Egyesületünk 1974-es megalakításakor már világos volt, hogy a madarak megfigyelése nem lehet öncélú: a különböző fajok, így a biológiai sokféleség megőrzését kell szolgálnia. A természet sokszínűsége biztosítja az élővilág stabilitását, egészségét, ahogy a mi lelki és fizikai jólétünket is.

Sokszínű védelmi módszerek alkalmazása és összefogás:

• Áramszolgáltatókkal való együttműködés a szigetelés és a földkábelek alkalmazása érdekében
• Mezőgazdasági szereplők részére természetvédelmi kezelésekkel és védett fajokkal kapcsolatos ismeret átadása
• Illegális ragadozómadár-mérgezések felderítése kutyás egységünkkel
• Táplálékállatok védetté nyilvánításában való részvétel
• Monitoringmunka és gyűrűzés a fajok felméréséhez
• Költőládák kihelyezése és karbantartása az odúköltő madarak sikeres szaporulata érdekében
• Szemléletformáló munka a lakosság minél szélesebb köre számára

Támogassa Ön is a hazai madár- és élővilág fennmaradását!

• 2.000 forinttal hozzájárulhat a élőhelyek rendszeres ellenőrzéséhez
• 5.000 forinttal hozzájárulhat biztonságos költőládák kihelyezéséhez
• 10.000 forinttal hozzájárulhat a fajok állományának folyamatos felméréséhez

KÖSZÖNJÜK!

Munkánkról készült részletes beszámolót az Éves Jelentésünket IDE kattintva olvashatja el.

A 2024. évi, ünnepi Madárszámlálók és Madárgyűrűzők Országos Találkozóján adtuk át először a Szakosztály új elismerő díjait. A három díj közül kettő automatikusan jár a Madárgyűrűzési Központ mindazon regisztrált madárgyűrűzőinek, akik a madárgyűrűzési tevékenységük során elérték az 50 olyan évet, amelyben jelöltek madarakat vagy elérték a 100 000. gyűjtött madárgyűrűzési adatot (gyűrűzés és megkerülés). Ezért ezek az elismerések a későbbiekben nem minden évben lesznek kiadva, csak ha egy vagy több madárgyűrűző megfelel valamelyik feltételnek az adott évet megelőző év végén. A harmadik elismerő díj, a Schenk Jakab díj, minden évben odaítélésre kerül majd egy jelöltnek.

„50 év a madárgyűrűzés szolgálatában” elismerés
A Szakosztály éves rendezvényén (Madárszámlálók és Madárgyűrűzők Országos Találkozója, ezen belül a Gyűrűzőtalálkozó, ami egyben a Szakosztály éves közgyűlése) automatikusan kapja az a regisztrált madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte az 50. olyan évet, amelyben gyűrűzött madarakat. Az elismerés egy emlékplakettből és egy oklevélből áll.
A díj grafikája Paul-Szőke Orsolya grafikus munkája, a díjakat a PAIZS design készítette.
2024-ben mindenki megkapta visszamenően, aki a feltételnek 2023. évet bezárólag megfelelt. 

Palkó Sándor díj
A Szakosztály éves rendezvényén (Madárszámlálók és Madárgyűrűzők Országos Találkozója, ezen belül a Gyűrűzőtalálkozó, ami egyben a Szakosztály éves közgyűlése) automatikusan kapja az a madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte a 100 000. gyűjtött és jelentett madárgyűrűzési adatot (gyűrűzés és megkerülés). Az elismerés egy emléktárgyból és egy oklevélből áll.
A díj Palkó Sándorról (1959 – 2002) lett elnevezve, aki Magyarországon először érte el a százezer madárgyűrűzési adat mennyiséget, a múlt század utolsó évében, 2000. július végén. Palkó Sándor 1959-ben született, az MME egykori aktív tagja, madárgyűrűző, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóság munkatársa. A Zala vidékének és a Kis-Balatonnak ismerője, kutatója. Haláláig dolgozott a természetvédelemért és a madárvonuláskutatásért. Egyike volt a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomás alapítóinak, az 1980-as évek közepétől szervezte az ott folyó munkát és aktívan részt vett a madárgyűrűzésben. Munkásságát az MME 1995-ben Chernel István-emlékéremmel, az állami természetvédelem 2001-ben Pro Natura Díjjal ismerte el. Palkó Sándor 1978 és 2002 között 101712 madarat gyűrűzött, legnagyobb részt a Fenékpusztai állomáson. Itt helyezték végső nyugalomra, emlékét egy hársfa őrzi. 
A díj grafikája és Palkó Sándor karikatúrája Paul-Szőke Orsolya grafikus munkája, a díjakat a PAIZS design készítette. 
2024-ben mindenki megkapta visszamenően, aki a feltételnek 2023. évet bezárólag megfelelt. 

Schenk Jakab díj
Az elismerést évente egy alkalommal adja át a Szakosztály vezetősége a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők Országos Találkozóján (Szakosztályi közgyűlés, Gyűrűzőtalálkozó) egy olyan aktív madárgyűrűzőnek, aki nagymértékben járult hozzá a magyarországi madárvonulás-kutatás, a madárgyűrűzés eredményeihez, ezzel a vonuló madarak védelméhez. Madárgyűrűzőként rendszeresen, aktívan részt vesz a madárgyűrűző állomások munkájában vagy az MME kutatási és természetvédelmi programjaiban. A madárgyűrűzési dokumentációja példaértékű. A szakmai tudását és tapasztalatait megosztja a kezdő madárgyűrűzőkkel, valamint a hazai madárgyűrűzés és madárvonuláskutatás bemutatását magas színvonalon végzi.
Minden évben egy díjazott van, akinek személyére a Szakosztály tagjai tehetnek javaslatot a Szakosztály vezetősége felé, a tárgyévet megelőző október 30-ig. A felhívást a Madárgyűrűzési Központ a levelezőlistán és a Madárgyűrűzők közösségi média csoportjában teszi közzé, minden év szeptember 30-ig. A díjazott személyéről a beérkezett javaslatok alapján a Szakosztály vezetősége dönt az őszi szakosztály vezetőségi ülésén. A Szakosztály vezetőségi tagja és a Madárgyűrűzési Központ alkalmazottja a tisztség betöltésének évében nem lehet díjazott.
Schenk Jakab (1876 – 1945) a Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója, az ornitológia és természetvédelem kiváló, kimagasló alakja, a hazai madárgyűrűzés megszervezője. A madárvonulás-kutatás eredményeit a gyakorlati természetvédelemben, madárvédelemben is hasznosította, a szélesebb társadalom számára is elérhetővé tette. 1908-tól az 1930-as évekig aktív gyűrűző volt, rendszeres publikációinak, jelentéseinek köszönhetően maradhattak fenn a korai évtizedek legfontosabb madárgyűrűzési adatai.  
A díj egy 85 mm-es kerek sík bronz plakettből (elülső oldalán Schenk Jakab portréja és a „Schenk Jakab-díj” felirat, hátoldalába a díjazott neve és az évszám kerül gravírozásra) és egy oklevélből áll.
A díjat a Vésnök Kft. tervezte és öntötte. 

Díjazottak, 2025.

A díjakat Szinai Péter a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnöke és Karcza Zsolt, az MME Madárgyűrűzési Központ vezetője adta át. Madárszámlálók é Madárgyűrűzők IX. Országos Találkozója, Kismaros, 2025. február 8-9.

Palkó Sándor-díj 

Mórocz Attila

Mórocz Attila 2007-től madárgyűrűző, 2010-től vezeti a Dávodi Madárgyűrűző Állomást. 2007 és 2024 között, a 18 év alatt összesen 89798 gyűrűzési és 13738 visszafogási adat van a nevén, továbbá 2006-tól 724 megfigyelési adatot küldött be a Madárgyűrűzési Központba.

Schenk Jakab-díj

Dr. Csörgő Tibor 

Dr. Csörgő Tibor az MME alapító tagja, az Ócsai Madárvárta alapítója és vezetője, a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnöke 1991 és 2011 között, valamint az MME Örökös tagja. A hazai ornitológia, a madárgyűrűzés és madárvonulás kutatás kiemelkedő alakja, vezető egyénisége. Az Ornis Hungarica szerkesztője, számtalan saját publikáció szerzője, társszerzője, inspirálója. 1989-ben Chernel István-emlékérmet, 2004-ben Petényi Salamon János-emlékérmet, 2014-ben Keve András-díjat vehetett át. 2024-ben a Szakosztály a Palkó Sándor-díjat és az 50 év a madárgyűrűzés szolgálatában díjat adta át Tibornak. 1974-től madárgyűrűző, azóta minden évben jelölt madarakat. Az 51 év alatt 119249 hazai gyűrűzési és 51838 visszafogási adat van a nevén. Ezek csak a hazai gyűrűkkel történt gyűrűzési adatok, ennél jóval többet gyűrűzött. Mindebből természetesen a legtöbb az Ócsai Madárvártán 93862 gyűrűzés és 49889 visszafogás.

Díjazottak, 2024.

A díjakat Benei Béla a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnökségi tagja és Karcza Zsolt, az MME Madárgyűrűzési Központ vezetője adta át. Madárszámlálók és Madárgyűrűzők VIII. Országos Találkozója, Budapest, Pasaréti Közösségi Ház, 2024. február 10-11.

Palkó Sándor-díj 

Dr. Csörgő Tibor 

Csörgő Tibor az MME alapító tagja. 1974-től madárgyűrűző, az egykori Dinnyési tábor, majd az Ócsai Madárvárta alapítója. A hazai madárgyűrűzés és a madárvonuláskutatás kiemelkedő egyénisége. Palkó Sanyi után nem sokkal, ő volt a következő személy, aki elérte a százezer madárgyűrűzési adatot, 2002-ben. 

Németh Ákos 

Németh Ákos, a Kolon-tavi Madárvárta vezetője, 1992-től madárgyűrűző, harmadikként érte el a százezer madárgyűrűzési adatot Magyarországon, 2002-ben. Jelenleg az általa Magyarországon meggyűrűzött 229224 madárral és 38895 visszafogással a legaktívabb hazai madárgyűrűző. 

Dr. Szép Tibor 

Szép Tibor 1984-től madárgyűrűző. Az általa indított és vezetett Akció Riparia program egyedülálló, hosszútávú integrált monitoring rendszer, amellyel a partifecskék állományváltozását és annak okait, hátterét kutatja. 2008-ban érte el a százezredik partifecske madárgyűrűzési adatot. 

Privigyei Csaba 

Privigyei Csaba 2004 óta madárgyűrűző, 2009-ben érte el a százezer madárgyűrűzési adatot. 

Bank László 

Bank László 1983 óta madárgyűrűző, 2022-ig vezette az általa alapított Sumonyi Madárvártát. A százezer madárgyűrűzési adatot 2012-ben érte el.  

Krúg Tibor

Krúg Tibor 1980 óta madárgyűrűző, gyűrűzési tevékenységét néhány kivételtől eltekintve Komárom-Esztergom megyében végzi, azon belül is legtöbbet a Naszályi Madárvártán gyűrűz. A százezer madárgyűrűzési adatot 2013-ban érte el. Krúg Tibor a díjat otthonában vette át.

Fenyvesi László 

Fenyvesi László 1988-tól madárgyűrűző. A legtöbb madarat Dinnyésen és környékén jelöli, a százezer gyűrűzési adatot 2016-ban érte el.  

Gregorits János 

Gregorits János 1983 óta madárgyűrűző. Két madárgyűrűző állomáshoz is kötődik, rendszeresen jár Sumonyba és Dávodra. A százezredik madárgyűrűzési adatot 2020-ban érte el. 

Dr. Lukács Zoltán 

Dr. Lukács Zoltán 2007 óta gyűrűz madarakat. Több madárvártán tevékenykedik de leginkább a Sumonyi és a Tömördi, valamint az Ócsai Madárvártákhoz kötődik. A százezer gyűjtött gyűrűzési adatot 2020-ban érte el. 

Lukács Katalin Odett 

Lukács Katalin Odett 2008-tól madárgyűrűző, jelenleg a Madárgyűrűzési Központ munkatársa. A százezredig gyűrűzési adatot 2022-ben érte el. 

„50 év a madárgyűrűzés szolgálatában” elismerés 

Dr. Csörgő Tibor

Dr. Csörgő Tibor az MME alapító tagja, az Ócsai Madárvárta alapítója és vezetője, a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnöke 1991 és 2011 között, az MME Örökös tagja. A hazai ornitológia, a madárgyűrűzés és madárvonulás kutatás kiemelkedő alakja, vezető egyénisége. Az Ornis Hungarica szerkesztője, számtalan saját publikáció szerzője, társszerzője, inspirálója. 1989-ben Chernel István-emlékérmet, 2004-ben Petényi Salamon János-emlékérmet, 2014-ben Keve András-díjat vehetett át. 1974-től madárgyűrűző, azóta minden évben jelölt madarakat. Az 50 év alatt 114352 hazai gyűrűzési és 51596 visszafogási adat van a nevén. 

Dr. Bankovics Attila 

Dr. Bankovics Attila az MME alapító tagja, jelenleg Örökös tagja. 2006-2010 között az MME elnöke. A Madártani Intézet egykori igazgatója, a Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményének egykori vezetője. A Madártani Intézet munkatársaként, 1970-től madárgyűrűző, 54 évben gyűrűzött madarakat, összesen 8084 példányt. Jelenleg a legtöbb aktív gyűrűzői év van mögötte. 

Pintér László 

Pintér László az MME alapító tagja, a Szakosztály első választmányának tagja, titkárhelyettese volt. A gyűrűző munkát még a Madártani Intézet keretein belül, annak külső munkatársaként kezdte, 1960-ban. Azóta megszakítással, összesen 52 évben jelölt madarakat, jelenleg a rangidős az aktív madárgyűrűzők között. Összesen 16051 madarat gyűrűzött, a legtöbbet, 12127-et Nagykovácsiban. 

Dr. Rékási József 

Dr. Rékási József az MME alapító tagja, jelenleg Örökös tagja. A gyűrűző munkát még a Madártani Intézet keretein belül, annak külső munkatársaként kezdte, 1964-ben. 2013-ig megszakításokkal, 50 évet gyűrűzött, összesen 15943 madarat. Kezdetben Bácsalmáson és környékén, ahol a Hunyadi János Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese volt. Figyelemreméltó az ottani fehér gólya gyűrűzési tevékenysége. Később a Pannonhalmi Bencés Gimnázium biológiatanáraként madárgyűrűző szakkört is vezetett. Az MME elnöksége 1984-ben Petényi Salamon János-emlékéremmel díjazta munkásságát.  

Szentendrey Géza 

Szentendrey Géza az MME alapító tagja, jelenleg Örökös tagja. Géza neve összeforrt az MME-vel és a szakosztállyal, 1974-ben ott volt a Szakosztály alakuló ülésén és titkárhelyettesnek választották. Részt vett az első Akció Hungaria táborok szervezésében, ott volt gyűrűzőként és szervezőként Kisorosziban, Budakeszin. Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2012-ben Kerecsensólyom-díjjal, az MME elnöksége 2014-ben Brellos Tamás-díjjal tüntette ki. Géza 1973-tól gyűrűz madarakat, 50 év alatt összesen 37101-et jelölt, a legtöbbet az 1970-es években Budakeszin, de az utóbbi évtizedben rendszeresen beugrott Fenékpusztára, Ócsára, Tömördre is. 

Schenk Jakab-díj 

A Schenk Jakab-díj bronzplakettje

Kalocsa Béla

Kalocsa Béla, az MME Örökös tagja, 1991 és 2021 között két évtizeden át a Szakosztály vezetőségi tagja. Az MME 2001-ben Chernel István-emlékéremmel, 2009-ben Brellos Tamás díjjal, az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2021-ben Kerecsensólyom-díjjal tüntette ki. 2015-ben Bács-Kiskun megyében Prima Primissima díjat vehetett át. Kalocsa Béla 1978-tól madárgyűrűző, 46 éven át 64362 madarat gyűrűzött és 11655 visszafogást dokumentált. Kezdetben a Fülöpházi AH táborban gyűrűzött rendszeresen, én személy szerint ott ismertem őt meg. A fekete gólya védelmi és kutatási programja világhírű. 1994-től jelöli a fekete gólyákat színes gyűrűkkel. Ezekről rendszeresen jelennek meg publikációi, beszámolói a Heliaca folyóiratban. Az utóbbi évtizedben a Kolon-tavi Madárvártán vesz részt az utánpótlás táborok szervezésében, lebonyolításában. Az Akció Riparia programban is részt vesz a Baja környéki gyűrűzőkkel és madarászokkal, a bácskai partifecske telepeken számolja és gyűrűzi a madarakat. 2007 óta vesz részt a CES programban az Érsekcsanádi CES ponton. Hajthatatlan ragadozómadár megfogó és jelölő. Számos ragadozómadár célzott megfogása köszönhető neki, amelyekre jeladók kerültek. Kívánjuk, hogy a tevékenységeit még sokáig végezze! 

Fotók: Bodnár Katalin, Lovászi Péter