Társadalmi Kapcsolatok Osztály

Ilyen fiatal ültetvényeken a támasztóoszlopokra kihelyezett B típusú odúk alkalmazása lehet eredményes, ...

 

... de ezek elég erősek ahhoz is, hogy megtartsák a nagyobb D odúkat is.

 

Az alap B odútípus mellett érdemes próbálkozni D típusú seregély odúkkal is, mert ez a faj meglepően jól tolerálja az alacsony fészkelőhelymagasságot és előszeretettel költözik akár derék- vagy mellmagasságban lévő mesterséges odúba.

Ez az évek óta lakott seregélyodú alig mellmagasságban működik ezen a fiatal nyárfán.

 

A fiatal telepítések általában nagyobb kiterjedésűek, ami lehetővé teszi az odúk tömeges, telepszerű alkalmazását: 15-20 méterenként egy-egy B, egymástól 30-40 m-re pedig egy-egy D típusú (seregély) odút is kitehetünk.   

A Madárbarát kertbe természetesen ültethetünk olyan idősebb facsemetéket is, ...

 

... melyek már magukban is elbírnak egy-egy odút (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

 

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

Melyik odútípusokkal, milyen fajokat?
A mesterséges odúk közül a B típusú a legszélesebb körben használt, ebbe költöznek a legalkalmazkodóképesebb, településeken is gyakori fajok: a széncinege, a házi és a mezei veréb, melyek kedvelik a hagyományostól eltérő és az alacsonyan elhelyezkedő fészkelőhelyeket is. Hasonlóan rugalmas viselkedésű a seregély is, mely a nagyobb alapterületű és röpnyílású D odút foglalja el, akár alig méteres magasságban is. Míg a kerek röpnyílású énekesmadárodúkat többnyire fákon használjuk, az eredetileg sziklahasadékokban, partfalak üregeiben fészkelő rozsdafarkúak és barázdabillegetők költését segítő C odúk esetében a helyzet éppen fordított, ezeket elsősorban magasan az épületfalakra szokás kirakni, a fára telepítés ritkább. A verebek számára készülő veréblakótelepek (ezek gyakorlatilag többrekeszes B odúk) fatörzsre és épületfalra is egyaránt rögzíthetőek.

Letölthető odútípus táblázat >>   

Odúk beszerzése az MME Boltból >>

 

A fal mindig kéznél van
A lakott területek változatos tájolású és magasságú falainak réseibe előszeretettel költözik be számos odúköltő faj, ezért semmi különös nincs abban, ha a számukra megfelelő odúkat és költőládákat − a legkisebb A-tól a D típusú seregély- és macskabagolyodún át a vörös vércse, kuvik és gyöngybagoly költőládáig − épületekre telepítjük.

A tűzfal díszítő motívumai házi veréb kolóniát ...

 

... rejtenek a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

 

Az odútartó kampót a csupasz falra is felszerelhetjük, de a vadszőlővel, egyéb futónövénnyel...

 

... befuttatott épületen a falfúrást is megspórolhatjuk.

 

A széncinegék és verebek B, valamint a seregélyek D típusú odúit elegendő fejmagasságba kihelyezni.  A kép jobb oldalán természetvédelmi farakás és süntanya látható.

 

A falra szerelt odúk különleges változatainak egyik oldala betekintőüveg. Ezeket fészekmegfigyelő leseknél (balra) és ablakban használhatjuk.

 

Az eredetileg sziklafalak hasadékaiban, partoldalak üregeiben fészkelő (nem valódi odúköltő) fajok számára az épületeink ideális élőhelyet kínálnak. Fészkeiket itt a legváltozatosabb résekbe építik (a felső képen házi rozsdafarkú fészke látható). Az eresz magasságába kihelyezett, félig nyitott előlapú C odú ezeknek a madaraknak a segítésére szolgál (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az odúk falra telepíthetősége a Madárbarát kert program minden tevékenységi területén, de különösen az új építésű lakóparkokban,  a Madárbarát panel és Madárbarát munkahely esetében alapvető fontosságú, mert ennek, valamint az itatónak és a téli etetőnek is  köszönhetően akár a tizedik emeletre is követhetnek bennünket a madarak.

Madárbarát panel alig 1 m²-es erkélye molnárfecske műfészkekkel, B típusú odúval, ...

 

... fecske sárgyűjtőhellyel és itatóval (Fotók: Kincses László).

 

Kerítésből sosincs hiány
Az épületek mellett a kerítések is jó alternatív kihelyezési pontok lehetnek a B és D odúk számára, különösen ott, ahol ezek bokrok, sövények közelében húzódnak.

A kerítések óriási előnye, hogy az odúk itt könnyedén kihelyezhetőek, ellenőrizhetőek.

 

Ha nem akarjuk megfúrni a falat, az odúkat a tornácok és erkélyek korlátjára is akaszthatjuk.

 

A széncinegékről köztudott, hogy "lehetetlen" helyekre képesek fészkelni, és kimondottan lelkesednek a levélszekrények iránt. Ha egy pár beköltözik a postaládába, akkor azt hetekig nem lehet rendeltetésszerűen használni, a madárbarát lakók ilyenkor egy második levelesládát helyeznek ki. Pedig a problémát egy B odúval is orvosolni lehet. Ezt közvetlenül a "megszállt" láda mellé kell akasztani, és a fiókás fészket ide áttelepíteni (ennek puha anyaga óvatosan, a fészekcsésze összenyomása nélkül az odú aljának alakjára formázható). Ha az etetni érkező szülők hallják a fiókák hangját az arasznyi távolságra lévő új helyről − az odúból −, akkor gond nélkül átszoknak ide.

Az ilyen hálós kivitelezésű kerítésen a védett, belső oldalara elhelyezett odú bejárata befelé (a képen) és kifelé is nézhet.

 

Egyéb helyeken
Akkor sem kell nélkülöznünk az odúköltők jelenlétét, ha a közelben nincs sem fa, sem nagyobb bokor, sem épületfal vagy kerítés. Ha odúkihelyezési lehetőségeket keresve jól körülnézünk a kertben, számos ilyen helyet találhatunk.

B odú háztáji veteményesben ...

 

... paradicsomkaróra (balra), és és rózsalugas fém tartóoszlopára kihelyezve.

 

Az egyik ilyen potenciális helyszín a veteményeskert (fent és balra), ahol egyes növények (például a paradicsom vagy a bab) karós megtámasztást igényelnek. Bár ezek ideiglenes helyek, a szokásoshoz képest kicsit korábbi kihelyezésükkel akár mindkét költésben (április−június és június−július) ki tudunk tenni ezekre egy-egy odút.

Általában minden udvarban, kertben vannak ilyen-olyan célt szolgáló, legalább embermagasságú stabil pontok (mint a fenti jobb oldali képen a rózsalugas oszlopa), ahova szintén kitehetünk odúkat.

 

Csőprofilon egyszerűen rögzíthető az odú egy Y alakú ágdarab segítségével.

 

Külterületen is
Idősebb fák hiányában az odúk hordozására szánt oszlopok rendkívül jól alkalmazhatóak külterületeken: gyepeken, szántók kaszálatlan szegélyterületein, ültetvényekben, fiatal fatelepítésekben, nádasokban, tóparti szegélyélőhelyeken is.

Mezei verebek számára csoportosan telepített B típusú madárodúk  fátlan tóparti környezetben, Angliában, ahol a faj majdnem teljesen kipusztult (részletek >>)

 

Szalakótaodú villanypásztor kerítés magasított oszlopára kihelyezve Apaj fátlan vidékén.

 

Odútartó oszlopokkal és magasított lugaskarókkal bogyós ültetvények szegélyélőhelyein és belső területein is telepíthetőek odúkötő fajok.

Oszlop lábazaton álló bagoly költőláda tóparti növénytársulásban, Angliában (Fotók: Orbán Zoltán).

 

További alternatív odúkihelyezési lehetőségek

• Odú az ablakban >>
• Odútelepítés fiatal faültetvényben >>  

 

 

 

    

 

 

Orbán Zoltán

 

Engedélyköteles!

A telepfelújítás engedélyköteles tevékenység! Mivel a fecskék védettek, fészkeik eltávolítására a megyei kormányhivatal (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság bevonásával, csak a költési időszakon kívül, október−március között ad engedélyt, melynek megszerzése a kérelem benyújtásától néhány hét átfutási időt igényel. Ezt az engedélyeztetési kötelezettséget az építkezések, falújítások és falszigetelések tervezésekor is vegyük figyelembe!

Az MME munkatársai által 2011. március 11-én Nagyhalász-
Homoktanyán végzett telepfelújítás hatósági engedélye
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Miért van rá szükség?

Különösen a zsúfolt, egymásra épülő fészkekből álló telepeknél kell számolnunk azzal, hogy az alábbi okok miatt évtizedenként legalább egy, de akár több alkalommal is le kell szednünk és a madarakkal újjá kell építtetnünk a fészkeket.
 

Tetemekkel feltöltődés

A táplálékspecialista, repülő rovarokra vadászó fecskék számára a vonulási és költési időszakban bekövetkező, elhúzódó, hideg, esős-szeles időjárás óriási problémát jelent, mert ilyenkor a zsákmányállataik nem repülnek, a madarak pedig éhezni kezdenek, néhány nap elmúltával pedig éhen pusztulnak. 

Ha ez a kedvezőtlen időjárási helyzet a költési időszakban következik be, az a madarak elhullása mellett járulékos károkat is okoz. A tehetetlen, éhező és fázó madarak a fiókák mellé húzódnak, ahol az elpusztulók tetemei teljesen feltöltik és fészkelésre alkalmatlanná teszik a fészkeket.

A fecskegyilkos május-augusztusi hűvös időjárást követően
lépten-nyomon láthatóak a fészkekből kilógó ...

... fecsketetemek.

A telepfelújításkor válik láthatóvá, hogy általában nem is
egy-két madár, de egész fészekaljak, ...

... akár hat-nyolc elhullott fecske teteme tölti ki a fészkek belsejét.

Ezért amikor ilyen kép fogad bennünket, tudnunk kell, hogy a madarak
teteme azért lóg ki, mert a fészek belseje továbbiakkal van tele.

Három fészek majdnem harminc molnárfecske tetemmel. Ez a kép is jól szemlélteti,
hogy egy-egy nyári időjárási krízist követően, fészekfelújítás nélkül, a tömegesen
éhen pusztult madarak tetemei teljes telepeket tesznek költésre
alkalmatlanná (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel a gyenge csőrű molnárfecskék nem képesek a megszáradó, merev testeket a szűk bejárati nyílások keresztül eltávolítani, az évtizedenként egy-két alkalommal óhatatlanul bekövetkező nyári hidegfrontok egész telepeket tesznek a következő években is költésre alkalmatlanná.

 

Fészkek sérülése

A sárhéjszerkezet nagyon kemény és erős, de üvegszerűen rideg, a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos változásának következtében a fészek egy idő után elöregszik, megrepedezik, saját vagy a fiókák és az etetni érkező madarak súlya alatt részben vagy egészben leszakad (arról, hogy ilyenkor mit lehet tenni, itt olvashat >>).

A sérült fészkeket a madarak ...

... megpróbálják helyreállítani, ...

... ennek hatékonysága azonban csak időleges, általában csak az adott
költési időszakra jelenthet megoldást.

Az elöregedés a korlátozott helykínálatú telepek ...

... esetében a legfeltűnőbb és egy évtized alatt akár a kolónia
elnéptelenedéséhez is vezethet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az ilyen rongálódott fészkeket mi egyáltalán nem, és a madarak is csak korlátozott mértékben tudják renoválni, ezért a fecskék hosszútávú megtartása csak úgy lehetséges, ha ezeket a költési időszakon kívül leszedjük. A telelőterületekről visszatérő madarak a felszabadult helyeken új sárfészkeket építenek, melyek akár egy évtizeden keresztül is biztonságos költőhelyül szolgálhatnak.

 

Madárgyilkos zsinórók

Az elöregedő, sérült oldalú fészkekbe beköltöznek a verebek, melyek a szokásos száraz növényekből és madártollakból álló fészeképítőanyaggal műanyag zsinegeket is a fészekbe hordanak. Ezek közül messze a legveszélyesebb és egyben a leggyakoribb az úton-útfélen széthagyott madárgyilkos "bálamadzag". Ha ennek rengeteg elemi szálából csak egy is a madárra tekeredik, akkor szinte biztos a pusztulás (vagy a végtag amputálódása, ami végül is ugyan azt jelenti), mert ez az ipari kötözőanyag eltéphetetlenül erős.

Ezek a zsinórral szennyezett fészkek akkor válnak
a fecskék számára veszélyessé, ...

... amikor tatarozás után ismét használatba veszik (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezért a rongálódott, a verebek számára vonzó molnárfecske fészkeket érdemes időben, még az albérlők és a veszélyessé váló fészekanyaguk megjelenése előtt eltávolítani.

A nem lebomló műanyag zsinórok apró darabkái sajnos a talajba is bekerülnek, ahonnan a sarat gyűjtő madarak óhatatlanul beépítik a fészekbe, melynek falából ezek a szálak gyakran madárgyilkos hurkot képezve ki is lógnak.

A ki-be járó szülők ...

 ... vagy a felnövekvő, egyre aktívabbá váló fiókák előbb-utóbb beleakadnak
ezekbe a fészekanyagból kilógó zsinórhurkokba, ...

... ahonnan igen gyakran nem is tudnak kiszabadulni, ...

 ... és napokig tartó szenvedés után elpusztulnak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha az ilyen fészkek egyébként épek és ez megoldható, akkor leszedés helyett elegendő a madárcsapdaként szolgáló zsinórhurkokat és kilógó -szálakat a tövüknél elvágni.

 

Hogyan csináljuk?

A költőpárok megtartása, a telep stabilitása érdekében a felújítást néhány évenkénti váltással, szakaszosan érdemes elvégezni. Így elérhető, hogy a fészkek legalább fele-kétharmada biztonságos állapotú, frissen vagy néhány éve épült legyen. A munkához megfelelő eszköz a kőműveskanál, védőfelszerelésként pedig mindig viseljünk porálarcot, illetve munkavédelmi kesztyűt. A felújított szakaszokon érdemes meghagyni a falhoz stabilan rögzült fészekalapokat, sárcsomókat, mert ezeken majd meg tudnak kapaszkodni az újjáépítésen dolgozó fecskék. A felújítási munkákban segít eligazodni az alábbi, Nagyhalász-Homoktanyán készült felvétel.

2. Rendezvényszervezés:

• az MME fővárosi típusú megjelenéseinek erősítése,
• budapesti események szervezése és részvétel ezek lebonyolításában,
• ehhez kapcsolódva önkéntesek szervezése, felkészítése és koordinálása,
• beérkező rendezvény megjelenési felkérések kezelése,
• részvétel az országos nagyrendezvények (pl. Tatai Vadlúd Sokadalom),
• kapcsolattartás az MME helyi csoportok rendezvényszervezőivel, és a tőlük beérkező események közzététele, folyamatos frissítése a honlap megfelelő oldalain.

3.  Részvétel az ismeretterjesztő munkában:

• együttműködés a környezeti nevelési feladatokat ellátó központi irodai és helyi csoportos kollégákkal,
• elsősorban Power Point alapú előadások kidolgozása, fejlesztése az MME kapcsolódó szakterületein dolgozó kollégákkal együttműködve
• fővárosi előadások szervezése és megtartása (pl. nyugdíjas klubokban, művelődési házakban).

A jelentkezés feltételei

• felsőfokú pedagógiai végzettség,
• legalább középfokú angol nyelvvizsga, jó beszéd- és íráskészség,
• számítógép felhasználói ismeretek (Microsoft alkalmazások: Excel, Word, Power Point),
• B típusú jogosítvány és vezetési tapasztalat
• jó kommunikációs, előadói és íráskészség,
• csapatszellem,
• precizitás.

Előnyök az elbírálásnál

• erdei iskolai, környezetpedagógiai gyakorlat,
• madártani, természettudományos ismeretek
• madárgyűrűző vizsga, gyűrűzőtábori tapasztalatok,
• MME-s múlt, a szervezet ismerete, aktív részvétel a programjainkban,
• honlapszerkesztői, honlap adminisztrációs ismeretek.

 

A jelentkezés módja
A fényképes szakmai önéletrajzot és a motivációs levelet, a fizetési igény megjelölésével, kérjük 2012. június 24-ig elküldeni az allashirdetes@mme.hu e-mail címre.

A küldött anyagok file nevében kérjük feltüntetni a jelentkező teljes nevét (pl.: szabo.istvan_oneletrajz, szabo.istvan_motivacios_level).

A jelentkezőket július közepéig értesítjük. A felvételről – többkörös meghallgatást követően – előre láthatóan július végéig születik döntés.

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

 

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

Hagyományos odúkat is nyugodtan!
Annak köszönhetően, hogy a "valódi" odúk bejárata szűk és így a kotló madár, a tojások és a fiókák alacsonyan is kellően védettek a fészekragadozók ellen, ez a növényzettípus a kerek röpnyílású mesterséges odúk befogadására is alkalmas. Elsősorban a B típusúéra, mert az ebben leggyakrabban megtelepedő széncinege, mezei és házi veréb szívesen költözik alacsony fészkelőhelyekre, de próbálkozni lehet D (seregély) és akár A odúk kihelyezésével is a sűrű, magas sövényekben és bokrokban.  

 

Mind a B, ...

 

... mind a D típusú mesterséges odúk költőfajaira jellemző az alacsony fészkelőhelyek elfoglalása.

 

Fiókás seregély fészekalj a fenti, mellmagasságba kihelyezett odúban.

 

Különösen az alacsony telepítési magasságú odúk esetében érdemes a képeken látható módszerek valamelyikével zárni az odúk tetejét, hogy a ragadozók ne tudják azt felnyitni (részletek >>).

 

Télen is jó szolgálatot tesznek!
A bokrok sűrű ágrengetege, különösen az örökzöldek télen is szélvédett környezete fontos éjszakázóhelyet jelent az etető madarainak. Az odúköltő áttelelő fajok a fagyos hónapokban 

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

 

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

Orbán Zoltán

Magyarországon leggyakrabban a települési dolmányos varjak kapcsán fordulhatnak elő ilyen esetek, elsősorban a május-június közötti fiókanevelési időszakban. Ismétlődő, illetve óvodáknál, iskoláknál, nagy forgalmú közterületeken előforduló esetekben az önkormányzat, a jegyző jogosult és felelős intézkedni (fészekeltávolítás, madarak befogatása és elszállíttatása).

 

Hol és mikor élhetünk át madártámadást?

Lakott területen elsősorban a dolmányos varjak májusi fiókareptetésekor számíthatunk esetleg félelmet keltő madártámadásra. A szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik. Hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét. Ezekből az esetekből születnek aztán a "megmagyarázhatatlan" madártámadásokról beszámoló hírek. Hasonló viselkedés este és éjszaka macskabaglyok kapcsán is előfordulhat.

Varjúfélék esetében külön problémát jelentenek a kézzel felnevelt, emberhez szokott fiókák elengedése, elszökése. Mivel e madarak számára az ember táplálékot biztosító etetőforrást jelent, a kirepült fiókák természetes viselkedésének megfelelően erőszakosan kérik, kunyerálják az élelmet. A madarat eredetileg felnevelők számára ez megszokott viselkedés, de egy elszökött, elengedett madár bármely járókelő fejére, vállára szállva, közben hangosan károgva követelheti az élelmet, amit az átlagember madártámadásnak vélhet. Sajnos ezek a szuperintelligens madarak gyorsan rájöhetnek arra is, hogy milyen jól lehet kergetni, ijesztgetni az ilyenkor menekülő embereket, ami már rendkívül veszélyes, akár súlyos, végzetes közúti és eleséses balesetet okozhat. Ezért is különösen fontos, hogy varjúféle fiókáját állatkerten, szakértő személyzeten kívül senki ne neveljen!

Magyarországon emellett leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütyköshattyúpártól kell(ene) tartanunk, mert ha a horgászcsónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelítjük a családot, az öregek bizony keményen támadhatnak. Ilyenkor a madarak a szárnyukkal és a csőrükkel fájdalmasan ütve "ránk mászhatnak", ami a fürdőző gyerekek és a gyengébb fizikumú felnőttek számára bizony komoly kockázatot jelenthet. Ezért a fiókáit vezetgető hattyúkat (vagy a fészküket) kerüljük el.

Az eddig elmondottakhoz képest valójában sokkal többször élünk át mi magunk (és különösen a kutyáink) "madártámadást", csak az ezeket megvalósító olyan kistestű fajokat – mint a fekete rigó és a házi rozsdafarkú – nem tekintjük veszélyesnek. Ne felejtsük azonban el, hogy a méret és a veszélyesség megítélése viszonylagos! Egy néhány éves kisgyerek, de akár tizenéves gyerekek számára nagyon is félelmetes lehet, amint egy dühösen kiáltozó fekete rigó támadja őket. Ráadásul a madarak is sokkal vehemensebben támadják a kisebb testű, rájuk kevésbé veszélyesnek tűnő betolakodót, például a kertben szaladgáló kisgyereket. Ezért érdemes ennek lehetőségéről beszélni a gyerekekkel, különösen akkor, ha felfedezzük a madarak fészkét a kertben, hogy a gyerek megfelelőképpen reagáljon a dologra, és ez esetleg ne okozzon nála egész életre szóló fóbiát.

 

Gyakorisága miatt leggyakrabban a fiókáit féltő fekete rigók (a képen egy tojó)
ijeszthetnek ránk (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mit tegyünk ilyen helyzetben?

A támadó madarak esetében hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: forduljunk szembe az állattal (ne fussunk el), karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek (a kiabálás általában magától jön :); hattyútámadásnál nyugodtan fröcsköljük le a madara(ka)t vízzel.  Kisebb madarak esetében még erre sincs szükség, elég, ha a kezünkkel elhessentő mozdulatot teszünk.

A rámenősebb varjak, szarkák, sirályok esetében nyugodtan használjuk a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt. Az állatkerti gondozók legfőbb nagy- és veszélyesmadár megfékező eszköze a cirokseprű, amivel távolt tudják maguktól tartani a csőröket és karmokat, illetve le is tudják szorítani a madarat.

Ha elég bátrak vagyunk, akkor sokat segíthetünk a kevésbé hősies embertársainkon azzal, ha a rossz helyre tévedt (pl. középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre visszük. Ilyenkor az izgatott szülők minket követnek (erre legyünk felkészülve), az addig "megközelíthetetlen" épület és járda pedig ismét használhatóvá válik.

 

 

 

A legfőbb érték a fióka

 

Ha a befektetett munka és energia szempontjából vizsgáljuk a madarak szaporodását, azt tapasztaljuk, hogy ennek értékmaximuma akkor következik be, amikor az önállóság küszöbén a fiókák − az új generáció letéteményesei − elhagyják a fészket. Nem véletlen, hogy a madárpár ebben az időszakban védelmezi legvehemensebben az utódokat.

 

 

Vetési varjú fiókák még a fészekben (Fotó: Palatitz Péter).

 

 

 

Harc helyett fantasztikus trükkök bevetése

 

A repülés miatt "könnyűszerkezetes" és sérülékeny tolltakaróval borított testű madarak kerülik a test-test elleni fiókavédő támadásokat; a kisebb, kiszolgáltatottabb zsákmányállatfajok a fizikai erőszak helyett sokkal gyakrabban vetnek be pszichológiai hadviselést.

 

Ezek közül a legelterjedtebb a sérültnek tettetés, amikor a szülő a földön épült fészek vagy a lapuló fióka felé tartó gyalogragadozó és ember orra előtt a talajra száll, majd a szárnyát lógatva − magát sérültnek tettetve − csalja el a betolakodót. 

 

 

Lakott területek, benzinkutak füves részein a talajon fészkelő búbospacsirta
mutathat be ilyen "szárnylógatós" viselkedést (Fotó: Orbán Zoltán). 

 

 

 

Sok talajon költő madárfaj visel feltűnő szárnyfoltokat, amit akkor vetnek be, amikor taposásveszélyt jelentő legelő állatok közlednek. Ilyenkor az addig mozdulatlanul kotló madár hirtelen felugrik a fészekről és kitárt szárnyakkal jelzi a közeledő növényevőnek, hogy rossz felé tart. Ez olyan hatékony, hogy egy ökölnyi lile képes kitéríteni az Alföld legelésző szürke marháit, Indiában és Afrikában pedig az elefántokat.  

 

 

 

Tengerparton és külföldön járva

 

Különösen a tengerparti településeken elterjedt a sirályok etetése, ami gyakran vezet nem kívánt helyzetekhez. Az emberek nem tudják vagy nem akarják megérteni, hogy a legnagyobb sirályfajok nemcsak sas méretű csúcsragadozók, de táplálékszerző stratégiájuk központi elemét képezi a kalózkodás. Ez azt jelenti, hogy a jól repülő és rámenős sirályok addig zaklatják a halászatból visszatérő gyengébb madarakat, amíg azok eldobják vagy felöklendezik a zsákmányt, melynek megszerzését követően a sirály békén hagyja őket.   

 

 

 

 

 

Hasonló "elkanászodási" problémával elsősorban a varjúfélék esetében szembesülhetünk, különösen akkor, ha kézzel nevelt, majd elszabadult és városi koszthoz szokott madárról van szó. Ezek az intelligens, ezért unatkozásra is hajlamos madarak akár unaloműzésként is rászokhatnak a menekülő, behódoló magatartást mutató emberek zaklatására. Az ilyen − szerencsére ritka − esetekben gyakran nem marad más választás, mint a rendellenesen viselkedő madár befogása, állatkerti tartása vagy elaltatása.

 

 

 

 

Sajnos már Magyarországon is előfordultak ilyen esetek. 2015/2016 őszén és telén a főváros budai kerületeiben, két helyen is, általános iskolás gyerekeket, illetve idősotthon lakóit zaklatták feltehetően ilyen háznál felnevelkedett vagy nyári etetéssel emberhez szoktatott varjak. 

 

 

 

Ahol az életünk is veszélybe kerülhet

 

Ausztrália északi részének, Pápua Új-Guinea és az Indonéziához tartozó Aru- és Seram szigetek sűrű erdőségeibe látogató turisták mintha az időben is visszautaznának abba a korba, amikor húsevő óriásmadarak járták a Földet. Az itt élő sisakos kazuárok (a strucchoz, emuhoz és nanduhoz hasonlóan röpképtelen futómadár) rendkívül agresszíven védelmezik a területüket, az ide betévedő turisták némelyike bizony bele is hal a madarak–  ragadozó dinoszauruszokat idéző – karmos lábának hasfalat felszakító rúgásaiba.

 

 

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán