2026.06.15
Budapesti Helyi Csoport

Több mint 300 faj, közel 500 látogató – Nem várt sikerrel zárult a Budapesti Helyi Csoport 1. Élővilág Napja a budapesti Naplás-tónál

9 óra körül már legalább 60-an figyelték a gyűrűző bemutatóját (fotó: Bajor Zoltán)

Az MME Budapesti Helyi Csoportja 2025-ben fejezte be Természetismereti Központjának megépítését Budapest XVI. kerületében, a Naplás-tó Természetvédelmi Terület mellett. Ez a jelentős előrelépés addig soha nem látott lehetőségek kapuit nyitotta meg Csoportunk életében. Többek között először mertünk belevágni egy teljes éves programterv összeállításának elkészítésébe, amelynek köszönhetően az év 12 hónapjára előre meg tudtuk hirdetni főbb programjainkat, így mindenki jó előre tud készülni eseményeinkre.

A már jól megszokott előadások, túrák és egyéb terepi programok mellett újfajta rendezvényeket is szerettünk volna beépíteni programtervünkbe. Elsősorban olyanokat, amelyekkel ezt megelőzően még nem próbálkoztunk. Mivel az új központunk remek lehetőségeket nyújt komplexebb események megrendezésére, idén első alkalommal hívtuk életre egy régóta dédelgetett álmunkat és megszerveztük a Budapesti Helyi Csoport első Élővilág Napját a Naplás-tó partján.
Eredeti nevén Bioblitznek (Biodiverzitás Napnak) nevezett rendezvénytípus az Amerikai Egyesült Államokból ered, ahol 1996-ban használták először ezt a megnevezést. Az esemény lényege, hogy tudományos felkészültséggel nem rendelkező lelkes érdeklődőkkel közösen, 24 óra alatt a lehető legalaposabban kerüljön feltérképezésre egy adott terület élővilága. Természetesen egy nap alatt nem lehet egy élőhely teljes flóráját és faunáját feltárni, de a megfigyelt fajok száma jól meg tudja mutatni, egy terület milyen sokszínű és gazdag élővilággal rendelkezik. Egy ilyen – civilekkel, önkéntesekkel, lelkes amatőrökkel – közösen lebonyolított, ún. Citizen Science (=közösségi tudomány) program, szakemberek vezetése mellett olyan közösségi élményt tud nyújtani, amely során élmény alapú eseményeken lehet széles körű ismeretet szerezni a minket körülvevő biológiai sokféleségről. Egyúttal pedig hatékonyan rá lehet irányítani a figyelmet a körülöttünk élő növény- és állatvilág különleges sokszínűségére.
Helyi Csoportunk június 6-át választotta a rendezvény napjának. Ezt a napot ugyan nem töltöttük ki teljes mértékben, de a szakértők már reggel 6 órától készítették elő a rendezvényt, amelyek folyamatosan, egészen éjfélig tartottak.
Hajnaltól kora délelőttig madárgyűrűzési bemutatók során lehetett megismerkedni a Naplás-tó madárvilágával. A Naplás-tó Természetismereti Központ előtti nyílt térre kihelyezett asztaloknál mindeközben bagolyköpetvizsgálatok, madárodú-ismeret, lepkebemutató, kétéltű és hüllő vizsgálatok zajlottak, a legkisebbek pedig természetismereti játékokat próbálhattak ki.

A reggel 7 órakor induló madárgyűrűzési bemutató kezdetén már közel 20 érdeklődő volt jelen (fotó: Bajor Zoltán)
A reggel 7 órakor induló madárgyűrűzési bemutató kezdetén már közel 20 érdeklődő volt jelen (fotó: Bajor Zoltán)
Az első hálóellenőrzéskor az egyik faj a barátposzáta (Sylvia atricapilla) volt (fotó: Bajor Zoltán)
Az első hálóellenőrzéskor az egyik faj a barátposzáta (Sylvia atricapilla) volt (fotó: Bajor Zoltán)
A gyűrűzési bemutató egyik különlegessége a rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) volt (fotó: Bajor Eszter)
A gyűrűzési bemutató egyik különlegessége a rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) volt (fotó: Bajor Eszter)
9 óra körül már legalább 60-an figyelték a gyűrűző bemutatóját (fotó: Bajor Zoltán)
9 óra körül már legalább 60-an figyelték a gyűrűző bemutatóját (fotó: Bajor Zoltán)

Terepi programok során madárodú-ellenőrzés, a tó partján távcsöves madármegfigyelés és botanikai séták zajlottak naponta több alkalommal. 
Naplementét követően pedig következett az éjszakai rovarmegfigyelés, amely sok embert vonzott a tó partjára egészen a program legvégéig.
A nap folyamán összesen 315 faj került feljegyzésre, amelyek a következő nagy fajcsoportok szerint oszlottak meg:
•    Növények:               165 faj
•    Puhatestűek:           3 faj
•    Ízeltlábúak:              90 faj
•    Kétéltűek és hüllők: 8 faj
•    Madarak:                 47 faj
•    Emlősök:                 2 faj
•    ÖSSZESEN:          315 faj

A programot bagolyköpetvizsgálat is színesítette (fotó: Bajor Zoltán)
A programot bagolyköpetvizsgálat is színesítette (fotó: Bajor Zoltán)
A nap folyamán terepi oduellenőrzés mellett a madárodú-típusokat is testközelből megfigyelhették a látogatók (fotó: Bajor Zoltán)
A nap folyamán terepi odúellenőrzés mellett a madárodú-típusokat is testközelből megfigyelhették a látogatók (fotó: Bajor Zoltán)
Délelőtt 10 óra körül már minden asztalt körbevettek az érdeklődők
Délelőtt 10 óra körül már minden asztalt körbevettek az érdeklődők

A fajok megfigyelésén túl a legmelegebb órákban egy különleges és az eredeti Bioblitz-eseményekre nem jellemző programot is szerveztünk az érdeklődőknek. Carolus Clusius, flamand származású természettudós 1526-os születésének 500. évfordulója alkalmából egy szakmai beszélgetés és vetélkedő keretében emlékeztünk meg a neves polihisztorról, aki elsőként kutatta a mai Magyarország nyugati vidékeinek és tágabb környezetének flóráját, valamint gombavilágát. A program megálmodói Hajnal Péter, Dr. Dobay Orsolya és Bebesi Zoltán voltak, akiknek meghívására meglátogatott minket Dr. Balogh Lajos botanikus-muzeológus, aki Clusius munkásságának és életútjának egyik kiemelkedő hazai szakértője. A kicsit több mint egy órás program végén értékes nyeremények felajánlása mellett játékos vetélkedő során lehetett megismerkedni gombákkal, madarakkal és egyéb élőlényekkel.
Az egész napos rendezvényre közel 500-an látogattak ki és láthatóan minden érdeklődő nagyon jól érezte magát kortól és szakmai tudásszinttől függetlenül. 

Carolus Clusius természettudósról Dr. Balogh Lajos botanikus			muzeológus és Bajor Zoltán az MME Budapesti Helyi Csoportjának elnöke beszélgetett (fotó: Dr. Dobay Orsolya)
Carolus Clusius természettudósról Dr. Balogh Lajos botanikus muzeológus és Bajor Zoltán az MME Budapesti Helyi Csoportjának elnöke beszélgetett (fotó: Dr. Dobay Orsolya)
Carolus Clusius születésének 500. évfordulója kapcsán tartott beszélgetést közel 50-en hallgatták végig (fotó: Bebesi Zoltán)
Carolus Clusius születésének 500. évfordulója kapcsán tartott beszélgetést közel 50-en hallgatták végig (fotó: Bebesi Zoltán)
Dr. Balogh Lajos botanikus-muzeológus (balra) Carolus Clusius életéről szóló előadását Dr. Matskási István, a Természettudományi Múzeumnyugalmazott főigazgatója is megtisztelte jelenlétével (fotó: Bajor Zoltán)
Dr. Balogh Lajos botanikus-muzeológus (balra) Carolus Clusius életéről szóló előadását Dr. Matskási István, a Természettudományi Múzeumnyugalmazott főigazgatója is megtisztelte jelenlétével (fotó: Bajor Zoltán)

A nem várt siker arra ösztönöz minket, hogy a kísérleti jelleggel megszervezett Naplás-tó Élővilág Napot a későbbiekben is megrendezzük, amihez a gazdag flórával és faunával rendelkező Naplás-tó talán a legalkalmasabb helyszín Budapesten.
Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk megköszönni név szerint is a segítséget legfőbb segítőinknek, mivel ez az esemény nem jöhetett volna létre, ha nem áll mögé egy igazán lelkes és szakmai csapat, aki fáradtságot nem ismerve vitte sikerre programunkat:
Arnóth Júlia (madárgyűrűzés), Bombay Bálint (bagolyköpetvizsgálat), Glemba Gábor (lepkeismeret), Ifj. Bebesi Zoltán és Soós Tamás (odúbemutató és odúellenőrzés), Egerer Anna és Halpern Bálint (kétéltű- és hüllővizsgálatok), Meszlényi András (rovarismeret), Mészáros Ádám (éjszakai rovarmegfigyelés), Barabás Sándor (botanika), Dr. Balogh Lajos, Dr. Dobay Orsolya, Hajnal Péter, Id. Bebesi Zoltán (Clusius jubileumi megemlékezés). 
Természetesen szakértőinken kívül mindenki mást is köszönet illet, akik az előkészületekben és a lebonyolításban szerepet vállaltak.

A nap folyamán több erdei siklót (Zamenis longissimus) is sikerült mutatnunk az érdeklődőknek (fotó: Bajor Eszter)
A nap folyamán több erdei siklót (Zamenis longissimus) is sikerült mutatnunk az érdeklődőknek (fotó: Bajor Eszter)
Az egyik erdei sikló éppen vedlésben volt (fotó: Bajor Zoltán)
Az egyik erdei sikló éppen vedlésben volt (fotó: Bajor Zoltán)
Kockás sikló (Natrix tessellata) a Naplás-tó sekély vizében (fotó: Bajor Eszter)
Kockás sikló (Natrix tessellata) a Naplás-tó sekély vizében (fotó: Bajor Eszter)
Lesben álló kockás sikló a Naplás-tó kifolyójánál (fotó: Bajor Eszter)
Lesben álló kockás sikló a Naplás-tó kifolyójánál (fotó: Bajor Eszter)
A Naplás-tavon frissen kelt tőkés réce (Anas platyrhynchos) fiókákat is	megfigyelhettünk (fotó: Bajor Eszter)
A Naplás-tavon frissen kelt tőkés réce (Anas platyrhynchos) fiókákat is megfigyelhettünk (fotó: Bajor Eszter)
A kecskebéka fajkomplex (Pelophylax kl. esculentus) bizonyult a nap leggyakoribb kétéltűjének (fotó: Bajor Eszter)
A kecskebéka fajkomplex (Pelophylax kl. esculentus) bizonyult a nap leggyakoribb kétéltűjének (fotó: Bajor Eszter)
Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) leggyakrabban a Szilas-patak mentén került elő (fotó: Bajor Eszter)
Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) leggyakrabban a Szilas-patak mentén került elő (fotó: Bajor Eszter)
Feketefarkú pásztor-szitakötő (Orthetrum cancellatum) nőstény a	védett terület melletti gabonatábla szegélyében (fotó: Bajor Eszter)
Feketefarkú pásztorszitakötő (Orthetrum cancellatum) nőstény a védett terület melletti gabonatábla szegélyében (fotó: Bajor Eszter)
Széles laposacsa (Libellula depressa) gyakori faj a Naplás-tónál (fotó:	Bajor Eszter)
Széles laposacsa (Libellula depressa) gyakori faj a Naplás-tónál (fotó: Bajor Eszter)
Azúrkék légivadász (Coenagrion puella) a Szilas-patak kifolyójánál egész nap megfigyelhető volt (fotó: Bajor Eszter)
Azúrkék légivadász (Coenagrion puella) a Szilas-patak kifolyójánál egész nap megfigyelhető volt (fotó: Bajor Eszter)
Feketefarkú pásztorszitakötő hím a Naplás-ház teraszánál (fotó: Bajor Eszter)
Feketefarkú pásztorszitakötő hím a Naplás-ház teraszánál (fotó: Bajor Eszter)
A védett zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) a Naplás-tó árvízvédelmi töltésének virágain egész nap jelen volt (fotó: Bajor Zoltán)
A védett zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) a Naplás-tó árvízvédelmi töltésének virágain egész nap jelen volt (fotó: Bajor Zoltán)
Vonalas busalepke (Thymelicus lineola) a Naplás-tó melletti nádas szegélyében (fotó: Bajor Zoltán)
Vonalas busalepke (Thymelicus lineola) a Naplás-tó melletti nádas szegélyében (fotó: Bajor Zoltán)
Házi méh (Apis mellifera) iszik a Szilas-patak sekély vizéből (fotó: Bajor Eszter)
Házi méh (Apis mellifera) iszik a Szilas-patak sekély vizéből (fotó: Bajor Eszter)
A hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) is előkerült a nap folyamán (fotó: Bajor Eszter)
A hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) is előkerült a nap folyamán (fotó: Bajor Eszter)
Philodromus sp. - fürgekarolópók faj (fotó: Bajor Eszter)
Philodromus sp. - fürgekarolópók faj (fotó: Bajor Eszter)
A hazánkban elterjedt zöld keresztespók (Araniella cucurbitina) könnyen felismerhető élénk színű potroháról (fotó: Bajor Eszter)
A hazánkban elterjedt zöld keresztespók (Araniella cucurbitina) könnyen felismerhető élénk színű potroháról (fotó: Bajor Eszter)
Platystoma sp. - laposfejű légy faj (fotó: Bajor Eszter)
Platystoma sp. - laposfejű légy faj (fotó: Bajor Eszter)
A védett szibériai nőszirom (Iris sibirica) a Naplás-tó környzetének egyik legértékesebb védett növényfaja (fotó: Bajor Zoltán)
A védett szibériai nőszirom (Iris sibirica) a Naplás-tó környezetének egyik legértékesebb védett növényfaja (fotó: Bajor Zoltán)
 A nap vége felé igen hosszú növénylistát sikerült összeállítanunk
A nap vége felé igen hosszú növénylistát sikerült összeállítanunk
A különleges élményt nyújtó esti rovarászatra közel 50-en gyűltek össze (fotó: Bajor Zoltán)
A különleges élményt nyújtó esti rovarászatra közel 50-en gyűltek össze (fotó: Bajor Zoltán)
A védett orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) több példánya is előkerült a kihelyezett UV-csapdákból (fotó: Bajor Zoltán)
A védett orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) több példánya is előkerült a kihelyezett UV-csapdákból (fotó: Bajor Zoltán)
A hársfaszender (Mimas tiliae) és a piros szender (Deilephila porcellus) okozta a legnagyobb élményt a látogatók számára az esti megfigyelés során (fotó: Bajor Eszter)
A hársfaszender (Mimas tiliae) és a piros szender (Deilephila porcellus) okozta a legnagyobb élményt a látogatók számára az esti megfigyelés során (fotó: Bajor Eszter)