Megfigyelésre a legjobb időszak a tavasz és a tél. 5 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére lehetőség szerint a vendégek igényéhez igazodva egyeztetett napokon.

Túzokdürgés - a puszták fenséges madara

Túrák indulnak időpont egyeztetéssel március közepétől május közepéig. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Dévaványa 7 óra vagy 14 óra. Részvételi díj: 40 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 35 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.

Akciós öko-túra - a sasok birodalma

Túrák indulnak időpont egyeztetéssel január, február, november, december. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Mezőtúr 10 óra. Részvételi díj: 32 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 27 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.

Jelentkezés és további információ
Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező
Mobil szám: +36 30 445 68 56
E-mail cím: birding@mme.hu

Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk és a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi munkáját.

A Nagy-Sárrétre az őszi-téli időszakban nemcsak a Kárpát-medencéből, de távolabbi vidékekről is érkeznek ragadozómadarak a táplálékban bővelkedő alföldi területekre, és ott hosszabb-rövidebb időt töltenek. Helyenként akár 15-20 vagy még több sas is együtt mozoghat, ami rendkívüli látvány. Leggyakrabban réti és parlagi sassal találkozhatunk, de néha szirtisas is elvetődik ide. Időnként nem magányosan vadásznak, hanem „kalákában” ejtenek el egy-egy prédát vagy keresik fel az elhullott állatok tetemeit. Túráinkon szemtanúi lehetünk csodálatos repülésüknek, a civakodó madarak akrobatikus légi harcának, és megfigyelhetjük a jóllakottan pihenő, tollászkodó madarak kisebb-nagyobb csoportját is. Rendkívül gyakori itt az év madara, az egerészölyv, de megfigyelhető a ritkább téli vendég a gatyásölyv, kéke rétihéja is. Néhány kerecsensólyom kalózkodik a területen, azaz más ragadozókat megijesztve elveszi zsákmányaikat. 

Ennek a területnek pusztáin és szántóföldjein él hazánk egyik legerősebb túzokállománya. Több mint 400 példányuk minden év kora tavaszán felkeresi ősi szaporodó helyeiket. A kakasok már hajnalban látványos násztevékenységet mutatnak. Ezt hívjuk dürgésnek, mely csökkenő aktivitással május közepéig tart. Az öreg kakasok óriási fehér virággá változnak és tipegve, forogva csalogatják magukhoz a jóval szerényebb tollruhájú tyúkokat.

Tavasszal többször találkozhatunk barna rétihéjával, amint épp vadászik alacsonyan a föld felett, de jó lehetőség van arra is, hogy a jóval ritkább hamvas rétihéjával is összefussunk. A kék vércsék szitálva vadásznak nagyobb rovarok, rágcsálók, gyíkok, ásóbékák után kutatva. Szalakóta is szemünk elé kerülhet több helyen, bár meglehetősen későn érkezik vissza Afrikából. Karakter faj itt a tövisszúró gébics, a búbos banka, a sordély és a mezei pacsirta. Jó eséllyel találkozhatunk ritkább ragadozókkal is, mint például a kerecsensólyom, a békászó sas, a parlagi sas vagy a pusztai ölyv.

A természetes vízfolyások mentén kis kócsag, üstökös gém, cigány réce után kutatunk. A vízállások mentén pajzsos cankók, réti cankók és sok más parti madár táplálkozik, vagy tollászkodva pihennek. A nádasok is rejtenek érdekes fajokat, mint a barkós cinege, vagy a nádi tücsökmadár.

A Nagy-Sárrét számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl és a róka.  Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként a molnár görény is. Nedvesebb időben jó eséllyel elénk kerülhet a vöröshasú unka kétéltű állat. Jelentős a terület lepke- és szitakötő faunája és számos ritkasággal büszkélkedhet növényvilága is.

A legelőkön szürke marha, bivaly gulya legel. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában. Igény esetén ezek is megtekinthetők.

A Nagy-Sárrétet már ősidők óta használták az emberek. Az itt élő emberek egyik ősi foglalkozást a halászatot mutatja be a Réhelyi Múzeum. Állandó kiállításként pedig a túzokvédelmet.

Cigányréce (Fotó: Simay Gábor).

Általános információk
Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal kézitávcsövet, fényképezőgépet, esetleg állványos teleszkópot. Korlátozott számban a túra ideje alatt biztosítani tudunk kézitávcsövet és nagy nagyítású állványos teleszkóp használatot. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.

Ajánlott szálláslehetőség: Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont. Tel.: 66/483-083

Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.
 

Zöld küllő (Fotó: Balázs István).

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Elterjedés
Elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen Közép-Ázsiáig húzódik (ld. térkép). Legnyugatibb ismert fészkelőhelye Európában Csehország. A XX. század közepére a hazai állomány a kíméletlen pusztítás következtében jelentős mértékben lecsökkent.
A parlagi sas jelenlegi hazai állománya közel 70 pár. Minden évben több új pár jelenik meg, ami ritka jelenség, mivel elterjedési területének nagy részén csökken a fészkelő párok száma. A telet a kelet-európai és ázsiai állomány Délkelet-Ázsiában, Észak-Indiában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában tölti, míg a Kárpát-menedcében költő öreg madarak állandóak, a fiatal madarak pedig valószínűleg Délkelet-Európába vagy a Közel-Keletre kóborolnak.

A parlagi sas elterjedési területe (Ábra: Horváth Márton).

Élőhely   
A parlagi sas középhegységekben és mezőgazdasági területeken egyaránt fészkel. A költő párok általában a költőterületek közelében telelnek, de a fiatalok nagy része elvonul, kóborol. A hazai állomány jelentős része az Északi-középhegységben és annak eőterében található mezőgazdasági területeken fészkel. Fészkét elsősorban a fák csúcsára építi, belsejét puha vékony ágakkal, száraz fűvel béleli. Bármilyen fafajon szívesen fészkel, ha fészeképítésre alkalmas ágelágazást talál megfelelő magasságban. A legtöbb pár 1-3 évente új fészket épít, de bizonyos esetekben akár évtizedeken át is használhatják ugyanazt a fészket, így azok tekintélyes méretet érhetnek el: magasságuk a három métert, átmérőjük a másfél métert, tömegük a több száz kg-ot is meghaladhatja.

Szaporodás
A fészeképítés már január végén, február elején elkezdődhet (az időjárástól függően). A parlagi sas általában április elején rakja le 2-3 tojását, a kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 43 nap kotlás után kelnek ki, majd 57-62 nappal ezután hagyják el a fészket. A kirepülést követően még hosszú hetekig a szülők gondozzák a fiatalokat.

Táplálkozás
Legkedveltebb zsákmányállatai a kis-közepes méretű, nappal aktív emlős- és madárfajok. Közülük hagyományosan az ürge és a hörcsög szerepelt legnagyobb számban az étlapján, de az utóbbi évtizedben jelentős változások figyelhetők meg a faj táplálkozási szokásaiban, elsősorban a hazai ürgeállomány drasztikus csökkenése miatt. Bár továbbra is jelentős táplálékforrás a hörcsög, előtérbe kerültek a mezei nyúl és a közepes méretű madárfajok (varjak, szarkák, fácán, galamb, stb.), táplálékában gyakori a sün előfordulása. Alkalmanként elhullott állatokat is fogyaszt, elsősorban télen vagy vonuláskor, egyes területeken (pl. Balkán-fsz.) a költési időben is. Magyarországon a dögevés a fiatal madarakra jellemző leginkább.
 

Parlagi sas éves jelentés 2008.

 Köszönjük!

Pannon Bird Experience
A rendezvény célja a pannon régió madárvilágának bemutatása az európai madarász közösség számára, a társadalmi tudatosság és a támogatottság növelése a közösségi jelentőségű természeti értékekért. A második „pannon birdfair” idén 2011. április 15-17. között kerül megrendezésre a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park illmitzi látogató központjában, Ausztriában. A rendezvény természetesen a madárvilág szerelmeseinek szól, kezdők és profi madarászok egyaránt megtalálják a nekik legmegfelelőbb programot. A három „nyugat-pannóniai” ország BirdLife partnerszervezetei most először szerveznek közösen területlátogatásokat, madarásztúrákat péntektől vasárnapig (Fertő-tó, Hanság, Dunai-ártér, Soproni-hegység és morvai madárvédelmi területek); előadások, vetítések és nyitott workshopok keretében pedig a természetvédelmi projektjeik bemutatására is sor kerül. A rendezvény elmaradhatatlan része a különböző neves optikai márkák termékbemutatója (távcsövek, teleszkópok,digitális fényképezők és kamerák) a legújabb modellekkel.  Az egyes megfigyelő pontokon az optikai eszközök tesztelésére is lehetőség nyílik a szabadban.
 

A rendezvény lehetőséget nyújt arra, hogy a külföldi és hazai madarászok találkozzanak, megismerhessék egymást,  és beszélgetéseket folytathassanak a vitafórumok keretin belül. Bátorítva ezzel a kapcsolatot a hazai és nemzetközi madarászközösség között, és azok az érdeklődők között is, akiket érdekel a természetvédelem, a madárvédelem, a természetfotózás és a természet felfedezéséhez szorosan kapcsolódó egyéb tevékenységek.A rendezvény mondanivalója, hogy minél több ember érdeklődését felkeltse a természet- és madármegfigyelés rejtelmei iránt.
 

Közép-Európa egyik legjelentősebb madár-élőhelyének hosszú távú fenntartása, az unikális pannon térség biológiai sokféleségének a megőrzése mindannyiunk közös feladata. Ezért fontos a határokon átnyúló természetvédelmi intézkedések minél átfogóbb és felelősségteljesebb nemzetközi szintű megvalósítása. 

Tovább a rendezvény programoldalára: Pannon Bird Experience

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!