Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Kirepüléshez közeli fejlettségű erdei fülesbagoly fiókák emeleti ablakpárkány balkonládájában (fotó: Monoki Ákos)
"Amikor még nem tudtam milyen a kisbaglyok hangja és el nem
tudtam képzelni ki a franc hintázik éjszaka a parkban"
(hozzászólás az MME Facebook oldalán)
A megfigyelési adatokat ezen az űrlapon lehet beküldeni. Köszönjük!
Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?
Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában (lásd a kezdőképen) is megtelepedhet.
A települési erdei fülesbaglyok egész évben itt élnek (videó: Orbán Zoltán)
A költések általában áprilisban kezdődnek, de elég gyakran előfordul, hogy már október végén, november elejétől, és még akár karácsony környékén is tojást raknak egyes madarak. Az ezekből származó fiókákkal azután január első napjaitól február-márciusig találkozni lehet országszerte.
fülesbaglyok települési költéséhez (fotó: Orbán Zoltán)
A vetésivarjú-kolóniákon pedig több erdei fülesbagoly is költhet egymás közelében, ezek a párok
egész évben a telepek fáin nappaloznak (videó: Orbán Zoltán)
![]() |
![]() |
![]() |
ágvillájában (a képeken) is költhetnek (fotók: Orbán Zoltán)

... ezekbe is előszeretettel beköltöznek (fotó, videó: Orbán Zoltán)
Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?
Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig (de ne lepődjünk meg, ha az alábbi nászhangokat februárban, vagy akár az előző év decemberétől halljuk). Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:
Erdei fülesbagoly hím és tojó nászhangja, illetve repülés közben látható és hallható
tapsoló udvarló repülése (videóŰ: Orbán Zoltán)
Itt külön is meghallgathatóak az egyes hangok:
- hím erdei fülesbagoly hangja >>
- tojó erdei fülesbagoly hangja (háttérben a nászrepülő hím tapsolásával) >>
- nászrepülő hím szárnnyal tapsolása (háttérben a tojó hangjával) >>
- májusban és júniusban pedig (nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban is) egy harmadik hang is csatlakozik a repertoárhoz, a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozása >>
A fészket már elhagyó erdei fülesbagoly fióka eleségkérő hangja (forrás: YouTube)
Mivel a költő párok állandóak, egész évben számítani lehet a madarakkal való találkozásra, ezért érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.
Bármelyik fán találkozhatunk nappalozó bagollyal, ...
... amit ha észrevesznek a környék madarai, nagy ribilliót csapnak (videók: Orbán Zoltán)
Hogyan és hova küldhetem az adatokat?
Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához itt >>. Köszönjük!
Mi történik az adatokkal?
A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. Az ezekből (egy éves átfutással) összeállított HELIACA évkönyvek pedig itt érhetők az MME honlapján >>]
Miért fontosak ezek?
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.
Miért jó nekünk a baglyok közelsége?
Erről igen szemléletes adatok olvashatók a telelőcsapatok januári felmérésének oldalán itt >>
Hol csatlakozhatok baglyos közösséghez?
A felmérés Facebook közösségi oldala: https://www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok/
Miként lehet segíteni a baglyok megtelepedését?
Aki jövő tavasszal szeretne a környezetébe csalogatni egy erdeifülesbagoly-párt, az év folyamán (februárig) helyezzen ki valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsen bagolyetető egérvárat.
fészkelőhely lehet az erdei fülesbaglyok számára (fotó: Orbán Zoltán)
Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen még pontosabb képet alkothassunk az erdei fülesbaglyok magyarországi fészkelő állományáról! Köszönjük!
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...

a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)

személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
Orbán Zoltán