Madárgyűrűzés és Vonuláskutatás

Ezt a madarat első éves korában gyűrűzték, 2016. augusztus 4-én a Sumonyi Madárvonuláskutató Állomáson (Baranya megye, Lukács Zoltán). Bár a rövidtávú vonuló barátposzáták a telet a Földközi-tenger partvidékén vagy szigetein töltik, ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Máltán. Korábban három máltai gyűrűs barátposzáta már megkerült itthon, azoknál a gyűrűzés és a visszafogás között kevesebb, mint egy év telt el. A most visszafogott példány már hét alkalommal megtette a távot a fészkelő és a telelő helye között, az ilyen megkerülések viszonylag ritkák, a legidősebb madarakat nagyobb valószínűséggel fogják vissza a gyűrűzés helyén.

A visszafogott magyar gyűrűs barátposzáta megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon a barátposzáta gyakori fészkelő és átvonuló madárfaj, ezért igen sokat gyűrűznek belőle, eddig összesen közel 450 ezer példányt jelöltek meg itthon. Közülük 143 madár került meg eddig külföldön, a legtöbb a szomszédos országokban (60 példány). A Kárpát-medencén kívül a leggyakrabban a Mediterrán régióban kerültek meg hazai gyűrűs barátposzáták: Cipruson (12 pld.), Libanonban (11 pld.), Olaszországban (11 pld.), Izraelben (8 pld.), Görögországban (7 pld.), Nyugat-Törökországban (5 pld.), Nyugat-Szíriában (5 pld.), Dél-Franciaország (2 pld.), Dél-Spanyolországban (1 pld.) és Albániában (1 pld.).

Magyorországon gyűrűzött és külföldön megkerült barátposzáták megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzési adatbankban a jelenleg legidősebb barátposzáta a gyűrűzését követően tíz év és egy hónap elteltével került meg. Ezt a példányt is a Sumonyi Madárvártán gyűrűzték első éves korában, 1997 nyarán, és több évben is visszafogták a területen, utoljára 2007. augusztusban.

Az EURING (The European Union for Bird Ringing) adatbankban tárolt adatok alapján a legidősebb ismert korú, megkerült gyűrűs barátka közel 14 évig élt (egy cseh gyűrűs példány). Forrás: https://euring.org/files/documents/EURING_longevity_list_20170405.pdf

Mivel több mediterrán országban, így Máltán is magas az Illegális madárpusztítások mértéke, kész szerencse, hogy ez a gyűrűs példány a BirdLife Málta gyűrűzőállomásán került hálóba, ennyi szerencsésen megúszott év után és nem egy vadász terítékében végezte.

További információ és megkerülési térképek a barátposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylatr

A barátposzáta megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1845

A madarat első éves korában, 2018. augusztus közepén jelölték zöld zászlós gyűrűvel Tác határában (gyűrűző: Koleszár Balázs).

​
A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó gyűrűzéskori képe (Fotó: Nagy Levente)

Ez az első hazai gyűrűs piroslábú cankó megkerülés Lengyelországban.

A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon viszonylag kevés piroslábú cankót jelölnek, ezidáig összesen kevéssel több, mint ezer példányt. Ezek közül 24 madár került meg külföldön, a legtávolabbi példány Finnországban. A tőlünk északra megkerült piroslábú cankókat nálunk nyár közepe, vége felé, vonulásban jelölték. 

Magyar gyűrűs piroslábú cankók megkerülései külföldön, 1908-tól, bapjainkig (Madárgyűrűzési Központ)

Az adatok egy része a hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiből maradtak fenn, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével az apaji pusztákon a fészkelő példányokat vizsgálták. Ezek közül kilencet lőttek le külföldön és jelentették a Magyar Ornitológiai Központnak. Színes jelölést az utóbbi évtizedben alkalmaznak itthon erre a madárfajra, eddig 383 példányt gyűrűztek meg a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűkkel. Ezek közül eddig tíz példányt figyeltek meg vagy fényképeztek le külföldön. 

A fokozottan védett piroslábú cankó hazánkban az alföldi szikesek, vizenyős rétek, legelők fészkelő madara. A tavaszi és őszi periódusban gyakori átvonuló az állandó és időszakos sekély vizeken, tocsogós területeken. A hazai fészkelő madarak nyár közepén elhagyják a költőterületeket. A telet a Földközi-tenger partvidékén, kisebb számban Afrikában töltik.

További információ a piroslábú cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tritot

Magyarországon 1988-ban gyűrűzték az első törpesármányt, és azóta összesen 11 példány került hálóba, elsősorban az őszi hónapokban. Idén, a korábbi évekhez képest több, eddig összesen 4 törpesármányt jelöltek meg az ország különböző területein. Közülük figyeltek fel az egyik gyűrűs madárra Ausztriában, egy Graz közeli farmon (Laufnitzdorf). November 2-án észlelték az ott is nagyon ritkán szem elé kerülő törpesármányt, és azonnal feltűnt, hogy gyűrűs a madár (megfigyelő: Manfred Schweizer). Aznap és másnap is több fényképet készítettek a ritka madárvendégről, és a különböző képek mozaikjaiból összeállta teljes gyűrűszám.

Magyar gyűrűs törpesármány (Fotó: Manfred Schweizer)

Ezt a madarat október 19-én gyűrűzték a Dávod Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Mórocz Attila). Ez önmagában is egy rendkívüli esemény, hiszen igen ritkán kerül megfogásra ez a távolról elkóborló madárvendég. Ezen a gyűrűző állomáson 2015-ban fogták az első példányt, és idén a másodikat. Ami még inkább szenzációvá teszi ezt az adatot, az a rendkívüli esemény, hogy éppen ezt a madarat figyelték meg innen 300 km-re.

A törpesármány a gyűrűzéskor, Dávod, Földvári-tó (Fotó: Mórocz Attila)

A törpesármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A törpesármány Eurázsia északi tundra és a tajga vidékén fészkel. Kedveli a nedves élőhelyeket, a mohás felszínű, mocsaras tundravidéket és füzeseket. Fészkét a talaj mélyedésébe rakja valamilyen növényzet takarásában. Ehhez száraz leveleket, mohát, füvet használ, majd szőrrel béleli ki. 3-7 tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik. A fiókákat is közösen etetik, sokszor még 1-2 héttel azután is, hogy azok elhagyták a fészket.

További információk a törpesármányról: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embpus

A megkerülés egy sajnálatos eseményhez köthető, hiszen a madár elpusztult, de azzal az adattal amit a lábán hordozott kiderült, hogy ez a gyűrűs fehér gólya a legidősebb megkerült madár a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).

A kézrekerült fehér gólya jelölőgyűrűje (Madárgyűrűzési Központ Archívuma)

A kézrekerült fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai adatbankban jelenleg 1617 fehér gólya kézre kerülési adatot tartunk nyilván. Ezeket a madarakat valamilyen okból sérülten vagy elhullott állapotban találták meg. Az esetek valamivel több mint a fele (51,1%) áramütés vagy elektromos távvezetékkel való ütközés, amely ennél a madárfajnál a leggyakoribb nem természetes mortalitási tényező. 

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Az acélgyűrűt viselő madarat először május 22-én látták Adkobben-szigeten (megfigyelő: Robert Michelsson), majd július 20-án Korkiaranni-szigeten fényképezték le (fotó: Olli Tenovuo). 

A megfigyelt madár gyűrűje (fotó: Olli Tenovuo)

Ezt a madarat 2018 szeptemberében gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). A Magyarországon ezidáig megjelölt 28 fenyérfutó közül ez az első külföldön megkerült példány. 

A fenyérfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Magyarországon csak kis számban átvonuló fenyérfutó az északi tengerpartokon, tundrákon fészkel. Itthon elsősorban ősszel, augusztus és október között lehet megfigyelni, szikes tavakon, leeresztett halastavakon, homokos folyó partokon vagy zátonyokon, legtöbbször más partfutók csapataiban. 

További információ a fenyérfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalb

 

Az acélgyűrűt viselő madarat először május 22-én látták Adkobben-szigeten (megfigyelő: Robert Michelsson), majd július 20-án Korkiaranni-szigeten fényképezték le (fotó: Olli Tenovuo). 

A megfigyelt madár gyűrűje (fotó: Olli Tenovuo)

Ezt a madarat 2018 szeptemberében gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). A Magyarországon ezidáig megjelölt 28 fenyérfutó közül ez az első külföldön megkerült példány. 

A fenyérfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Magyarországon csak kis számban átvonuló fenyérfutó az északi tengerpartokon, tundrákon fészkel. Itthon elsősorban ősszel, augusztus és október között lehet megfigyelni, szikes tavakon, leeresztett halastavakon, homokos folyó partokon vagy zátonyokon, legtöbbször más partfutók csapataiban. 

További információ a fenyérfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalb