Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 1993. október 19-én alakult.

A Szakosztály magalakítását, az tette szükségessé, hogy az MME soraiban egyre többen voltak - és vannak - olyanok, akik nem- vagy nem csak a madarak iránt érdeklődnek. Nálunk is, mint szerte a világon, egyre többen fordulnak a kétéltűek és hüllők felé, egyre többen kíváncsiak a békák, gőték, gyíkok, kígyók életére. Még egy oka volt a Szakosztály megalakulásának. Hazánkban is, mint a világ más tájain, de különösen a fejlett országokban, egyre több kétéltű- és hüllőfaj kerül veszélybe, nem egyet a közvetlen kipusztulás fenyeget. Magyarországon még viszonylag jobb a helyzet, de már nálunk is számos jele látszik a kedvezőtlen folyamatok erősödésének. A Szakosztály önkéntesei pedig számos területen segíthetnek abban, hogy javítsuk egy-egy faj, vagy fajcsoport életfeltételeit.

Számos feladatot tűztünk magunk elé. Kezdettől fogva elsődleges célunk volt egy országos kitekintésű adatgyűjtés a hazai fajok elterjedésének minél tökéletesebb megismerése végett. Hosszú éveken keresztül nem állt rendelkezésre olyan technikai háttér, melynek segítségével intenzíven és széles körben kiterjesztve tudtuk volna ezt a munkát végezni. Az Internet mindennapos használati eszközzé válása tette végül lehetővé, hogy belevághassunk a tömeges adatgyűjtésbe és ehhez megfelelő felületet és tároló kapacitást is tudjunk biztosítani.

A Szakosztály specializált fajvédelmi munkákat is végez. Ezek leírása a Tevékenységeink menüpontban olvasható. A célfajok kiválasztását nagyban befolyásolja, hogy mekkora a rájuk nehezedő környezeti veszély vagy éppen a népszerűségük. A 2000-es évek első felében például sikeres programot hajtottunk végre a mocsári teknős érdekében, mely tovább növelte a faj védelme iránt érdeklődők táborát.

2010-ben indítottuk el kirándulásainkat, melyek egy adott helyen egy-egy faj (például a pannongyík vagy a foltos szalamandra) állományainak felmérését célozták meg. Jövőbeni terveink közt szerepel, hogy az MME madármegfigyelő napjai mellé egyre több hasonló kirándulást szervezünk herpetológiai célzattal.

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy állást foglaljunk olyan kérdésekben, amelyek például a laikus érdeklődőket vagy a kétéltűeket és hüllőket otthonukban tartókat is érintik. Szeretnénk a közeljövőben kifejteni véleményünket az idegenhonos hüllő- és kétéltűfajok (pl. az ékszerteknős) behurcolásáról vagy a mérgeskígyótartás magyarországi szabályozásáról. Tanácsokkal szeretnénk ellátni azokat, akik sérült állatokat fognak be jó szándékkal, vagy egyéb módon kerülnek kapcsolatba kétéltűekkel és hüllőkkel. Honlapunk látogatói olvashatják kidolgozott javaslatainkat olyan kertek létrehozásához, ahol szívesen látott vendégek a napozó gyíkok és siklók (lásd Kétéltű- és hüllőbarát kert program) vagy a brekegő békák.

Mindezeket a célokat nem egyedül szeretnénk elérni, hanem mindazokkal, akik osztoznak velünk e különleges állatcsoport szeretetén és csodálatán. Legyen szakosztályunk tagja vagy csak időről időre segítő önkéntesünk, mindenkit nagyon sok szeretettel váruk, aki részt venne programjainkban, és örömmel segítené munkánkat.

A Szakosztály vezetősége jelenleg 4 főből áll: Babocsay Gergely, Halpern Bálint, Péntek Attila László és Vörös Judit. Mandátumuk 2019-ig szól. Taglétszámunk jelenleg 101 fő, viszont a munkánk iránt érdeklődők alkotta Facebook-csoportunk létszáma 2369 fő. Levelezőlistánkon közérdekű információkat szoktunk körbeküldeni. Ha szeretne feliratkozni a listára, kérjük, írjon a központi e-mail címünkre: khvsz@mme.hu.

Hüllők

A hazai fajokat részletesen bemutatjuk a TUDÁSTÁR / MAGYARORSZÁG KÉTÉLTŰI ÉS HÜLLŐI menüpont alatt is.

Hazai fajok:

Idegenhonos hüllők:

Tevékenységeink

Az alábbiakban az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály által működtetett vagy a Szakosztály részvételével futó fajvédelmi- és monitoring programokat bemutató információkat olvashatnak látogatóink. Mivel a fajvédelmi- és a monitoring programok sok esetben egymással szoros kapcsolatban állnak, ezért a mindkét elemet (fajvédelem és monitoring) tartalmazó programokat együttesen mutatjuk be. A programok eredményeiről a Szakosztály által szervezett rendezvényeken számolunk be az érdeklődőknek.

II. Herpetológiai Tábor

Idén ismét szerveztünk herpetológiai tábort („Herptábort”) az érdeklődő iskolásoknak. A tavalyi tábor elsöprő sikere és a fokozott hírverés révén 2016-ban a létszám majdnem háromszorosára nőtt, 23 gyerek kísért el minket ezúttal a zempléni Hegyköz vidékére, a füzéri vár tövébe, Pusztafalura. A távoli helyszínre csaknem öt órát kellett utazni – azonban ez az idő a jó társaságban gyorsan elrepült.

Szálláshelyünk, az Öreg Bence Turistaház területén patakocska kígyózott keresztül, melyben főként szalamandralárvákat figyelhettünk meg. Kicsit lejjebb tavacska volt kialakítva, melyben nagy számban tanyáztak sárgahasú unkák és kecskebékák. Kis ügyességgel pettyes gőtét is lehetett benne fogni, nem is beszélve a különféle vízirovarok lárváiról. E két közeli helyet a táborlakók sokszor keresték fel önállóan, később kipróbáltuk itt a palackcsapdás mintavételezést is.

Napközben általában a környéken túráztunk, meglátogattuk Füzért és kisebb-nagyobb köröket róttunk Pusztafalu körül, többek között a Kormos–Bába Tanösvény mentén. Az erdőszéleken főleg zöld gyíkokkal, a lombsátor alatt erdei békákkal találkoztunk, a vidék lábatlan lakói, a kékpettyes kuszmák, erdei siklók és keresztes viperák sajnos nem mutatkoztak az egyre fülledtebb forróságban. A mi lelkesedésünk azonban nem lankadt, és hajnalban, napkelte előtt, valamint a kései sötétség beállta után nemegyszer tovább folytattuk a keresgélést. Ezek az éjszakai túrák több eredményt hoztak: az időjárás által éjszakai műszakra kényszerített vízisiklókat, zöld és barna varangyok kapitális példányait. Egyetlen erdei siklónk is így került meg – sajnos csak egy autó által frissen elgázolva.

Amikor elfáradtunk a terepen, előadásokkal folytatódott a program. A tavalyi évhez hasonlóan lehetett hallani a hazai kétéltű- és hüllőfajokról, a természetvédelem kérdéseiről, az állatok fotózásáról és Herptérképen zajló adatgyűjtésről. Ezúttal azonban nem csak a szervezők adtak elő, hanem két résztvevőnk, Takács Péter és Galántai Bálint is elmesélték a Szakosztály kötelékében végzett önkénteskedésük eddigi élményeit. Ezen előadásokat a többiek talán még fokozottabb figyelemmel hallgatták, mint a szervezőkét, és reméljük, hogy a jó példa még sokakat sarkall hasonló részvételre a Szakosztály munkájában. Ezúton is köszönjük Péter és Bálint lelkesedését!

A tavalyi táborhoz hasonlóan idén is magunkra főztünk – a népes csapatra való tekintettel főleg bográcsban, kondérban készíthető ételeket: például székelykáposztát, tarhonyás lecsót vagy slambucot szabad tűzön. Nem maradhatott el a szalonnasütés sem, és a tavalyi sikerre való tekintettel természetesen ismét készíteni kellett „a világ legfinomabb” túrógombócából – ez utóbbi étel több mint 6 kg szilárd alapanyagból és 20 tojásból állt össze – és ennek dacára elég gyorsan elfogyott. A konyhában el kellett a segítség – a táborlakók csapatokba szervezve, egymást váltva segédkeztek a főzésnél, mosogatásnál, terítésnél.

A csapatok a „szakmai” feladatok során is versenyben voltak, díjaztuk az értékes hozzászólásokat a terepen és az előadások során egyaránt. Utolsó nap pedig minden csapatnak fajvédelmi programot kellett önállóan kidolgoznia és bemutatni a rákosi vipera megmentése érdekében. A csapatversenyben végül a „Másnapos Tiszavirágok” nevű formáció érte el a legtöbb pontot.

Összességében az idei tábor is jól sikerült és a résztvevők értékes tudással, maradandó élményekkel és tartós barátságokkal gazdagodhattak.  Akinek tetszett, jövőre is várjuk!

A szervezők: Babocsay Gergely, Balogh Diána, Becsei Katalin, Heltai Botond, Mizsei Edvárd, Péntek Attila, Vági Balázs

A képeket Balogh Diána készítette. További képei elérhetők ezen a linken.

V. Herpetológiai Előadóülés

Március 7-én a Magyar Természettudományi Múzeumban ötödik alkalommal rendeztük meg a Herpetológiai Előadóülést, amin ötven hazai és külföldi szakember vett részt. A rendezvényen résztvevők 25 előadást és 1 posztert láthattak, melyek összefoglalói ide kattintva érhetőek el.

A rendezvényt Babocsay Gergely, az MME KHVSZ elnöke nyitotta meg. Ezután egy angol nyelvű szekció következett, amelynek nyitó előadójaként Victor Goyannes Dill Orrico, a Universidade Estadual de Santa Cruz (Ilhéus, Bahía, Brazília) Kétéltűgyűjteményének vezetője beszélt Amazónia és az Atlanti Esőerdő biogeográfiai kapcsolatáról. 

Három egyetemi hallgató és doktorandusz vállalkozott arra, hogy angol nyelven mutassa be munkáját és részt vegyen a hallgatói versenyen, amelynek győztese Lőrincz Dávid (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Biológus Szak) lett „Astroglial architecture of Squamata as compared to the astroglia of Crocodilia and Testudines: A GFAP study” című előadásával. A három hallgatói előadás után Konrad Mebert, svájci kutató mutatta be munkáját az idei év hüllője, a kockás sikló monitorozásával kapcsolatos eredményeiről.

A második szekcióban gyakorlati természetvédelmi előadások következtek a hazai herpetofaunát érintő veszélyekről, mocsári teknős tojásrakóhelyek védelméről, a KHVSZ programjairól, a herptérkép program eredményeiről, a rákosi vipera visszatelepítési programjáról, kétéltűgázolások monitorozásáról és az autópálya-menti élőhelyek herpetofaunájáról. A szekció két záróelőadása során magyar kutatók eredményeit hallhattuk Albánia herpetofaunájáról és annak természetvédelmi értékeléséről. Ehhez a két előadáshoz kapcsolódott szorosan az ülés egyetlen posztere, melyen a görög karsztvipera taxonómiai státuszát ismertette angolul a nemzetközi szerzőgárda.

Ebéd után Carla Santana Cassini az Universidade Estadual de Santa Cruz (Ilhéus, Bahía, Brazília) kutatója beszélt arról, hogy hogyan lehet a morfológiát és a genetikai vizsgálatokat felhasználni a fajhatárok meghúzásához. A plenáris előadás révén felvezetett taxonómia és viselkedésökológia szekcióban mocsári teknős filogeográfiájáról, vizisikló táplálékösszetételéről, kétéltűek bioakusztikai vizsgálatáról, két hazai békafaj kitridgomba fertőzésének vizsgálatáról, ibériai hegyigyíkok személyiségvizsgálatáról és a zöld gyík szexuális jelzéseiről hallhattunk érdekességeket.

Az utolsó szekcióban pedig populációbiológiai témákat ismerhettünk meg: a mocsári teknős aktivitási mintázatáról, két mocsári teknős élőhelyének összehasonlításáról, a foltos szalamandra mozgásmintázatáról és a bombatölcsérek szikes vizeinek kétéltűfaunájáról láthattunk előadásokat.

Az előadóülésen készült képekből válogattunk a honlapunk galériájába: 

5HE - 2016. március 7.