Társadalmi Kapcsolatok Osztály

A tanösvény mobil változatának 19+2 állomástáblája még két kg-ot sem nyom, és felcsavarva elfér egy hagyományos karton tároló hengerben.

 

A mobil változat a hagyományoshoz hasonlóan ellenálló és időjárásálló, tartalmilag azzal teljesen megegyező táblái a hordozhatóság érdekében rendkívül erős, ugyanakkor lágy és rugalmas, felcsavarható műanyag molinó anyagra (ebből készül a kamionok ponyvája is) készültek. Ezek sarkaiban egy-egy fém ringli (lyukas szegecs) van, melyek segítségével ideiglenesen vagy hosszabb időre, szeggel, csavarral, dróttal vagy zsineggel is kihelyezhetőek.

A megszokott természetismereti tanösvények sajátossága nem csak az, hogy statikusak, rögzítettek, hanem az is, hogy mindez valahol a terepen történik.

 

Ezzel szemben a Madárbarát kert programra épülő tanösvény tematikája lehetővé teszi a lakott területen: iskolaudvarban, parkban, utcai fasorban való alkalmazást.

Ennek alapváltozata a hagyományos tanösvények csoportjába tartozik, ezért az állomástáblák itt szilárd alapra rögzítettek.

 

A mobil tanösvény változat - mivel magunkkal tudjuk vinni - zárt térben (tanórán, foglalkozáson, workshop-on) ...

 

... és terepen egyaránt használható. A szállítóhengerben ...

 

... a tanösvény bevezető és záró (fajbemutató) nagy táblájába csavarva ...

... kényelmesen elférnek a tanösvény által bemutatott madár- és más állatcsoportok védelmi eszközeit bemutató ...

 

... információs táblák, ...

 

... melyekből 19 db van.

 

A mobil verzió bővebb pedagógiai alkalmazási lehetőségei
A hagyományos tanösvények sajátossága, hogy ezekhez „oda kell menni”, az állomások elhelyezkedése nagyobb munka nélkül nem változtatható, rossz idő esetén (eső, sáros, járhatatlan helyszín) pedig akár ki is kell hagyni a programból. A rögzített Madárbarát mintakert tanösvény mellett azért érdemes egy mobil verziót is beszerezni, mert amellett, hogy ez mindent „tud”, amit a keménytáblás változat, az alábbi tanulásszervezési megoldásokat is támogatja:

• tanulmányi kirándulás, Madarak és Fák Napja terepi rendezvény, tanulmányi vetélkedő és verseny stb. esetén magunkkal tudjuk vinni, de akár tantermi körülmények között is használható;

Egy fára kihelyezett mesterséges madárodú önmagában "csak" egy természetvédelmi eszköz. Ha azonban egy foglalkozás keretében hozzárendeljük az ehhez tartozó Madárbarát mintakert tanösvény állomástábláját, akkor az így elérhető funkcióbővülésnek köszönhetően környezetpedagógiai szerepet is betölthet.

 

• az „állomástáblák” (pontosabban állomás molinók) változatos rögzítőelemekkel (szeg, csavar, HILTI szalag stb.) szinte bárhova ki- és felhelyezhetőek, majd gyorsan leszedhetőek; lágy rögzítőanyagot (drót, spárga) használva az sem gond, ha élő fákon: erdőben, iskolaudvarban, kertben, parkban, utcai fasorban, gyümölcsösben akarjuk használni, mert ez a megoldás nem okoz kárt a fákban;

Molinó anyagú állomástábla ideiglenes ...

 

... kihelyezése ...

 

 

... zsineggel. Mivel ez a megoldás nem okoz sérülést a fában, ...

 

... erdőben, kertben, parkban "vendégségben"járva is ...

 

... létesíthetünk ideiglenes ...

 

...Madárbarát mintakert tanösvényt.

 

A mobil tanösvény fajhatározó "táblája" külön is megvásárolható.

 

Mobil madárbarát mintakert tanösvény "akcióban": Állatok Világnapja ...

 

... és Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen.

 

• lehetőséget kínál: „párosítsd össze”, „kakukktojás” és „rendezz be egy madárbarát tanösvényt” típusú: egyéni, csoportmunkai, projekt-, vetélkedő- és versenyfeladatokra is, például:
  • egy gyerek vagy csapat az eszközöket helyezi ki, egy másik pedig ezekhez párosítja a megfelelő állomástáblát (vagy fordítva), végül egy harmadik ellenőrizheti egyik, másik vagy mindkét munka helyességét;
  • feladatnak adható ki szándékosan rosszul kihelyezett eszköz(ök), és/vagy nem megfelelően párosított tábla, táblák felismerése;
  • a mobil jellegnek köszönhetően egy tanuló vagy tanulói csoport önállóan „rendezhet be” egy komplett madárbarát kertet és tanösvényt, amit nem csak a pedagógus, de más diák, diákok is ellenőrizhetnek, értékelhetnek.

Helyes vagy sem? - az állomástábla a megfelelő madárvédelmi eszköz alá került?

 

Természetesen ennél több felhasználási lehetőséget is nyújt az eszköz – mindez a pedagógusok kreativitására van bízva!

 

Vásárlás és szállítás
A Madárbarát mintakert tanösvényeket (a hagyományos és mobil változatot, valamint a külön is megvásárolható tanösvénytáblákat)  az MME Természetbarátok boltja forgalmazza, az árról, a fizetés és a vásárlás feltételeiről itt tájékozódhat >>

 

Mobil tanösvényhez mobil természetismereti játékok
A Madárbarát mintakert tanösvény mindkét változatához rendkívül jól kapcsolhatóak azok a különleges, olvasni még nem tudó gyerekek esetében tanösvényként is alkalmazható mobil és rögzített játékok, melyekről itt olvashat >>

 

 

Kapcsolódó vetíthető Madárbarát kert előadás-sorozat
A bel- és kültéren egyaránt alkalmazható Madárbarát mintakert tanösvényhez és játékokhoz szabadon letölthető, projektorral vetíthető, pdf formátumú előadások is kapcsolhatóak. Az öt részből álló tematika - hasonlóan a tanösvényekhez - egész évre kínál előadás témát (részletek >>). Az előadások innen is letölthetőek:

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
2. rész - Itató és porfürdő (letöltés >>)
3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek (letöltés >>)
4. rész - Téli madáretetés (letöltés >>)
5. rész - Más fajok védelme (letöltés >>)

Négy dia a letölthető Madárbarát kert előadás-sorozatból.

 

Madárbarát településfejlesztés című könyv
Akit részletesebben is érdekelnek a napi madárvédelmi tevékenységekre és a madarász közösségi programokra építhető komplex környezetpedagógiai, turizmus- és vidékfejlesztési lehetőségek, annak szíves figyelmébe ajánljuk az MME Madárbarát településfejlesztési koncepcióját bemutató könyvet, amit itt tölthet le >>.

 

 

Kapcsolódó oldalak

• Mesterséges madárodúk a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>
• Etetők és itatók a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>
• Fecskék a környezeti nevelésben és turizmusfejlesztésben >>
• Új Madárbarát mintakert tanösvény Budapesten - a Wekerlei Gyermekházban >>
• Átadtuk a Homoktövis Tanösvényt Újpesten >>
• Madárbarát kert program >>
• Madárbarát óvoda >>
• Madárbarát iskola >>
• Letölthető anyagok >>
• Fotózzunk-videózzunk! - ötletek >>

 

 

 

    

 

Orbán Zoltán

 

Ahány ház, annyi szokás

Köztudomású, hogy a madarak egy része nem az ágak között, vagy faodvakba építi fészkét, hanem a talajon költ. A földön fészkelő madarak száma messze nem olyan kicsi, mint az első pillanatban gondolnánk; igazság szerint a hazai madárfajok igen jelentős része az utóbbi csoportba tartozik. Az énekesmadaraktól az óriási túzokig rengeteg madarunk a földön, mesteri fészekben, vagy csak egy béleletlen kavics-, vagy talajmélyedésben költ. Bár a dolog nyilvánvalónak tűnik, azt a kérdést, hogy egy faj talajon költ-e, nem mindig lehet egyértelműen eldönteni.
 

A talaj nem mindig jelent földfelszínt!

A talajon fészkelő madarak esetében nem csak földfelszíni költésre kell gondolnunk, sokkal inkább arról van szó, hogy ezeknek a fajoknak a fészeképítéshez többé-kevésbé sík alapra van szükségük – legyen az szinte bárhol. Különösen szemléletes példáját szolgáltatják ennek egyes récék. Az Európában élő több mint kéttucatnyi költőfaj a földön fészkelők csoportjába tartozik, tojásaikat a madárcsoportra jellemző módon a parti növényzetbe rejtett, a tojó pehelytollaival bélelt fészekben költik ki. 

A rendkívül alkalmazkodóképes tőkés récék a gyakran parányi
városi dísztavacskák ...

... parti növényzetében is képesek fészkelni. Ez a tojó éppen a fészekből kigurult
tojását ügyeskedi vissza a többi közé

Ott, ahol a vízpart erre nem alkalmas (például a partvédelmi töltés fala vagy
kövei miatt a belvárosi Duna-parton), ...

... a récék a víztől távolabb, akár több száz méterre: kertek, parkok ...

... dúsabb aljnövényzetében, bokrok tövében is költhetnek, ahonnan a kikelt
fiókákat sétálva vezetik a biztonságot és táplálékot nyújtó vízhez

Ebben a madarakat rendkívüli módon segíti az álcázó tollruha, mely már néhány
lépés távolságból is szinte láthatatlanná teszi a kép közepén kotló tojót
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

A lúdalakúak néhány faja (például a kerceréce és az izlandi kerceréce) rendszeresen költ vízközeli erdők fáinak odvaiban is, ahol összehasonlíthatatlanul kevesebb veszély fenyegeti a tojásokat a mintegy négy hetes költési időszakban, mint a talajon.

Ha a települési tőkés récék megfelelő méretű faodút ...

... találnak, akkor abban is elkészíthetik ...

... a has pehelytollaival bélelt fészküket (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezt azért tudják megtenni, mert a lúdalakúak (ebbe a madárcsoportba tartoznak a ludak, récék, bukók is) fészekhagyó fiókáinak testét olyan puha, vastag és tömött, levegővel teli tollazat borítja, mely nemcsak az azonnali úszóképességet biztosítja, de a sok méter magasan lévő fészekből kiugró fiatalok testi épségét is megóvja a becsapódás végzetes sokkjától. Balesetek természetesen ennek ellenére is előfordulhatnak, a madarak szerencséjére azonban a fák lábainál a talaj többnyire füves, mohás, hullott levelekkel borított, amiről a madárkák szó szerint visszapattannak, és már szaladnak is a szüleik után.

Néhány napos tőkés réce fióka (Fotó: Orbán Zoltán)

Erős idegzetűek ezen a felvételen megnézhetik, hogy egy apácalúd-fészekalj
fiókái milyen elképesztő tortúrát élnek túl (nem mind), amint több száz
méter magas sziklafalról leugorva, a köveken pattogva indulhatnak
el a vízhez (Forrás: YouTube / BBC Earth)

 

Szupernormális nagyvárosi récék

A bulvármédia évről-évre közzétesz olyan felvételeket a nagyvilágból, melyben a soksávos úton azért áll a forgalom, mert a várakozó autók sorfala előtt egy „kacsamama” vezetgeti akár tucatnyi csemetéjét. Ezek a madarak – legalábbis Európában – többnyire tőkésrécék, ez a faj rendkívül jól alkalmazkodik a szökőkutakkal, tavacskákkal gazdagított, gyakran parányi parkok élőhelykínálatához. Amikor a család a híradó képein a legközelebbi víz felé tipeg, akkor a dolog – bármennyire nem úgy tűnik – a boldog befejezés felé halad, probléma jóval korábban, a fészek helyének kiválasztásakor következhet be.

Madaraknál is ismert a szupernormális viselkedés, amikor az erős motivációs (többnyire a fajfenntartáshoz kapcsolódó) hatás alatt álló élőlény bizonyos kulcsingerek hatására a szemlélő számára megdöbbentő, többnyire a rekorddöntési kísérletnek tűnő dolgot tesz. Ebbe a körbe tartozik a kakukkfiókát nevelő ökörszem, ahol az „utód” akár az etető „szülőt” is lenyelhetné (a szupernormális kulcsinger itt a fióka óriási piros torka), valamint a saját tojásánál sokszorosan nagyobb fehér tárgyat (például nem is tojás alakú, viszont nagy és fehér [kulcsinger] műanyag kupakot) vagy akár strucctojást kikölteni próbáló lile esete is. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a városok „toronyházai” szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő települési tőkés réce tojók számára, melyek egyre gyakrabban építik fészkeiket veszélyes, a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre. Ezeknek a veszélyes magaslati récefészkeknek két típusa van: az egyiknél az a probléma, hogy a fiókák nem tudják elhagyni a fészek környezetét és ezért emberi segítség nélkül éhen és szomjan pusztulhatnak, a másiknál pedig az, hogy a nagy magasságból betonra, aszfaltra esve halálra zúzzák magukat.

Az első problémakör által érintett fiókák mentéséről ...

... a Madártávlat 2007/2. számában (29. oldal)
számoltunk be, mely a többi számmal 
együtt a magazin archívumából is
letölthető (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A beavatkozást a lúdalakúak fészekhagyó fiókáinak életmódja tette szükségessé. Az ebbe a csoportba tartozó madarak utódainak többsége a kikelést követően teljesen önellátó, azaz maga keresi meg a táplálékát, a szülői felügyelet és a fajtársak jelenlétének fő szerepe a szociális viselkedési formák elsajátításában és a ragadozók elleni védelemben van. Mivel a szülők nem is etetik az önellátó fiókákat, ha a tojásból kikelt újszülöttek a szikanyag felszívódásáig, legfeljebb néhány napon belül nem jutnak el a vízhez, akkor éhen és szomjan vesznek. A térdmagasságú biztonsági peremmel ellátott lapostetők (és hasonló fészkelőhelyek) azért veszélyesek a települési récék fészekaljaira, mert a röpképtelen fiókák nem tudják leküzdeni a tetők párkányát, és ezért emberi segítség nélkül az éhenhalás veszélye fenyegeti őket.   

Emberi segítség nélkül ezek a tőkés réce fiókák éhen pusztultak volna ...

... ezen a lapostetőn, mert a kikelés után a vízhez
igyekvő, még hetekig röpképtelen madaraknak
útját állta a biztonsági párkány
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

A veszélyes fészkek másik típusánál nem a fent maradás, hanem a leesés jelent kockázatot. Bár a fákon (is) költő lúdalakúak fiókáit a tollazat megvédi a becsapódástól, ez a képesség fűvel, hullott falevelekkel borított puhább talajokra optimalizált. Kisebb magasság esetén a sziklára, városi kemény burkolatra érkező madaraknál is működik, a Budapest belvárosát alkotó többszintes reformkori polgári paloták, a panel- és irodaépületek récék által kiválasztott fészkelőhelyei azonban olyan magasan és olyan környezetben vannak, ahonnan a fiókák a járdára, úttestre érkezve igen gyakran elpusztulnak.  

 

Segíteni, de hogyan?

A Madárbarát kert program új fajának mentését több körülmény is segíti. Ezek közül a legfontosabb, hogy a récefiókákban rendkívül erős a csoportképző viselkedés, ezért az együtt mozgó vagy meglapuló „kiskacsákat” pillanatok alatt össze lehet szedni. A fiatalok hívóhangja rendkívül erősen hat a tojóra, ezért ha felkészülünk a szülő megjelenésére (például beszerzünk, odakészítünk egy horgászok által használt merítőhálót), vagy jó reflexekkel, némi önbizalommal és szerencsével hirtelen kinyúlva vagy rávetődéssel elkapjuk a gyakran a lábunk alatt sertepertélő tojót, akkor a teljes családot be tudjuk fogni. Kézi befogás esetén fiatalokat és az öreget lehetőleg külön szállítóeszközbe tegyük, így elkerülhetjük a taposási sérüléseket. Nagyon erős fiókaféltő magatartást mutató tojónál az is előfordulhat, hogy magától megy be a fiókák szállítódobozába, ilyenkor hagyjuk együtt a madarakat, ne kockáztassuk meg, hogy a szétválogatásnál valamelyik (vagy mind) meglép, és kezdhetjük elölről az egészet. Szállítási célra megfelel egy-egy megfelelő méretű papírdoboz (a fiókák és a tojó számára körülbelül azonos nagyságúra van szükség) vagy egy-egy nagypárna-huzat, de a legjobb a macska vagy kisebb kutyaszállító műanyag box, melynél az ajtó nyitva hagyásával a „bemászató tojóbefogást” is meg tudjuk kísérelni.

Amennyiben a hely jellege ezt lehetővé teszi, a családot akár lábon is biztonságban
ki lehet vezetni az épületből - mint ezeket a kanadai ludakat az USA-ban
(Forrás: YouTube / Salthaven W.R.E.C.)

 

Ha az egész család, tehát fiatalok mellett valamelyik szülő is kézre került, akkor nyert ügyünk van, mert már csak a legközelebbi nagyobb parkbeli tóig vagy ha van ilyen, a települést átszelő folyóig kell elballagnunk (a fészkeket a tojó többnyire mindig valamilyen nagyobb felületű víz néhány száz méteres körzetébe építi), ahol először a fiókákat engedjük a vízbe, majd kicsit hátrébb húzódva a felnőtt egyedet. A szorosan együtt úszó, sipítozó fiatalok mágnesként vonzzák a szülő madarat, aki a kis csapatot szinte azonnal a parttól távolabb vezeti.

Abban az esetben, ha csak a fiókákat sikerült összeszedni, megpróbálkozhatunk azzal, hogy az épület közelében egy biztonságos gyepfolton kiengedjük a kicsiket, hogy a hangjukat követve a tojó megtalálhassa őket. Ha ez sikerül, akkor a mentés folyatása az események függvényében az alábbiak szerint alakulhat:

• a fentiekben ismertetett megoldások valamelyikével ismét megpróbálhatjuk befogni az anyamadarat, és ha ez sikerül, akkor a madarakat az előbb leírtak szerint elengedhetjük a közeli vízen;
• a szülőmadarat a fiókák megmutatásával és hívóhangjával (a szállítóeszköz mozgatása általában vészhangadásra készteti a fiatalokat) csalogassuk az elengedőhely felé, ha ez már látótávolságban van és a terület is biztonságos, akkor itt is kiengedhetjük a fiókákat, majd a családot óvatosan a víz felé terelhetjük.

Ha a felnőtt egyedet nem sikerül befogni vagy a fiatalok közelébe csalni, esetleg a mentéskor meg sem jelenik, akkor még mindig leballaghatunk a vízhez, és ha van hasonló korú fiatalokból álló család, akkor közéjük engedhetjük a mi védenceinket is. Mivel a fiókák önellátóak, nincs szükségük táplálásra, a fajtársak közelsége viszont kellő védelmet biztosíthat számukra.

Együtt a család - tőkés réce fiókák pihennek anyjuk védelmező szárnya alatt.
A talajon a szülő többnyire sikeresen védi meg legalább a fiókák egy
részét a veszélyektől (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Végső megoldásként – amennyiben mi magunk nem rendelkezünk baromfiudvarral – a fészekaljat vigyük be a legközelebbi állatkertbe, melynek tavi kifutójában biztonságosan felnevelkedhetnek, majd felnőve önálló életet kezdhetnek a fiókák.

A Fővárosi Állat- és Növénykert
Madármentőhelye, ...

... és lapostetőről mentett tőkés réce fiókák (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Abban az esetben, ha a problémát nem a fészek környezetének elhagyhatatlansága, hanem a túlzott magasságból, rossz helyre történő leesésveszély jelenti, a madárvédelmi beavatkozásra már a fészeképítés, tojásrakás időszakában sort kell keríteni. Az ilyenkor alkalmazható megoldásokra jó példát szolgáltat egy, Budapest belvárosában, a Parlamenttől alig háromszáz méterre, évek óta egy negyedik emeleti erkélyen fészkelő tőkés réce alábbi esete.

A "tőkésrécés" utca még a verebek és a parlagi galambok számára sem tűnik
lakhatónak. Mégis, az alig kétszáz méterre (balra) folyó Duna közelsége
miatt egy kacsa évek óta visszajár a kép közepén látható ház
egyik erkélyére (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Mivel az első évben a kikelő fiókák közül néhány leesett a kovácsoltvas korláttal keretezett erkélyről, és a járdán halálra zúzta magát, a ház lakói összeadták a pénzt, és a következő tavaszra csibedrót-háló került a  korlátra. Ezzel párhuzamosan a föld is eltűnt a cserépből, hogy a fészek mélyebbre kerüljön és így a kikelő fiókák lehetőleg az erkélyre se jussanak ki arra a rövid időre, amíg a lakó óvatosan a két időben előkészített macskaszállító ládába teszi a fiókákat és a kézzel megfogható tojót, majd a közeli Dunához viszi a családot.

Az erkély külső peremére szálló madár a korlátra kötözött drótháló felhajtott sarka
alatt (a kép felső szélénél látható) akadálytalanul tud közlekedni (részletek >>).
A fiókák kikelése után ez a kis "ajtó" egy mozdulattal lecsukható, így még
biztonságosabb a madarak szállítóládába pakolása
(Fotó: Orbán Zoltán)

A problémát jobb megelőzni, mert a veszélyes helyre fészkelő madaraknak ritkán
van olyan szerencséje, mint ennek a récének az USA-ban
(Forrás: YouTube / AP Archive)

 

Más fajok is ...

Számos városiasodott madárnál ismert a természetestől jelentősen eltérő fészkelőhelyválasztás − és most tekintsünk el az olyan "normális" az esetektől, mint: a fecskék, a rozsdafarkúak és a barázdabillegető eresz alatti, vagy a fehér gólyák oszlopon és épületen költése. Az alábbiakban ilyen esetekről mutatunk be néhány példát.

Balkáni gerle költése közlekedési lámpán (Fotó: Békés Viktória),
belső ablakpárkányon (Fotó: Söjtösi Sándorné), ...

... és balkonládában >> (Fotó: Erdődi Erzsébet).

Erdei fülesbagoly költése balkonládában (Fotó: Monoki Ákos)

Házi rozsdafarkú partvisokra épült fészke (Fotó: Dr. Patócs Andrásné)

A szürke légykapó az egyik legváltozatosabb fészkelőhely-választású madár >>
(Fotó: Vadász Gábor)

Rendszeresen lakásban fészkelő füsti fecskék >> (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fekete rigó alapvetően fákon, bokrokon fészkelő faj (fenti videón, részletek >>), de a települések természetesnél jóval alacsonyabb ragadozómadár terhelésű környezetében gyakran teljesen nyíltan költenek.

Vázában költő széncinegék >> 

Tiszalökön egy fogságból szökött barátpapagáj évek óta egy fehérgólya pár
fészekalbérlőjeként él >>

Vad szürke gémek telepe a főváros közepén >> 

Van, hogy nem (csak) a faj vagy a hely, hanem a fészkelés nagyságrendje is
különleges − legalább háromezer páros molnárfecske telep
Tiszavasváriban >> (Videók: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

 

Ezért bőven van mit tennünk, célunk eléréséhez

 

az Ön adó 1%-ára is szükségünk van!

 

Adója 1%-ának felajánlásával Ön is segítheti
szemléletformáló-felvilágosító munkánkat, az adatgyűjtést
és a terepmunkát. Így fenntarthatjuk a faj törvényi
védettségét és megakadályozhatjuk
az illegális pusztítását!

Személyi jövedelemadója bevallásakor Önnek csupán néhány
percbe telik kinyomtatni a rendelkező nyilatkozatot.

 

Letölthető 1% rendelkező nyilatkozat itt >>

 

Miután a nyilatkozatot borítékba tette, írja rá
nevét, címét, adóazonosító számát, majd a boríték
leragasztott fülét keresztben írja alá, hogy
nyilatkozata érvényes legyen!

 

Ne feledje, Önnek 1 perc az idejéből,
az egerészölyvnek a túlélést jelentheti!
 

SZJA 1%-ának felajánlása most különösen fontos számunkra,
hiszen az adótörvény változások miatt a civil szervezetek
lényegesen kevesebb támogatásra számíthatnak. Ha Ön
úgy gondolja, hogy az MME céljai és tevékenysége
fontos, kérjük, személyi jövedelemadóját idén
is ajánlja fel a madarak védelmére!

 

Köszönjük, hogy adója 1%-ával
hozzájárul az egerészölyv
védelméhez!

 

Amennyiben szeretné megtudni, hogy az MME mire és miként
használja fel az adó 1% felajánlásokat, az erről
összeállított beszámolókat megtalálja
itt >>

Rendelkezzen adója 1%-ával az egerészölyv védelméért! (Fotó: Papp Gábor).

 

Kapcsolódó oldalak

• 2012 év madara - az egerészölyv >>   
• Védett marad az év madara >>  
• A lakosság az egerészölyvet választotta 2012 év madarának >> 

 

 

 

Terjedelem és karakterszám (szóközzel)
A cikkek nyitóoldalán a cím, az alcím, és az 5-6 sornyi félkövéren szedett bevezető (lead) fél oldalt foglal el, melynek hátterét többnyire egy fotó képezi. Ahol lehet, az írások tartalmi részét érdemes kiegészíteni olyan inzert szövegekkel (pl. fajok általános bemutatása, úti beszámolónál ország vagy régióbemutatás), melyek eltérő szedése segíti az oldalak változatosabb megjelenítését. 

• egy oldal két képpel: 3.900 karakter
• egy oldal kép nélkül: 5.800 karakter
• fél oldal: 2.800 karakter
• egy hasáb: 1.800 karakter
• fél oldalas inzert: 2.300 karakter

 

Fotók
Lehetőség szerint oldalanként 3-4, esemény és fotós úti beszámolók esetében 5-6 db, lehetőleg .raw formátumú, .jpg kiterjesztésű fotók esetén a lehető legnagyobb felbontású képet kérünk.  

Kérjük, nézőképet csak úgy küldjenek, hogy ezek mellé megadják a fotó legnagyobb felbontását pixelben (pixel x pixel) vagy mm-ben, cm-ben (ez utóbbiak 300 dpi felbontás mellett).

A fotók ékezet nélküli betűkkel írt, alsó vonással elválasztott file-nevében mindenképpen szerepeljen a faj neve, a szerző és a kép sorozatszáma (pl. buboscinege_Toth_Tihamer_0001).

A képek (szükség esetén becsomagolva) toldacuccot-tal (vagy hasonló nagyméretű file-ok küldésére alkalmas csatornán) vagy CD-re, DVD-re írva küldhetőek a lap alábbi e-mail címére vagy az MME központi irodai postacímére. Előzetes időpont egyeztetést követően a digitális vagy digitalizált fotók lemezen, pendrive-on vagy külső winchesteren személyesen is behozhatóak az egyesület központi irodai szerkesztőségére,ahol le tudjuk ezeket tölteni.

 

E-mail cím
ujhelyi.peter@mme.hu

 

Postacím
Madártávlat szerkesztősége
MME
Budapest
Költő u. 21.
1121

 

Kérjük szerzőinket, hogy a cikkek megírása előtt okvetlenül egyeztessenek a főszerkesztővel a tervezett írás témájáról, terjedelméről és megjelenéséről!

 

Köszönettel!

Ujhelyi Péter főszerkesztő

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

 

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!