A Visegrádi-hegységben már 1956-óta lehet tudni a foltos szalamandra jelenlétéről (SZABÓ 1956), de ez a kétéltű a terület valóban ritka állatai közé tartozik – ellentétben a szomszédos Börzsönnyel, ahol népes populációja él (SZABÓ 1960). Az elmúlt nyolc évben mindössze három helyen sikerült bizonyítani időszakos, illetve stabil jelenlétét a hegységben: A Szentendre fölötti Lajos-forrás közelében található Vágási-tóban (Úri-tó) 2010-ben egy alkalommal találtak lárvákat, illetve egy kifejlett példányt is megfigyeltek ugyanitt. A dömösi Szőke-forrás-völgyének alsó szakaszán és néhány mellékvölgyében szintén megfigyeltek lárvákat és számos kifejlett példányt is – ezek között sajnos több elgázolt szalamandra is volt. Ez a faj legstabilabb előfordulási és szaporodási helye. Az utóbbi években a szentendrei Bükkös-patak Dömörkapu alatti szakaszán is megfigyeltek néhány élő, illetve elgázolt példányt. A megfigyelések egy része a MME Herptérkép adatbázisában, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park biotikai adatbázisában lettek rögzítve, de ezeken kívül számos megfigyelésről van még tudomásunk – pl. a Király-kúti nyereg térségéből – melyek hitelességét nem tudták ellenőrizni a szakemberek.

Legutóbb 2018. október 2-án reggel 7:26-kor a Dömös fölötti Téry-úton észleltem egy ivarérett példányt. A megfigyelés helyszíne 1,9 km-re található a faj legközelebbi ismert előfordulási helyétől és egyben ez a foltos szalamandra legmagasabban lévő észlelési helye a Visegrádi-hegységben (tengerszint fölött 376 méteren található). Ez a legtöbbször éjszakai életet élő kétéltű minden bizonnyal az aznap reggel hat óta szakadó eső miatt volt ennyire aktív, miután a hasonló időjárási körülmények között nappali mozgásuk intenzívebbé válik. Esős időszakban a foltos szalamandrák fokozott veszélynek vannak kitéve a sűrű erdei úthálózat miatt, ezért hasonló helyeken érdemes nyitott szemmel vezetni és figyelni ezekre az értékes kétéltűekre, amelyeknek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 50 000 Ft. Ez különösen egy olyan területen indokolt, mint a Visegrádi-hegység, ahol a fajnak jelenlegi ismereteink szerint csupán kisméretű szigetpopulációi élnek. A megfigyelt szalamandra némi segítséggel épségben megúszta a történetet és nyugodtan folytatta útját a Szakó-hegy irányába.

A foltos szalamandrákat a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, frissvízű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása is veszélyezteti. Reméljük, hogy a Visegrádi-hegységben korábban nem ismert szaporodóhelyek is előkerülnek majd a jövőben.  Miután a faj könnyen és biztosan határozható és a Visegrádi-hegységben a legforgalmasabb túraútvonalak térségében koncentrálódnak eddigi megfigyelései, kérjük, hogy aki találkozik egy-egy példányával, ossza meg a megfigyelését a MME Herptérkép oldalán is, ezzel is segítve a természetvédelmi szakembereket a hatékony fajvédelmi és élőhelyvédelmi intézkedések kidolgozásában!

Foltos szalamandra 2018. október 2-án a Visegrádi-hegységben található Téry-úton. (felvétel: Schwartz Vince)

IRODALOM:

SZABÓ I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazúghegység herpetofaunájához. Állattani Közlemények 45(3–4): 123–131.

SZABÓ I. (1960): Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához. Vertebrata Hungarica 2(2): 199–216.

Szerző: Schwartz Vince

Ezt a bütykös hattyút fióka korában jelölték a Balatonon, Fonyódon, 2017-ben (Lukács Katalin Odett). Abban az évben és 2018-ban is megfigyelték még a gyűrűzés környékén, az idei évből ez az első megkerülési adata a madárnak. 

Ez a második hazai gyűrűzésű bütykös hattyú megkerülés Görögországban. Egy 1998 telén, a Soroksári Dunán gyűrűzött telelő példány tetemét 2002. januárban az Evros folyónál találták meg, közel a török határhoz. Korábban Németországban és – költési szezonban – Ukrajnában is megfigyelték.

A most Theszalonikinél fotózott példány viszont hazai költő állományból származik. Mivel 3. éves a madár (a madárgyűrűzési adatbankban a madarak korát az EURING kódolással jelölik), még nem költő példányról van szó. A bütykös hattyúk általában a 4. éves korukban kezdenek fészkelni (ettől lehetnek eltérések). A fiatal, 1-3. éves madarak kisebb-nagyobb távolságokat tesznek meg, de a legtöbbször csak a Kárpát-medencén belül, amíg megtalálják a végleges fészkelési területüket, amelyhez a későbbiekben hűek maradnak.

A hazai fészkelő bütykös hattyúk az enyhe teleken a költőhelyük környékén maradnak, de ha a fagyok rákényszerítik, még be nem fagyott vizeket keresnek fel, vagy a Kárpát-medence délebbi területeire húzódnak. Ritkábban messzebbre vonulnak telelni, hazai gyűrűs madarakat olykor Észak-Olaszországban is megfigyelnek (Isonzó deltavidékén), de ennél délebbi területekre nagyon ritkán vetődnek el a hazai hattyúk. Egy 1989. augusztusban, a Fertő-tónál jelölt madarat ugyanabban az évben, télen, Spanyolországban, Menorca-szigeten találtak meg sérülten. Az nem bizonyított, hogy ez a madár hazai fészkelő vagy átvonuló példány volt-e.

Kíváncsian várjuk, hogy a most a Szaloniki-öbölben megfigyelt madár hol bukkan fel legközelebb, visszatér-e a Kárpát-medencébe.

További információ a bütykös hattyúkról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cygolo

A vándorkiállítás 3 panelből áll és önállóan is felállítható, úgynevezett rollupokra nyomtattuk. Ezt a vándorkiállítást térítésmentesen bocsátjuk az oktatási intézmények rendelkezésére, igény esetén a foltos szalamandrát bemutató ismeretterjesztő előadással egybekötve.

Amennyiben bárki szeretné megrendelni a vándorkiállítást, akkor kollégáinkkal, a khvsz.vandorkiallitas@gmail.com e-mail-címen lehet a részleteket leegyeztetni.

A kiállítás menetrendjét az alábbi naptárban lehet megtekinteni:

A Vándorkiállítás eseményeiről készült képeket ide kattintva lehet megtekinteni.

A Foltos Szalamandra Vándorkiállításunk létrejöttét az Agrárminisztérium Zöld Forrás Pályázata támogatta anyagilag.