madárgyűrűzés

A madarat október végén figyelték meg a Pagaszitikósz-öbölnél (George Kouthouridis). Ezt a kis lilét 2019 nyarán jelölték piros jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Ez az első hazai gyűrűs kis lile, ami megkerült Görögországban.

A megfigyelt kis lile gyűrűzéskori fényképe (Fotó: Lukács Katalin Odett) 

A hazai madárgyűrűzési adatbankban tárolt korábbi megkerülések a Kárpát-medencétől nyugat, délnyugati irányban helyezkednek el, ez az első adat a Balkán-félszigetről. 

A megfigyelt kis lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Madárgyűrűzési Adatbankban tárolt külföldi vonatkozású kis lile megkerülések térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazánkban rendszeres fészkelő kis lile vonuló madár, itthon március és október között lehet megfigyelni. A Kárpát-medencén átvonuló példányok elsősorban Észek-Európából érkeznek. Az európai állomány a telet Afrikában, elsősorban a Száhel övezetben tölti. 

További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

A litván gyűrűs sast október elején fényképezték le Besenyszög határában (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú Tamás). Ezt a madarat fiókakorában gyűrűzték idén júliusban, a Nyeman folyó deltájának a közelében. Az eset érdekessége, hogy a madarat egy vegyes költőpár nevelte fel, a hím fekete sas, a tojó pedig békászó sas volt, így a fiatal madár egy hibrid sas. 

 

A megfigyelt madár gyűrűzési és megfigyelési helyei

A madár a színes gyűrű mellett egy GPS jeladóval is el van látva, útja a Kárpát-medencéig Kelet-Lengyelországon át szinte egyenesen vezetett déli irányba. A jászsági pihenőt követően folytatta útját a déli határvidék felé.

A megfigyelt hibrid sas fényképe a gyűrűzéskor (Fotó: Vytautas Eigirdas)

Magyarországon korábban egy lengyel gyűrűs fekete, békászó sas hibridet figyeltek meg, szintén a színes gyűrűje alapján.

A két madárfaj igen közel áll egymáshoz, elterjedési területük átfedő zónájában viszonylag gyakran fordulnak elő vegyes költőpárok. A nálunk kis számban fészkelő, fokozottan védett békászó sas fészkelőterületének keleti határa nagyjából Oroszországig terjed. Vonuló madárfaj, afrikai telelőterületeit a Boszporusz irányából közelíti meg. A fekete sas leginkább Kelet-Európa és közép-Ázsia síkvidékein fészkel, és Ázsia déli területeire vonul.

További információ a fekete sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla
 valamint a békászó sas információs oldala: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqupom

 

A gólyát augusztus 31-én figyelték meg Ludányhalászi határában (Papp Ferenc). Ezt a madarat fiókakorában gyűrűzték 2018-ban Nyugat-Svédország partvidéken (Nordens Ark, Bohus megye). Korábban Hollandiában is megfigyelték, 2019-ben, valamint Németországban idén tavasszal.

A svéd gyűrűs fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a hatodik olyan fehér gólya megkerülés itthon, amit a skandináv országban gyűrűztek, de mindezek közül ezt a példányt jelölték a legészakabbra.

Magyarországon megkerült svéd gyűrűs fehér gólyák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A fehér gólya csak kis számban fészkel a Skandináv-félsziget déli területein. A Kárpát-medence fontos pihenő és táplálkozó helye a tőlünk északabbra fészkelő és a Boszporusz felé vonuló fehér gólyáknak. 

Svéd gyűrűs fehér gólya (Fotó: Papp Ferenc)

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

 

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték június elején Nyékládháza közelében (Debreczeni-tó, gyűrűző: Balázsi Péter).

Az Ukrajnában megfigyelt küszvágó csér megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második magyar gyűrűs küszvágó csér megkerülés Ukrajnában, de az első, amit a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Az első eset még 1961-ben történt, amikor egy 1957-ben a Szegedi Fehér-tavon, dr. Beretzk Péter által, fiókaként jelölt példányt lőttek le a Duna-delta közelében.
Az itthon ezidáig megjelölt közel hétezer küszvágó csér közül összesen 21 madár került meg külföldön, közülük három Afrikában (a Dél-afrikai Köztársaságban, Mozambikban, és Namíbiában). Magyarországon eddig 24 külföldi gyűrűs példány került meg. 

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában szereplő küszvágó csér megkerülések.

A küszvágó csér fokozottan védett, rendszeres fészkelő madárfaj Magyarországon, szikes tavak, halastavak, vagy bányatavak környékén, szigetein, sokszor dankasirályokkal vegyes telepeken. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a küszvágó csérről a Tudástár, Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-stehir

 

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték július elején az Osli-Hanyban, az Esterházy Madárvárta közelében (Fertő-Hanság Nemzeti Park, gyűrűző: Tatai Sándor). Az eddig külföldön megkerült hazai jelölésű kis kócsagok közül ez a példány kóborolt északi irányban a legtávolabb.

A Csehországban megfigyelt kis kócsag megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az itthon ezidáig megjelölt kétezer kis kócsag közül összesen 20 madár került meg külföldön, a legtöbb Olaszországban (6 példány) és Tunéziában (3 példány). A legtávolabbi megkerülést a telelőterületről, Szenegálból jelentették. 
A kis kócsag fokozottan védett gémféle. Vonuló, a telet Afrikában tölti, ahonnan március és május között érkezik vissza a fészkelőterületére. A fiatal madarak a kirepülést követően kisebb-nagyobb távolságokra kóborolnak, mielőtt megkezdenék az őszi vonulásukat DNy-i irányba.
További információ a kis kócsgról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egrgar

 

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték 2019-ben Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Ez az első németországi jelölésű békászó sas itthon. Korábban elsősorban a szomszédos Szlovákiában jelölt példányok kerültek meg itthon (összesen 10 madár). 

A megfigyelt békászó sas megkerülési térképre (Madárgyűrűzési Központ)

A Kárpát-medencén túlról egy 1932-ben, Lettországban fiókaként gyűrűzött békászó sasról tudunk, amit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találtak meg ugyanabban az évben, ősszel. 

Magyarországon eddig mindössze 119 példányt jelöltek, a legtöbbet fiókakorban. Ezek közül 3 madár került meg külföldön, kettő Szlovákiában, egy 2009-ben jelölt példány tetemét pedig a kirepülést követő szeptemberben Törökországban találtak meg .

A békászó sas fokozottan védett ritka, de rendszeres fészkelő madarunk. Elsősorban északkelet Magyarország hegységeiben fészkel. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában tölti. 

Műholdas nyomkövetővel ellátott példányok vonulási útjait meg lehet tekinteni az MME honlapján: https://www.satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_233=233&check_192=192&check_234=234

További információ a békászó sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqupom

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Svédországban. Egyben a legészakibb adata a madárfajnak a hazai adatbankban, valamivel megelőzve a pár napja megírt, Finnországban megfigyelt réti cankót. Korábban hét svéd gyűrűs példány került meg itthon, ezek csak fémgyűrűvel jelölt madarak voltak, a legtöbbet a Fertő tónál fogták vissza.

A Svédországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.
További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Finnországban, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai adatbankban. Korábban finn jelölésű példányok kerültek kézre itthon az 1960-as, 80-as években, összesen 6 madár.

A Finnországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Ezt a gólyát egy évvel korábban jelölték, távcsővel leolvasható színes gyűrűvel, fióka korában, a Skandináv-félsziget déli részén (Skåne tartomány). A fiatal madár egy szeméttelepen táplálkozott más gólyák társaságában. Itthon ez a negyedik svéd gyűrűs fehér gólya megkerülés, a korábbi években azonosított példányokat is Dél-Svédországban jelölték. 

Svéd gyűrűs fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Svédországban viszonylag kevés fehér gólya fészkel, évente száznál kevesebb fiókát jelölnek, így a távolsági megkerülések sem gyakoriak. A skandináv állomány a hazaihoz hasonlóan a DK-Európai vonulási útvonalat használja. A fiatal madarak, mint a most megfigyelt svéd gyűrűs példány, 3-4 évig kóborólnak a fészkelési és telelési helyeik között. Legtöbbször az afrikai kontinensen tartózkodnak egész évben, de gyakran megfigyelhetünk itthon is nem költő, kajtár fiatal madarakat.

A svédországi kóborló madár mellett a Tiszafüredi szeméttelepen aznap számos gólya táplálkozott, köztük két szlovák, egy cseh, egy szerb és egy lengyel gyűrűs példány. A Vajdaságban gyűrűzött gólya egy repatriált fiatal madár volt 2018-ban. Az egyik szlovák gyűrűs gólyát Rozsnyótól nem messze jelölték fióka korában, szintén 2018-ban. A többi gyűrűs példány esetén még várjuk a gyűrűzési adatokat a társközpontoktól. 

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

 

Ezt a madarat 2017. február elején gyűrűzték Budapesten, a Római parton (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Azon a télen különösen sok vízimadár gyűlt össze a Dunán és a be nem fagyott vizeinken. 

Telelő szárcsák Buapesten, a Soroksári Dunán, 2017. február (Fotó: Lukács Katalin Odett) 

2016/2017 telén összesen 81 szárcsát gyűrűzek a Duna Budapesti szakaszán. Ezek közül korábban már két példányról érkezett távolsági megkerülési adat a Madárgyűrűzési Központba. Egyiket 2018. szeptemberben Oroszországban, Csuvasföldön ejtették el. A másik példányt Lengyelországban, Katowice közelében figyelték meg több alkalommal, 2017. októberében és 2018. februárban. Ez utóbbi madár azon a télen hamarabb visszatért északra, esetleg nem is vonult messzebbre, de mivel nincs több megfigyelési adata, ezt nem tudhatjuk.

A 2016/2017. telén a Duna budapesti szakaszán jelölt szárcsák külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A szárcsa vonuló madár, de a nagy elterjedési területén belül más-más vonulási szokásaik vannak az egyes állományoknak. A Nyugat- és Dél-Európai szárcsák nem vonulnak, csak az időjárási helyzettől és a vizek táplálékellátottságától függően változtatják a tartózkodási helyüket. A Kelet- és Észak-Európai állományok télen délebbre húzódnak. Ha a fészkelő helyen keményebb a tél, befagynak az utolsó vízfolyások is, nagy számban jelennek meg a Kárpát-medencében, Dél-Európában, de nem ritkán Észak-Afrikában is.  

A fiókáit vezető szárcsa a Visztula egyik holtágában (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

Nálunk gyakori fészkelő madár, ebben az időszakban vezetik a fiókáikat. Az itthoni költő madarak elsősorban a Kárpát-medence be nem fagyott vizein vagy a Földközi-tenger partvidékén telelnek.

A megfigyelt szárcsát fényképről, a fémgyűrű száma alapján azonosították (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

További információ a szárcsáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fulatr