Madárgyűrűzés és Vonuláskutatás

Az acélgyűrűt viselő madarat először május 22-én látták Adkobben-szigeten (megfigyelő: Robert Michelsson), majd július 20-án Korkiaranni-szigeten fényképezték le (fotó: Olli Tenovuo). 

Ezt a madarat 2018 szeptemberében gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). A Magyarországon ezidáig megjelölt 28 fenyérfutó közül ez az első külföldön megkerült példány. 

A Magyarországon csak kis számban átvonuló fenyérfutó az északi tengerpartokon, tundrákon fészkel. Itthon elsősorban ősszel, augusztus és október között lehet megfigyelni, szikes tavakon, leeresztett halastavakon, homokos folyó partokon vagy zátonyokon, legtöbbször más partfutók csapataiban. 

További információ a fenyérfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalb

Ezt a bütykös hattyút fióka korában jelölték a Balatonon, Fonyódon, 2017-ben (Lukács Katalin Odett). Abban az évben és 2018-ban is megfigyelték még a gyűrűzés környékén, az idei évből ez az első megkerülési adata a madárnak. 

Ez a második hazai gyűrűzésű bütykös hattyú megkerülés Görögországban. Egy 1998 telén, a Soroksári Dunán gyűrűzött telelő példány tetemét 2002. januárban az Evros folyónál találták meg, közel a török határhoz. Korábban Németországban és – költési szezonban – Ukrajnában is megfigyelték.

A most Theszalonikinél fotózott példány viszont hazai költő állományból származik. Mivel 3. éves a madár (a madárgyűrűzési adatbankban a madarak korát az EURING kódolással jelölik), még nem költő példányról van szó. A bütykös hattyúk általában a 4. éves korukban kezdenek fészkelni (ettől lehetnek eltérések). A fiatal, 1-3. éves madarak kisebb-nagyobb távolságokat tesznek meg, de a legtöbbször csak a Kárpát-medencén belül, amíg megtalálják a végleges fészkelési területüket, amelyhez a későbbiekben hűek maradnak.

A hazai fészkelő bütykös hattyúk az enyhe teleken a költőhelyük környékén maradnak, de ha a fagyok rákényszerítik, még be nem fagyott vizeket keresnek fel, vagy a Kárpát-medence délebbi területeire húzódnak. Ritkábban messzebbre vonulnak telelni, hazai gyűrűs madarakat olykor Észak-Olaszországban is megfigyelnek (Isonzó deltavidékén), de ennél délebbi területekre nagyon ritkán vetődnek el a hazai hattyúk. Egy 1989. augusztusban, a Fertő-tónál jelölt madarat ugyanabban az évben, télen, Spanyolországban, Menorca-szigeten találtak meg sérülten. Az nem bizonyított, hogy ez a madár hazai fészkelő vagy átvonuló példány volt-e.

Kíváncsian várjuk, hogy a most a Szaloniki-öbölben megfigyelt madár hol bukkan fel legközelebb, visszatér-e a Kárpát-medencébe.

További információ a bütykös hattyúkról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cygolo

A madár könnyebben leolvasható színes gyűrűt is visel, de a megfigyelőnek (Lars R. Pedersen) sikerült az acélgyűrűt is olvashatóan lefényképeznie. Ezt a kis lilét 2018 augusztus közepén gyűrűzték a Mekszikópusztai Madárvártán (Győrig Előd).

Ez az első hazai gyűrűs példány Dániában, egyben a legészakibb magyar gyűrűs kis lile megkerülési adat a Madárgyűrűzési adatbankban.

Magyarországon eddig közel kettőezerhétszáz kis lilét gyűrűztek, közülük - 2015-től - közel kétszáz kapott színes jelölést is. Hazai gyűrűs példányok, a mostani, Dániai adat kivételével eddig Ausztriában (14 példány), Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban (2 pld.) és Szlovéniában kerültek meg. Itthon osztrák, cseh, német és szlovéniai gyűrűs példányokról érkeztek adatok a Központba. A színes gyűrűk alapján eddig összesen 24 madarat azonosítottak, belföldön és külföldön.

A kis lile vonuló, a Kárpát-medencébe március elejétől érkeznek a fészkelő és átvonuló példányok. Ősszel október végéig lehet itthon megfigyelni. A telet Afrika Szaharán túli területein tölti.

További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

A madarat 2018 május elején gyűrűzték Dél-Franciaországban, a Camargue vidékén és tavaly szeptember közepén került ismét hálóba, Sumonyban (Gregorits János). Ez az első francia gyűrűs vadgerle megkerülés Magyarországon.

Francia gyűrűs vadgerle (Fotó: Gregorits Máté)

A nehezen fogható vadgerlékből itthon eddig kevesebb, mint ezerhétszázat gyűrűztek. Közülük 20 példány került kézre a Kárpát-medencén kívül, valamennyi a Földközi-tenger partvidékén. A legtöbb megkerült példányt vadászat során ejtették el. 

Magyarországon, a most visszafogott példányon kívül eddig három külföldi gyűrűs vadgerle került meg, ezeket Olaszországban gyűrűzték. 

A vadgerle vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. Hazánkban április végén jelenik meg költőhelyén, és szeptember-októberben vonul el. A hazai állomány elsősorban a Balkán-félszigeten és az Appennini-félszigeten keresztül vonulva éri el Afrikát.

További információ a vadgerlékről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-strtur