madárgyűrűzés

Az egyedi kóddal ellátott, zöld színű zászlós gyűrűt viselő madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (Raymond Galea, Birdlife Málta) Málta egyik tengeröblében (Ghadira). Ezt a példányt 2019. augusztus végén gyűrűzték a Fertőújlak melletti Borsodi-dűlőben, a Mekszikópusztai Madárvárta program keretében (gyűrűző: Pitó Andor).

Magyarországon ebből a madárfajból viszonylag keveset jelöltek, 1975-től ezidáig mindösszesen 338 példányt. A Temminck-partfutó színes jelölése itthon 2019-ben indult, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei tavaly kilenc madáron már ilyen jelölést alkalmaztak. Közülük ez az első megfigyelt és azonosított példány. 

Korábban, a csak fémgyűrűvel jelölt Temminck-partfutók közül kettő került meg külföldön, egyik Németországban (2008.), a másik Olaszországban (2013.). Itthon eddig egy, Lengyelországban gyűrűzött példányt fogtak vissza (1993.).

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skandinávia, Skócia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem

Az egyedi kóddal ellátott narancssárga gyűrűs havasi partfutót április végén figyelték meg és fényképezték le (Gerard Westerhuis) a Watt-tenger partvidékén.

A madarat 2019. októberében gyűrűzték a Mekszikópusztai Madárvárta programjában, a Fertőújlak melletti Borsodi-dűlőben (gyűrűző: Koleszár Balázs).

Magyarországon 2017 óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei. Az eddig meggyűrűzött közel ezer madárból 55 került meg külföldön, közülük 37 a Kárpát-medencén kívül. Egy példányt figyeltek meg Algériában, idén februárban. Egy olyan madárról érkezett megfigyelési adat két évvel ezelőtt, Ciprusról, amelyik vonulási iránya eltért a hazánkon átvonuló havasi partfutókra jellemző iránytól.

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább.
További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A repülőtéren landolt gólya nem tudott újból a levegőbe emelkedni, csak rövid felszállási kisérleteket tett. A helyiek megfogták és egy állatvédő szervezetnek (Society for the Prevention of Cruelty to Animals) adták át. 

A madarat fióka korában gyűrűzték 2017-ben, Pákozdon (Kossuth utca, gyűrűző: Fenyvesi László). 

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évétől, 1908-tól napjainkig, összesen 131 magyar gyűrűs fehér gólya került meg Afrikában, ebből 57 a Dél-afrikai Köztársaságban. A legtöbb megkerülési adat az ország keleti részéről érkezett, ez az első olyan példány, amelyik Fokváros közelében került kézre. 

A fehér gólya az egyik legismertebb hazai fészkelő madár, a költő példányok hamarosan visszaérkeznek afrikai telelőterületeikről és megkezdik a fészkelést. A fiókák kikelése, majd kirepülése után, a nyár második felében a táplálkozó helyeken gyülekeznek az újabb út előtt.

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Fajtársaihoz hasonlóan ezt a példányt is zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel látták el, aminek mindkét oldalán egy három karakteres kód van, amit távcsővel, teleszkóppal lehet leolvasni. A madarat szeptember 18-án gyűrűzték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Koleszár Balázs) és néhány nappal később, szeptember 23-án fényképezték le Ciprus keleti partvidékén (megfigyelő: Huseyin Yorganci). Ez az első, Magyarországon jelölt és a szigetországban megkerült havasi partfutó.

Magyarországon eddig közel 3500 havasi partfutót gyűrűztek meg, elsősorban az őszi vonulási időszakban. 2017-től erre a madárfajra is tesznek színes jelölést a hazai madárgyűrűzők, aminek köszönhetően megnövekedett a távolsági megfigyelések száma. Itthon jelölt színes gyűrűs példányokat figyeltek meg Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban és most először a Földközi-tenger keleti részén, Cipruson.

A havasi partfutó Eurázsia és Amerika északi partvidékein, tundráin fészkel (holarktikus, cirkumpoláris elterjedésű madárfaj). A Kárpát-medencében a tavaszi és őszi vonulási időszakban fordul elő. A Magyarországon megpihenő, átvonuló állományok elsősorban délnyugati irányba mozognak, a telet Délnyugat-Európa és Nyugat Afrika partvidékein töltik. Ez a megfigyelt példány ettől a vonulási iránytól eltérően, délkeletre mozgott.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A madarat a sárga, távcsővel is leolvasható, egyedi kódos gyűrűje alapján azonosították, az Ems folyó torkolatánál (megfigyelő: Caroline Walta). Ez az első hazai gyűrűzésű gulipán megkerülés Hollandiában, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezt a tojó példányt 45 nappal korábban, június elején jelölték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Pellinger Attila, Fertő-Hanság Nemzeti Park). A madár a Borsodi-dűlőben fészkelt, ahol később a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt - számos más talajon fészkelő társához hasonlóan - meghiúsult a költése. 

A gulipán Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális szikes, sós tavak mentén költ. Az atlanti, balti állomány Európa és Nyugat-Afrika Atlanti partvidékeire vonul. A Kelet-Európában költő madarak a fészkelést követően nagy területeken oszlanak szét, elsősorban a Mediterráneum irányába. Az igen változatos, széles földrajzi eloszlást mutatja ez a megkerülési adat is. 

További információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

Egy magyar gyűrűs – teleszkóppal is könnyen leolvasható – piros színű jelöléssel ellátott szerecsensirályt figyeltek meg Le Rochelle közelében. Ez az első idei kelésű, hazai gyűrűs példány megkerülése külföldön (1528 km). A madarat a Rétszilasi halastavak egyik sirályszigetén gyűrűzték fiókaként, június elején (gyűrűző: Szinai Péter) és július 15-én figyelték meg az Atlanti-óceán partján (Emmanuel Martin).

Az évente Magyarországon, színes gyűrűvel megjelölt egy-két száz szerecsensirály jelentős hányadát figyelik meg Európa számtalan tengerpartján, elsősorban az Atlanti partvidéken. Néhány, több éves példányról már több száz megfigyelési adatot őrzünk a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

A hazai fészkelő szerecsensirályok a fiatal madarak kirepülését követően nagyon gyorsan elhagyják a Kárpát-medencét, és Európa tengerpartjain tartózkodnak a következő költési szezonig. 

További információ a szerecsensirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larmel

2017-ben a jelölt madarak felét (53,2%) hat madárfaj tette ki: széncinege (34340 pld.), füsti fecske (27157 pld.), kék cinege (23177 pld.), cserregő nádiposzáta (20226 pld.), foltos nádiposzáta (18257 pld.), barátposzáta (16950 pld.). További összesítés a beszámolóban.

A részletes beszámoló itt érhető el: http://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/6_termeszetvedelem/madargyuruzesi_kozpont/madargyuruzesi_kozpont_2017._evi_beszamoloja.pdf

A madarak jelentős részét a nyár végi, őszi vonulás során jelölték.

2017-ben az összes gyűrűzési adat 47,2%-át, valamint az összes visszafogási adat 62,6%-át a központi sorozatokat használó madárgyűrűző állomásokon regisztrálták.

Tavaly a gyűrűzési adatok mellett 37217 visszafogási, 13469 megfigyelési és 657 kézrekerülési adat került regisztrálásra (2018. március 24. állapot).

A kézrekerülések okai a korábbi években tapasztalt arányt mutatták 2017-ben is, az ismert körülmények közül a leggyakoribb az áramütés vagy vezetéknek ütközés és a vadászat vagy illegális lelövés.

2017-ben, az eddig beérkezett adatok alapján 3297 külföldi vonatkozású gyűrűzési vagy megkerülési adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba.

Az MME honlap „Magyarország madarai” oldalon (www.mme.hu/magyarorszagmadarai) a madárgyűrűzési adatok összesítései (gyűrűzési és megkerülési összesítések, a hazai gyűrűzések területi eloszlásainak térképei, a külföldi vonatkozású megkerülési adatok térképei, valamint a leggyakoribb kézrekerülési okok százalékos eloszlása) böngészhetőek.

A narancssárga gyűrűt az öreg (adult) madár 2017. augusztusban kapta a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén működő Mekszikópusztai Vízimadárgyűrűző Állomáson (jelölést végezte: Győrig Előd). A megfigyelés Mauritánia fővárosában (Nouakchott) történt, egy vizes területen (megfigyelő: Nick Peeters).

Ez a második hazai gyűrűs réti cankó megkerülés a nyugat-afrikai országban. 2003-ban egy szintén a Fertő-tónál jelölt példány került itt kézre (lelőtték). Ezeken kívül Afrikában még kettő magyar gyűrűs réti cankó került meg, Szenegálban és Maliban.

2017-től jelölik Magyarországon a réti cankókat színes (narancssárga), teleszkóppal is leolvasható, fekete kódú jelölőgyűrűvel. Tavaly a Vízimadárgyűrűző Állomáson 91 példányt jelöltek, amelyek közül ez az első, amit külföldön sikerült azonosítani.

A réti cankó az egyik legnagyobb egyedszámban előforduló, átvonuló partimadárfaj Magyarországon. Tavasszal és nyár végétől szeptember közepéig kisebb nagyobb számban a legtöbb vizes élőhelyen megjelenik. A Kárpát-medencén átvonuló réti cankók Észak- és Kelet-Európai fészkelő állományokból származnak, és Nyugat-Afrikában telelnek. 

További információ a réti cankóról és a Madárgyűrűzési Központ gyűrűzési és megkerülési adatainak összesítései és térképei a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

Január közepén találták a madarat Nagyar településen, a Luby Kastély közelében. Feltehetően járművel ütközött, mert az út szélén volt, röpképtelen állapotban. A madarat ezután Nyíregyházára szállították a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakemberei.

Ezt a madarat 2007. decemberben jelölték első éves korában, ugyanitt (a megtalálás helyétől hozzávetőlegesen 200 méterre, gyűrűző: Barcánfalvi Péter). Jelenleg ez a legidősebb erdei fülesbagoly a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 

Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbankban lévő 2 legidősebb példány 12 és 17 éves volt, amikor kézrekerültek (Nagy-Britannia és Finnország). Az EURING madáréletkor-rekord listája itt érhető el: https://euring.org/data-and-codes/longevity-list