Madárgyűrűzés és Vonuláskutatás

Ezt a madarat első éves korában gyűrűzték, 2016. augusztus 4-én a Sumonyi Madárvonuláskutató Állomáson (Baranya megye, Lukács Zoltán). Bár a rövidtávú vonuló barátposzáták a telet a Földközi-tenger partvidékén vagy szigetein töltik, ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Máltán. Korábban három máltai gyűrűs barátposzáta már megkerült itthon, azoknál a gyűrűzés és a visszafogás között kevesebb, mint egy év telt el. A most visszafogott példány már hét alkalommal megtette a távot a fészkelő és a telelő helye között, az ilyen megkerülések viszonylag ritkák, a legidősebb madarakat nagyobb valószínűséggel fogják vissza a gyűrűzés helyén.

A visszafogott magyar gyűrűs barátposzáta megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon a barátposzáta gyakori fészkelő és átvonuló madárfaj, ezért igen sokat gyűrűznek belőle, eddig összesen közel 450 ezer példányt jelöltek meg itthon. Közülük 143 madár került meg eddig külföldön, a legtöbb a szomszédos országokban (60 példány). A Kárpát-medencén kívül a leggyakrabban a Mediterrán régióban kerültek meg hazai gyűrűs barátposzáták: Cipruson (12 pld.), Libanonban (11 pld.), Olaszországban (11 pld.), Izraelben (8 pld.), Görögországban (7 pld.), Nyugat-Törökországban (5 pld.), Nyugat-Szíriában (5 pld.), Dél-Franciaország (2 pld.), Dél-Spanyolországban (1 pld.) és Albániában (1 pld.).

Magyorországon gyűrűzött és külföldön megkerült barátposzáták megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzési adatbankban a jelenleg legidősebb barátposzáta a gyűrűzését követően tíz év és egy hónap elteltével került meg. Ezt a példányt is a Sumonyi Madárvártán gyűrűzték első éves korában, 1997 nyarán, és több évben is visszafogták a területen, utoljára 2007. augusztusban.

Az EURING (The European Union for Bird Ringing) adatbankban tárolt adatok alapján a legidősebb ismert korú, megkerült gyűrűs barátka közel 14 évig élt (egy cseh gyűrűs példány). Forrás: https://euring.org/files/documents/EURING_longevity_list_20170405.pdf

Mivel több mediterrán országban, így Máltán is magas az Illegális madárpusztítások mértéke, kész szerencse, hogy ez a gyűrűs példány a BirdLife Málta gyűrűzőállomásán került hálóba, ennyi szerencsésen megúszott év után és nem egy vadász terítékében végezte.

További információ és megkerülési térképek a barátposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylatr

A barátposzáta megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1845

A madarat első éves korában, 2018. augusztus közepén jelölték zöld zászlós gyűrűvel Tác határában (gyűrűző: Koleszár Balázs).

​
A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó gyűrűzéskori képe (Fotó: Nagy Levente)

Ez az első hazai gyűrűs piroslábú cankó megkerülés Lengyelországban.

A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon viszonylag kevés piroslábú cankót jelölnek, ezidáig összesen kevéssel több, mint ezer példányt. Ezek közül 24 madár került meg külföldön, a legtávolabbi példány Finnországban. A tőlünk északra megkerült piroslábú cankókat nálunk nyár közepe, vége felé, vonulásban jelölték. 

Magyar gyűrűs piroslábú cankók megkerülései külföldön, 1908-tól, bapjainkig (Madárgyűrűzési Központ)

Az adatok egy része a hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiből maradtak fenn, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével az apaji pusztákon a fészkelő példányokat vizsgálták. Ezek közül kilencet lőttek le külföldön és jelentették a Magyar Ornitológiai Központnak. Színes jelölést az utóbbi évtizedben alkalmaznak itthon erre a madárfajra, eddig 383 példányt gyűrűztek meg a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűkkel. Ezek közül eddig tíz példányt figyeltek meg vagy fényképeztek le külföldön. 

A fokozottan védett piroslábú cankó hazánkban az alföldi szikesek, vizenyős rétek, legelők fészkelő madara. A tavaszi és őszi periódusban gyakori átvonuló az állandó és időszakos sekély vizeken, tocsogós területeken. A hazai fészkelő madarak nyár közepén elhagyják a költőterületeket. A telet a Földközi-tenger partvidékén, kisebb számban Afrikában töltik.

További információ a piroslábú cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tritot

Magyarországon 1988-ban gyűrűzték az első törpesármányt, és azóta összesen 11 példány került hálóba, elsősorban az őszi hónapokban. Idén, a korábbi évekhez képest több, eddig összesen 4 törpesármányt jelöltek meg az ország különböző területein. Közülük figyeltek fel az egyik gyűrűs madárra Ausztriában, egy Graz közeli farmon (Laufnitzdorf). November 2-án észlelték az ott is nagyon ritkán szem elé kerülő törpesármányt, és azonnal feltűnt, hogy gyűrűs a madár (megfigyelő: Manfred Schweizer). Aznap és másnap is több fényképet készítettek a ritka madárvendégről, és a különböző képek mozaikjaiból összeállta teljes gyűrűszám.

Magyar gyűrűs törpesármány (Fotó: Manfred Schweizer)

Ezt a madarat október 19-én gyűrűzték a Dávod Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Mórocz Attila). Ez önmagában is egy rendkívüli esemény, hiszen igen ritkán kerül megfogásra ez a távolról elkóborló madárvendég. Ezen a gyűrűző állomáson 2015-ban fogták az első példányt, és idén a másodikat. Ami még inkább szenzációvá teszi ezt az adatot, az a rendkívüli esemény, hogy éppen ezt a madarat figyelték meg innen 300 km-re.

A törpesármány a gyűrűzéskor, Dávod, Földvári-tó (Fotó: Mórocz Attila)

A törpesármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A törpesármány Eurázsia északi tundra és a tajga vidékén fészkel. Kedveli a nedves élőhelyeket, a mohás felszínű, mocsaras tundravidéket és füzeseket. Fészkét a talaj mélyedésébe rakja valamilyen növényzet takarásában. Ehhez száraz leveleket, mohát, füvet használ, majd szőrrel béleli ki. 3-7 tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik. A fiókákat is közösen etetik, sokszor még 1-2 héttel azután is, hogy azok elhagyták a fészket.

További információk a törpesármányról: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embpus

A megkerülés egy sajnálatos eseményhez köthető, hiszen a madár elpusztult, de azzal az adattal amit a lábán hordozott kiderült, hogy ez a gyűrűs fehér gólya a legidősebb megkerült madár a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).

A kézrekerült fehér gólya jelölőgyűrűje (Madárgyűrűzési Központ Archívuma)

A kézrekerült fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai adatbankban jelenleg 1617 fehér gólya kézre kerülési adatot tartunk nyilván. Ezeket a madarakat valamilyen okból sérülten vagy elhullott állapotban találták meg. Az esetek valamivel több mint a fele (51,1%) áramütés vagy elektromos távvezetékkel való ütközés, amely ennél a madárfajnál a leggyakoribb nem természetes mortalitási tényező. 

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic