A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)
Amennyiben csatlakozni kíván a felméréshez, kérjük, ezt az internetes Google jelentőlapot használja, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható: https://forms.gle/BcxbPEZBNwUHY4vA8
(a cikk közepén részletesen is olvashat az adatok beküldéséről)
A felmérés megvalósítását a LIFE NGO4GD/HU/000037 "Közösen a természetért" elnevezésű projekt keretében az Európai Bizottság LIFE Nature alapja támogatja.
Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?
Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (Battonyán >>, Makón >>, Szegeden >>) is megtelepedhet.
A lakott területeken élő varjúfélék fészkei alapvetően járulnak hozzá az erdei
fülesbaglyok települési költéséhez – 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán)
Ez az erdeifülesbagoly-pár Dombóvár belvárosában, a vetésivarjú-kolónia
"közepén" él ...
... és egész évben itt tartózkodik - ezen a felvételen a hím látható, amit a fürdőzés előtt
hallatott jellegzetes hangja árult el (Videók: Orbán Zoltán)
A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák
ágvillájában is költhetnek – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)
De érdemes figyelni, fülelni olyan parkokban, utcai fasorokban is,
ahol vércse költőládák vannak kihelyezve, mert ...
... az erdei fülesbagoly ebbe a madárvédelmi eszközbe is beköltözik
(Fotó, videó: Orbán Zoltán)
Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?
Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig (de ne lepődjünk meg, ha az alábbi nászhangokat februárban, vagy akár az előző év decemberétől halljuk). Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:
Ezen a felvételen a három legjellegzetesebb nászhang is szerepel. A felvételen végig
egy hím madár látható és hallható, 1:51-2:00 és 2:18-2:29 között a háttérben, kissé
balra egy tojó „rezesebb orrhangja” is felhangzik. 2:44-től a hím nászrepülése
látható és hallható, amint lusta, széles szárnycsapásokkal körbe-körbe
repül és szárnyait a hasa alatt összecsapva tapsol. Így tud az
egyébként teljesen néma reptű tollazatával a hím bagoly
udvarló hangot kiadni (Videó: Orbán Zoltán)
Itt külön is meghallgathatóak az egyes hangok:
- hím erdei fülesbagoly hangja >>
- tojó erdei fülesbagoly hangja (háttérben a nászrepülő hím tapsolásával) >>
- nászrepülő hím szárnnyal tapsolása (háttérben a tojó hangjával) >>
- májusban és júniusban pedig (nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban is) egy harmadik hang is csatlakozik a repertoárhoz, a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozása >>
Ezen a videón nem csak hallható, de látható is egy szüleit hívó erdeifülesbagoly-fióka
(Forrás: YouTube)
Mivel a költőpárok állandóak, egész évben számítani lehet a madarakkal való találkozásra, ezért érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.
Ha a madarak a hosszú hetek, hónapok, évek alatt már megszoktak bennünket,
és tudják, hogy nem kell tőlünk tartaniuk, alkalmanként nappal is
megpillanthatjuk őket, ...
... különösen akkor, ha az egyébként békésen nappalozó madarat a szarkák és
varjak is felfedezték, és nagy zajjal zaklatják
(Videók: Orbán Zoltán)
Hogyan és hova küldhetem az adatokat?
Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2
Mi történik az adatokkal?
A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. [A 2017. évi beszámoló itt érhető el >>, az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>]
Miért fontosak ezek?
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.
Miért jó nekünk a baglyok közelsége?
Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérésének oldalán itt >>
Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?
A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/
Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?
Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.
A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár ideális
műfészek az erdei fülesbaglyok számára (Fotó: Orbán Zoltán)
Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!
#LIFEproject #LIFEprogramme #közösenatermészetért
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
