Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztály

A megfigyelt madarat 2019 nyarán gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs Temminck-partfutó, ami megkerült Dániában. A Magyarországon eddig meggyűrűzött 346 Temminck-partfutó közül ez a negyedik példány, ami külföldön megkerült. Korábban Németországban, Olaszországban és Máltán fogtak vissza, illetve figyeltek meg hazai jelölésű temminck-partfutókat.

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skócia, Skandinávia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információk a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem

A most megfigyelt madarat fióka korában gyűrűzték 2020-ban Pély határában (Palatitz Péter). Ez az első magyar gyűrűs kék vércse, ami megkerült Katalóniában. Korábban két hazai jelölésű példányról kaptunk hírt Spanyolországból, a Baleár-szigetekről, egyiket megfigyelték (2008.), a másik repülőgéppel ütközött (2015.). Mindegyik eset a tavaszi vonulási időszakban történt.

Magyarországon 2020-ig 13603 kék vércsét gyűrűztek, a legtöbb madarat fiókakorban. 2008-tól teleszkóppal is leolvasható kódos jelölőgyűrűket használnak a madárfaj jelölésére, eddig közel 10 ezer példányt jelöltek meg ezzel a módszerrel. Az itthom megjelölt kék vércsék közül eddig 113 példány került meg valamilyen körülmények között külföldön, a legtöbbet a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Európa legtöbb országából érkeztek visszajelzések, amely mutatja a Kárpát-medencei költőállomány jelentőségét.

A kék vércse a Kárpát-medencétől egészen a Bajkál-tóig, a füves puszták fészkelő madara. Magyarországon szinte csak az Alföld pusztai erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ. Leggyakrabban vetési varjú által épített fészekben költ, de szívesen foglalja el a mesterséges költőládákat is. Nyár végén, ősz elején nagy csapatokban gyülekeznek az éjszakázó helyeken. A kék vércse hosszútávú vonuló, a telet Dél-Afrikában tölti.

Az MME kék vércse védelmi programjáról itt olvashat. https://www.mme.hu/kek-vercse

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falves

A megfigyelt madarat 2010. tavaszán gyűrűzték színes jelölőgyűrűvel Pescara közelében, majd 2013. és 2014. tavaszán is megfigyelték  a vonulás során Olaszországban, Senigalliánál. Most viszont költés közben azonosították a madarat Dunatetétlen határában (Bárdos Tibor). Ez az első külföldi gyűrűs széki lile megkerülés hazánkban.

Magyarországon eddig 629 széki lilét gyűrűztek, legnagyobbrészt az 1990-es években. Ezek közül hét példány került meg külföldön, valamennyi Olaszországban. 

A széki lile fokozottan védett, erősen visszaesett állományú fészkelő partimadarunk. Szikes pusztákon, a kopár talajon fészkel. Vonuló, a Kárpát-medencében fészkelő madarak a telet Afrika északnyugati partvidékén és a Száhel övezetben töltik. 

További információ a széki liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chaale

Ezt a madarat 2019 nyarán jelölték narancssárga jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első hazai gyűrűs réti cankó, ami megkerült Spanyolországban.

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek meg ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.

Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

A Zalavár közelében megfigyelt madarat fiókakorában gyűrűzték 2016-ban, Tallinntól nem messze. A fészkelőpár tojó tagja fekete sas, a hím tagja első generációs fekete-békászó sas hibrid, így fiókájuk is hordozza mindkét madárfaj tulajdonságait.

Ez az első külföldi gyűrűs fekete sas megfigyelés Magyarországon.

A fekete sas és a békászó sas igen közel áll egymáshoz, elterjedési területük átfedő zónájában viszonylag gyakran fordulnak elő vegyes költőpárok. A nálunk kis számban fészkelő, fokozottan védett békászó sas fészkelőterületének keleti határa nagyjából Oroszországig terjed. A fekete sas leginkább Kelet-Európa és közép-Ázsia síkvidékein fészkel, és Ázsia déli területeire vonul. Magyarországon ritkán látható tavasszal és ősszel, esetenként néhány kelet-európai példány át is telel a Kárpát-medencében.

További információ a fekete sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla

A madarat október végén figyelték meg a Pagaszitikósz-öbölnél (George Kouthouridis). Ezt a kis lilét 2019 nyarán jelölték piros jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Ez az első hazai gyűrűs kis lile, ami megkerült Görögországban.

A hazai madárgyűrűzési adatbankban tárolt korábbi megkerülések a Kárpát-medencétől nyugat, délnyugati irányban helyezkednek el, ez az első adat a Balkán-félszigetről. 

A hazánkban rendszeres fészkelő kis lile vonuló madár, itthon március és október között lehet megfigyelni. A Kárpát-medencén átvonuló példányok elsősorban Észek-Európából érkeznek. Az európai állomány a telet Afrikában, elsősorban a Száhel övezetben tölti. 

További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

A gólyát augusztus 31-én figyelték meg Ludányhalászi határában (Papp Ferenc). Ezt a madarat fiókakorában gyűrűzték 2018-ban Nyugat-Svédország partvidéken (Nordens Ark, Bohus megye). Korábban Hollandiában is megfigyelték, 2019-ben, valamint Németországban idén tavasszal.

Ez a hatodik olyan fehér gólya megkerülés itthon, amit a skandináv országban gyűrűztek, de mindezek közül ezt a példányt jelölték a legészakabbra.

A fehér gólya csak kis számban fészkel a Skandináv-félsziget déli területein. A Kárpát-medence fontos pihenő és táplálkozó helye a tőlünk északabbra fészkelő és a Boszporusz felé vonuló fehér gólyáknak. 

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték június elején Nyékládháza közelében (Debreczeni-tó, gyűrűző: Balázsi Péter).

Ez a második magyar gyűrűs küszvágó csér megkerülés Ukrajnában, de az első, amit a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Az első eset még 1961-ben történt, amikor egy 1957-ben a Szegedi Fehér-tavon, dr. Beretzk Péter által, fiókaként jelölt példányt lőttek le a Duna-delta közelében.
Az itthon ezidáig megjelölt közel hétezer küszvágó csér közül összesen 21 madár került meg külföldön, közülük három Afrikában (a Dél-afrikai Köztársaságban, Mozambikban, és Namíbiában). Magyarországon eddig 24 külföldi gyűrűs példány került meg. 

A küszvágó csér fokozottan védett, rendszeres fészkelő madárfaj Magyarországon, szikes tavak, halastavak, vagy bányatavak környékén, szigetein, sokszor dankasirályokkal vegyes telepeken. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a küszvágó csérről a Tudástár, Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-stehir