Fészekanyag kihelyezése
A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.
Ez az oka például annak, hogy a horgásztavak közelében a zöldikék és a tengelicek szinte kizárólag a sajnálatos módon eldobált horgászzsinórral bélelik a fészkeiket, ami azért veszélyes, mert a szülőkre és a fiókákra tekeredve ezek fulladását vagy a lábak amputálódását okozhatja!
A költési szezon beköszöntének legbiztosabb jele, hogy a madarak énekelni kezdenek (Videó: Orbán Zoltán).
Természetes toll fészekanyagbázis
Karvaly parlagi galamb zsákmánnyal ... |
... és vadászat közben (Videók: Orbán Zoltán). |
|
|||
|
|||
Karvaly zsákmányolása után visszamaradó tolltépések, ... |
|
|
melyekből az őszapók is előszeretettel gyűjtenek fészekanyagot. (Fotók: Orbán Zoltán). |
Ami hiányzik
Nagyon fontos, hogy csak olyan kutya- és macskaszőrt használjunk, mely nem tartalmaz aktív, "cseppentős" bolhairtó hatóanyagot, mert az ilyen szőr a fészekanyagba építve, és ott a tojásokkal, fiókákkal és a kotló madarakkal érintkezve azok mérgezését, az embriók elhalását, a fiókák pusztulását is okozhatja.
A szőrgyűjtés kellékei: egy "lelkes" kutyus (itt éppen Momó, a Jack Russel terrier),
egy gyűjtőzacskó ...
... és egy kefe (Fotók: Orbán Zoltán).
Kihelyezhető hagyományos fészekanyagok
Fészekanyag a talajon
A március végéig nyugodtan működtethető etetők a madarak leglátogatottabb kora tavaszi közösségi terei (áprilistól pedig az itatók és porfürdők), ezért ide is érdemes kihelyezni fészeképítéshez alkalmas természetes anyagokból: száraz növényi szálakból, mohából, kutyaszőrből, hajból (ha nincs saját "termés", kérhetünk a közeli fodrásztól is :) és tollak keverékéből álló csomókat.
|
|
Márciusi talajetető mellé telepített fészekanyaghalom ... |
|
|
... mohával és karvaly tépéséből származó ... |
|
|
... balkáni gerle tollakkal (Fotók: Orbán Zoltán). |
... majd ennek használatba vétele (Videó: Orbán Zoltán). |
Fészekanyag ágakra drótozva
Elsősorban a kutyaszőrt vékony, lágy dróttal ágakra is felkötözhetjük.
|
|
Száraz tavalyi fűből ... |
|
|
... és kutyaszőrből álló fészekanyagcsomó ... |
|
|
... veréblakótelep-odúra, ... |
|
|
... és kutyaszőr fészekanyag ablakodú közelébe kihelyezve. (Fotók: Orbán Zoltán). |
Széncinege kutyaszőrt gyűjt egy néhány perccel korábban kihelyezett fészekanyagcsomóból (Videó: Orbán Zoltán). |
Hálós kihelyezés
|
|
||
Hálós kiszerelésű téli madáreleségek (Fotók: Orbán Zoltán). |
|
|
||
|
|
||
|
|||
Az így elkészített fészekanyagzsákot bokorra, fára, épületre, erkélyre, illetve az ilyenkor még működő etető és odú beülőágára egyaránt kitehetjük. (Fotók: Orbán Zoltán). |
Hálós fészekanyagzsák madártollakkal kevésbé ...
... és jócskán megtűzdelve (Fotók: Orbán Zoltán).
A hálós fészekanyag-kihelyezés, a zsákoscskák megtöltése és tollakkal "díszítése" remekül kapcsolható az etetők és itatók környezeti nevelési és turizmusfejlesztési alkalmazásába is, amiről részletesen olvashat itt >>.
Fészeképítő-anyagok kihelyezése (Videó: Orbán Zoltán). |
Fáradozásunk sikere
Serénykedésünk fogadtatásáról a madarak egyértelmű visszajelzést adnak. Nemcsak a fészekanyagot gyűjtő állatokat figyelhetjük meg, de odúellenőrzésekkor látni fogjuk a fészkekbe építve azokat az anyagokat, amiket mi tettünk ki.
|
|
Seregély ... |
|
|
... fészekanyagot gyűjt. |
|
|
A fészekanyagcsomók egyik fő alkotóelemét jelentő kutyaszőr sikeréről árulkodik, hogy a környék széncinegéi ... |
|
|
... is előszeretettel építik be fészkeikbe ... |
|
|
... ezt a puha és jó hőszigetelő anyagot. |
|
|
Az áprilisi első költéskor még gyakori fagyok idején a cinegék a hideg ellen szőr fészeképítőanyaggal takarják be a nem teljes darabszámú tojásos fészekaljakat, melyeken ilyenkor még nem ülnek a madarak. Amint elmúlnak a hideg órák, az ideiglenes szőrtakaró is eltűnik, ... |
|
|
... és kiderül, hogy hány tojást is rejt a fészek. |
|
|
A fészeképítő verebek különösen kedvelik az elhullajtott tollakat (Fotók: Orbán Zoltán). |
Sár fészekanyag fecskéknek
Az egyre szárazabbá váló tavaszokon és nyarakon mind fontosabb feladat a sár fészeképítóanyag biztosítása a fogyatkozó állományú fecskék számára, amiről részletesen olvashat a Fecskevédelem > Sárgyűjtőhely oldalunkon.
Tálcás sárgyűjtő fecskék számára ablakpárkányra
kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Mit ne tegyünk ki?
Ne kínáljunk fel olyan sok elemi szálból álló fonott, vagy hosszú, vékony műszálas anyagokat (például: bálakötöző zsineget, vattát, arasznyinál hosszabb hajat), melyek szállításkor vagy a fészekbe építve a madarak lábára csavarodva pusztulásukat okozhatják.
A vékony cérna látszólag veszélytelen, azonban ha túl hosszú, a madarak számára
mégis végzetes lehet, amint azt ennek a fekete rigónak a példája is mutatja.
Ügyeljünk arra is, hogy a fecskék sárgyűjtőiben ne legyenek bálakötöző
zsineg darabok, mert ezek vékony elemi szálai a megkeményedő
sárból hurkot képezve, kilógva ...
... halálos csapdát jelent az etető szülőknek és a kirepülő
fiókáknak (Fotók: Orbán Zoltán).
Mikor érdemes a fészekanyagok kihelyezni?
A hagyományos fészekanyagokat kora tavasszal, március elején érdemes kihelyezni és az sem baj, ha a madarak által fel nem használt fészekanyagcsomók egész évben kint maradnak. Gondot nem okoznak, viszont a következő költési szezonban is megkönnyíthetik a madarak dolgát.
A fecskék sárgyűjtőit a madarak érkezéséhez igazítva április első harmadában érdemes "élesíteni" és május második feléig fenntartani, ha ezt a száraz, csapadékmentes időjárás szükségessé teszi. Amennyiben nem okoz gondot a sár nedvesen tartása, akkor a sárgyűjtőt aszályos nyarakon érdemes a fecskék másodköltéséhez igazodva július végéig fenntartani vagy ilyentájt újraindítani.
További kora tavaszi madárvédelmi tevékenységek
MÁRCIUS
- A madáretetési időszak vége (részletek>>)
- Március közepéig még lehetséges a veszélyes gólyafészkek gólyakosárra emelése (részletek >>)
- A falfelújítást, -szigetelést akadályozó fecskefészkek eltávolítása a hónap végéig lehetséges (részletek >>)
- Molnárfecsketelepek felújítása a hónap végéig (részletek >>)
- Tavaszi madárvonulás (részletek >>)
- Itatás (részletek >>)
- Tél végi odútakarítás (részletek >>)
- Odúkihelyezés (részletek >>)
- Ablakodúk kihelyezése (részletek >>)
- Fészekanyag kihelyezés (részletek >>)
- Porfürdők kihelyezése (részletek >>)
- Fák és bokrok ültetése (részletek >>)
- Fecske- és denevérbarát falfelújítás megtervezése (részletek >>)
- Mesterséges fecskefészkek kihelyezése (részletek >>)
- Mesterséges molnárfecske telepek kihelyezése (részletek >>)
- Sarlósfecskeodúk kihelyezése (részletek >>)
- Gyurgyalag és partifecske partfalak kialakítása, felújítása (részletek >>)
- Fecskepelenkák felszerelése (részletek >>)
- Épületen fészkelő tőkés réce esetek (részletek >>)
Az év egészére vonatkozó madárvédelmi feladatok havi bontású gyűjteményét a Madárbarát kalendárium oldalon találja.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...





... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek




Orbán Zoltán
Áprilistól ne etessünk!
A madarak a világ bármely pontján, így Magyarországon is úgy időzítik a költéskezdést, hogy a fiókák kikelésére elegendő táplálék álljon rendelkezésre azok etetéséhez. Hazánkban (és Európa középső sávjában) az énekesmadarak fiókaetetési szezonja április közepétől kezdődik és mivel a szaporodási időszakban nincs jelentős magtermés, a magevő madaraink is alapvetően rovarokkal etetik a fiókáikat. Ezért a téli etetés folytatása, a magtáplálék potenciális életveszélyt jelent a fiókák számára.
A szülők által napraforgómaggal etetett széncinege-fióka teteme (fotó: Pócsi Ági)

Szüksége van a madaraknak tavaszi-nyári etetésre?
Nincs.
Vadállatok csak ott él(het)nek, ahol megtalálják az alapvető létfeltételeiket. Ahol ez hiányzik, nem kezdenek el költeni és nem állnak meg hosszabb időre sem a vonulási, sem a telelési időszakban.
A településeinknek éppen azért olyan gazdag az állatvilága, mert ez a rengeteg faj pihenő-, táplálkozó- és akár szaporodóhelyet is talál a parkok fáin és bokrain, továbbá az épületeinken.
Télen sem azért etetjük a madarakat, hogy életben maradjanak, hanem azért, hogy:
- természetmegfigyelési élményt nyújtsanak a mindinkább városias életmódot folytató embereknek (ez egyben természetvédelmi érzékenyítést is jelent);
- az etető környékén tartózkodó madarak összeszedik a rovar és egyéb kártevőket, gyommagvakat.
Veszélyes lehet a fiókákra a tavaszi-nyári etetés?
Igen.
Miért? A mérsékelt övben, ahol élünk, a költési időszakban nincs elegendő magtáplálék (az majd csak őszre érik be), ezért a magevőink is alapvetően rovarokkal etetik a fiókáikat. Ez nemcsak könnyen emészthető számukra, de a vízigényüket is ebből fedezik, ezért a nálunk fészkelő madárszülők nem is itatják a fiókáikat.
Az evolúciósan maggal etetéshez alkalmazkodott madárfajoknál (ilyen például a közkedvelt kalitkamadár zebrapinty) a szülők a magtáplálékot meghántolják, felaprítják, majd lenyelve előemésztik, és ezt az emésztőenzimekkel, gyomornedvekkel kevert, a vízigényt is kielégítő keveréket felöklendezve adják a fiókáiknak.
A napraforgómag a madaraink fiókái számára azért sem megfelelő táplálék, mert a magetetéshez nem alkalmazkodott szülők meg sem pucolják azt, héjastól tuszkolják a tátogó csőrökbe! A folyamatosan hordott, emésztetlenül felhalmozódó, száraz magvak teljesen megtöltik a gyomrot, majd a nyelőcsövet, így a fiókák több napnyi szenvedés után funkcionálisan éhen és szomjan pusztulnak (lásd az alábbi képsorozatot).
26-án készültek, amikorra a hangyák már lepucolták a tetemeket, így láthatóvá vált, hogy a fiókák
gyomrát és részben a nyelőcsövét is kitöltötték a közeli etetőről a szülők által hordott, bontatlan
napraforgómagok, így a rovartáplálékot igénylő fiókák a számukra emészthetetlen
magvaktól gyakorlatilag éhen pusztultak (fotók: Pócsi Ágnes)
A fenti, elsődleges kockázat mellett az alábbi, közép és hosszú távon gondot jelentő, viselkedéstorzító problémákkal is számolni kell:
- a természetestől eltérő táplálékviszonyokhoz szoktatja a felnövekvő generációkat,
- a mesterséges táplálékbőség folyamatos emberi beavatkozás nélkül életképtelen szintűre növelheti a terület fészkelőállományát.
a kezdőoldalon vagy a tematikus összeállításokat tartalmazó lejátszási listák fülön
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...

a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)