcsolódó kutatások;
• lakosság informálása, szemléletformálása a faj helyzetéről, illetve a védelem fontosságáról;
• fajjal és programmal kapcsolatos felmérés a lakosság körében.

http://www.rakosivipera.hu/

Fő tevékenységek:

• Műfészkek kihelyezése és a varjútelepek fenntartható kezelése
• Táplálkozó területek kezelése: összesen 530 ha bemutató gazdálkodás, a természetbarát mezőgazdaság eszközeinek és a támogatási rendszerének népszerűsítése
• A fészkek védelme a nyest predációitól, a veszélyeztetett fészkek őrzése Szlovákiában
• A kék vércse főbb vonuló helyeinek védelme Európában a Falcoporject hálózat kiépítésével
• Természetvédelmi kezelési kézikönyv készítése és a kék vércse nemzeti fajmegőrzési tervének aktualizálása
• A program kezeléseinek széles körű meghonosítása

http://www.falcoproject.eu/

Partnerek:

Civil szervezetek:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (kedvezményezett/HU)
Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület (SK)

Közintézmények:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
Magyar Természettudományi Múzeum (HU)
Szlovákia Természetvédelmi Hivatala (SK)

A probléma, ami sürgős intézkedéseket igényel, 2005-ben jelentkezett először parlagi sasoknál. Ekkor két ismeretlen okból elpusztult példány került elő, amelyekről kiderült, hogy mérgezés áldozatai lettek, amelyre az 1970-es évek óta nem volt példa Magyarországon. Ekkor szomorú, de egyedi esetnek gondoltuk ezt. Sajnos nem lett igazunk, mert ezzel az esettel egy soha nem látott saspusztulás vette kezdetét. 2006-ban 12, 2007-ben 8, 2008-ban pedig már 17 megmérgezett parlagi sasról szereztünk tudomást. A 2008-ban életre hívott Mérgezésellenes Kerekasztal keretében széles összefogás jött létre, és az MME, a nemzeti park igazgatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, a Vadászkamara, a környezetvédelmi, vadászati és növényvédelmi hatóságok, valamint állatorvosok együtt kezdtek kampányba a mérgezések visszaszorítása érdekében. A mérgezések hátterében levő okokról, az ide vonatkozó jogszabályokról, illetve a Mérgezésellenes Kerekasztal akciótervéről a Madártávlat 2008. évi 2. lapszámában olvashatnak.

Az elmúlt négy év szakmai és ismeretterjesztő elemeken alapuló kampányának sikerült valamelyest a 2005-2008 között exponenciálisan felfutó mérgezési hullámot mérsékelni, azonban az esetek korántsem szűntek meg. A legfrissebb 2012 szeptemberében elpusztult három sassal már 69-re emelkedett a mérgezés következtében elpusztult és megtalált parlagi sasok száma, és a nem ismert esetek száma ennek többszöröse lehet. Persze nem a parlagi sasok voltak az egyedüli áldozatok, 93 rétisas és több mint ezer más védett és fokozottan védett madár esett mérgezés áldozatául Magyarországon az elmúlt évtizedben. A mérgezések mellett parlagi sasok lelövése, és fészkeik kilövése is előfordult az elmúlt években öt, illetve két esetben. Ezek a nemzetközi szinten is kirívó természetkárosítási esetek nem véletlenül keltették fel az európai döntéshozók érdeklődését, hiszen ha ez a pusztítás folytatódik, akkor több évtizedes természetvédelmi munka eredményét, és a parlagi sas esetében gyakorlatilag az egész EU-s állomány stabilizálódását veszélyeztethetik.

A Projekt

„A Parlagi sas védelme Magyarországon” (LIFE10NAT/HU/019) elnevezésű projekt 2012 és 2016 között az MME koordinálásában és nyolc szervezet partnerségében mintegy 2,1 millió euró költségvetéssel valósul meg. A költségvetés 75%-át az Európai Unió, 8%-át a Vidékfejlesztési Minisztérium, míg a maradék 17%-át a projekt partnerek saját költségvetésükből finanszírozzák. A projekt 33 különböző akcióból áll, amelyek az alábbi fő tevékenységeket foglalják magukban.

Feltárjuk az eseteket

Egyes spanyolországi becslések szerint, ha nem történnek célzott felmérések, akkor a madár-mérgezéses esetek mindössze mintegy 15%-áról szereznek tudomást a hatóságok, így az esetek többségében esélye sincs cselekedni az illetékes szervezeteknek.

A projekt keretében a partner nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, illetve az MME munkatársai és önkéntesei az eddiginél is fokozottabban ellenőrzik az ismert parlagi sas territóriumokat és megtelepedési területeket. A hagyományos terepi ellenőrzések mellett speciálisan erre a célra kiképzett kutyás egységek is fognak járőrözni a kiemelt fontosságú területeken, hogy az elpusztult madarakat, illetve a mérgezett csalétkeket még nagyobb eséllyel megtaláljuk. Ezt a módszert már több országban sikerrel alkalmazzák a mérgezéses esetek felderítése és visszaszorítása céljából, azonban hazánkban ez lesz az első ilyen kezdeményezés.

Kezeljük a sérült madarakat

Az élve megkerült sérült védett madarak – és így a parlagi sasok – állatorvosi kezelése régóta nem teljes körűen megoldott probléma, hiszen mindössze néhány erre specializálódott mentőállomás található az országban. Az egyes példányokat akár több száz km-re is el kell szállítani a megtalálás helyétől, amely egyrészt a madarak túlélési esélyét jelentősen csökkenti, másrészt a civil megtalálóknak, de sokszor még a hivatásos természetvédőknek sincs erre lehetőségük.

A már meglévő madármentő központokkal történő együttműködésben egy olyan állatorvosi hálózatot kívánunk kialakítani, amelynek az ország minden megyéjében van felkészített képviselője, akik a sérült madarak elsősegély jellegű ellátását el tudják végezni. A hálózat kiépítését és a tagok speciális képzését a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai végzik.

A nyomozások szempontjából szintén fontos az elpusztult példányok minél gyorsabb és szakszerűbb kórbonctani és toxikológiai vizsgálata, így azon madártetemek esetében, amelyeknél valamilyen bűncselekmény gyanúja merül fel, az állatorvosi vizsgálatokat szintén egységesen a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai koordinálják és küldik meg az eredményeket haladéktalanul a hatóságok számára.

Felelősségre vonjuk az elkövetőket

A több mint 150 regisztrált mérgezéses esetből, eddig mindössze egyetlen esetben szabtak ki felfüggesztett szabadságvesztést (egy vadőr, egy vadászmester és két társuk ellen szándékos mérgezés miatt), illetve egyetlen esetben jelentős pénzbírságot (egy gazdálkodó ellen mintegy 15 millió Ft értékben gondatlanságból elkövetett mérgezés miatt). Ebből is látszik, hogy az illegális mérgezéseket elkövető személyeket hagyományos nyomozási eljárások során rendkívül nehéz felderíteni, illetve a bűncselekményt rájuk bizonyítani.

Ezen okból a projekt keretében partnerként működünk együtt a Nemzeti Nyomozó Irodával, akik országosan segítik, illetve súlyosabb esetekben saját hatáskörben végzik is a nyomozásokat, hogy lehetőleg több precedens értékű ítélet is születhessen a projekt időtartama alatt. A Nemzeti Nyomozó Irodával közösen kidolgozzuk a mérgezéses esetek felderítése során alkalmazandó pontos protokollt, amely a bejelentések kezelésétől, a helyszínelésen és a nyomozáson át, egészen az alkalmazandó jogszabályokig összefoglalja a lehető leghatékonyabb eljárási sort. A protokoll megismertetésére képzéseket szervezünk a természetvédelmi őrszolgálat, a helyi rendőrkapitányságok, illetve a bírósági és hatósági jogászok részére is.

Követjük a sasokat

A lehető legaktívabb terepi jelenlét ellenére is csak korlátozott mennyiségű adatot gyűjthetünk a sasok mozgásáról, és így az őket veszélyeztető tényezőkről is, hiszen a Kárpát-medence potenciális élőhelyeinek csak egy kis részét tudjuk rendszeresen ellenőrizni. Emellett számos fontos élőhelyről nincs is tudomásunk, hiszen az állomány növekedésével párhuzamosan sok időszakos megtelepedési terület költő territóriummá vált, ahonnan így kiszorultak a fiatalok és új megtelepedési helyeket kellett találniuk.

Az elkövetkező három évben 30 fiatal parlagi sasra helyezünk műholdas nyomkövetőt, hogy pontosan fel tudjuk térképezni a fiatal madarak megtelepedési területeit, valamint hogy probléma (pl. egy mérgezés) esetén azonnal be tudjunk avatkozni. Az új típusú nyomkövetők már óránként tudnak GPS pontosságú adatokat szolgáltatni és a napelemeknek köszönhetően sok éven keresztül is működhetnek, így a korábbi jelölésekhez képest nagyságrenddel több és pontosabb adatot kaphatunk a fiatal madarak mozgásáról. A beazonosított kulcsterületeken rendszeres terepi ellenőrzéseket tartunk, hogy a veszélyeztető tényezőket beazonosítsuk és lehetőleg el is hárítsuk.

Gyűjtjük és értékeljük az adatokat

A nyomozásokat és a védelmi munkát is gyakran akadályozza, hogy az illetékesek nem mindig rendelkeznek a legteljeskörűbb vagy legfrissebb információkkal a bűncselekmények körülményeivel, illetve a parlagi sas territóriumok ellenőrzöttségével kapcsolatban.

A projekt keretében online adatbázisokat fejlesztünk, amelyekhez a különböző jogosultságú felhasználók különböző mélységig férhetnek hozzá. Így egy külsős felhasználó „csak” az adatokból készült országos kimutatásokat, áttekintő térképeket láthatja, míg a megfelelő jogosultsággal rendelkező partnereink hozzáférnek az illetékességükbe tartozó alapadatokhoz is. Azaz például a Nemzeti Nyomozó Iroda projekten dolgozó munkatársa meg tudja nézni a regisztrált mérgezéses eseteket, a bejelentő adataitól a laborvizsgálatok eredményéig, vagy az illetékes nemzeti park igazgatóság kijelölt munkatársa láthatja, hogy a működési területükön található parlagi sas territóriumokat ki, mikor és milyen eredménnyel ellenőrizte.

Segítjük a sasokat

Az egyes parlagi sas példányok túlélését vagy sikeres költését továbbra is segítjük a hagyományosnak tekinthető védelmi intézkedésekkel, hogy a jelentős pusztulást okozó mérgezések és lelövések hatását kompenzáljuk a kisméretű populációra nézve.

A veszélyeztetettnek ítélt fészkeket leginkább olyan önkéntesekkel kívánjuk őriztetni, akik hozzáállása a jövőben segítheti a parlagi sas védelmét. Így például vadgazdálkodást, mezőgazdálkodást, erdészetet vagy biológiát tanuló diákokat, hallgatókat külön fel is kérjük a részvételre, de természetesen minden önkéntest szívesen látunk.

A Jászsági Madárvédelmi Területen, ahol jelenleg az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya található, illetve ahol a legtöbb mérgezéses eset is történt az elmúlt években, téli etetéssel kívánjuk a madarakat biztonságos körzetben tartani. A téli etetés természetvédelmi megítélése jelenleg nem teljesen egyértelmű, így itt azt is meg szeretnénk objektíven vizsgálni, hogy régiós szinten milyen hatása van az etetésnek a ragadozómadár-populációkra, azaz hogy több madár tartózkodik-e emiatt a régióban, illetve, hogy azon belül mennyire koncentrálja a madarakat az etetőhely környékére.

A biztonságosnak ítélt potenciális költőhelyekre 100 db stabil műfészek kihelyezésével próbáljuk odacsábítani a madarakat, hiszen az instabil fészkek viharok miatti leszakadása, illetve a forgalmas helyeken költő párok emberi zavarása (esetleg szándékos pusztítása) okozza leggyakrabban a költések meghiúsulását.

Eloszlatjuk a tévhiteket

A mérgezések hátterében leggyakrabban az a tévhit áll, miszerint az apróvadakban, háziállatokban vagy halakban esetlegesen kárt okozó ragadozók az ezekkel folyó rentábilis gazdálkodást ellehetetlenítik, illetve hogy ezek hatását a mérgezésekkel lehet a legegyszerűbben csökkenteni. Így sokszor nem is a ragadozómadarak az illegális mérgezések célpontjai, hanem a legálisan is gyéríthető rókák és varjúfélék, azonban a nem szelektív mérgek környezetbe juttatásával a védett értékeket és az embereket is veszélyeztetik az elkövetők.

Az apróvad- és ragadozó-állományok, illetve az élőhelyi változók kapcsolatát az országosan elérhető adatsorok tudományos feldolgozásával kívánjuk megvizsgálni, és bebizonyítani, hogy az apróvad-állomány csökkenése mögött elsődlegesen élőhelyi problémák állnak, amelyeket közös érdeke a természetvédelemnek és a vadgazdálkodásnak kezelni. Az országos elemzések eredményeit a Jászsági Madárvédelmi Területen konkrét élőhelykezelések és alternatív ragadozógyérítési módszerek hatékonyságának a vizsgálatával kívánjuk demonstrálni.

Tájékoztatjuk az érdekelteket és a nagyközönséget

A szakmai akciók csak úgy hozhatnak tartós eredményt, ha azokat megismertetjük a nagyközönséggel, illetve kiemelten a legfontosabb érdekcsoportokkal (természetvédőkkel, vadgazdálkodókkal, mezőgazdálkodókkal, rendőrökkel).

A projekt sokszínű akcióit a www.imperialeagle.hu honlapon sok újszerű webes lehetőséggel tesszük elérhetővé (ezen a helyen jelenleg még a 2002-2005 közötti projektről olvashatnak, de nyárra egy teljesen új honlap-rendszer kerül kiépítésre). Így például Google térképen követhetjük a nyomkövetős sasokat, megnézhetjük webkamerák segítségével egy parlagisas-család és a sas-etetőhely mindennapjait, adatokat tölthetünk fel vagy le, kisvideókat és filmeket nézhetünk a projekt látványosabb akcióiról. A projektről rendszeresen beszámolunk a médiában, általános és célcsoportoknak szóló kiadványokat adunk ki, illetve szakmai fórumokat szervezünk.

A Jászsági Madárvédelmi Területen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában, és az MME üzemeltetésében kialakításra kerül a Parlagi Sas Látogató Központ, ahol kiállítás, előadóterem, tanösvények és terveink szerint szálláslehetőség várja majd az érdeklődőket.

http://parlagisas.hu/

A Partnerek

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Nemzeti Nyomozó Iroda

Országos Magyar Vadászkamara

Fővárosi Állat- és Növénykert

Jászberényi Állat- és Növénykert

Természetfilm.hu Egyesület

 

Horváth Márton

Régebbi projektek: 

Projekt címe	Kezdő dátum	Befejezés dátuma
Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásainak mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területen - I. ütem	2010.05.01	2015.04.30
Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásainak mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területen - II. ütem	2010.05.01	2015.04.30
Conservation of Falco vespertinus in the Carpathian Basin	2012.09.01	2018.03.31
Madarak határok nélkül / Vtáky bez hraníc/ Bordless Birds	2012.04.01	2014.08.31
Conservation management and animal health monitoring of Natura 2000 bird species	2010.07.01	2011.09.30
Cooperation to establish a cross-border bird monitoring network and on-line database	2011.01.01	2011.12.31
Conservation of Hungarian meadow viper (Vipera ursinii rakosiensis) in the Carpathian-basin	2009.01.01	2013.12.31
Falco cherrug B-H-R-S - Conservation of Falco cherrug in Northeast Bulgaria, Hungary, Romania and Slovakia	2010.10.01	2014.09.30
BSPB LIFE+ SAVE THE RAPTORS - Conservation of imperial eagle and saker falcon in key Natura 2000 sites in Bulgaria	2009.01.01	2013.12.31
Conservation of imperial eagles by managing human-eagle conflicts in Hungary	2012.01.01	2016.12.31
A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken projekt előkészítés	2011.04.27	2011.09.02
Habitat management on the Pannonian grasslands in Hungary	2006.01.01	2010.06.30
A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken	2012.05.09	2016.08.31
Side by side in Natura 2000	2013.04.01	2014.09.30
Conservation of Globally Endangered Saker Falcons (Falco Cherrug) and Their Wintering Sites in Sicily	2012.09.01	2013.09.31
ÉMOP Somosi Mintaporta	2012.06.29	2013.10.31
Conservation of the European Roller in the Carpathian Basin ROLLER_LIFE_2013	2014.09.01	2020.03.31
Securing prey sources for endangered Falco cherrug and Aquila heliaca population in the Carpathian Basin		2018.12.31

1908-1932
Az 1908 és 1932 közötti összesítés az Aquila XXXVIII–XLI. évfolyamában jelent meg (Schenk Jakab: "A m. kir. Madártani Intézet 1931–32 évi madárjelölései", a teljes jelentés itt olvasható >>).


1933-1950
Az 1933 és 1944 közötti időszakból a gyűrűzési adatoknak csak kis töredéke maradt fenn és publikált összesítés sem ismert. Ebben az időszakban a gyűrűzési aktivitás alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest. 1945 és 1950 között az Aquila LV-LVIII. évfolyamában megjelent összesítés alapján 3254 madarat jelöltek  Magyarországon (Keve András: "A Magyar Madártani Intézet 1933–1950. évi madárjelölései", a teljes jelentés itt olvasható >>).


1951-től napjainkig

• fajok szerint >>
   
• évek szerint >>
   

Az 1951 és 2009 közötti összesítés a madárgyűrűzési adatbank gyűrűzési adatbázisából készült 2010. szeptember 22-én. Ez a folyamatos adatellenőrzésnek és javításoknak köszönhetően a korábban publikált összesítésektől kisebb nagyobb mértékben eltérhet.  Jelen összesítés valamennyi magyarországi gyűrűzési adatot tartalmazza 1951-től, beleértve az ezen időszakban Magyarországon nem BUDAPEST feliratú gyűrűkkel jelölt madarakat is (16 példány). Az összesítésben szerepelnek a csak genus szinten meghatározott vagy egyáltalán meg nem határozott madarak, valamint a hibrid madarak gyűrűzési adatai is. Szintén szerepelnek az összesítésben azok a gyűrűzési adatok, amelyek visszatelepítési program részeként jelölt madaraktól származnak (pl. nyírfajd) vagy a természetes állományból való származásuk nem valószínűsíthető (pl. indiai lúd, nílusi lúd). Az összesítésben csak genus szinten szerepelnek azok az adatok, amelyeket az MME Nomenclator Bizottsága nem fogadott el (kivéve a korábbi publikált madárgyűrűzési jelentésekben is szereplő apáca hantmadár).

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. Ekkoriban számos, ritkasága miatt a természetvédelem fókuszában lévő madárfaj állományáról jó ismeretekkel rendelkeztünk, de nem voltak adataink arról, hogy a természeti rendszerek szempontjából alapvető szereppel bíró gyakori, "mindennapi" madaraink állománya hogyan változik. Az MMM-program keretében 1999 óta nyomon tudjuk követni a fészkelési időszakban a leggyakoribb mintegy 100 madárfaj, a telelési időszakban mintegy 50 madárfaj állományváltozásait, trendjeit.

A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretett volna indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely-típusokon végbemenő változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján. A módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozta az Európában modellnek tekintett monitoringot! A program szerencsés időpontban indult ahhoz, hogy jó képet kapjunk az EU-csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásairól is, a madarak segítségével ugyanis számszerűsíteni tudjuk a mezőgazdasági és erdei élőhelyek természetvédelmi szempontú változásait, s kellő időben fel tudjuk hívni a figyelmet a nemkívánatos jelenségekre. Az eredményeket ma már felhasználja a KSH és az EUROSTAT is a környezeti állapot mérésére, valamint több tudományos cikk született azok felhasználásával. Az MMM adatai nyújtottak segítséget a gyakori hazai fészkelő madárfajok országos állománynagyság-becsléséhez, például a Magyarország madáratlasza, vagy az EU-s országjelentések elkészítésekor.

Az állománymonitorozási tevékenységek lényege, hogy hosszú ideig, azonos módszerrel, összehasonlítható módon történjen adatgyűjtés. Az MMM során egy-egy 2,5×2,5 km-es, úgynevezett UTM-négyzet 15 előre meghatározott pontján, 5-5 percig kell a madarakat számolni, két tavaszi (április 15. – május 10., május 11. – június 10.) és egy téli időszakban (január 1–31.). A felmérési négyzeteket a programhoz csatlakozók által kijelölt „mozgáskörzeten” belül sorsolással választjuk ki, de lehetőség van korábban felmért, gazdátlan négyzetek átvételére is. A részvételhez a gyakori madarak ismerete szükséges.
Részletes programismertető >>

Az adatok feldolgozásával nyomon követhető nem csak a mintegy 100 leggyakoribb fészkelő és 50 telelő madárfaj állományváltozása, de a mezőgazdasági vagy erdei élőhelyek fajainak összesített állományváltozási indexe, valamint az eltérő vonulási stratégiát követő madarak indexe is kiszámolható. A módszer alkalmas például a különféle mezőgazdasági támogatások hatékonyságának (madarakra gyakorolt hatásának) összevetésére is.

Hol olvashatok az eredményekről?

Az MME Tudástárban és az MMM adatbázisban is megtalálhatók az egyes fajok grafikonjai.

Európai trendek a PECBMS honlapján >>

Az MMM módszertanáról és eredményeiről részletes információkkal szolgál a következő cikk:
Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. 2012. Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63.

Ajándékok a felmérőknek

Minden évben 50-60 értékes ajándék!
Az elmúlt közel három évtizedhez hasonlóan a jövőben is ajándékokat sorsolunk ki az MMM felméréseket elvégző tagtársaink között (értékes távcső, határozókönyvek, terepi eszközök és ruházat stb.). A jövőben is minden négyzet illetve felmérőjének neve annyiszor kerül a sorsolási "kalapba" ahány évben az adott négyzetet felmérték. Ezzel is szeretnénk elismerni azon Tagtársaink munkáját, akik az MMM program feladatait több éven keresztül vállalják.

Jelentkezés

MME Monitoring Központ
E-mail: monitoring@mme.hu

Prof. Dr. Szép Tibor - Madarak monitorozása - a madarakért, a biológiai sokféleség
megőrzéséért előadása a Nyíregyházi Egyetemen

A tagságot megváltani és megújítani a bolti felületen (https://mmebolt.hu/) tudja. Ehhez arra van szükség, hogy a bolti oldalon regisztráljon ugyanazzal az email címmel, amellyel itt az MME weboldalán (https://mme.hu/) tette.

Tagsági formák és tagdíjak

Miért legyek MME tag?

Elsősorban azért, mert egy értékteremtő közösség tagja lehet,

- mert tagdíjával hozzájárul az aktív természetvédelemhez, madárvédelemhez, hazánk biológiai sokféleségének megőrzéséhez
- mert részese lehet Közép-Kelet-Európa legnagyobb, politikától független társadalmi szervezetének, ahol több mint 10.000 tag várja, hogy CSATLAKOZZON
- mert személyes jelenlétével is hozzájárulhat az aktív természetvédelemhez, az ország 31 területén a helyi csoportjainknál
- mert bekapcsolódhat kutatásokba, felmérésekbe, lakossági adatgyűjtésekbe
- mert tanulhat a „nagy öregektől”
- mert érdekes rendezvényeken vehet részt, ahol minden korosztály megtalálja a számára legizgalmasabb programot
- mert kedvezményekkel is jár.

Összegezve, azért legyen MME tag, mert a tagság hasznos, izgalmas, érdekes, tanulságos, élménydús, baráti, közvetlen. Negyedévente a Madártávlat magazint is megkapja, hogy ismeretterjesztő is legyen.

Tagsággal járó előnyök

A fülemüle és az ember

Hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. A tavaszi vonulási csúcs április vége, május elejére esik, a hímek a megérezést követően szinte azonnal énekelni kezdenek, késő délutántól kora estig elbűvölve nem csak a faj tojóit, de bennünket, embereket is.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen "Fülemüle" című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Handel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde "A csalogány és a rózsa" című novellájának főhős csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.

1924 májusában, a rádió hőskorában, Angliában a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

​Hogyan zajlanak a Fülemülék éjszakája rendezvények?

 

A program a meghirdetett, többségében könnyen megközelíthető települési helyszíneken általában a délután második felében, még világosban, az érdeklődők gyülekezésével kezdődik. Amint összegyűlik 15-20 fő, madarász terepi vezetőinkkel folyamatosan indulnak a madármegfigyelő csoportok.

Ott, ahol madárgyűrűzés is zajlik, óránkénti hálóellenőrzések is színesítik, majd a madarak jelölése és kézben fotózási is színesítik a programot.

Bár a rendezvény fő attrakcióját a  fülemülék jelentik, a májusi estéken több más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért a korábban érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig.  Csoportvezetőink a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük.

Amint az esti szürkülettel a többi madár elhallgat, rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.

A program a sötétség beálltával zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.

Ideális Madarak és Fák Napja program!
 

A könnyű megközelíthetőség, a sok természetes látni- és hallanivaló, a szakértő túravezetés, a tantermen kívüli környezet a Fülemülék éjszakája programot ideális Madarak és Fák Napja rendezvénnyé teszi. Ezért az MME a kisgyerekes családok, a baráti társaságok és az idősebbek mellett megkülönböztetett figyelemmel várja óvodák és iskolák részvételét is!

Nem kell érteni a madarakhoz!

Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink minden érdeklődőt szeretettel várnak és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!

Hol tájékozódhatom?

Az MME helyi csoportjai és aktivistái által az ország minden régiójába meghirdetett helyszínek listáját, a szervezők elérhetőségét az egyesület híroldalán tesszük közzé április közepétől. További központi információ e-mailben is kérhető itt >>. Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).

Miként vehetek részt?

A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!

Mit vigyek magammal?

Májusban még hűvösek lehetnek az éjszakák, ezért fontos a réteges öltözködés, a hirtelen érkező zápor ellen is védő ruházat vagy esernyő. Nyár elején már a szúnyogok is aktívak, ezért érdemes szúnyogriasztóval is felszerelkezni. Akinek van távcsöve, jó, ha elhozza, és a rendezvényen természetesen fotózni, videózni is lehet.

 

Orbán Zoltán

 

​

A MAP története röviden:

Az adatbázis indulását két jelentős madártani program tette szükségessé. A MAP szolgálta ki a 2020-ban megjelent Európa Fészkelő Madarainak Atlasza (EBBA2) program magyarországi adatgyűjtését, illetve az MME szerkesztésében 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza című könyv elkészültéhez szükséges terepi felméréseket. E madártani munkák adatgyűjtései szinte párhuzamosan zajlottak a 2013 és 2018 közötti időszakban. A MAP pedig a két projekt lezárását követően is megállás nélkül gyűjti Magyarország madártani adatait.

Ki használhatja a MAP adatbázist?

A MAP-ot alapvető terepi madármegfigyelési és madárhatározási tapasztalat birtokában bárki használhatja, amatőr madármegfigyelőktől a gyakorlott terepmadarászokig. Elemzéseinkhez a felmérők adatsorait mindig az általuk megadott Fajfelismerési adatlapnak megfelelően használjuk fel, melyet minden felhasználónak kötelező legalább egyszer, a regisztrációt követően kitölteni, és időnként frissíteni. Így egyetlen adatfeltöltőnek sem kell aggódnia, ha esetleg bizonyos madárfajok vagy fajcsoportok terén kevesebb terepi tapasztalattal rendelkezik.

További információk >>