Fajmegőrzés

Mivel a fekete gólya fészkelési szokásai a ragadozó madarakéhoz hasonló, ezért az állományfelmérésükkel és védelmükkel szintén ez a szakosztály foglalkozik, azért is, mert ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a rétisas-védelmi munkához. A szakosztálynak hozzávetőlegesen 300 tagja van. A szakosztályi taggyűlésen öt évre választott vezetőség feladata a különböző ragadozómadár-védelmi programok koordinálása. A ritka fajokkal kapcsolatos monitoring és védelmi tevékenységet munkacsoportok végzik, amelyeket a vezetőség által felkért fajvédelmi felelősök koordinálják.

Nemzetközi szempontból is kiemelt jelentőségű a parlagi sas -, a kerecsensólyom -, és a kék vércse védelmi programunk. Ezeket a fajokat jelenleg EU-s támogatással védjük. Projekthonlapok: http://www.parlagisas.hu/, http://www.sakerlife.mme.hu/intro.html, http://kekvercse.mme.hu/hu/content/show, http://falcoproject.eu/hu/content/life. A gyakori fajok közül a héja, barna rétihéja és az egerészölyv állomány felmérése mintaterületeken zajlik. A ragadozó madarakra a legnagyobb civilizációs veszély az elektromos vezetékek jelentik, amelyek mentén sajnálatos módon még napjainkban is számos madár pusztul el. Ezek a létesítmények kétféle módon okozhatják a madarak pusztulását, illetve sérülését. Egyrészt a vezetéknek ütközéssel, másrészt áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az áramütés megakadályozására 1991 óta folyik a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopainak madárbaráttá alakítása a Szakosztály által 1989-ben kidolgozott és folyamatosan tökéletesített szigetelő technológia alkalmazásával. A Szakosztály aktív közreműködésével, valamennyi érintett fél részvételével 2008. február 26-án megalakult az Akadálymentes Égbolt Koordinációs Bizottság, amelynek célja az elektromos szabadvezeték-hálózat és a kapcsolódó berendezések által okozott madárpusztulás felszámolása Magyarországon . Az elmúlt években ismét megnőtt a mérgezéstől elpusztult madarak száma. Valamennyi illetékessel együttműködve az EU által támogatott Helicon Life program, keretében igyekszünk ezt a veszélyeztető tényezőt felszámolni.

A ragadozómadár-védelem terén elért eredményeinket rendszeresen publikáljuk. Ezt a célt szolgálja a Szakosztály év eleji rendezvénye, az ún.  „Sólyomcsalogató” konferencia, ahol az elmúlt év eredményeiről számolunk be. Itt kerül átadásra a Kerecsensólyom díj is, amelyet kiemelkedő ragadozómadár-védelmi tevékenysége alapján a Szakosztály Vezetősége ítél oda évente egy szakembernek. Az elhangzott előadásokat a Heliaca évkönyvben jelentetjük meg  Ezen kívül számos nemzetközi konferencián is tartunk előadást, melyek anyaga a különböző évkönyvekben, konferenciakötetekben jelent meg. Nemzetközi szempontból is fontos esemény volt, hogy 1990. március 8-án a szlovák kollégákkal közösen megalakítottuk az azóta egyre szélesebb keretek között működő Nemzetközi Parlagisas-védelmi Munkacsoportot, majd ezt követően közös programot dolgoztunk ki a Kárpát-medencében élő parlagi sasok védelmére.

A VI. Ragadozómadár és Bagoly Világkonferencia – az MME szervezésében – Budapesten került megrendezésre 2003. május18-25. között. A konferencia megszervezési jogának elnyerése az MME ragadozómadár-védelmi tevékenységének elismerése volt, ami egyúttal nagy lehetőség volt a hazai szakemberek számára, hogy nemzetközi szinten bemutathassák eredményeiket. A Szakosztály másik jelentős hazai rendezvénye a „Sasriasztó”, az aktív tagok kirándulással egybekötött, kötetlen, baráti találkozója. Programjaink szervezésénél folyamatosan együttműködünk az állami természetvédelemmel és a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanácsban tömörült valamennyi társszervezettel.

Szabályzatok, nyomtatványok és beszámolók

A Szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzata 2018.
FM MME Együttműködési megállapodás (madárgyűrűzés és monitoring) (2016. február 2.)
Adatkérő lap 2018. (pdf. formátum)
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály Fajmegőrzési koordinátorainak tevékenysége

Éves beszámolók:

A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2017
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2018
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2019
Sólyomcsalogató 2021
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2020

A Szakosztály hatósági kutatási engedélye

OKTF-KP/56-25/2015 kutatási engedély 
OKTF-KP/56-25/2015 kutatási engedély melléklete
PE-KTFO/1867-9/2018 kutatási engedély módosítása
PE-KTFO/1867-10/2018 kutatási engedély módosítása
PE-KTFO/1867-11/2018 kutatási engedély módosítása
PE-KTFO-507-16-2019 kutatási engedély

Tisztségviselők

Elnök:    Juhász Tibor
Titkár:   Horváth Márton

Vezetőségi tagok:

Szakosztály Facebook oldala:

https://www.facebook.com/mmeraptor/

A faj végleges eltűnését megelőzendő dolgoztuk ki hosszútávú programunkat, melyben elsődleges célunk a faj fennmaradásának biztosítása. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) által közösen benyújtott “A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása” című pályázatát támogatásra méltónak ítélte az Európai Bizottság és a LIFE-Nature alapból biztosította 2004 és 2007 között a program teljes költségvetésének 50%-át.

A LIFE-támogatás lezárultával nem fejeződött be a védelmi program, sőt a LIFE+ pályázati rendszerben elnyert támogatásnak köszönhetően 2009 és 2013 közötti időszakban biztosított a faj védelmével kapcsolatos tevékenység. A “A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) védelme a Kárpát-medencében” című projektben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), a Természetfilm.hu (T.HU), valamint az osztrák Fertő-tó – Fertő-zug Nemzeti Park (NNSS), a Schönbrunni Állatkert (TSV) és a bécsi Vadökológiai Intézet (FIWI) vesznek részt.

A program alrészei a következők:

• földvásárlás a faj előfordulási területein;
• élőhelyek területének növelése gyeprekonstrukcióval;
• Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központ kialakítása és működtetése;
• tenyészprogramban nevelt egyedek kibocsátása élőhelyekre;
• állománymonitoring és kapcsolódó kutatások;
• lakosság informálása, szemléletformálása a faj helyzetéről, illetve a védelem fontosságáról;
• fajjal és programmal kapcsolatos felmérés a lakosság körében.

http://www.rakosivipera.hu/

Fő tevékenységek:

• Műfészkek kihelyezése és a varjútelepek fenntartható kezelése
• Táplálkozó területek kezelése: összesen 530 ha bemutató gazdálkodás, a természetbarát mezőgazdaság eszközeinek és a támogatási rendszerének népszerűsítése
• A fészkek védelme a nyest predációitól, a veszélyeztetett fészkek őrzése Szlovákiában
• A kék vércse főbb vonuló helyeinek védelme Európában a Falcoporject hálózat kiépítésével
• Természetvédelmi kezelési kézikönyv készítése és a kék vércse nemzeti fajmegőrzési tervének aktualizálása
• A program kezeléseinek széles körű meghonosítása

http://www.falcoproject.eu/

Partnerek:

Civil szervezetek:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (kedvezményezett/HU)
Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület (SK)

Közintézmények:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (HU)
Magyar Természettudományi Múzeum (HU)
Szlovákia Természetvédelmi Hivatala (SK)