madárgyűrűzés

A madarat többször is látták június első hetében a Fertőújlak melletti Borsodi dűlőben (megfigyelők: Mogyorósi Sándor, Dr. Hadarics Tibor, Balaskó Zsolt), valamint ezt megelőzően, május végén, innen nem messze, Mosonszentandrás határában (Zicksee, Ausztria).

Bolgár gyűrűs gulipán megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ezt a gulipánt 2019 nyarán fiókakorában jelölték, narancssárga gyűrűvel, egy Fekete-tengeri sólepárlóban (Pomorie saltpans). Tavaly augusztusban Dél-Franciaországban (Hyères) is megfigyelték. Ez az első bolgár gyűrűs gulipán megkerülés Magyarországon.

Bolgár gyűrűs gulipán (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A gulipán fokozottan védett, rendszeres fészkelő partimadarunk. Márciustól novemberig lehet megfigyelni a síkvidékek szikes tavain vagy sekély időszakos kiöntéseken, tavakon. Vonuló madárfaj, a telet elsősorban Észak-Afrika partvidékein tölti.

Itthon ezidáig közel kétezer gulipánt gyűrűztek, elsősorban fiókákat. Ezek közül 23 példány került meg  külföldön. Az 1950-es években a Szeged melletti Fehér-tavon gyűrűzött gulipánok közül kettő példány került kézre Bulgáriában, a Fekete-tenger partvidékén (ezeket Dr. Beretzk Péter és Warga Kálmán gyűrűzte). Magyarországon 15 külföldi gyűrűs gulipán megkerülését regisztráltuk eddig. Megkerülési térképek és további információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

 

A madarat fiókakorában gyűrűzték 2014-ben, Jászdózsa határában (gyűrűző: Juhász Tibor)

Magyarországon nagyon kevés réti fülesbaglyot jelölnek, az eddig meggyűrűzött madarak száma nem éri el a százat. Közülük ez az első példány, ami külföldön megkerült. Itthon eddig összesen négy külföldi gyűrűs példány került kézre, amelyek közül kettőt Finnországban, egyet Lettországban és egyet Ukrajnában jelöltek.

Réti fülesbagoly megkerülések (Madárgyűrűzési Központ)

A réti fülesbagoly ritka, de rendszeres fészkelő a Kárpát-medence síkvidékein, elsősorban délkelet-Magyarországon. Sásos zsombékosokban, mocsárréteken fészkel. Kis számban északi átvonuló és telelő réti fülesbaglyok is előfordulnak nálunk. A keményebb teleken délebbre húzódnak, de nem vonulnak nagy távolságokat.

Az elgázolt réti fülesbagoly jelölőgyűrűje.

További információ a réti fülesbagolyról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-asifla

 

A mindössze 2 mm átmérőjű gyűrűt 2016. májusban kapta a madár, a mostani megfigyelési helytől 2 km-re (gyűrűző: Deme Tamás). Igazi kihívás egy árnyas patak völgyben egy kis méretű mozgó énekesmadarat fényképezni úgy, hogy a gyűrűszáma is olvasható legyen nagyítás során a képen.

Kis légykapó fényképének a nagyítása (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)

Viszonylag kevés kis légykapót jelölnek Magyarországon, az eddig gyűrűzött madarak száma nem éri el a nyolcszázat. Ezek közül 42 madár került meg a jelölést követően, valamennyi a gyűrűzés helyszínén vagy annak közelében. Távolsági megkerülésre sajnos még nem volt példa. Ez a most megfigyelt madár a hazai madárgyűrűzési adatbank legidősebb megkerült gyűrűs kis légykapója.

A madár gyűrűzéskori fényképe, 2016. (Fotó: Deme Tamás)

A kis légykapó Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő. Középhegységeink bükköseiben, szurdokvölgyeiben fészkel. Hosszútávú vonuló, telelő területe É-Afrikától Pakisztánon, Indián, Bangladesen és Dél-Kínán keresztül egészen Borneóig elhúzódik. Az európai állomány többsége az indiai szubkontinens erdős területein telel.
További információ a kis légykapókról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ficpar

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 

Magyar gyűrűs batlák megkerülései külföldön (1908-tól napjainkig, Madárgyűrűzési Központ)

A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alattira becsülik. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 

További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (René Schaack) a Balti-tenger egy szárazföldbe mélyen benyúló öblében (Reesholm/Schlei).
Ezt a példányt 2019 nyarán gyűrűzték, egyedi kóddal ellátott zöld gyűrűvel a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Nagy Levente). Korábban, 1997-ben már egy magyar gyűrűs kis lilét visszafogtak Észak-Németországban, de ez első megfogás nélkül azonosított hazai jelölésű példány itt.

Magyar gyűrűs kis lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2015 óta jelölik a kis liléket színes, teleszkóp segítségével is leolvasható, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei. Az elmúlt 5 évben 342 példány kapott ilyen jelölést, amelyek közül 64 madarat figyeltek meg a későbbiekben.

Magyar gyűrűs távolsági kis lile megkerülések a hazai Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A kis lile Magyarországon a síkvidéki területek rendszeres fészkelő madara. A telet Afrikában tölti. A Kárpát-medencén átvonuló példányok elsősorban Észek-Európából érkeznek.
További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

Korábban már több magyar gyűrűs havasi partfutót fogtak vissza Odessza környékén és a Krím-félszigeten (1996 és 2004 között nyolcat), de most először figyeltek meg itt színes jelölésű, Magyarországon gyűrűzött példányokat. 
A két, egyedi kódos, narancssárga gyűrűs madarat május elején azonosították Odesszától nem messze (Pavel Panchenko). A madarakat a Mekszikópusztai Madárvártán gyűrűzték, az egyiket 2017., a másikat 2019. őszén (Dr. Hadarics Tibor, Koleszár Balázs). 

A két havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Az egyik most megfigyelt havasi partfutó a gyűrűzés után, elengedés előtt (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak Észak, Északkeleti irányban szelik át a kontinenst.
További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

 

A fémgyűrűs madár Karcag határában került lencsevégre május 7-én (Kiss Ádám). Ezt a székicsért tavaly szeptemberben gyűrűzték a Fekete-tenger partján (Chituc-turzás, gyűrűző: Fülöp Attila).

Román gyűrűs székicsér megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első külföldi vonatkozású székicsér megkerülési adat a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Itthon eddig 57 székicsért gyűrűztek, 2019-től színes jelölést is alkalmaznak a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai, de távolsági megkerülése eddig nem volt itthon a madárfajnak. 

A székicsér fokozottan védett ritka fészkelő madarunk. Szikeseken, kiszáradt medrekben, mezőgazdasági területeken költ. Hosszútávú vonuló madárfaj, a telet Afrikában tölti.

További információ a székicsérről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-glapra

Az egyedi kóddal ellátott, zöld színű zászlós gyűrűt viselő madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (Raymond Galea, Birdlife Málta) Málta egyik tengeröblében (Ghadira). Ezt a példányt 2019. augusztus végén gyűrűzték a Fertőújlak melletti Borsodi-dűlőben, a Mekszikópusztai Madárvárta program keretében (gyűrűző: Pitó Andor).

A Máltán megyfigyelt magyar gyűrűs Temminck-partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon ebből a madárfajból viszonylag keveset jelöltek, 1975-től ezidáig mindösszesen 338 példányt. A Temminck-partfutó színes jelölése itthon 2019-ben indult, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei tavaly kilenc madáron már ilyen jelölést alkalmaztak. Közülük ez az első megfigyelt és azonosított példány. 

A Máltán megfigyelt madár gyűrűzéskori képe (Fotó: Pitó Andor)

Korábban, a csak fémgyűrűvel jelölt Temminck-partfutók közül kettő került meg külföldön, egyik Németországban (2008.), a másik Olaszországban (2013.). Itthon eddig egy, Lengyelországban gyűrűzött példányt fogtak vissza (1993.).

Az eddig külföldön megkerült, magyar gyűrűs Temminck-partfutók megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skandinávia, Skócia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem