YesBalaton - Mondj igent a Balatonra!

Talán nincs olyan ember, akinek a Balaton hallatán ne lenne egy szép emléke a tóról és az azt körülvevő természeti környezetről, a vízen ringatózó vitorlásokról, a naplementéről és a vízimadarakról. 

Futaki Szabolcs fiatal kora óta az egész nyarat a Balatonnál tölti, így saját márka alapításakor a téma adott volt. Így jött létre a YesBalaton márka.

Szabolcs Szabolcs a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett Tervezőgrafika szakon, így az sem volt kérdés, hogy ki tervezze a YesBalaton termékeket.

A termékek tervezésénél fő szempont volt, hogy az ide látogató turisták ne csak a strandoknál tucatszám megjelenő bódék kínai árukészletéből válogathassanak, hanem egy hazai tervező minőségi termékét is megtalálják és egy pamut pólón, vagy vászontáskán hazavihessenek egy csepp Balatont emlékbe.

Büszkén adjuk hírül, hogy a YesBalaton márka megalkotója, Futaki Szabolcs, csatlakozott az MME Gondoskodó termék programjához! Ennek megfelelően, aki a 2020-as nyári kollekció Gondoskodó termék pecséttel ellátott ajándéktárgyakból vásárol, a vásárlás összegének 25%-val az MME-t is támogatja!

Nagyon szépen köszönjük a YesBalatonnak és Futaki Szabolcsnak ezt a nagylelkű felajánlást!

A támogató termékek a YesBalaton webshopjában érhetők el! Vigyázat, nehéz lesz a választás! :)

Magyar gyűrűs kis kócsag Csehországban

Egy hazai gyűrűzésű fiatal kis kócsagot figyeltek meg néhány napja, Prágától nem messze (Kosorice, pond Mocicky, megfigyelő: Vladislav Zelezny).

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték július elején az Osli-Hanyban, az Esterházy Madárvárta közelében (Fertő-Hanság Nemzeti Park, gyűrűző: Tatai Sándor). Az eddig külföldön megkerült hazai jelölésű kis kócsagok közül ez a példány kóborolt északi irányban a legtávolabb.


A Csehországban megfigyelt kis kócsag megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az itthon ezidáig megjelölt kétezer kis kócsag közül összesen 20 madár került meg külföldön, a legtöbb Olaszországban (6 példány) és Tunéziában (3 példány). A legtávolabbi megkerülést a telelőterületről, Szenegálból jelentették. 
A kis kócsag fokozottan védett gémféle. Vonuló, a telet Afrikában tölti, ahonnan március és május között érkezik vissza a fészkelőterületére. A fiatal madarak a kirepülést követően kisebb-nagyobb távolságokra kóborolnak, mielőtt megkezdenék az őszi vonulásukat DNy-i irányba.
További információ a kis kócsgról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egrgar

 

Holtfa / Deadwood

A holtfa az erdei élőhelyek kulcsfontosságú eleme a biológiai sokféleség, az erdők természeti folyamatai szempontjából. Holtfáról beszélünk akkor is, ha a még élő fán van egy elhalt vagy korhadó faág, de lehet az egész fa holt, amin belül megkülönböztetünk álló vagy fekvő holtfát, fatuskót, illetve egyéb leesett fadarabokat. A holtfa mérete, nedvességtartalma, kora és faja mind fontos tényezők a különböző élőlények számára. A legtöbb harkálynak szüksége van holtfára, mivel abban élnek azok a szaproxilofág rovarok, amelyek étrendjük nagy részét kiteszik. A harkályok fészkelés céljából és dobolásra is használják az elhalt vagy korhadó fákat. Magyarországon a fehérhátú fakopáncs csak olyan erdőkben fordul elő, ahol kiemelkedően sok holtfa van. Munkacsoportunk egyik fő feladata az lesz, hogy meghatározzuk, mely erdei ökoszisztémákban van sok holtfa, és ezek védelmét szorgalmazzuk a fehérhátú fakopáncs, és más, a holtfától függő fajok védelme érdekében. 

Deadwood is an important element in wooded habitats. Most forests and woodlands contain deadwood. It may occur as dead or rotting branches on a living tree, standing dead trees (known as snags), stumps, logs, or other fallen timber. Deadwood may be large, small, wet, dry, old, recent, coniferous or deciduous. Most woodpeckers need deadwood to thrive. Deadwood is essential habitat for many saproxylic insects which are important prey for many woodpecker species. Woodpeckers also use deadwood for nesting sites or as drumming posts. In Hungary, the White-backed Woodpecker is only found in forests with high levels of deadwood.  One of the forthcoming tasks of our working group will be to identify all the forests with deadwood ecosystems in Hungary and encourage their protection as habitats for White-backed Woodpeckers and other deadwood dependent wildlife. 


Az álló holtfa sok bogárfaj számára kulcsfontosságú élőhely, ebből következően a harkályoknak is fontos táplálékforrás. Gerecse. Fotó: Gorman Gerard

Standing dead trees are important for many beetle species and hence as feeding places for woodpeckers. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman

 


Fekete harkály tavaszi táplálkozásnyoma holtfán. Fotó: Gorman Gerard

Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Spring. Photo: Gerard Gorman

 


Fekete harkály téli táplálkozásnyoma holtfán. Fotó: Gorman Gerard

Black Woodpecker foraging work on a dead tree. Winter. Photo: Gerard Gorman

 


Fehérhátú fakopáncs táplálkozásnyoma álló holtfa törzscsonkján a Zempléni hegységben. Fotó: Gorman Gerard

Work of White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos) on a standing dead tree (snag) in the Zemplén Hills. Photo: Gerard Gorman

 


Lehántott kérgű, lábon száradt gyertyán (Carpinus betulus), fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) vésésnyomaival. Az apró lyukak a fésűscsápú álszú, más néven fésűscsápú kopogóbogár (Ptilinus pectinicornis) járatai, a harkályok egyik táplálékállata. Gerecse. Fotó: Gorman Gerard

Standing dead Common Hornbeam (Carpinus betulus) stripped of its bark and pecked by White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos). The tiny holes are burrows of Fan-bearing Wood-borer (Ptilinus pectinicornis) a beetle the woodpeckers searched for. Gerecse Hills. Photo: Gerard Gorman

Irodalom / Literature

Csóka, Gy. (2000): Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. ‒ In: Frank, T. (szerk.): Természet ‒ Erdő ‒ Gazdálkodás. MME, Pro Silva Hungaria, Eger, pp.85-98.

Frank, T. (2018): Harkályok. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 91-96.

Frank, T. et al. (2021): Védett Natura 2000 tölgyesek természetvédelmi kezelése II. ‒ Erdészeti Lapok 156(10): 8‒11.

Nagy, K. (szerk.) (2021): Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár. Nemzeti Földügyi Központ, Erdészeti Főosztály, Budapest, 68 pp.

Ódor, P. (2018): Az álló és a fekvő holtfa. ‒ In: Szmorad et al. (szerk.): Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken. Rosalia kézikönyvek 4. ‒ Duna ‒ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 137-155.

Feliratkozás a következőre: