A Fővárosi Közgyűlés 2016. szeptember 28-án elfogadta azt a határozatot, amelyben a Hármashatárhegy lábánál elterülő vitorlázó repülőteret és Vörös-kővárt jelöli meg a 2024-es olimpia (már amennyiben Budapest nyeri el a rendezés jogát) hegyikerékpár (mountain bike) pályájaként, eltérően a korábban kiválasztott testvérhegyi helyszíntől. Az ok: a hármashatárhegyi helyszín jobban mutat a drónfelvételeken. A vitorlázó repülőtér és környéke azonban Magyarország két még fennmaradt legerősebb haragossikló-populációja egyikének az otthona. Ez a fokozottan védett, hazánkban rendkívül ritka és lenyűgöző hüllő különleges élőlénye a Budapest környéki természetvédelmi területeknek.

Az itt élő haragossiklókat 2012-ben fedezte fel Ina Gross, német herpetológus, aki kutatásához erdei siklókat keresett (bár évtizedekkel korábbról voltak a környékről adatok, de a feledésbe merültek). A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya (MME KHVSZ) azóta folyamatosan monitorozza a siklókat, és 2016-ban egy teljes szezonon át követett 5, nyomkövetővel ellátott haragossiklót. A Jane Goodall Intézet önkéntesei, akik a felmérésekben részt vettek, a projektre irányították Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédő figyelmét is, aki egyfajta szimbolikus hozzájárulásként saját kezűleg engedte szabadon az első nyomkövetővel felszerelt siklót a Vörös-kőváron. Attól a naptól fogva ez a sikló a Jane nevet viseli, és további négy siklóval (Vali, Tarzan, Pali és Lili) együtt fontos adatokat szolgáltatott az életmódjáról.

Kiderült, hogy a siklók nem csak a Vörös-kővár köves dombján szorongnak, hanem hatalmas vadászterületet járnak be. Télen, illetve évente 2-3 alkalommal, amikor vedlenek, a domb sziklarepedéseiben, kőhalmaiban húzzák meg magukat. Vedlésük csak néhány napig tart (nem csak a bőrt kell levedleni, ami néhány perc, hanem erre a szervezetüket fel is kell készíteni). Miután kopott bőrüket hátrahagyták, újra több hetes vadásztúrára indulnak a környék gyepeire, ahol ürge- és pocokjáratokban töltik az éjszakákat. Zsákmányukat is valószínűleg elsősorban a lyukak lakói teszik ki, és nem a gyíkok, ahogyan azt korábban gondoltuk. Valóban, nagy, másfél méternél is hosszabb siklókról van szó, akiknek kiadós zsákmányra van szükségük.

A II. kerületi, 2016. december 5-én megrendezett lakossági fórumon bemutatott pályanyomvonal azonban alaposan belevág a figyelemmel kísért siklók - elsősorban Jane és Lili - vadászterületébe. És ezek csak azok a siklók, amelyekről a rádióadóik segítségével tudjuk, merre járnak. Mi csak 5 siklót követtünk, de a felmérések alapján akár 30-nál is több felnőtt állat élhet csak a Vörös-kővár közvetlen környezetében, de további állatok is részét képezhetik az állománynak a messze nyúló gyepen és a környékbeli hegyoldalakon.

A tervezett pálya alaposan beteheti a kaput ezeknek a hüllőknek. Már maga bemutatott nyomvonal, és a két naposnak mondott olimpiai verseny sem tenne nekik jót aktív szezonjuk, a nyár kellős közepén. De az időközben előkerülő információk alapján a tervezett pálya jóval jelentősebb átalakításokat feltételez, mint ami a lakossági fórumon elhangzott. Az olimpia és a nézők izgalmas pályát várnak. Ez a korábbi olimpiai helyszínek ismeretében hatalmas földmunkálatokkal együtt járó tereprendezést, műtárgyak beépítését, és murvás pálya kialakítását feltételezi. A beavatkozás tehát jóval többnek ígérkezik, mint a beharangozott pályakijelölés terelőszalaggal. Egy ekkora beruházás termékét, a pályát pedig nem fogják elbontani, legfeljebb „visszabutítani”, hogy az amatőr közönség is használatba vehesse az olimpia után. Logikus is lenne egy ilyen pályát a célközönség rendelkezésére bocsátani. Ez azonban a haragossiklók rövidtávon való kipusztulását eredményezné a területen, ahogyan az itt élő, ugyancsak fokozottan védett ürgék is eltűnnének, más ritka növényekkel és állatokkal együtt.

A haragossiklók és az ürgék eddig képesek voltak fennmaradni a jelenlegi terhelés mellett. Megbirkóztak a kutyákkal, a kirándulókkal, az alkalmi kerékpárosokkal, a gombászokkal, fűszernövénygyűjtőkkel, az óvodások és iskolások időnként felbukkanó hadával, de csak azért, mert ezek a tevékenységek nem tették tönkre az élőhelyüket, és nem jelentettek túlzott terhelést a területnek. Ami azonban az olimpiai tervek megvalósulása esetén bekövetkezne, az végzetes lenne számukra. Pedig a haragossiklók érdekes állatok. Nagy hatással bírnak mindenkire, akinek szerencséje van egyszer az életben összetalálkozni velük. Megvan az erejük ahhoz, hogy az embereket, és legfőképpen a gyerekeket egy pillanatra lekapcsolják az Internet és okos telefonok nyújtotta alternatív valóságról, amit mindannyian, és legfőképpen minden szülő és tanár szeretne elérni. Ne veszítsük el Őket!

MME Vezetőségének letölthető állásfoglalása az Olimpiai terepkerékpáros verseny tervezett helyszínével kapcsolatban

Statement of MME BirdLife Hungary about the planned location of the Olimpic mountain bike event 

Kapcsolódó honlapok és honlaphírek:

Jane Goodall a Vörös-kőváron

Haragossikló Fajvédelmi Terv

Az érintett Natura 2000 terület

Pannon gyep

Írta: Babocsay Gergely és Halpern Bálint

Számos feladatot tűztünk magunk elé. Kezdettől fogva elsődleges célunk volt egy országos kitekintésű adatgyűjtés a hazai fajok elterjedésének minél tökéletesebb megismerése végett. Hosszú éveken keresztül nem állt rendelkezésre olyan technikai háttér, melynek segítségével intenzíven és széles körben kiterjesztve tudtuk volna ezt a munkát végezni. Az Internet mindennapos használati eszközzé válása tette végül lehetővé, hogy belevághassunk a tömeges adatgyűjtésbe és ehhez megfelelő felületet és tároló kapacitást is tudjunk biztosítani.

A Szakosztály specializált fajvédelmi munkákat is végez. Ezek leírása a Tevékenységeink menüpontban olvasható. A célfajok kiválasztását nagyban befolyásolja, hogy mekkora a rájuk nehezedő környezeti veszély vagy éppen a népszerűségük. A 2000-es évek első felében például sikeres programot hajtottunk végre a mocsári teknős érdekében, mely tovább növelte a faj védelme iránt érdeklődők táborát.

2010-ben indítottuk el kirándulásainkat, melyek egy adott helyen egy-egy faj (például a pannongyík vagy a foltos szalamandra) állományainak felmérését célozták meg. Jövőbeni terveink közt szerepel, hogy az MME madármegfigyelő napjai mellé egyre több hasonló kirándulást szervezünk herpetológiai célzattal.

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy állást foglaljunk olyan kérdésekben, amelyek például a laikus érdeklődőket vagy a kétéltűeket és hüllőket otthonukban tartókat is érintik. Szeretnénk a közeljövőben kifejteni véleményünket az idegenhonos hüllő- és kétéltűfajok (pl. az ékszerteknős) behurcolásáról vagy a mérgeskígyótartás magyarországi szabályozásáról. Tanácsokkal szeretnénk ellátni azokat, akik sérült állatokat fognak be jó szándékkal, vagy egyéb módon kerülnek kapcsolatba kétéltűekkel és hüllőkkel. Honlapunk látogatói olvashatják kidolgozott javaslatainkat olyan kertek létrehozásához, ahol szívesen látott vendégek a napozó gyíkok és siklók (lásd Kétéltű- és hüllőbarát kert program) vagy a brekegő békák.

Mindezeket a célokat nem egyedül szeretnénk elérni, hanem mindazokkal, akik osztoznak velünk e különleges állatcsoport szeretetén és csodálatán. Legyen szakosztályunk tagja vagy csak időről időre segítő önkéntesünk, mindenkit nagyon sok szeretettel váruk, aki részt venne programjainkban, és örömmel segítené munkánkat.

A Szakosztály vezetősége jelenleg 4 főből áll: Babocsay Gergely, Halpern Bálint, Péntek Attila László és Vörös Judit. Mandátumuk 2019-ig szól. Taglétszámunk jelenleg 101 fő, viszont a munkánk iránt érdeklődők alkotta Facebook-csoportunk létszáma 2369 fő. Levelezőlistánkon közérdekű információkat szoktunk körbeküldeni. Ha szeretne feliratkozni a listára, kérjük, írjon a központi e-mail címünkre: khvsz@mme.hu.