Kutatás és adatgyűjtés

A Dél-Alföld, különösen az itt található vizes élőhelyek, európai viszonylatban is kiemelkedő madárvilággal rendelkeznek. Csoportunk évtizedek óta végzi a természetes és természetközeli élőhelyek költő és átvonuló madárállományának rendszeres felmérését. A védett területek állapotának nyomon követése mellett a védettségre érdemes élőhelyek felkutatására is hangsúlyt fektetünk, csoportunk jelentős szerepet játszott a Cserebökényi-puszta, a Pitvarosi-puszták és további fontos, főleg szikes élőhelyek védetté nyilvánításában. A fehér gólya állomány országos felmérésének koordinálása 1958 óta kötődik Szegedhez. A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor az énekesmadár vonulás hazai kutatásának egyik kiemelt helyszínéül szolgál.

Gyakorlati természetvédelem

A veszélyeztetett madárfajok védelmében aktívan is részt veszünk. A mesterséges fészkelőhelyek létesítésével és ellenőrzésével több, fokozottan védett madárfaj állományát sikerült jelentősen növelnünk a térségben. Az énekesmadarak védelmét nyáron költőodúk kihelyezésével, télen madártetetéssel igyekszünk segíteni.

A szalakóta védelme a Kárpát-medencében

Hazánkban a fokozottan védett szalakóta egyik legjelentősebb állománya a Dél-Alföldön található, így az elsők között kezdtünk foglalkozni a faj védelmével az 1980-as években. A 2014-2020 között Magyarország és Románia részvételével futó „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” LIFE projektben szintén kiemelt szerepet játszik helyi csoportunk.

Szemléletformálás és környezeti nevelés

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a lakosság, különösen a fiatalok környezettudatos szemléletformálására. A Szent-Györgyi Albert Agórában (Szeged, Gogol utca 32.) havonta megszervezett Madarász Klubban vetített előadásokkal, a nyílt kirándulások során pedig személyesen is igyekszünk bemutatni a Dél-Alföld és hazánk természeti kincseit, az aktuális természetvédelmi problémákat. A régió iskoláiban és kultúrházaiban is előadások segítségével mutatjuk be tevékenységünket és közvetlen környezetünk természeti értékeit. A Madarász Ovi és Madarász Suli programjainkkal kifejezetten a legfiatalabb generációkat célozzuk meg. A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor a kutatás mellett az ismeretterjesztéssel és szemléletformálással is kiemelten foglalkozik.

Bár Dr. Beretzk Péter a szegedi MÁV kórház orvosaként, később igazgató-főorvosaként dolgozott, hírnevét mégis a madártan területén végzett tudományos munkásságának köszönheti. 1932-től négy évtizeden át végezte kutatásait a szegedi Fehér-tavon, melynek eredményeit több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő cikkben mutatta be. Kezdeményezésére az ősi szikes tó megmaradt részeit 1936-ban Szeged város helyi védettségű területévé, 1939-ben pedig országos védettségű területté nyilvánították, létrehozva ezzel Magyarország első madárrezervátumát. Dr. Beretzk Pétert tudományos tevékenysége elismeréseképpen a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává választották 1964-ben. A Magyar Madártani Egyesület megalakulását sajnos már nem élhette meg, a neves esemény előtt csupán néhány hónappal hunyt el. Dr. Beretzk Péter életművének, a nevezetes tóvidék megmentéséért folytatott, gyakran reménytelennek tűnő küzdelmének tiszteletére a hálás utókor a „Fehér-tó atyja” névvel ismerte el a kiváló tudóst.

A Magyar Madártani Egyesület az 1974-es megalakulásakor 17 helyi csoporttal rendelkezett országszerte, Csongrád megyében az ezt követő húsz év során négy helyi csoport is létrejött. Végül 1996-ban az addig működő Szegedi, Hódmezővásárhelyi, Pusztaszeri és Újszegedi Helyi Csoportok egyesülésével megalakult az egyesület egyik legnagyobb helyi szervezete, az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja. Tagjaink száma jelenleg mintegy háromszáz fő. Tevékenységünk Csongrád megye mellett Békés és Bács-Kiskun déli területeire is kiterjed, a LIFE programok keretében pedig Románia és Szerbia határainkon átnyúló projektjeiben is részt veszünk.
 

A helyi csoportunk munkájáról, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor programjairól, a Madarász Klub előadásairól és minden egyéb aktuális eseményről a facebook oldalunk folyamatos tájékoztatást nyújt:

https://www.facebook.com/mmecsongrad

Helyszín

A helyi csoportunk által fenntartott gyűrűzőállomás Sándorfalva határában, a szegedi Fehér-tó partján található, működtetését a Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen végezzük. A gazdag élővilággal rendelkező terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek és az Alsó-Tisza-völgy Különleges Madárvédelmi Területnek egyaránt részét képezi. A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) c. pályázat keretében a sokak által csak ikerház néven ismert egykori halgazdasági épület megújult és jelenleg Szalakóta Látogatóközpont néven üzemel.

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor épülete a felújítás előtt (Fotó: Ampovics Zsolt)

Kilátás a pallósorról (Fotó: Csibrány Balázs)​

Tevékenység

A FOT egyike a Magyarországon működő nyolc ún. Actio Hungarica gyűrűzőállomásnak. A madárvonulás kutatása során évente mintegy tízezer madarat fogunk be hálókkal, hogy biometriai adataik rögzítését követően jelölőgyűrűvel jelöljük meg őket szabadon engedésük előtt. A madárgyűrűzés előzetes egyeztetéssel minden érdeklődő számára szabadon látogatható, a nyári időszakban zajló folyamatos gyűrűzés során pedig hosszabb időre is lehetőség nyílik bekapcsolódni a kutatási munkába és a gyűrűzőállomás életébe. A részvétel nem igényel semmilyen jártasságot vagy korábbi tapasztalatot. A szükséges tudnivalókról a http://www.fotringing.hu honlap nyújt bővebb tájékoztatást.

Bemutató gyűrűzés (Fotó: Ampovics Zsolt)

Európai Madármegfigyelő Napok 2015 (Fotó: Csibrány Balázs)

Tengelic a hálóban (Fotó: Ampovics Zsolt)

Madárszedés (Fotó: Ampovics Zsolt)

Újra szabadon (Fotó: Ampovics Zsolt)

A Szalakóta Látogatóközpont 2022-ben (Fotó: dr. Tokody Béla)

Csoportunk életében a kuvikok mesterséges odúval való védelme újdonságnak számít. 2015-ben részt vettünk a Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület által szervezett konferencián a Kiskunságban, melynek következményeként úgy döntöttünk társulunk a faj aktív védelméhez és regionális koordinátorokat választunk. 

Célunk, hogy mesterséges odúk készítésével és telepítésével új, biztonságos fészkelőhelyeket alakítsunk ki, s azokat rendszeresen, szakszerűen ellenőrizzük. Emellett az adatszolgáltatásokkal és a szakmai eredmények megosztásával fogunk hozzájárulni a faj kutatásához, elterjedésének vizsgálatához. 

Csoportunk abban az ideális helyzetben van, hogy a szalakótavédelmi munkálatok által kapcsolatban áll olyan gazdálkodókkal, akik partnerek a kuvik-költőodúk kihelyezésében is. Emellett a szalakóta-odúellenőrzések során gyakran érintünk kuvikos területeket, így az ellenőrzések esetenként párhuzamosan folyhatnának. Mivel e bagolyfaj a „D” típusú odúkat is foglalja, így a szalakótavédelmi munkálatok alatt másodlagosan a kuvikok védelmét is szolgáljuk. Minden évben van rá példa, hogy találkozunk fiókákkal "D" odúkban, örvendetes tény ugyanis, hogy a faj a tanyákon kivül is szívesen megtelepszik, ha van számára alkalmas költőhely. 

Csoportunk „kiskunsági mintára” gyártotta le első odúit (a Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület tervrajza alapján), melyek kora tavasszal kihelyezésre kerültek.  Célterületeink a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azon színterei, ahol a szalakótavédelmi munkáink is folynak - így beleértve a Heves Megyei Helyi Csoport mátrai, jászsági részeit is. 

Az MME 2015. októberi gyöngybaglyos adománygyűjtésének és a nagylelkű adományozóknak köszönhetően anyagi támogatást kaptunk további költőládák gyártására és kihelyezésére is. A csoportunk által gyártott odúk a Borsodi-mezőségre, a Bükkaljára és a Mátrai Tájegységre kerülnek/kerültek ki. 

• A Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület hivatalos honlapja, információk a kuvik védelméről: www.athenenoctua.hu
• A kuvikról: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-athnoc
• A kuvik hangja: www.youtube.com/watch?v=A-XKhLwvd2A

Csatlakozzon egyesületünkhöz, támogassa fajvédelmi munkánkat! --> http://www.mme.hu/legyen-tag