Az alábbi letölthető pdf dokumentumokban felsoroltuk az összes ismert madárgyűrűzőt. Az 1933 előtti madárgyűrűzők listáját az Aquila 38-41. évfolyamában megjelent összesítésből vettük át. Az 1951 előtti adatok hiányosak, mert 1932 után nem készültek madárgyűrűzési összesítések, valamint a teljes dokumentáció megsemmisült 1944-ben. 1951-től teljes gyűrűzői névsorral és közel teljes adatbázissal rendelkezünk, így pontos éves összesítések készíthetőek.

Madárgyűrűzők Magyarországon 1. rész: 1908. és 1950. közötti madárgyűrűzők
(frissítve: 2022. március 17.)

Madárgyűrűzők Magyarországon 2. rész: 1951. utáni, már nem regisztrált madárgyűrűzők
(frissítve: 2022. március 17.)

Madárgyűrűzők Magyarországon 3. rész: regisztrált madárgyűrűzők
(frissítve: 2022. március 17.)

Ha a linkeken megjelenő pdf dokumentumok felső soraiban nem ezek a frissítési dátumok jelennek meg (a helyben tárolt korábban megnyitott változat töltődött be), akkor a ctrl F5 billentyűpárral kell frissíteni az oldalt!

A teljes anyagot folyamatosan frissítjük, amihez várunk további információkat, fényképeket, linkeket, hivatkozásokat, elhunyt gyűrűzők esetén életrajzi adatokat, sírhelyeket, a Madárgyűrűzési Központ e-mail címére (ringers@mme.hu). Ezeket beépítjük a dokumentum megfelelő helyeire és az adatok közlőjét megemlítjük minden érintett gyűrűző leírása alján. Az anyagban előfordulhatnak pontatlanságok, kérdéses adatok, nem működő linkek. Minden pontosítást, fontos információt szívesen veszünk! Fényképek esetén kérem megadni a fotós nevét, ha ismert, vagy a fénykép forrását!

A Madárgyűrűzési Központ munkatársai

A Madártani Intézetben 1951 és 1975 között a madárgyűrűzési munkálatokat Keve András, Pátkai Imre és Schmidt Egon irányította.

1976-ban az Intézet megbízásából az MME átvette a madárgyűrűzés szervezését Magyarországon. A Központban dolgozó munkatársak (zárójelben a feladat ellátásának évei):

• Schmidt Egon (1983-ig)
• Haraszthy László (1983. – 1987.)
• Roman Holynski (1986. – 1988.)
• Harangi István (1987. – 1991.)
• Büki József (1987. – 1991. december 15.)
• Tóth László (1992. február 1. – 1994.)
• Varga Lajos (1992. február 1. – 2001. március)
• Simon László (1997. – 2001. március)
• Halmos Gergő (2001. június – 2003. december 31.)
• Karcza Zsolt (2004. január 1-től)
• Marosi Norbert (2004. december 1. – 2006. december 31.)
• Verseczki Nikoletta (2006. november 1. – 2007. október 30.)
• Varga Ákos (Nemzeti Művelődési Intézet programjának keretében, 2016. augusztus 1. – 2017. február 28.)
• Lukács Katalin Odett (NMI programjának keretében, 2016. augusztus 15. – 2017. február 28, alkalmazottként 2017. március 1-től).

• polgári szolgálat: Bajor Zoltán, Balázs András, Esztó Bendegúz, Benedek Tibor, Hős János, Kókay Szabolcs, Künsztler Róbert, Magyar Zsolt, Marosi Norbert, Nagy Krisztián, Rákosi Gergely, Téglás Tamás;
• központi (megbízott) adatrögzítők: Albert László, Halmos Gergő, Karcza Zsolt, Kollár József, Lóránt Miklós, Madarász Boglárka, Miklay György, Orbán Zoltán, Simon László;
• önkéntesek: Hegedüs Dániel, Koós Kolos, Kovács Ildikó, Lukács Katalin Odett, Moldován Nóra, Sarlós Dávid és sokan mások;
• egyetemi szakmai gyakorlat keretében: Baranyi Hajnalka, Bender Ferenc, Czitrovszky Blanka, Krizsa Fanni, Komlós Mariann, Molnár Attila és Merza Péter.

Madárvédelmi Irányelvben előírt madárvonulással kapcsolatos szakmai feladatok ellátása.
2001. június 11. – 2003. december 31.
Karcza Zsolt, Simon László

MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály vezetőségi tagok

Megalakult: 1974. február 5.
Alakuló ülés jegyzőkönyve és az 1974. évi jelentések.

Tiszteletbeli elnök: Csóka Lajos
Elnök: Schmidt Egon
Elnökhelyettesek: Juhász Lajos, Tőkés Dénes
Titkár: Dandl József
Titkárhelyettesek: Pintér László, Szentendrey Géza
Választmányi tagok: Bary Zoltán, Bécsy László, Haász József, Sára János, Váradi Ferenc, Dr. Végh István

1976 – 1990
Elnök: Schmidt Egon
Elnökhelyettesek: Juhász Lajos, Váradi Ferenc
Titkár: Haraszthy László
Titkárhelyettesek: Pintér László, Szentendrey Géza
Ellenőrzőbizottság elnöke: Bary Zoltán
Vezetőségi tagok: Haász József, Hajkusz Péter, Somfalvi Ervin, Dr Végh István.

Adatgyűjtés folyamatban van! 1976 és 1991 között nem volt tisztújító szakosztályi ülés.

1991 – 1995
Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bank László, Fülöp Tibor, Gyurácz József, Kalocsa Béla, Kocsis László, Molnár Zoltán, Palkó Sándor, Pellinger Attila, Simon László, Dr. Székely Tamás, Dr. Szép Tibor, Dr. Török János, Váradi Ferenc, Büki József (titkár)
Megválasztva: 1991. március 23.
1992-től Varga Lajos (titkár)

1996 – 2001
Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János, Boros Emil, Kalocsa Béla, Palkó Sándor, Simon László, Varga Lajos (titkár)
Megválasztva: 1996. február 17., Budapest (Csillebérc)

2002 – 2006
Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János Gyurácz József, Halmos Gergő (titkár), Kalocsa Béla, Németh Ákos, Palkó Sándor
Megválasztva: 2001. december 15., Budapest (Csillebérc)
Palkó Sándor 2002. július 31-én elhunyt, új tag 2003-tól: Benei Béla
2004-től: Karcza Zsolt (titkár)

2007 – 2011
Dr. Csörgő Tibor (elnök), Bagyura János, Benei Béla, Dr. Gyurácz József, Kalocsa Béla, Németh Ákos, Karcza Zsolt (titkár)
Megválasztva: 2006. október 28-29., Budapest (Csillebérc)

 

 Megválasztott Szakosztály vezetőség (Csillebérc, 2006. október 28.)

2012 – 2016
Szinai Péter (elnök), Benei Béla, Kalocsa Béla, Lóránt Miklós, Dr. Tokody Béla, Verseczki Nikoletta, Karcza Zsolt (titkár) 
Megválasztva: 2012. április 15., Baja

2017 – 2021
Szinai Péter (elnök), Benei Béla, Kalocsa Béla, Dr. Kiss Orsolya, Nyúl Mihály, Dr. Szép Tibor, Karcza Zsolt (titkár)
Megválasztva: 2017. március 5., Budapest (Csillebérc)

 

Megválasztott Szakosztály vezetőség (Csillebérc, 2017. március 5.)
(Karcza Zsolt és Dr. Szép Tibor nincs a képen)

2022 – 
Szinai Péter (elnök), Barna Krisztián, Benei Béla, Dr. Koleszár Balázs, Sári Gergő, Spilák Csaba, Dr. Szép Tibor, Karcza Zsolt (titkár)
Megválasztva: 2022. február 13. Budapest (BiPi Villa)

 

Gyűrűzőtalálkozó, 2022. február 13., Budapest (BiPi Villa)

 

Madárgyűrűzést Felügyelő Bizottság

2004 – 2010
Dr. Csörgő Tibor (MME), Dr. Magyar Gábor (KvVM-TvH), Németh Ákos (gyűrűzők által delegált tag), Schmidt András (KvVM-TvH), Dr. Szép Tibor (MME)
2009-től: Dr. Magyar Gábor helyett Csörgits Gábor (VM)

 

Évente meggyűrűzött madarak száma Magyarországon (1908-2021)

A gyöngybagoly rendelkezésére álló költőhelyek száma az egyházi alkalmazottak és vezetők, a mezőgazdasági telepeket működtető gazdák, és végső soron a vidéki lakosság hozzáállásától függ. Emiatt a gyöngybagollyal kapcsolatos természetvédelmi tevékenység csak akkor lehet sikeres, ha abban a lakosság minél szélesebb rétegei vesznek részt.

A gyöngybaglyok gyakorlati védelmének legaktuálisabb feladatai:

1, a költőhelyek biztosítása,

2, az egyházi épületekben zajló veszélyeztetett állatfajok védelmének központi szabályozása,

3, az alternatív költőhelyek minél teljesebb feltérképezése és fenntartása

4, a társadalom környezettudatosságának növelése, annak érdekében, hogy a nagy hatású gazdaságpolitikai döntések ne csökkentsék tovább a biológiai sokféleséget, és azon belül a gyöngybaglyok megmaradási esélyeit.

Ez utóbbiak közé sorolhatók a zöldmezős területbeépítések és az infrastruktúra fejlesztések (útépítés). Ezek együttesen az élőhelyek feldarabolódásához, vagy azok megszűnéséhez vezetnek, és növelik a nem természetes elhullást pl. az utak mentén. Kiemelt jelentőségű célkitűzés, hogy a mezőgazdasági kártevők ellen csak olyan szerek alkalmazásával védekezzenek, amelyek nem okozhatnak másodlagos mérgezés sem a gyöngybaglyoknál, sem más élőlényeknél. Speciálisan a gyöngybaglyok fennmaradását befolyásoló támogatott épületkorszerűsítéseket (templom és mezőgazdasági telepek modernizálása) csak úgy lehessen megvalósítani, hogy egyúttal azok fészkelési lehetőségei nem szűnnek meg, illetve újak keletkeznek.

A gyöngybagolyvédelmi célkitűzéseket – hasonlóan számos más fajéhoz – két területen lehet a legeredményesebben megvalósítani. A „hétköznapok” természetvédelme szintjén, amelyben minden környezettudatos polgár bekapcsolódhat, pl. fészkelő láda kihelyezéssel. Illetve a stratégiai kérdésekben, amelyekkel viszont már elsősorban egyesületünk szervezetként tud fellépni.

A gyöngybagoly magyarországi állománya 800-1000 pár között változik. A nagy állományingadozásokat az időszakosan beálló zord téli időjárási körülmények okozzák, amelyek e rossz hidegtűrésű fajt a többi hasonló testméretű bagolyfajhoz képest jobban megtizedelnek.

Az országban 400-500 között van a kihelyezett ládák száma.

Biológiai védekezésben betöltött szerepe: A gyöngybagoly igen fontos szerepet tölt be a települések és azok környezetének rágcsáló szabályozásában.. A településen és annak környezetében vadászó, fiókákat nevelő szülők éjszakánként akár 15-20 kisemlőst is elejthetnek. A fiókanevelés kb. 50 napig tart, és a párok jó része két fészekaljat is repít egy évben, így az összeadódó rágcsálófogyasztás egy párra és egy költési időszakra vetítve több ezer egér- és pocokféle is lehet. E hasznos tulajdonsága okozza ugyanakkor a gyöngybagoly vesztét is: a rágcsálóirtószerek eljutnak és felhalmozódhatnak a szervezetében, amely csökkent túlélést, szaporodási sikert vagy akár halált is okozhat az állomány jelentős részénél.

A lakott területeken egyre jobban növekvő szarka és dolmányos varjú állománya, nem csak az énekes madár fajok összetételére és állomány nagyságára van negatív hatással, hanem az ott zsákmányoló és költő karvalyokéra is. A karvaly állomány csökkenésében szerepet játszik az „elvakult” vadászati stílusa is. A zsákmányolása során gyakran csapódik épületeknek, és nagy felületű ablakoknak, illetve ütközik gépjárművekkel. További negatív hatást gyakorol állományára a sport- és hobbi galambászok által megvalósított üldözés, de a különböző madárbetegségek, mint például legújabban megjelent Nyugat-nílusi vírus is.

A hazai állomány védelme érdekében elsődleges feladat a költőállomány valós méretének ismerete. Mivel a karvaly gyakran a lakóházak közvetlen közelében fészkel az országos állományfelméréséhez a szakembereken kívül az önkéntes segítők részvételére is szükség van. A beérkezett adatok birtokában lehet súlyozni az állományt veszélyeztető tényezőket és kidolgozni azokra a megfelelő gyakorlati védelmi eljárásokat. Az országos léptékű állományfelmérés és a veszélyeztető tényezők feltárásáig is számos lehetőség kínálkozik a karvaly védelmére. Bárki számára megvalósítható pl. a nagy felületű ablakokra tett figyelemfelkeltő matricák, vagy fényvisszaverők kiragasztása is, amelyek csökkentik az ütközésekből eredő karvaly elhullásokat. De a madáretetők, itatók és különböző méretű madárodúk kihelyezésével nem csak az énekesmadarakat segítjük, hanem a genetikai állományukat szabályozó karvalyokat is. Ráadásul ebben az esetben a karvalyok megfigyelése, és adatgyűjtése akár a szoba ablakából is történhet, mindenki számára könnyen elérhetően.

E bájos kis ragadozó madárnak a megőrzése és védelme az énekes madarak védelmével közösen, a szakemberek és civilek együttes munkájával valósítható csak meg, felülírva és kiradírozva a régi tanok hasznos és káros besorolásait. Az ökoszisztémában a ragadozó madarak szabályozó szerepére szükség van, így védelmük nem csak egy kiválasztott önérdeket szolgál, hanem az egészséges és színes globális élővilágunkét is!

A karvaly Védelmi Munkacsoport várja az érdeklődőket.