Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány

A Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítványt 1995-ben alapította a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint Tiszadob Nagyközség Önkormányzata.

A közlapítvány létrejöttének célja:"A Tisza-völgy és tájtörténetileg hozzákapcsolódó területek, valamint az Északi-középhegység térségének természeti értékei feltárásával, megóvásával és megismertetésével kapcsolatos feladatok, továbbá az egészséges emberi környezet kialakítása érdekében szükséges tennivalók szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásának segítése, szervezése és megvalósítása."
Rövid név: Tiszatáj Közalapítvány
Székhely: 4450 Tiszalök, Rákóczi út 14. szám
Vezető: Dr. Legány András, a kuratórium elnöke
Kapcsolattartó: Bodnár Mihály, a kuratórium titkára
Postacím: 4450 Tiszalök, Rákóczi út 14. szám
Telefon: 06303495718
Honlap: http://tiszatajkozalapitvany.hu
E-mail: posta@tiszatajkozalapitvany.hu
Friss hírek a facebookon: Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány

 
Hosszútávú célok és stratégia:
A Közalapítvány tulajdonába került természetvédelmi szempontból értékes területek rehabilitációja és folyamatos kezelése. Az optimális hasznosítás megszervezése, a befolyó bevételek és az adományok visszaforgatása a természetvédelmi kezelésbe, a környezetbarát gazdálkodásba, valamint a környezeti felvilágosító- és nevelőmunkába.
 
Rövidtávú célok és stratégia:
A Közalapítvány az alapításkor rövid távú célként azt tűzte ki, hogy az összegyűjtött kül- és belföldi adományok felhasználásával minél több, természetvédelmi értékekben gazdag területet megvásároljon, hogy ezáltal biztos alapokat teremthessen a természeti értékek hosszú távú megőrzésére. Emellett aktív nevelő- és propagandamunkába kezdett a lakosság széles körein belül a természeti értékek védelme és a környezetvédelmi szemlélet erősítése céljából.

A megvásárolt, illetve bérelt területeken a kívánatos természeti állapot kialakítását célzó rehabilitáció és kezelés megvalósításán dolgozunk.
A Közalapítvány által birtokolt és kezelt területek döntő hányada a tradicionális gazdálkodás következtében kialakult másodlagos kultúrtáj. Itt a természeti értékek megóvása, a területek állapotának megtartása kíméletes mezőgazdasági hasznosítást kíván. A kistérségek természetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteit, gazdálkodóit segítendő, a közalapítványi tulajdonú gyepek, szántók egy részét előnyös feltételek mellett használatba adjuk számukra, ha vállalják a gazdálkodásuk során a természeti értékek megőrzését, fejlesztését .A befolyó agrár támogatások, bérleti díjak, valamint az adományok és a pályázatok útján megszerezhető források segítségével a területek látogatható részein megteremtjük az ökoturizmus feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljunk egy-egy térség vonzóvá tételéhez. Meggyőződésünk, hogy ily módon ismertté lehet tenni egy-egy kistérséget, és minél több turista látogat oda, annál nagyobb az esélye annak, hogy előbb személyes, majd gazdasági kapcsolatok épüljenek ki, az egész térség érdekeit szolgálva.

Az optimális állapotba hozott közalapítványi területek bevételeinek, a bérleti díjaknak, valamint az ökoturizmusból származó bevételeknek a bevonásával lehetőségünk nyílik a Közalapítvány agrár-környezetgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi oktató-nevelő munkájának a fejlesztésére is.
A Közalapítvány saját kezelésében tartott területek esetében a célunk olyan „agrár-környezetgazdálkodási mintagazdasági” tevékenység folytatása, amely során egyrészről kikísérletezzük a természeti értékek megóvását leginkább szolgáló módszereket, és ezeket az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozói számára hozzáférhetővé tesszük, másrészről ezen eljárásokat bemutatjuk a tájfenntartó gazdálkodás iránt érdeklődőknek.

A közalapítvány látogató központja, a „Tiszatáj Udvarház” a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben található. Itt 50 fős rendezvényterem, 6 fürdőszobával ellátott szoba, amely 15 fő elhelyezésére alkalmas, valamint 20 fő elhelyezésére alkalmas 5 emeletes ágyas turista szállás áll rendelkezésre.


A látogató központtól induló tanösvény megismerteti a látogatót a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet jellemző élőhelyeivel, természeti értékeivel.


 

A tanösvény első állomása őshonos állatok bemutató helye, állatsimogató is egyben.



A Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány a Debreceni Egyetemmel szoros kapcsolatot ápolva segíti a jövő agrár-, természetvédelmi-, és vadgazda szakembereinek képzését az egyetem Agrár-környezetgazdálkodási-, Tiszatáj Természet- és Vadgazdálkodási Kihelyezett Tanszékeként.

 


Madárgyűrűzési adatbank

A Madárgyűrűzési Központ gyűjti és egységes adatbankban tárolja a magyarországi madárgyűrűzés kezdete óta fennmaradt és időközben folyamatosan felhalmozott madárgyűrűzési és megkerülési adatokat. Az 1980-as évek közepén kezdődött az archív adatok digitalizálása. 2014-ben indult el a T-Systems Magyarország és az MME közös munkájából született új, Tringa (T-Ring Application) elnevezésű, a mai igényeknek és rendszerkörnyezetnek megfelelő online madárgyűrűzési adatbank kezelő alkalmazás. Ezzel az új szoftverrel a gyűrűzők és a rendszeres megfigyelők közvetlenül, online módon kezelhetik a madárgyűrűzési adataikat.

A jelenleg 6,5 millió adatrekordot tartalmazó hazai madárgyűrűzési adatbank, amely a kezdetektől fennmaradt és az 1950-es évektől valamennyi madárgyűrűzési és megkerülési adatot magában foglalja, a jelenlegi éves összesítések alapján előreláthatóan évente 250 ezer gyűrűzési, 30 ezer visszafogási és több ezer megfigyelési és kézrekerülési adattal gyarapszik. 


Tringa (T-Ring Application), Madárgyűrűzési Adatkezelő Rendszer

Madárgyűrűzők száma Magyarországon: 423 (2018. január 1. állapot), ebből aktív egyéni gyűrűző: 261


Évente meggyűrűzött madarak száma Magyarországon (1908-2017)

A Tringa felhasználói útmutatója itt érhető el.


Fém és színes madárgyűrűk (Fotó: Lukács Katalin Odett)

A madárgyűrűzési adatbank története

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeinek archívuma a II. Világháborúban megsemmisült. Az 1908 és az 1940-es évek közötti adatokból csak azok maradtak fenn, amelyeket az Aquila éves madárgyűrűzési jelentéseiben publikáltak.  Az legkorábbi fennmaradt, ma is őrzött eredeti madárgyűrűzési dokumentum az 1950-es években használt madárgyűrűzési törzskönyv. A megkerüléseket az 1960-as és 70-es években egy vonalas kötött füzetbe vezették, később pedig írógéppel kitöltött, előre nyomtatott ún. megkerülési kártyákon archiválták. Ezeket már madárfaj és gyűrűszám szerint sorba lehetett rendezni.


Madártani Intézet Gyűrűzési Törzskönyve

Az első számítógépes programot (Proring) és hozzá a hazai kódrendszert (HURING) 1987-ben dolgozták ki (Szép Tibor, Büki József), amely Közép-, Kelet-Európában akkor egyedülálló volt. Ez egy IBM XT számítógépen írt dbase program és adatbázis volt, amelybe rögzítésre kerültek a megkerülések, valamint a hozzájuk tartozó gyűrűzési adatok. A mentéseket floppy disc-eken tárolták. Az 1990-es évek közepétől kezdték fejleszteni (Varga Lajos, Simon László) a 2014. február 19-ig működött „Ringing office” elnevezésű számítógépes alkalmazást, ami már Windows operációs rendszerben futott, és egy Paradox adatbázist kezelt. Ezzel a szoftverrel már valamennyi madárgyűrűzési adat rögzítésre került, visszamenőleg is. Ebben a munkában a Központ alkalmazottai mellett polgári szolgálatos segítők, megbízott külső munkatársak és önkéntes segítők tucatjai vettek részt. A teljes, naprakész adatbank 2006-ra készült el. A 2000-es évek elejétől az aktív madárgyűrűzők egyre nagyobb arányban küldték be számítógépes adatbázis formátumban (elsősorban excel táblázatban) az éves adatokat a Központba. 2007-től ez a forma – 500 példány éves gyűrűzés felett – kötelező lett. Az adatok ellenőrzés és adatelőkészítés után kerültek importálásra a központi adatbázisba. 


Madárgyűrűzési adatbankba került adatrekordok száma

Az online alkalmazásra (Tringa) való átállás 2014. február 15-én kezdődött, ezen a napon történt az adatbank migrálás a rági, offline rendszerről az új felületre. A zárt tesztüzem február 20-án kezdődött. 2014. június 11-től használhatták a felhasználók (gyűrűzők és megfigyelők) a rendszert. Továbbfejlesztések 2016. júliusban és 2017. augusztusban történtek. 2014-től napjainkig (2018. március) összesen 1,4 millió gyűrűzési és megkerülési adatrekord került a Tringa rendszerbe.

Magyar gyűrűs szürke gém Lengyelországban

Színes gyűrűvel jelölt szürke gémet figyeltek meg Dél-Lengyelországban.

A magyar gyűrűs madarat még nyáron fényképezték le (Zenon Niziolek) a Kárpátaljai vajdaságban (Województwo podkarpackie), de csak most kerültek fel a megfigyelési adatok a lengyelországi online madárgyűrűzési rendszerbe (POLRING), ami megküldte azokat a hazai Madárgyűrűzési Központnak.


Magyar gyűrűs szürke gém (Fotó: Zenon Niziolek)

A madarat 2016-ban gyűrűzték fiókaként Bátonyterenye határában (Tarján-pataki mocsár, Papp Ferenc). Ez az első olyan színes gyűrűs szürke gém a hazai madárgyűrűzési adatbankban, amit külföldön figyeltek meg. 2008-tól napjainkig összesen 413 példányt jelöltek meg Magyarországon, kék színű, teleszkóppal is leolvasható gyűrűvel. Közülük korábban 11 példányt már megfigyeltek belföldön.


Szürke gém fiókák (Fotó: Papp Ferenc)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évétől (1908) mintegy 1800 szürkegémet gyűrűztek meg fémgyűrűkkel (ezek nem, vagy csak nehezem olvashatóak le távcsővel). Közülük 224 került kézre valamilyen oknál fogva, például gyakran vadászat áldozataiként. Számos európai és afrikai országból jelezték vissza ezeket az adatokat, legtávolabb Gambiából, Nigériából és Maliból.


A szürke gém megkerülési térképe (Madárgyűrűzési adatbank)

Az észak- és kelet-európai szürke gémek vonulók, de a kontinens középső, déli és nyugati területein fészkelő állományokban, így a hazaiak madarak között is – egyre nagyobb számban – akadnak áttelelők. A szürke gémek egy jelentős része a Földközi-tenger vidékén telel, de sok példány eljut a Szaharán túlra is. Február, márciusban foglalják el ismét fészkelőhelyeiket, de a még nem költő fiatalabb példányok a telelőterületen maradhatnak.


Szürke gém fiókák gyűrűzése (Fotó: Papp Ferenc)

További információ a szürke gémről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ardcin