Madárgyűrűzés és Vonuláskutatás

A magyar gyűrűs madarat még nyáron fényképezték le (Zenon Niziolek) a Kárpátaljai vajdaságban (Województwo podkarpackie), de csak most kerültek fel a megfigyelési adatok a lengyelországi online madárgyűrűzési rendszerbe (POLRING), ami megküldte azokat a hazai Madárgyűrűzési Központnak.

A madarat 2016-ban gyűrűzték fiókaként Bátonyterenye határában (Tarján-pataki mocsár, Papp Ferenc). Ez az első olyan színes gyűrűs szürke gém a hazai madárgyűrűzési adatbankban, amit külföldön figyeltek meg. 2008-tól napjainkig összesen 413 példányt jelöltek meg Magyarországon, kék színű, teleszkóppal is leolvasható gyűrűvel. Közülük korábban 11 példányt már megfigyeltek belföldön.

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évétől (1908) mintegy 1800 szürkegémet gyűrűztek meg fémgyűrűkkel (ezek nem, vagy csak nehezem olvashatóak le távcsővel). Közülük 224 került kézre valamilyen oknál fogva, például gyakran vadászat áldozataiként. Számos európai és afrikai országból jelezték vissza ezeket az adatokat, legtávolabb Gambiából, Nigériából és Maliból.

Az észak- és kelet-európai szürke gémek vonulók, de a kontinens középső, déli és nyugati területein fészkelő állományokban, így a hazaiak madarak között is – egyre nagyobb számban – akadnak áttelelők. A szürke gémek egy jelentős része a Földközi-tenger vidékén telel, de sok példány eljut a Szaharán túlra is. Február, márciusban foglalják el ismét fészkelőhelyeiket, de a még nem költő fiatalabb példányok a telelőterületen maradhatnak.

További információ a szürke gémről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ardcin

Bosznia-Hercegovinában, Konjic városban találtak egy magyar gyűrűs széncinegét november elején (Muamer Jusufovic). A madarat egy házimacska szájából szabadította ki a megtaláló, de a cinege szerencsésen megúszta az esetet, és később elengedték.

A madarat Naszály mellett, a Ferencmajori halastavaknál gyűrűzték (Bátky Gellért) idén szeptember végén. Ez az első hazai gyűrűs széncinege megkerülési adat Bosznia-Hercegovinából.

A széncinege az egyik leggyakoribb madárfaj Európában. Elterjedésének északi részén részlegesen vonuló, máshol, így hazánkban is állandó madár. Ősszel nagy számban vonulnak át a Kárpátmedencén az észak-kelet európai széncinegék, amelyek egy része – főleg enyhébb teleken – áttelel nálunk.

További információ a széncinegéről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-parmaj

A sérült madarat a nyomkövető jelei alapján találták meg szeptember 21-én röpképtelen állapotban, Dunaszentgyörgy határában (Gubacsi Mihály), miután két napja egy helyből érkeztek a pozíciójelek.

Innen a madár a Fővárosi Állat- és Növénykert Természetvédelmi Mentőhelyére került, ahol a szükséges vizsgálatok után megkezdték a kezelését. Mivel külső sérülése és csonttörése nem volt a kányának, a kézrekerülés körülményeire nem találtak egyértelmű magyarázatot, így – bár a mérgezés gyanúja nem lett kizárva – egyelőre ismeretlen ok miatt került bajba a madár.

Az állatkerti kezelést és felerősítést követően október elején visszakerült rá a jeladó (Spakovszky Péter) és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén engedték szabadon a nemzeti park munkatársai. A viselkedése és repülése alapján önálló életre képes állapotban volt. Az elengedéshez közeli erdősávban, majd pár nap múlva egyre messzebb mozgott, egy héttel később a Mecsekben is éjszakázott, később Somogy megyében adott pozíció jeleket. Ezt követően a Csepel-sziget környékén és a Felső-Kiskunságban mozgott, a napokban pedig ismét a Duna mentén van, nem messze a szeptemberi megtalálás helyétől. 

A madarat idén júniusban gyűrűzték fiókaként, fészektestvérével együtt Kelet-Szlovákiában (Vladimír Pečeňák, Štefan Mikiara), ahol ez az egyetlen ismert vörös kánya fészkelés. A jeladót a Brnói Állatorvosi Egyetem (Prof. Ivan Literák, University of Veterinary and Pharmaceutical Sciences Brno) és a Szlovákiai Ragadozómadárvédelmi Egyesület munkatársai (Boris Maderič, Raptor Protection Slovakia) szerelték a kirepülés előtt álló fiókákra. Az itthon megtalált példány nyáron a fészkelőterület környékén mozgott (40 km-es körzetben). Szeptember elején elhagyta a szülőföldjét, pár napot a Zemplén környékén töltött és szeptember 8-án indult hosszabb útra, a Kárpát-medence Duna menti területeire.

Ez az első külföldi gyűrűs vörös kánya megkerülési adat Magyarországon. Az itthon gyűrűzöttek közül (24 példány) eddig nem került meg egyik sem. Egy archív adatot őrzünk, egy 1921-ben, a Mátramindszentnél gyűrűzött madár Horvátországban (Istria) került kézre fél évvel később.

Hazánkban a vörös kánya ritka fészkelő. Március vége és október között tartózkodnak csak a költőterületeken. Az európai állomány részben vonuló, néhány példány telel a Kárpát-medencében.

További információ a vörös kányáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-milmil