2010.11.16
Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

Téli fali gyíkok

Idén nem szűkölködtünk szokatlan meteorológiai eseményekhez kapcsolódó állati viselkedésekben, és ez a tendencia a késő nyarat idéző télelőn tovább folytatódik. Tegnap fészkelő széncinegékről, most pedig még mindig aktív fali gyíkokról számolhatunk be.


Az állandó testhőmérsékletű (melegvérű) madarakkal és emlősökkel szemben a változó testhőmérsékletű (hidegvérű) kétéltűek és hüllők a hidegre forduló ősz második felében "eltűnnek", fagymentes zugokba húzódva lelassult életműködéssel, mozdulatlanná dermedve várják ki a tavasz megérkeztét. Ez a viselkedés egyes emlősökre, például a denevérekre, a barnamedvére vagy a keleti sünre is jellemző. Ha azonban a mostanihoz hasonlóan késik a tél, a fali gyíkok továbbra is aktívak maradnak, remek megfigyelési lehetőséget, jó szórakozást kínálva az apróságokra nyitott szemlélőnek. 

 

 
Az MME fővárosi, Költő utcai központi irodájának otthont adó
Jókai kertben rengeteg fali gyík él, melyek különösen szeretik
a parkolónk térdmagasságú, gyorsan felmelegedő ... 

 

 

 
... terméskő falát, melynek kisebb-nagyobb fülkéi ....

 

 
... és repedései remek élőhelyet jelentenek ezeknek az állatoknak.
Ha lassan mozgunk, könnyedén fél méternél is közelebb kerülhetünk
hozzájuk és életük rengeteg olyan apró, rejtett mozzanatát figyelhetjük
meg, mint amilyen a következő videón is látható.

 

 

A szokatlan téli melegben aktív fali gyíkok szoros testi közelségben
használják a legjobb napozóhelyeket. Ennek egyik nagy előnye a
"több szem többet lát" hatás érvényesülése: a rengeteg szempárból
néhány jó eséllyel észreveszi a közeledő ragadozót. Érdemes
megfigyelni, hogy az állatok milyen villámgyorsan mozognak, ami
azt jelzi, hogy alaposan sikerült felmelegíteniük a szervezetüket,
ami a hidegvérű állatoknál a gyors izommozgás nélkülözhetetlen
feltétele (Fotók, szöveg és videók: Orbán Zoltán).

 

 

 

 

Kapcsolódó oldalak