Táplálékmaradvány-gyűjtést végeztünk a fészkekből, valamint vadkamerák segítségével is megfigyeltük a költéseket. Ennek eredményeként több, mint 800 zsákmányállatot azonosítottunk, amelyek jelentősen hozzájárulnak a hazai kerecsensólyom Észak-alföldi állományának táplálékvizsgálataihoz. Az adatok segítségével választ kaphatunk arra, hogy hogyan hat a táplálékspektrum a kerecsenek költési sikerére, és hosszú távon nyomon tudjuk követni az egyes zsákmányállatok változását is. A vizsgált területen a főbb zsákmányállatok közé tartoztak a pocokfajok, a seregély, a kis termetű madarak és a galambfélék. Érdekesség, hogy az idei évben négy példány erdei fülesbagoly is előkerült a táplálékmintákban, ami ritka zsákmánya a kerecsennek. Az egykor gyakori zsákmányállatnak számító ürge a vizsgálatok során egyetlen esetben került elő.

A kerecsenfiókák kirepülését követően számos más állat használja ideiglenesen a sólymok költőhelyét. A vendégek közül egy szlovák gyűrűs fiatal vörös vércsét és egy hazánkban gyűrűzött szalakótát is sikerült azonosítanunk a színes gyűrűik alapján. A gyűrűs madármegfigyelések mellett további 9 madárfaj fordult elő alkalmilag ennél a fészkelőhelynél. Mindemellett több alkalommal észleltük egy nyest jelenlétét is, ami volt, hogy alvóhelyül használta a sólymok részére kialakított költőhelyet. 

Szeretnénk köszönetet mondani a MAVIR Zrt. projektpartnerünknek, hogy munkájukkal támogatják a fészkek kamerákkal történő megfigyelését és ezáltal a kerecsensólymok kutatását és védelmét. A vizsgálatok során használt vadkamerákat a LIFE SakerRoads projekt keretében a MAVIR Zrt. valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem biztosította számunkra. Ezúton is köszönjük!