Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztály

A megfigyelt madarat fiókakorában gyűrűzték a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Akasztó határában (Bács-Kiskun megye, gyűrűző: Sápi Tamás).

Az Angliában megfigyelt gulipán gyűrűzéskori képe (Fotó: Sápi Tamás)

A gulipánfióka lábára a hagyományos fémgyűrű mellé egy távolról is könnyen leolvasható, egyedi kóddal ellátott, sárga gyűrűt is tettek, ez alapján történt az azonosítás.

A Délkelet-Angliában megfigyelt gulipán (Fotó: Ed Keeble)

További érdekessége ennek az esetnek, hogy ugyanezt a példányt novemberben Hollandiában is megfigyelték az Ems folyó torkolatvidékén (Groningen tartomány, megfigyelő: Albert de Jong).

Az Angliában megfigyelt gulipán hollandiai megfigyelése (Fotó: Albert de Jong)

Hollandiában ez a második eset volt, hogy egy Magyarországon jelölt gulipán megkerült. Nagy-Britanniából viszont ezidáig nem jelentettek vissza hazai gyűrűs gulipánt, ez az első ilyen adat a madárgyűrűzési adatbankban. 

A Délkelet-Angliában megfigyelt madár megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon eddig 2025 gulipánt gyűrűztek a szakemberek. Ezek nagyrésze fiókakorában kapta a gyűrűt. Egyedi kódos színes jelöléseket 2013-tól alkalmaznak erre a fajra Magyarországon, eddig 121 gulipán kapott ilyen jelölést. 
Ezidáig a Magyarországon gyűrűzött gulipánok közül közül 29 példány került meg  külföldön, a legtöbb a kontinens országaiban. Két hazai gyűrűs gulipán került kézre Európán kívül, mindkettő vadászat áldozata volt Tunézia parvidékén az 1950-es, 70-es években. 

Magyarországon gyűrűzött gulipánok külföldi vonatkozású megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A gulipán fokozottan védett, rendszeres fészkelő partimadarunk. Márciustól novemberig lehet megfigyelni a síkvidékek szikes tavain vagy sekély időszakos kiöntéseken, tavakon. Vonuló madárfaj, a telet elsősorban a Földközi-tenger partvidékein tölti. 

További információ és megkerülési térképek a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

A megfigyelt dankasirályt 2017 januárjában gyűrűzték a Temze torkolatvidékén. A fémgyűrű mellé távcsővel, teleszkóppal is könnyen leolvasható, egyedi kóddal ellátott sárga jelölőgyűrűt is kapott. A madár hazai megfigyelésekor a Keszthelyi-öblöt borító jégen állt, így viszonylag könnyen lencsevégre lehetett kapni. Ez az első brit gyűrűs dankasirály, ami megkerült Magyarországon. 

A Balatonon megfigyelt brit gyűrűs dankasirály megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az itthon, eddig meggyűrűzött közel hatvanezer dankasirályból 2329 példány került meg külföldön, nagy részüket a színes jelölésük alapján azonosították Európa legtöbb országában, valamint néhányukat Észak-Afrikában (erről térkép a Tudástárban látható, a cikk alján lévő linken). Mindössze három, Magyarországon gyűrűzött példány került meg eddig a Brit-szigeteken.

A brit-szigeteken ezidáig megkerült magyar gyűrűs dankasirályok megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A dankasirály Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj. A hazai költőállomány nagy része rövid távú vonuló, a telet az Appennini-félsziget partjainál töltik. A nagy tömegben nálunk telelő dankasirályok elsősorban Észak-, Északkelet Európából érkeznek hozzánk. 

További információ a dankasirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larrid

A megfigyelt madár 2021. október 3-án kapta a színes, egyedi kóddal ellátott zászlós gyűrűjét a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Fertőújlak, Borsodi-dűlő, gyűrűző: Hadarics Tibor). Ez az első magyar gyűrűs havasi partfutó, ami megkerült a Brit-szigeteken.

A Dél-Angliában megfigyelt havasi partfutó a gyűrűzéskor (Fotó: Hadarics Tibor)

Az eddig itthon megjelölt 5150 havasi partfutó közül mostanáig 227 példány került meg külföldön, Európa legtöbb országában, valamint egy madár Észak-Afrikában (Algéria).

A Dél-Angliában megfigyelt havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon 2017. óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Magyar gyűrűs havasi partfutók külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel, elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy-Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak észak, északkeleti irányban szelik át a kontinenst.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A megfigyelt pajzsoscankó 2020. augusztus 16-án kapta a színes, egyedi kóddal ellátott zászlós jelölőgyűrűjét, ami alapján sikerült azonosítani a madarat. A gyűrűzésre a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Fertőújlak, Borsodi-dűlő) került sor, amely kiemelt jelentőségű terület a hazai fészkelő és átvonuló vízi és partimadarak számára (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Ez az első magyar gyűrűs pajzsoscankó, ami megkerült Mauritániában. 

A Mauritániában megfigyelt pajzsoscankó a gyűrűzést követően (Fotó: Karcza Zsolt)

Magyarországon eddig 1758 pajzsoscankót gyűrűztek a tavaszi és az őszi vonulási időszakban. Közülük ez a hatodik példány, amit Afrikából jelentettek vissza, a többi madarat rendszerint lelőtték. Egy Tunéziában, négy pedig Maliban került így kézre kézre. A most megfigyelt példány a gyűrűzési helyétől legtávolabb megkerült pajzsoscankó a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

A MAuritániában megfigyelt pajzsoscankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A pajzsoscankó Eurázsia északi részének nedves, mocsaras területein fészkel. Hosszútávú távú vonuló, a Kárpát-medencén átvonuló állománya a telet Afrika Szaharán túli területein tölti. Ősszel és tavasszal nagy számban lehet megfigyelni árasztásokon, vizenyős gyepeken, halastavakon.
További információ a pajzsos cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-phipug

A csízt Iránban fogták december 17-én Siráz közelében. A gyűrűről készült video felvételen jól olvasható a gyűrűszám, így a madár egyedi azonosítása sikeresen megtörtént. Ezt a csízt 2021. október 9-én gyűrűzték Szabadegyháza határában (Fejér megye, Varga György).

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz.

A bejelentő tudta, hogy ez a megkerülési adat szenzációs az Európai ornitológusoknak, ezért nyomozta le a Magyar Madárgyűrűzési Központ elérhetőségét. A videofelvétel és a bejelentő elmondása alapján a magyar gyűrűs csíz elengedésre került.

Az elengedés pillanata.

A hazai madárgyűrűzési adatbankban ez az első megkerülési adat Iránból, ezidáig magyar gyűrűs madarat innen nem jelentettek a hazai madárgyűrűzési központba. Korábban hazai gyűrűs csízek Európán kívül Törökországban kerültek meg.

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz megkerülési térképe.

A csíz eurázsiai elterjedésű énekesmadár faj, fenyvesekben, magasan fekvő égeresekben költ. Magyarországon ritka fészkelő a hegységeinkben, de nagy számban érkezik hozzánk a késő őszi időszakban. Az észak-európai állomány a telet a kontinens délebbi, nyugatabbi területein tölti. A Kaszpi-tenger déli partvidékéig nyúlik a csízek lehetséges telelőterülete, Irán déli részén ritka vendég, így a mostani megkerülés nem csak nekünk szenzációs, de az ottani madarászoknak is egy ritka adat.

További információ a csízekről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

 

Közelről, akár 1-2 méteres távolságról figyelhető meg a havasi szürkebegy, ha óvatosan közelítünk felé. Ilyenkor jellegzetes mintázatán kívül azt is észre lehet venni, ha éppen egy gyűrűs példánnyal találkozunk.

Magyarországon kevés havasi szürkebegyet jelölnek, eddig mindössze 43 példányra került gyűrű. Távolsági megkerülést ezidáig nem regisztráltunk, ezért volt örvendetes az október végén érkezett fényképes adat. Egy 2021. január 17-én, Budapest II. kerületében, az Apáthy-sziklán gyűrűzött példányt figyeltek meg október 30-án a Sümegi vár falain, majd két nap múlva a Somlói vár romjain (Kaufman Gábor és Kaufman Ádám).

A megfigyelt havasi szürkebegy gyűrűzési (piros kör) és megkerülési (piros háromszög) helyei (Madárgyűrűzési Központ)

A havasi szürkebegy magas hegységek sziklás területein költ, a Magyarországra érkező telelő példányok elsősorban a Kárpátok magasabb, fátlan hegyoldalain fészkelnek. A téli időszak közeledtével húzódnak lejjebb és lejjebb, követve, keresve a sziklás területeket, ahol apró magvakkal, repedésekben megbúvó pókokkal, rovarokkal táplálkozik.

Gyűrűs havasi szürkebegy a Somlói várnál (Fotó: Kaufman Ádám)

További információ a havasi szürkebegyről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-prucol

Darules közben aránylag sok gyűrűs példányt észlelnek a megfigyelők. Ha a gyűrűkombinációt vagy a gyűrűkódot – a viszonylag nagy távolság ellenére is – sikerül pontosan azonosítani, a Madárgyűrűzési Központ (ringers@mme.hu) fogadja az adatokat.

Gyűrűkombinációs jelölésű daru a Hortobágyon (Fotó: Nagy József)

Szeptember 15-én egy számunkra különleges történetű madarat sikerült lencse végre kapni Újszentmargita határában (Hajdú-Bihar megye, Nagy József). Ezt a darut, hat társával együtt 2017 novemberében, egy sűrű ködös napon fogták be Csongrád-Csanád megyében és szállították be a Szegedi Vadaspark Madármentő telepére. 2017. november 28-án jelölték meg a két fiatal és 5 felnőtt darut színkombinációs jelzéssel (3-3 színes gyűrű a két csüdön) és engedték szabadon Szatymaz határában, a Fehér-tónál. A hét elengedett madár közül eddig négyet figyeltek meg a későbbiekben itthon. A most észlelt - fiatal korában gyűrűzött - példány minden évben szem elé került egy vagy több gyűrűleolvasás erejéig, legtöbbször a Hortobágyon, de 2018-ban a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén is látták.

A most megfigyelt madár 2017-ben a jelölését és elengedését követően (Fotó: Lukács Katalin Odett)

Mivel Magyarországon csak rendkívül ritkán fészkel, a hazai jelölések csak a véletlen befogott példányokra korlátozódnak. Az északi fészkelési területeken a darvakat fiókakorban jelölik.

A hazai Madárgyűrűzési Adatbankban összesen 672 daruról több mint 3000 megfigyelési adatot tartunk nyilván. Ezeket többségében Finnországban jelölték. 

A nagytestű madarakra számtalan veszélyt rejt a sűrű köd, ilyenkor előfordul, hogy egy madár vagy kisebb csoport eltéved és berepül vagy besétál a településekre. A ködben történő repülés a távvezetékekkel átszőtt vidékeken végzetes lehet a madarakra, ezért az ilyen eltévedt és befogott példányokat a köd felszállta után, tiszta időben engedik el a természetvédelmi szakamberek.

A 2017-ben, első éves korában kalandosan kézrekerült és megjelölt daru szép felnőtt korú madár lett (Fotó: Nagy József)

A daru Eurázsia sűrű aljnövényzetű vizes élőhelyein fészkel. Ősszel nagy csapatokban vonulnak déli irányba. A Hortobágy az európai daruállomány kiemelt fontosságú gyülekezőhelye. A madarak nagy része az állandó fagyok beálltával áll tovább dél-európai és észak-afrikai telelőterületeik felé.

További információ a daruról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-grugru

Ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Tunéziában. Ezt a réti cankót 2019 nyarán jelölték a vonulása során zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Győr-Sopron-Moson megye, Nagy Levente).

A Tunéziában megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. Eddig közel ezerötszáz példányt jelöltek meg ezzel a módszerrel, a legtöbbet a Fertő tónál, az őszi vonulási időszakban.

Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túlról Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

A Tunéziában megfigyelt réti cankó (Fotó: Sami Rabah)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a réticankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

Ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Észak-Európában, ahol a parlagi sas ritkán fordul elő, ezért nagy figyelem kísérte a megjelenését. A madarat június 18. és 26. között számos alkalommal megfigyelték és azonosították a színes gyűrűje alapján Finnország déli partjainál.

Ezt a parlagi sast fiókakorában gyűrűzték 2020-ban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Horváth Márton).

A Finnországban megfigyelt parlagi sas megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A fokozottan védett parlagi sas elterjedésének nyugati határvidéke a Kárpát-medencébe esik. A fészkelő párok egész évben a költőhelyükön maradnak. A fiatal példányok a kirepülést követő időszakban kisebb-nagyobb távolságokra kóborolnak, egy részük a Balkánon, Kis-Ázsiában vagy Afrikában telel.

Korábban is volt példa arra, hogy itthon jelölt példányok a Kárpát-medencétől északra fordultak elő, de eddig ez a legtávolabbi ilyen eset. 2015-ben Lengyelországban került kézre egy 3. éves példány, 2017-ben pedig Hollandiában figyeltek meg egy 4. éves példányt. 

A parlagi sas egyike kiemelkedő természeti értékeinknek. Európai állományának mintegy kétharmada Magyarországon fészkel, így fennmaradásában a hazai természetvédelem felelőssége igen hangsúlyos. Az MME és az állami természetvédelem célzott intézkedéseinek köszönhetően magyarországi fészkelőállománya az utóbbi évtizedekben örvendetesen növekszik. Erről bővebben: https://www.mme.hu/parlagi-sas

További információ a parlagi sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aquhel

A most megfigyelt madarat a kirepülésének évében, az első őszi vonulása során, 2019. szeptember végén gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Dr. Hadarics Tibor).

Az Oroszországban megfigyelt madár a gyűrűzéskor (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

Ez az első magyar gyűrűs havasi partfutó, ami megkerült Oroszországban. A Magyarországon jelölt példányok közül jelenleg ez a legkeletebbi megkerült madár.

Az Oroszországban megfigyelt havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az eddig itthon megjelölt 4433 havasi partfutó közül mostanáig 148 példány került meg külföldön, Európa legtöbb országában, valamint egy madár Észak-Afrikában (Algéria).

Itthon 2017. óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Magyar gyűrűs havasi partfutó Oroszországban (Fotó: Natalya Ostapova)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak Észak, Északkeleti irányban szelik át a kontinenst.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp