madárgyűrűzés

Fajtársaihoz hasonlóan ezt a példányt is zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel látták el, aminek mindkét oldalán egy három karakteres kód van, amit távcsővel, teleszkóppal lehet leolvasni. A madarat szeptember 18-án gyűrűzték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Koleszár Balázs) és néhány nappal később, szeptember 23-án fényképezték le Ciprus keleti partvidékén (megfigyelő: Huseyin Yorganci). Ez az első, Magyarországon jelölt és a szigetországban megkerült havasi partfutó.

Magyarországon eddig közel 3500 havasi partfutót gyűrűztek meg, elsősorban az őszi vonulási időszakban. 2017-től erre a madárfajra is tesznek színes jelölést a hazai madárgyűrűzők, aminek köszönhetően megnövekedett a távolsági megfigyelések száma. Itthon jelölt színes gyűrűs példányokat figyeltek meg Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban és most először a Földközi-tenger keleti részén, Cipruson.

A havasi partfutó Eurázsia és Amerika északi partvidékein, tundráin fészkel (holarktikus, cirkumpoláris elterjedésű madárfaj). A Kárpát-medencében a tavaszi és őszi vonulási időszakban fordul elő. A Magyarországon megpihenő, átvonuló állományok elsősorban délnyugati irányba mozognak, a telet Délnyugat-Európa és Nyugat Afrika partvidékein töltik. Ez a megfigyelt példány ettől a vonulási iránytól eltérően, délkeletre mozgott.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A madarat a sárga, távcsővel is leolvasható, egyedi kódos gyűrűje alapján azonosították, az Ems folyó torkolatánál (megfigyelő: Caroline Walta). Ez az első hazai gyűrűzésű gulipán megkerülés Hollandiában, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezt a tojó példányt 45 nappal korábban, június elején jelölték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Pellinger Attila, Fertő-Hanság Nemzeti Park). A madár a Borsodi-dűlőben fészkelt, ahol később a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt - számos más talajon fészkelő társához hasonlóan - meghiúsult a költése. 

A gulipán Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális szikes, sós tavak mentén költ. Az atlanti, balti állomány Európa és Nyugat-Afrika Atlanti partvidékeire vonul. A Kelet-Európában költő madarak a fészkelést követően nagy területeken oszlanak szét, elsősorban a Mediterráneum irányába. Az igen változatos, széles földrajzi eloszlást mutatja ez a megkerülési adat is. 

További információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

Egy magyar gyűrűs – teleszkóppal is könnyen leolvasható – piros színű jelöléssel ellátott szerecsensirályt figyeltek meg Le Rochelle közelében. Ez az első idei kelésű, hazai gyűrűs példány megkerülése külföldön (1528 km). A madarat a Rétszilasi halastavak egyik sirályszigetén gyűrűzték fiókaként, június elején (gyűrűző: Szinai Péter) és július 15-én figyelték meg az Atlanti-óceán partján (Emmanuel Martin).

Az évente Magyarországon, színes gyűrűvel megjelölt egy-két száz szerecsensirály jelentős hányadát figyelik meg Európa számtalan tengerpartján, elsősorban az Atlanti partvidéken. Néhány, több éves példányról már több száz megfigyelési adatot őrzünk a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

A hazai fészkelő szerecsensirályok a fiatal madarak kirepülését követően nagyon gyorsan elhagyják a Kárpát-medencét, és Európa tengerpartjain tartózkodnak a következő költési szezonig. 

További információ a szerecsensirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larmel

2017-ben a jelölt madarak felét (53,2%) hat madárfaj tette ki: széncinege (34340 pld.), füsti fecske (27157 pld.), kék cinege (23177 pld.), cserregő nádiposzáta (20226 pld.), foltos nádiposzáta (18257 pld.), barátposzáta (16950 pld.). További összesítés a beszámolóban.

A részletes beszámoló itt érhető el: http://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/6_termeszetvedelem/madargyuruzesi_kozpont/madargyuruzesi_kozpont_2017._evi_beszamoloja.pdf

A madarak jelentős részét a nyár végi, őszi vonulás során jelölték.

2017-ben az összes gyűrűzési adat 47,2%-át, valamint az összes visszafogási adat 62,6%-át a központi sorozatokat használó madárgyűrűző állomásokon regisztrálták.

Tavaly a gyűrűzési adatok mellett 37217 visszafogási, 13469 megfigyelési és 657 kézrekerülési adat került regisztrálásra (2018. március 24. állapot).

A kézrekerülések okai a korábbi években tapasztalt arányt mutatták 2017-ben is, az ismert körülmények közül a leggyakoribb az áramütés vagy vezetéknek ütközés és a vadászat vagy illegális lelövés.

2017-ben, az eddig beérkezett adatok alapján 3297 külföldi vonatkozású gyűrűzési vagy megkerülési adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba.

Az MME honlap „Magyarország madarai” oldalon (www.mme.hu/magyarorszagmadarai) a madárgyűrűzési adatok összesítései (gyűrűzési és megkerülési összesítések, a hazai gyűrűzések területi eloszlásainak térképei, a külföldi vonatkozású megkerülési adatok térképei, valamint a leggyakoribb kézrekerülési okok százalékos eloszlása) böngészhetőek.

A narancssárga gyűrűt az öreg (adult) madár 2017. augusztusban kapta a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén működő Mekszikópusztai Vízimadárgyűrűző Állomáson (jelölést végezte: Győrig Előd). A megfigyelés Mauritánia fővárosában (Nouakchott) történt, egy vizes területen (megfigyelő: Nick Peeters).

Ez a második hazai gyűrűs réti cankó megkerülés a nyugat-afrikai országban. 2003-ban egy szintén a Fertő-tónál jelölt példány került itt kézre (lelőtték). Ezeken kívül Afrikában még kettő magyar gyűrűs réti cankó került meg, Szenegálban és Maliban.

2017-től jelölik Magyarországon a réti cankókat színes (narancssárga), teleszkóppal is leolvasható, fekete kódú jelölőgyűrűvel. Tavaly a Vízimadárgyűrűző Állomáson 91 példányt jelöltek, amelyek közül ez az első, amit külföldön sikerült azonosítani.

A réti cankó az egyik legnagyobb egyedszámban előforduló, átvonuló partimadárfaj Magyarországon. Tavasszal és nyár végétől szeptember közepéig kisebb nagyobb számban a legtöbb vizes élőhelyen megjelenik. A Kárpát-medencén átvonuló réti cankók Észak- és Kelet-Európai fészkelő állományokból származnak, és Nyugat-Afrikában telelnek. 

További információ a réti cankóról és a Madárgyűrűzési Központ gyűrűzési és megkerülési adatainak összesítései és térképei a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

Január közepén találták a madarat Nagyar településen, a Luby Kastély közelében. Feltehetően járművel ütközött, mert az út szélén volt, röpképtelen állapotban. A madarat ezután Nyíregyházára szállították a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakemberei.

Ezt a madarat 2007. decemberben jelölték első éves korában, ugyanitt (a megtalálás helyétől hozzávetőlegesen 200 méterre, gyűrűző: Barcánfalvi Péter). Jelenleg ez a legidősebb erdei fülesbagoly a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 

Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbankban lévő 2 legidősebb példány 12 és 17 éves volt, amikor kézrekerültek (Nagy-Britannia és Finnország). Az EURING madáréletkor-rekord listája itt érhető el: https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

Az 1999-ben, Erdőtelek határában fiókaként jelölt (gyűrűző: Szitta Tamás) tojó kerecsensólymot idén január közepén fogták vissza Pest megyében (Bagyura János). A madár véletlenül került a fogóeszközbe, a területen a befogás célja az volt, hogy ennek a tojónak a párját fogják meg, hogy a 2013-ban felszerelt, azóta már nem működő műholdas jeladót leszereljék róla. Az akció sikerült, a hímet megszabadították a jeladótól, és a tojó is bekerült a hálóba.

Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs kerecsensólyom a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbankban lévő 2 legidősebb példány is magyarországi adatok közül került az életkor rekordlistára (utolsó frissítés 2017-ben volt), ahol a következő frissítés során a most visszafogott példány veszi majd át az első helyet. Az EURING gyűrűzött madár életkor rekord listája itt érhető el: https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A madárról most nem készült fénykép, az azonosítást követően azonnal elengedésre került. A fenti képen uyganez a madár látható a fészkén, a 2016-os költése során. A fényképelőre kihelyezett kameracsapdával készült (Bagyura János)

Év elején, az Atlanti-óceán partvidékén, Aveiro közelében figyeltek meg (Simao Ribeiro) egy tavaly, a Kis-Balatonon fiókaként gyűrűzött nagy kócsagot (gyűrűző: Szinai Péter). Ez a második hazai jelölésű példány, aminek a piros gyűrűjét leolvasták Portugáliában, egyben a legnyugatabbról visszajelzett nagy kócsag a hazai adatbankban.

A hazai nagy kócsag színes gyűrűzési projekt kezdeti éve 2008 volt. Azelőtt Olaszországtól nyugatra nem voltak megkerülési adataink. 2010 óta az Ibériai-félszigeten 35 itthon jelölt színes gyűrűs nagy kócsagot figyeltek meg. 

A nagy kócsag részlegesen vonuló madárfaj. A költés után - főleg a fiatal madarak - szerteágazó kóborlást mutatnak, amely során a vonulási útjukkal ellentétes irányba, Észak- és Nyugat-Európába is eljutnak. Az őszi vonulás szeptember végén kezdődik és november elejéig tart. A Közép-Európában fészkelő madarak elsősorban a Földközi-tenger európai partvidékén telelnek. Az utóbbi évtizedekben Közép-Európában is egyre több nagy kócsag telel át. Tavasszal február vége és április eleje között érkeznek vissza költőtelepeikre.

További információ a nagy kócsagról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egralb

Az 1999-ben, Rétszilason (Fejér-megye) fiókaként jelölt madarat (gyűrűző: Szinai Péter) 2017. december 21-én fényképezték le Szicíliában, Palermotól nem messze (Spinella Giovanni). A madár fémgyűrűjéről több fénykép készült, így a mozaikokból könnyen összerakható volt a teljes gyűrűszám.

Ezt a dankasirályt acélgyűrűvel jelölték, ezért maradhatott meg olvasható formában ilyen hosszú ideig a gyűrű. A korábbi évtizedekben itthon csak alumínium gyűrűt használtak, ami - különösen a tengervízben is tartózkodó madarak esetén - igen hamar elkopott, olvashatatlanná vált, és végül le is esett a madarak csüdjéről. Magyarországon 1999-ben használtak először acélgyűrűket sirályok jelölésére.

Jelenleg ez a legidősebb hazai jelölésű dankasirály a magyar madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) életkorrekord listájában (https://euring.org/data-and-codes/longevity-list) a legidősebb dankasirály 30 éves (Finnországban gyűrűzték). A hazai adatbankban a korrekorder példány mindössze pár nappal szárnyalja túl a most Olaszországban megfigyelt madarat. Azt a példányt is 1999-ben gyűrűzték fiókaként, Lengyelországban és legutóbb a Balatonon azonosították, tavaly év végén.
A keléstől számított pontos életkort nem ismerjük, csak a gyűrűzés és a megkerülés között eltelt idő alapján számoljuk a madarak hozzávetőleges életkorát.

További információ a dankasirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larrid