madárgyűrűzés

A csízt Iránban fogták december 17-én Siráz közelében. A gyűrűről készült video felvételen jól olvasható a gyűrűszám, így a madár egyedi azonosítása sikeresen megtörtént. Ezt a csízt 2021. október 9-én gyűrűzték Szabadegyháza határában (Fejér megye, Varga György).

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz.

A bejelentő tudta, hogy ez a megkerülési adat szenzációs az Európai ornitológusoknak, ezért nyomozta le a Magyar Madárgyűrűzési Központ elérhetőségét. A videofelvétel és a bejelentő elmondása alapján a magyar gyűrűs csíz elengedésre került.

Az elengedés pillanata.

A hazai madárgyűrűzési adatbankban ez az első megkerülési adat Iránból, ezidáig magyar gyűrűs madarat innen nem jelentettek a hazai madárgyűrűzési központba. Korábban hazai gyűrűs csízek Európán kívül Törökországban kerültek meg.

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz megkerülési térképe.

A csíz eurázsiai elterjedésű énekesmadár faj, fenyvesekben, magasan fekvő égeresekben költ. Magyarországon ritka fészkelő a hegységeinkben, de nagy számban érkezik hozzánk a késő őszi időszakban. Az észak-európai állomány a telet a kontinens délebbi, nyugatabbi területein tölti. A Kaszpi-tenger déli partvidékéig nyúlik a csízek lehetséges telelőterülete, Irán déli részén ritka vendég, így a mostani megkerülés nem csak nekünk szenzációs, de az ottani madarászoknak is egy ritka adat.

További információ a csízekről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

 

A fiatal példányt az MME Kékvércse-védelmi Programjának kardoskúti mintaterületén jelölték idén július 14-én (Solt Szabolcs). Sajnos a madár a fogságban azóta elpusztult. Az informátor szerint a vele együtt tartott kifejlett példányok 2021 tavasza óta vannak fogságban, általában nagykereskedelmi áron 10-15 Euro, kiskereskedelmi áron 30-40 Euro közötti értéken cserélnek gazdát.

A fogva tartott magyar gyűrűs kék vércse

A kék vércséket elsősorban szépségükért fogják be és házi kedvencként tartják. Egyiptom a Bonni Egyezmény aláírója és a CITES tagja, ennek ellenére időről-időre érkeznek hírek hasonló illegális cselekedetekről, melyeknek a helyi hatóságok nem tudnak hatékonyan gátat szabni. Az MME Kékvércse-védelmi munkacsoport hivatalosan panasszal fordult az illetékes egyiptomi hatóságokhoz.

A fogva tartott magyar gyűrűs kék vércse.

Mint minden hazai ornitológiai jelölőgyűrűvel ellátott madár adata, ennek a szomorú esetnek az adatai is archiválásra kerültek a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. Az eddig Magyarországon jelölt kék vércsék közül ez a harmadik példány, ami Afrikában megkerült.

A kézrekerült kék vércse megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A kék vércse Közép-Ázsiában és Kelet-Európában fészkel, költőterületének nyugati határvidéke a Kárpát-medence. A füves puszták jellegzetes madara, itthon az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban, facsoportokban fészkel. Leggyakrabban vetési varjú által épített fészkekben költ, de szívesen elfoglalja a mesterséges költőládákat is. Nyár végén nagy csapatokba verődnek, egyes gyülekezőhelyükön több ezer madár is összegyűlhet. A telet Dél-Afrikában töltik, az első példányok áprilisban érkeznek vissza a költőterületeikre.

A kék vércse vonulásáról sok értékes új információval szolgátak a műholdas nyomkövetővel felszerelt példányok. Bővebben: www.falcoproject.eu/hu/splash

Az MME kék vércse védelmi programjáról itt olvashat. 

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

Közelről, akár 1-2 méteres távolságról figyelhető meg a havasi szürkebegy, ha óvatosan közelítünk felé. Ilyenkor jellegzetes mintázatán kívül azt is észre lehet venni, ha éppen egy gyűrűs példánnyal találkozunk.

Magyarországon kevés havasi szürkebegyet jelölnek, eddig mindössze 43 példányra került gyűrű. Távolsági megkerülést ezidáig nem regisztráltunk, ezért volt örvendetes az október végén érkezett fényképes adat. Egy 2021. január 17-én, Budapest II. kerületében, az Apáthy-sziklán gyűrűzött példányt figyeltek meg október 30-án a Sümegi vár falain, majd két nap múlva a Somlói vár romjain (Kaufman Gábor és Kaufman Ádám).

A megfigyelt havasi szürkebegy gyűrűzési (piros kör) és megkerülési (piros háromszög) helyei (Madárgyűrűzési Központ)

A havasi szürkebegy magas hegységek sziklás területein költ, a Magyarországra érkező telelő példányok elsősorban a Kárpátok magasabb, fátlan hegyoldalain fészkelnek. A téli időszak közeledtével húzódnak lejjebb és lejjebb, követve, keresve a sziklás területeket, ahol apró magvakkal, repedésekben megbúvó pókokkal, rovarokkal táplálkozik.

Gyűrűs havasi szürkebegy a Somlói várnál (Fotó: Kaufman Ádám)

További információ a havasi szürkebegyről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-prucol

Darules közben aránylag sok gyűrűs példányt észlelnek a megfigyelők. Ha a gyűrűkombinációt vagy a gyűrűkódot – a viszonylag nagy távolság ellenére is – sikerül pontosan azonosítani, a Madárgyűrűzési Központ (ringers@mme.hu) fogadja az adatokat.

Gyűrűkombinációs jelölésű daru a Hortobágyon (Fotó: Nagy József)

Szeptember 15-én egy számunkra különleges történetű madarat sikerült lencse végre kapni Újszentmargita határában (Hajdú-Bihar megye, Nagy József). Ezt a darut, hat társával együtt 2017 novemberében, egy sűrű ködös napon fogták be Csongrád-Csanád megyében és szállították be a Szegedi Vadaspark Madármentő telepére. 2017. november 28-án jelölték meg a két fiatal és 5 felnőtt darut színkombinációs jelzéssel (3-3 színes gyűrű a két csüdön) és engedték szabadon Szatymaz határában, a Fehér-tónál. A hét elengedett madár közül eddig négyet figyeltek meg a későbbiekben itthon. A most észlelt - fiatal korában gyűrűzött - példány minden évben szem elé került egy vagy több gyűrűleolvasás erejéig, legtöbbször a Hortobágyon, de 2018-ban a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén is látták.

A most megfigyelt madár 2017-ben a jelölését és elengedését követően (Fotó: Lukács Katalin Odett)

Mivel Magyarországon csak rendkívül ritkán fészkel, a hazai jelölések csak a véletlen befogott példányokra korlátozódnak. Az északi fészkelési területeken a darvakat fiókakorban jelölik.

A hazai Madárgyűrűzési Adatbankban összesen 672 daruról több mint 3000 megfigyelési adatot tartunk nyilván. Ezeket többségében Finnországban jelölték. 

A nagytestű madarakra számtalan veszélyt rejt a sűrű köd, ilyenkor előfordul, hogy egy madár vagy kisebb csoport eltéved és berepül vagy besétál a településekre. A ködben történő repülés a távvezetékekkel átszőtt vidékeken végzetes lehet a madarakra, ezért az ilyen eltévedt és befogott példányokat a köd felszállta után, tiszta időben engedik el a természetvédelmi szakamberek.

A 2017-ben, első éves korában kalandosan kézrekerült és megjelölt daru szép felnőtt korú madár lett (Fotó: Nagy József)

A daru Eurázsia sűrű aljnövényzetű vizes élőhelyein fészkel. Ősszel nagy csapatokban vonulnak déli irányba. A Hortobágy az európai daruállomány kiemelt fontosságú gyülekezőhelye. A madarak nagy része az állandó fagyok beálltával áll tovább dél-európai és észak-afrikai telelőterületeik felé.

További információ a daruról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-grugru

A madarat legyengült, röpképtelen állapotban találták meg Szegeden, a Zápor-tónál, majd értesítették a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes szakemberét. A természetvédelmi őr a Szegedi Vadasparkba szállította a nagy sárszalonkát, ahol a kezelés ellenére később elhullott. 

Az észt gyűrűs nagy sárszalonka, hátán a GPS jeladóval (Fotó. Puskás József)

Az Ananász (Ananass) névre keresztelt, adult hím madarat 2021. május 31-én gyűrűzték és látták el GPS nyomkövető eszközzel a Kasari folyó torkolatvidékén (Matsalu Nemzeti Park, Leho Luigujoe). Sajnos a jeladója egy hónap elteltével nem adott jeleket, így a kutatók elvesztették a madarat. Addig, egy hónapon keresztül a gyűrűzés környékén mozgott. Amint visszaérkezik a nyomkövető eszköz az észt kollégákhoz, többet tudhatunk meg, arról, hogy júliustól miért nem küldött adatokat a madár helyzetéről. Ez lehet végzetes technikai hiba (például tönkrement a napelem vagy az akkumulátor), esetleg kommunikációs hiba történt. Ez utóbbi esetben még van remény a későbbi pozíció adatok letöltésére és megtudhatjuk mikor kezdte meg a madár a vonulását és milyen útvonalon érkezett a Dél-Alföldre.

Az észt gyűrűs nagy sárszalonka kézrekerülési térképe (Madárgyűrűzsi Központ)

Korábban Magyarországon még nem került kézre gyűrűs nagy sárszalonka. Itthon ezidáig mindössze öt példányt gyűrűztek a vonulási időszakban.

A nagy sárszalonka Eurázsia északi részén elterjedt madárfaj. A boreális fenyőerdők, lombhullató erdők fészkelő madara. Hosszútávú vonuló, a telet Afrika trópusi területein tölti. Magyarországon ritka átvonuló.

Az észt gyűrűs nagy sárszalonka (Fotó. Puskás József)

További információ a nagy sárszalonkáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-galmed

Ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Tunéziában. Ezt a réti cankót 2019 nyarán jelölték a vonulása során zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Győr-Sopron-Moson megye, Nagy Levente).

A Tunéziában megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. Eddig közel ezerötszáz példányt jelöltek meg ezzel a módszerrel, a legtöbbet a Fertő tónál, az őszi vonulási időszakban.

Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túlról Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

A Tunéziában megfigyelt réti cankó (Fotó: Sami Rabah)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a réticankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

Ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Észak-Európában, ahol a parlagi sas ritkán fordul elő, ezért nagy figyelem kísérte a megjelenését. A madarat június 18. és 26. között számos alkalommal megfigyelték és azonosították a színes gyűrűje alapján Finnország déli partjainál.

Ezt a parlagi sast fiókakorában gyűrűzték 2020-ban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Horváth Márton).

A Finnországban megfigyelt parlagi sas megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A fokozottan védett parlagi sas elterjedésének nyugati határvidéke a Kárpát-medencébe esik. A fészkelő párok egész évben a költőhelyükön maradnak. A fiatal példányok a kirepülést követő időszakban kisebb-nagyobb távolságokra kóborolnak, egy részük a Balkánon, Kis-Ázsiában vagy Afrikában telel.

Korábban is volt példa arra, hogy itthon jelölt példányok a Kárpát-medencétől északra fordultak elő, de eddig ez a legtávolabbi ilyen eset. 2015-ben Lengyelországban került kézre egy 3. éves példány, 2017-ben pedig Hollandiában figyeltek meg egy 4. éves példányt. 

A parlagi sas egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Európai állományának mintegy kétharmada Magyarországon fészkel, így fennmaradásában a hazai természetvédelem felelőssége igen hangsúlyos. Az MME és az állami természetvédelem célzott intézkedéseinek köszönhetően magyarországi fészkelőállománya az utóbbi évtizedekben örvendetesen növekszik. Erről bővebben: https://www.mme.hu/parlagi-sas

További információ a parlagi sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aquhel

A most megfigyelt madarat a kirepülésének évében, az első őszi vonulása során, 2019. szeptember végén gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Dr. Hadarics Tibor).

Az Oroszországban megfigyelt madár a gyűrűzéskor (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

Ez az első magyar gyűrűs havasi partfutó, ami megkerült Oroszországban. A Magyarországon jelölt példányok közül jelenleg ez a legkeletebbi megkerült madár.

Az Oroszországban megfigyelt havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az eddig itthon megjelölt 4433 havasi partfutó közül mostanáig 148 példány került meg külföldön, Európa legtöbb országában, valamint egy madár Észak-Afrikában (Algéria).

Itthon 2017. óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Magyar gyűrűs havasi partfutó Oroszországban (Fotó: Natalya Ostapova)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak Észak, Északkeleti irányban szelik át a kontinenst.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A megfigyelt madarat 2019 nyarán gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs Temminck-partfutó, ami megkerült Dániában. A Magyarországon eddig meggyűrűzött 346 Temminck-partfutó közül ez a negyedik példány, ami külföldön megkerült. Korábban Németországban, Olaszországban és Máltán fogtak vissza, illetve figyeltek meg hazai jelölésű temminck-partfutókat.

Magyar gyűrűs Temmink-partfutók külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skócia, Skandinávia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

Magyar gyűrűs Temminck-patfutó Dániában (Fotó: Jonas Hansen Tchikai)

További információk a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem

A most megfigyelt madarat fióka korában gyűrűzték 2020-ban Pély határában (Palatitz Péter). Ez az első magyar gyűrűs kék vércse, ami megkerült Katalóniában. Korábban két hazai jelölésű példányról kaptunk hírt Spanyolországból, a Baleár-szigetekről, egyiket megfigyelték (2008.), a másik repülőgéppel ütközött (2015.). Mindegyik eset a tavaszi vonulási időszakban történt.

A Spanyolrszágban megfigyelt kék vércse megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2020-ig 13603 kék vércsét gyűrűztek, a legtöbb madarat fiókakorban. 2008-tól teleszkóppal is leolvasható kódos jelölőgyűrűket használnak a madárfaj jelölésére, eddig közel 10 ezer példányt jelöltek meg ezzel a módszerrel. Az itthom megjelölt kék vércsék közül eddig 113 példány került meg valamilyen körülmények között külföldön, a legtöbbet a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Európa legtöbb országából érkeztek visszajelzések, amely mutatja a Kárpát-medencei költőállomány jelentőségét.

Magyar gyűrűs kék vércse Spanyolországban (Fotó: Joan Goy)

A kék vércse a Kárpát-medencétől egészen a Bajkál-tóig, a füves puszták fészkelő madara. Magyarországon szinte csak az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ. Leggyakrabban vetési varjú által épített fészekben költ, de szívesen foglalja el a mesterséges költőládákat is. Nyár végén, ősz elején nagy csapatokban gyülekeznek az éjszakázó helyeken. A kék vércse hosszútávú vonuló, a telet Dél-Afrikában tölti.

Magyar gyűrűs kék vércse Spanyolországban (Fotó: Joan Goy)

Az MME kék vércse védelmi programjáról itt olvashat. https://www.mme.hu/kek-vercse

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falves