A szalakóta esetében közel 100 odút helyeztünk ki az elmúlt években. Munkánk sikerét mutatja, hogy a foglalások 50 % körüliek. A fészkelő odúkat seregélyek, füleskuvikok és időnként nyaktekercsek is használják. Minden évben az érdeklődők számára nyilvános szalakótagyűrűzést is tartunk. A gyurgyalag felmérése mellett a fészkelésre használt partfalakat is gondozzuk. A fehér gólya állományát minden évben összeírjuk. A nemzetipark-igazgatóságok és az áramszolgáltatók segítségével a veszélyes fészkeket fészektartó állványokkal látjuk el. Évente gólya road show-t szervezünk, amelyet 2014-től a Tápió-vidéki helyi csoporttal közösen valósítunk meg.

Gólyafiókák gyűrűzés előtt (Fotó: Lendvai Csaba)

Ragadozómadár-védelmi programunk során vörös és kék vércséknek odúkat telepítettünk. Utóbbiak esetében két, egyenként húsz odúból álló telep lett kihelyezve. Több ragadozó madár fészekalap lett kirakva kerecsensólyomnak, réti- és parlagi sasnak. Kuvikok számára is egyre több odú tettünk ki a Kiskunságban. Különös figyelmet fordítunk a városban fészkelő vörös vércséknek és védelmüknek. A veszélyes vagy megszűnt fészkelőhelyekre ládákat helyeztünk ki.

Szalakóta odú ellenőrzése (Fotó: Lendvai Csaba)

Odúprogramunk évtizedes múltra tekint vissza. Több mint 15 területen kb 600 B odút üzemeltetünk, de ezek mellett macskabagoly számára alkalmas odúkat is kihelyeztünk. Ezeknek az ellenőrzését, tisztítását, karbantartását évről évre önkénteseink segítségével végezzük.

A Társadalmi Kapcsolatok Osztállyal szoros az együttműködés, de programjaink zöme a központtól független. Évtizedek óta rendszeresen szervezünk ismeretterjesztő előadásokat, amelyek kiváló lehetőséget adnak a tagsággal való kapcsolat fenntartására. Havonta megszervezett túráink mellett madárgyűrűzési bemutatókat, élőhelykezelési programokat és speciális rendezvényeket is lebonyolítunk (szalakóta road show, odúellenőrzési akció stb). Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk az országosan szervezett programokban, mint például az Európai Madármegfigyelő Napok, vagy a Fülemülék Éjszakája. A környezeti nevelés is központi szerepet játszik tevékenységi körünkben, oktatási intézményekben, nagyobb gyerekrendezvényeken is jelen vagyunk.

Fajvédelmi tevékenységünk is egyre jobban fejlődik. Közel 100 szalakóta ládát helyeztünk ki és ellenőrzünk évről-évre. Gólyavédelmi tevékenységünket az Észak-Kiskunságban, Cegléd környékén végezzük. Időről időre felmérjük a gyurgyalagok állományát, és megfelelő partfalakat alakítunk ki. Ragadozómadár védelemben is sokrétű tevékenységet végzünk (fészkelőhelyek kialakítása, téli etetés, városi vörös vércse védelem). Odúprogramunk során 600 B típusú odút, illetve több tucat egyéb odút (pl macskabagoly odút) helyeztünk ki, és tartunk fenn. Szoros az együttműködésünk a Fővárosi Önkormányzattal és Fővárosi Rendészeti Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatával. A budapesti helyi jelentőségű védett területek rendszeres ellenőrzésében részt veszünk. Szintén kiváló kapcsolatot ápolunk a Duna-Ipoly és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal. 2014-től megszerveztük a Naplás-tavi madárgyűrűzési tábort, amellyel hagyományt szeretnénk teremteni. Fontos szerepet szánunk ebben a nagyközönségnek, de ugyanolyan fontos az önkéntes csapat építése, fiatal madarászok felkarolása. A helyi védettségű területeken a Fővárosi Önkormányzat támogatásával – az 6 jelenleg már kihelyezett mellett - évről-évre újabb tanösvényeket létesítünk.

Az érdeklődök többek között megtudhatják, hogy mik azok a könnyen azonosítható morfológiai jegyek, amelyek alapján megkülönböztethetjük a viperákat az ártalmatlan siklóktól, vagy hogy az MME munkatársai milyen védelmi intézkedéseket tesznek a faj fennmaradása érdekében.

A „viperás” standok az alábbi helyszíneken várják a látogatókat 2014. szeptember 6-án (szombat) 10.00-15.00 óra között:
Fővárosi Állat- és Növénykert (Budapest)
Sóstó Zoo (Nyiregyháza)
Szegedi Vadaspark
Xantus János Állatkert (Győr)
Rákosivipera-védelmi Központ (Kunpeszér) A védelmi központ programjához bejelentkezés szükséges Péchy Tamás 30/940-6712, pechy.tamas@mme.hu. Találkozó Kunpeszéren 10.00 óra, a helyi kocsma előtt.

A rákosi vipera nem véletlenül szorul rá az emberi segítségre, miután a múlt században az intenzív mezőgazdálkodás, élőhelyeinek eltűnése és a szándékos pusztítás a kihalás szélére sodorta, pedig a mérgeskígyók éppen olyan fontos részei a hazai faunának, mint a közkedvelt állatfajok.

Az MME a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) konzorciumi partnereként, a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával 2012–2016 között megvalósuló, SH/4/10 regisztrációs számú pályázat keretében egy olyan játékos tananyagcsomag első elemeit fejlesztette ki a Patkós Stúdió (www.patkosstudio.hu) közreműködésével, ami ezt a hiányt hivatott csökkenteni.  

A 13 önálló egységből és ezek kapcsolódó pedagógiai segédanyagaiból álló tananyagcsomag több kül- és belterületi élőhelyet és ezek nyári, illetve téli állapotát, mintegy száz állat- és növényfajt (ezek közül 18 egyben Natura 2000 jelölőfaj is), továbbá több tucatnyi természetvédelmi alapelvet, eszközt és módszert mutat be.

Pedagógiai alapelvek

• A gyerekek minden esetben a korosztály számára vonzó vizuális megjelenésű, térbeli kivitelezésű és működésű, motorikus tevékenységet is igénylő formában ismerkedhessenek a témával.
• A segédanyag-csomag háromdimenziós elemeinek működése tartalmazzon olyan újszerű megoldásokat, melyek már önmagukban is figyelemfelhívóak, tevékenységre ösztönzőek.
• A foglalkoztató elemekhez minden esetben kapcsolódjon olyan pedagógiai háttéranyag – a könnyű kezelhetőség miatt kisméretű, A5 formátumú munkafüzet –, melynek segítségével a témában kevesebb háttérismerettel rendelkező vagy akár járatlan pedagógus is fel tudjon készülni a foglalkozások megtartására.

• A munkafüzet és a tevékenykedtető segédanyag vizuális elemei legyenek azonosak.
• A kidolgozott oktatási segédanyag tematikája a további fejleszthetőség érdekében modulárisan bővíthető legyen.
• A további bővíthetőség érdekében a két témához kapcsolódó munkafüzetek úgynevezett „kapcsos könyv” kialakításúak, gyűrűs mappába gyűjthetőek, lefűzhetőek legyenek. 

NATURA 2000 TÉMA

Élőhelykirakók

Jelenleg három élőhelytípus: a gyepek és szántók, az erdők, valamint a vizek nyári világát bemutató élőhelykirakók (puzzle-k) készültek el. Mindhárom központi motívuma az adott élőhely kézzel festett képe, amit a gyerekek által is ismert és ritkaságuk miatt védendő élőlények – gyakran Natura 2000 jelölőfajok – népesítenek be.

A kirakó alapanyaga vékony falap, erre kerül a kézzel festett képről készült nyomat, majd ezt követően kézi munkával készülnek el az elemek (hasonlóan a cikkben bemutatott többi kirakóhoz), illetve az egység oldalra csúsztatható tetővel ellátott szállítódoboza.

A kirakók három az egyben rendszerűek – azaz mindegyikkel háromféle tevékenység végezhető. A hagyományos puzzle funkció mellett minden egységben megtalálható az élőhely kirakását segítendő színes nyomat, valamint az erről készült színező-kifestő lapok.

Ezekből a fekete-fehér lapokból több is van a dobozokban, de kialakításuknak köszönhetően szabadon fénymásolhatóak, sokszorosíthatóak, illetve ha elfogynának, az alábbiakban le is tölthetőek:

• Vízivilág nyáron színező letöltése >>
• A puszták és a szántók nyári állavilága színező letöltése >>
• A nyári erdő állatvilága színező letöltése >>

A harmadik funkciót azok a memóriakártyák képezik, amiken az egyes élőhelyi festményekben megjelenő állatok képe látható.

Mindhárom élőhelyi foglalkoztatóhoz kapcsolódik egy-egy színes, gyűrűs mappába lefűzhető pedagógiai segédanyag-füzet is. Ezek 28–32 A5 oldal terjedelemben mutatják be az adott élőhely jellemzőit, a képen bemutatott élőlényeket, illetve az élőhelytípuson alkalmazható leggyakoribb természetvédelmi megoldásokat.

• Vízivilág nyáron füzet >> 
• A puszták és a szántók nyári állatvilága füzet >>
• A nyári erdő állatvilága füzet >>