Újabb madárfaj pusztult ki a Földről
|
A BirdLife International 2010. május 26-án adta közzé az IUCN Vörös Listájának 2010. évi frissítését a világ madárfajairól, amelyben bejelentette egy újabb madárfaj, az Alaotra-tavi vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) kipusztulását.
Az Alaotra-tavi vöcsök mindössze a nevében szereplő egyetlen tavon fordult elő Madagaszkár keleti részén, ahol az állomány drasztikus csökkenését elsősorban egy a tóba telepített tájidegen ragadozó halfaj okozta. Ezzel párhuzamosan számos példány a halászok hálóiba akadva pusztult el, amely hatásokat együttesen nem tudott kompenzálni a kis élőhelyre szorult faj egyetlen populációja. Az Alaotra-tavi vöcsök utolsó biztosan azonosított két példányát 1985-ben látták, majd néhány valószínűleg a közönséges kis vöcsökkel (Tachybaptus ruficolllis) hibridizálódott példányt még megfigyeltek az ezt követő néhány évben. A faj teljes kipusztulásában egészen 2009-ig nem lehettek a szakemberek biztosak, azonban tavaly a faj megtalálására tett utolsó nagyszabású kísérlet sem hozott eredményt, így a faj a 132. lett az IUCN Vörös Listájában nyilvántartott kihalt madárfajok sorában.
"Nem maradt remény a faj számára. Ez egy újabb példája annak, hogy hogyan tudnak emberi beavatkozások nem várt következményekkel járni", mondta Dr. Leon Bennun, a BirdLife International tudományos igazgatója. "Ember által betelepített invázív fajok számos őshonos faj kipusztulását okozták már világszerte és máig ezek jelentik az egyik legnagyobb veszély a madárfajokra és a biodiverzitásra nézve."
|
Alaotra-tavi vöcsök (Fotó: Chris Rose) |
Egy másik vízimadár a Kubán élő Zapata-mocsári guvat (Cyanolimnas cerverai) is betelepített invázív fajoktól szenved. A fajt a legújabb lista már a Kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolja, mert a betelepített mongúzok és harcsák komoly veszélyt jelentenek a rendkívül ritka és titkos életet élő fajra nézve. A faj egyetlen fészkét, amelyet valaha találtak, James Bond karibi ornitológus írta le, akiről mellesleg Ian Fleming híres kémregény-hőse is kapta a nevét.
A vízimadarak az invázív fajoktól függetlenül is kiemelt veszélyben vannak világszerte. Ázsiában és Ausztráliában számos korábban gyakori partimadár-faj, mint a nagy partfutó (Calidris tenuirostris) vagy az óriáspóling (Numenius madagascariensis), állománya rohamosan csökken a tengerparti vizes élőhelyek kiszáradása és elszennyeződése miatt. Így például egyedül a dél-koreai Saemangeum mocsár felszámolása 20%-os csökkenést okozott a nagy partfutó világállományában, amelynek egyik fő pihenőhelyét jelentették az itteni árapályzónában található élőhelyek.
"A vizes élőhelyek rendkívül sérülékenyek, amelyek egyensúlyát könnyen felborítja az emberi tevékenységek zavaró és szennyező hatása. Ezen természetes élőhelyek fennmaradása nem csak a madarak számára létszükséglet, hanem emberek millióinak is, akiknek ezek nyújtanak víz és táplálék bázist ", mondja Dr. Stuart Butchart, a BirdLife kutatási koordinátora.
|
Borzas gödény (Fotó: Bajor Zoltán) |
Mindemellett a Vörös Lista frissítése azt is mutatja, hogy a természetvédelem jelentős sikereket is el tud érni egy-egy faj megőrzésében. Így például az Azori-szigeteki süvöltő (Pyrrhula murina) a kritikusan veszélyeztetett kategóriából a veszélyeztetett kategóriába kerülhetett, mert a portugál (SPEA) és angol (RSPB) Birdlife partnerek által végrehajtott projektek sikeresen visszafordították a szigetek természetes vegetációjának pusztulását.
"Az Azori-szigeteki süvöltő megőrzése egy egyértelmű példa, hogy a célzott természetvédelmi erőfeszítések hogyan fordíthatják meg egy veszélyeztetet faj szerencséjét", mondja Andy Symes, a BirdLife fajvédelmi koordinátora. "Ahol van eltökéltség és megfelelő pénzügyi lehetőség ott meg tudjuk menteni a veszélyeztetett fajokat. A tudásunk és akaratunk már megvan, azonban jelentősen jobb finanszírozásra van szükség, hogy világszerte megállíthassuk a fajok kihalását.”
Kolumbiában a sárgafülű ékfarkúpapagáj (Ognorhynchus icterotis) szintén a természetvédelem nyertese lett. A fészkelőhelyek védelmével és a helyi közösségek képzésével, amely során tudatosították az emberekben a faj különlegeségét, elérték, hogy a kritikusan veszélyeztettt papagájfaj állománya emelkedjen, és így a Vörös Listában az eggyel kedvezőbb veszélyeztetett kategóriába kerülhessen.
„Ezen sikerek megmutatják, hogy mennyi minden lehetséges, és hogy mit is kellene az egész világon tenni ", mondja Dr Butchart. "2010 a Biodiverzitás Nemzetközi Éve és ez idáig a világ vezetőinek nem sikerült megállítani a Föld biodiverzitásának folyamatos csökkenését. Nem bukhatunk el újra."
"A madárfajok monitorozása az egyik legfontosabb lépcső a biodiverzitás monitorozásához világszerte. Meg kell dicsérnünk a BirdLife International-t és tagszervezeteit, valamint valamennyi ornitológust, akik világszerte azon küzdenek, hogy jobban megismerjük a jelenlegi fajkipusztulási krízist, valamint hogy megőrizzük a leginkább veszélyeztetett fajokat", mondja Dr. Jean-Christophe Vie, az IUCN fajvédelmi programjának igazgatóhelyettese.
|
Kis lilik (Fotó: Csonka Péter) |
Háttér
Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség) Vörös Listája tartja nyilván hivatalosan a világ veszélyeztetett állat-, növény és gombafajait, amelyet a rendszeresen frissítenek. A BirdLife International több mint 100 ország madárvédelmi szervezetét tömöríti, és a BirdLife készíti el az IUCN számára a jelenleg ismert 10’027 madárfaj veszélyeztetettségi szintjének besorolását.
Az egyes fajokat szigorúan kvantitatív szabályok alapján az alábbi kategóriákba sorolják be (zárójelben a 2010-es listán az adott kategóriában szereplő madárfajok száma):
- Kihalt – Extinct (132);
- Vadon kihalt – Extinct in Wild (4);
- Kritikusan veszélyeztetett – Critically Endangered (190);
- Veszélyeztetett – Endangered (372);
- Sebezhető – Vulnerable (678);
- Közel veszélyeztetett – Near Threatened (838);
- Biztonságos – Least Concern (7751);
- Adathiányos – Data Deficient (62).
A hazánkban rendszeresen előforduló madárfajok közül a következők tartoznak a veszélyeztetett vagy közel veszélyeztetett kategóriákba:
Veszélyeztetett:
- Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)
- Kis lilik (Anser erythropus)
- Borzas gödény (Pelecanus crispus)
- Fekete sas (Aquila clanga)
- Parlagi sas (Aquila heliaca)
- Kerecsensólyom (Falco cherrug)
- Túzok (Otis tarda)
- Csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)
- Cigányréce (Aythya nyroca)
- Vörös kánya (Milvus milvus)
- Fakó rétihéja (Circus macrourus)
- Kék vércse (Falco vespertinus)
- Nagy sárszalonka (Gallinago media)
- Nagy goda (Limosa limosa)
- Nagy póling (Numenius arquata)
- Feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni)
- Szalakóta (Coracias garrulus)