Ismerjük meg az év madarát, a kerecsensólymot!
2024-ben mondáink turulmadara, a kerecsensólyom az év madara
Kerecsensólyom, 2024-ben az év madara
Egyesületünk 1979-ben indította el az év madara programot, mely minden évben egy, az emberi tevékenység miatt veszélybe került faj védelmére hívja fel a figyelmet. Idén azonban egyesületünk fennállásának 50. évfordulójára a kerecsensólymot választottuk, mely fajmegőrzési programjaink egyik első nagy sikertörténete.
Az egerészölyvhöz hasonlóan nagytestű, 105-130 cm-es szárnyfesztávú, impozáns ragadozómadár. A hím és a tojó színezete megegyezik. Évente egyszer költ, 2-5 tojása számára saját fészket nem épít, varjú- vagy sasfélék megüresedett fészkét veszi birtokba. Korábban sziklafalak párkányain, napjainkban kizárólag az alföldi területeken, elhagyott fészkek mellett mesterséges fészkelőládákban költ hazai állománya. Leginkább ürgékkel, ezek hiányában más rágcsálókkal, de akár galambfélékkel is táplálkozik.
Hazai állományának nagy része a kis-ázsiai és észak-afrikai telelőhelyekre vonul, de az öreg párok egész évben nálunk maradnak.
Ez az eurázsiai elterjedésű faj az erdős sztyeppterületek gyakori madara volt egykor. Az 1980-as évekre azonban más országokhoz hasonlóan hazánk állományában is hatalmas hanyatlást figyeltünk meg: a költő madarak száma a korábbi töredékére csökkent, mindössze 10 pár maradt. Abban az időben nagy problémát jelentett a solymászok által igen kedvelt, könnyen tanítható faj fészkeinek kifosztása.
Az akkor megkezdett védelmi munkát a kor kihívásainak megfelelve folyamatosan bővítette egyesületünk, és ennek eredménye nem maradt el: napjainkban az európai populáció 60%-a, nagyjából 150 pár költ Magyarországon. Egyedül nálunk tekinthető stabilnak állománya, mely enyhe növekedést is mutat.
A fajt veszélyeztető civilizációs hatások azonban egyre nagyobb kihívást jelentenek:
- az áramütés miatti pusztulások,
- a természetes élőhelyek átalakítása,
- az agrárterületeken élő zsákmányállatok drasztikus csökkenése,
- az illegális mérgezések és
- az észak-afrikai telelőterületeken történő madárbefogások is folyamatos veszélyt jelentenek a puszták királyára.
Védelmükkel kapcsolatos munkánk emiatt igen sokrétű:
- költőládák kihelyezését és karbantartását végezzük, melyek a hazai állomány több mint 2/3-ának fészkelőhelyét jelentik,
- az áramszolgáltatókkal együttműködünk a légvezetékek madárbaráttá alakításában,
- a ragadozók illegális mérgezésének visszaszorításán dolgozunk,
- a kerecsensólymok fő zsákmányállatainak, első sorban az ürgének az állományvédelmével és visszatelepítésével foglalkozunk,
- részt veszünk a természetközeli élőhelyek kezelésében, fenntartásában,
- folyamatos kutatást végzünk a védelmi lehetőségek bővítésére és az elért eredmények mérésére.
Támogassa Ön is a kerecsensólyom védelmét!
- 2.000 forinttal hozzájárulhat a költőhelyek rendszeres ellenőrzéséhez
- 5.000 forinttal hozzájárulhat biztonságos költőládák kihelyezéséhez
- 10.000 forinttal hozzájárulhat, hogy minél több elektromos oszlop madárbarát legyen
Köszönjük!
Rólunk - Baranyai helyi csoport
Tagszervezetünk 1974 nyarán alakult meg 56 alapító taggal MME Dél-dunántúli Csoportja néven, mert akkor még Somogy, Tolna és Zala megye is hozzánk tartozott. A kezdetektől fogva segítettük az önálló megyei csoportok létrejöttét. A folyamat 1982-re fejeződött be, és azóta MME Baranya Megyei Csoportja néven működünk.
Az elmúlt 50 év alatt csoportunk az egyesület legnagyobb vidéki szervezetévé vált. Taglétszámunk közel 900 főre bővült. A tagság aktivitásának köszönhetően számos madár- és természetvédelmi programot dolgoztunk ki és valósítottunk meg. 1981-ben elkezdtük a sumonyi gyűrűzéseket, és szívós munkával létrehoztuk azt a táborbázist, amit ma Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásnak nevezünk. A hely része az Actio Hungarica hálózatnak, és egyben az ország legrégebben működő gyűrűzőállomása, ahol eddig több mint félmillió madarat jelöltünk.
A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás 2009-ben (Fotó: Huszár Kristóf)
1993-ban önálló irodát nyitottunk Pécsen, ahol a mai napig főállású alkalmazott látja el a szervezéssel járó adminisztrációs feladatokat. Megteremtettük azoknak az infrastrukturális beruházásoknak az anyagi feltételeit, ami lehetővé tette olyan felszerelési tárgyak és immateriális javak vásárlását (irodai eszközök, szoftverek, gépkocsik stb.), melyek nélkül ma már a hatékony természetvédelmi munka elképzelhetetlen.
Eredményeinket még nagyvonalakban is nehéz felsorolni. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy a megalakulásunkat követ 10 évben elvégeztük a 10x10 km-es ÚTM négyzetekben a fészkelő madárfajok felmérését teljes megyei lefedettséggel. 1988-2003 között feltérképeztük a vármegye ragadozómadár állományát. Ezzel egyidőben a fészkelő madárfajok községhatáros ponttérképezésére is sort kerítettünk. 1994-ben a fás legelők, 2013-ban a helyi jelentőségű természetvédelmi területek állapotfelmérését végeztük el. 1995 óta szervezünk békamentési akciókat, és jelentős eredményeket értünk el a kétéltő- és hüllőfajok vármegyei elterjedésének és gyakoriságának tisztázásában. Hosszú éveken keresztül vizsgáltuk a barlangokban telelő és az épületekben szaporodó denevérek kolóniáit. Az évente megismételt számlálásoknak köszönhetően 25-30 éves adatsorokkal rendelkezünk a védelmi programjainkban szereplő madárfajok (pl. fehér gólya, vetési varjú, ragadozó madarak) költő állományáról. A gyöngybaglyok költési sajátosságainak vizsgálata során kapott adatok világviszonylatban is páratlannak tekinthetők, az összegyűjtött köpetanyag kiértékelése során pedig a kisemlősök vármegyei elterjedésére nyílt jó rálátásunk. A mai napig is zajló madárállomány felmérési programok és az egyéb megfigyelések adatainak rendszerezésére szolgáló számítógépes nyilvántartásunkban közel egymillió adatrekordot tárolunk. A sérült, beteg madarak elhelyezésére és gyógyítására 2017-ben madármentő állomást létesítettünk Szigetváron.
A szemléletformálásra irányuló akcióink száma (önálló standdal való megjelenés, előadások, kirándulások, foglalkozások stb.) éves szinten 30-60 között mozog, és többezer látogatót vonz. Kapcsolatainkat folyamatosak az oktatási intézményekkel és az óvodákkal, ahova rendszeresen küldjük ismeretterjesztő anyagainkat. Fontosnak tartjuk a programjainkkal érintett magánszemélyekkel és szervezetekkel (pl. egyházak, földtulajdonosok, gazdálkodók, áramszolgáltatók) való jó viszony kialakítását, mert pozitív hozzáállásuk nélkül hatékony természetvédelmi munkát nem tudnánk végezni.
Munkánk minőségét és elismertségét jelzi, hogy 1992-2002 között a nem védett területek természeti értékeinek feltárására kiírt pályázatokon 5 kiemelt díjat, 3 különdíjat, 1 jubileumi díjat, 10 első díjat, 6 második díjat és 1 harmadik díjat nyertünk.