Madarak

www.fugler.no
www.birdnet.de
www.club300.de
www.bavarianbirds.de
www.oag-helgoland.de
www.birdlife.de
www.limicola.de
www.aerc.be
European Ornithologists Union
Birdnet
Surfbird
Bird orders & families of the world
Vogelstimmen im Internet
Bajor Madárvédő Egyesület
www.storchennest.de
www.tarsiger.com
www.getteron.com
www.dutchbirding.nl
www.fatbirder.com
www.pel.hu

Folyóiratok, kiadványok, publikációs gyűjtemények
Condor
Eurobirding
Birdnet

Madaras linkgyűjtemények
http://www.bsc-eoc.org/links/links.jsp
http://www.greenfo.hu/navigator_cikk.phtml?id=27

Természetvédelmi társadalmi szervezetek Magyarországon
Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport
WWF Magyarország
Magyar Természetvédők Szövetsége

Természetvédelemmel foglalkozó oldalak
www.golyahir.hu
Sulinet - ZöldZóna

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!

Aktuális táboraink 2026-ban

Egyesületünk több mint 50 éves fennállása alatt, mindig nagy hangsúlyt fektetett a szemléletformálásra és az utánpótlás nevelésre, amelynek legjobb eszköze a táboroztatás, így nem volt rá még példa, hogy ezen a majdnem fél évszázad alatt szervezetünk ne fogadott volna gyerekeket és felnőtteket a nyári szünet idején. Helyi csoportjaink és szakosztályaink idén az alábbi táborokat szervezik: 

Madarász táborok:

Egyéb természetismereti táborok:    

 A táborok és a madárgyűrűző állomások rendkívül izgalmas, sehol másutt meg nem tapasztalható élményeket kínálnak a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt - legyen szó akár egy napos látogatásról, akár több napos részvételről. A madármegfigyelés, a kézbe fogható madarak, a természetközeli életmód, a közösségi élmények és az esti tábortűz nemcsak életre szóló emléket jelentenek, de sok gyereket a természetvédelmi, biológus, ökológus vagy agrár pályára irányítanak.

Mindenkit szeretettel várunk!

A madarász táborok nemcsak kutatási helyszínek, az itt folyó munka másik fontos célja az ismeretterjesztés, utánpótlásképzés (felnőtteké is!), ezért bárki, bárminemű madártani, természetjáró, táborozási ismeretek nélkül is jelentkezhet.

Milyen munka zajlik a táborainkban?

Táboraink többségében a tudományos célú madárbefogás és -gyűrűzés képezi a központi tevékenységet (részletesen a madárgyűrűzésről >>). Emellett sok helyen folyik távcsöves madármegfigyelés (faunisztika), botanizálás, de kirándulni is lehet. Az egyes táborok programjairól a tábori tájékoztatókban olvashatnak.

Ellátás és körülmények

A madárgyűrűző táborok - az itt folyó munka jellege - miatt szép természeti környezetben működnek, ahol sok esetben csak sátorban lehet lakni; így remek lehetőséget kínálnak a nomád jellegű élet néhány napos kipróbálására. A nagyobb madárgyűrűző állomások némelyikén korlátozott számban rendelkezésre állnak szobák és ágyak is. A táborokban a mindennapi élet alapfeltételei (hideg és meleg étkezés, mosakodás, zuhanyozás, WC) természetesen biztosítottak; a körülményekről az egyes táborok saját tájékoztatóiban olvashatnak, illetve a szervezőknél érdeklődhetnek. 

Ki és miként vehet részt?

Első táborozó gyerekek felnőtt kísérő nélkül többnyire 14-16 éves kortól vehetnek részt a táborok munkájában. A gyerekek mellett természetesen felnőtteket is szeretettel várunk. A madarász táborok egyik legnagyszerűbb vonása, hogy gyerekek és felnőttek együtt és egymásért dolgoznak mind a kutatásban, mind a napi jólét megteremtésében és fenntartásában.

Mit vigyek magammal?

A madarász táborokba alapvetően ugyan azokat a felszereléseket kell magunkkal vinnünk, amit egy családi üdülésre is magunkkal vinnénk. A nomád életmód, a madárgyűrűzés és a madármegfigyelés miatt az alábbi extrákra lehet szükség (ezek military és hegymászó boltokban, részben az MME boltjában is beszerezhetők):

      Nélkülözhetetlen táborozási specialitás:

• hátizsák (vázas kialakítású, erős, tartós, kellően nagy [60-100 l-es] legyen)
• hálózsák (lehetőleg +5 - 0 Cº körüli komfortfokozatú kapucnis "múmiazsák")
• polifoam derékalj (lehetőleg ne a legvékonyabb, legpuhább változatot válasszuk)
• sátor (víz- és szélálló legyen, ami sajnos a 15.000 Ft alattiakról nem mondható el) 
• gumicsizma
• esőruházat
• fejlámpa (LED-es, vízálló, megbízható legyen; a legjobb a Petzl márka)
• acél bögre (legalább 2,5, de inkább 5-9 dl-es)
• tábori acél étkészlet (lehetőleg konzervnyitós tartóval)
• tányér (ebből is legjobb a tábori acél változat)

      Jól jöhet:

• távcső (ha van; az MME boltban is beszerezhető >>)
• terepi madárhatározó (az MME boltban is beszerezhető >>)
• kézben tartott madarak határozója (az MME boltban szerezhető be >>)

Mindenkinek jó táborozást kívánunk - találkozzunk a terepen!

Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Ma már egyre elterjedtebbek a kerti tavak és saját munka befektetésével nem is olyan drága az előállításuk. Csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő minőségű anyagokat használjunk, különben a tavunkból hamar elszökik a víz és csak gondunk lesz vele. Első lépésként ki kell választani a tó helyét a kertben. Lehetőleg a kialakítandó vízfelületre ne hulljon majd sok lomb, de a tó ne legyen állandóan napon sem.

Legideálisabb egy olyan félárnyékos hely, ahol körülbelül naponta öt órán keresztül süti a nap a vízfelületet. Minél nagyobb egy tó, annál jobb feltételeket biztosít az élőlények számára. A tó alakja tetszés szerinti lehet, azonban a kisebb tavaknál az ún. bab alakú medret szokták ajánlani. A madárbarát kertben a tó nyugodt, zavarásmentes helyen legyen.

Az alábbiakban ajánlott értékeket lehet olvasni, amelyek segítségével a tervezett tófelület nagyságához meghatározható a mélység:
3-5 m2 - 60-80 cm mély
5 - 15 m2 - 80-100 cm mély
15 m2 felett - 100 cm vagy több
Amennyiben a tóban halakat is kíván tartani, akkor a mélység legalább 1 m legyen.

A tó méretének, helyének meghatározása után el kell dönteni, hogy milyen anyagból kívánja a tómedret megépíteni. Ma hazánkban többféle megoldás létezik. Újabban előre gyártott vízzáró agyagtéglákból is készítenek tavat, régebbi módszer a betonozás, és egyre elterjedtebbek a fóliával bélelt medrek. Léteznek még előre gyártott műanyag medrek is. A beton hátránya, hogy a tó később nem változtatható, nem szüntethető meg, egy beton építménnyel terheljük a kertet. A fóliás tó viszonylag könnyen kialakítható házilag is. A továbbiakban a fóliás tavakról teszünk említést.

Tófóliából minden tóforma létrehozható. Ki kell ásni a medret úgy, hogy meghatározzuk a különböző vízmélységeket:
mocsaras zóna: 10 cm-ig (a kialakításánál figyelembe kell venni, hogy fokozatosan mélyülő részei is legyenek, hogy a madarak is le tudjanak a vízre szállni inni, fürödni)
sekélyvíz zóna 10-40 cm-ig
mélyvíz zóna: 40-150 cm

A gödröt ássuk néhány centiméterrel (15 - 20 cm) mélyebbre, mint a tervezett mélység és minden követ, gyökeret távolítsunk el. Célszerű ezt a gödröt homokkal feltölteni 10 -15 cm vastagságban, és jól ledöngölni. Homokos alap készítse helyett használhatunk geotextíliát is (ebben az esetben csak néhány centiméterrel kell mélyebbre ásni a tómedret). Az így elkészített alapra helyezzük a tófóliát. A geotextília és a tófólia méretének kiszámítása:
Fóliahossz: a tó hossza + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm
Fóliaszélesség: a tó szélessége + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm

A tó szélére úgynevezett kőfóliát lehet ragasztani, amely természetes hatást kelt. A tómedret borítsa be kaviccsal, kővel, alakítsa ki a tó szélét, figyeljen arra, hogy az inni vágyó, fürdő madarak számára is legyenek sekély vízfelületek.

A kész tavat töltse fel vízzel (amennyiben csapvízzel, vagy kútvízzel tölti fel, néhány vödör természetes tóvizet hozzon bele egy közeli tóból), ültesse be növényekkel. Geotextíliát, tófóliát, kőfóliát és minden egyéb, kerti tóhoz alkalmas terméket nagyobb kertészetekben, barkácsáruházakban vásárolhat. Több helyen lehet beszerezni tavakba telepíthető növényeket is.

A költési idő a madarak életében egy viszonylag rövid időszak, de az ugyancsak rövid énekesmadár-élet szempontjából a legfontosabb élettevékenység. A legtöbb énekesmadár csak erre a rövid időszakra áll párba, de van azért jó néhány faj, pl. a fecskék és a cinegék, amelyek az előző évi társsal alapítanak családot.

A költésben és a fiókák nevelésében a hím és a tojó különböző mértékben vesz részt, de általában mindkét szülő "munkájára" szükség van ahhoz, hogy a költés sikeres legyen. A fészeképítést legtöbbször a hímek kezdik, amit azután a tojóval együtt fejeznek be. Esetenként a tojó egyedül építi a fészket, ezután naponként rak le egy tojást, ami pl. egy 16 tojásból álló kékcinege-fészekaljnál nem kis teljesítmény. Egy-egy tojás tömege kicsit több, mint 0,1 gramm, a madáré pedig 20 gramm körül mozog. Az odúlakó fajok - cinegék, örvös légykapó, csuszka stb. -, amíg nem teljes a fészekaljuk és táplálkozni lerepülnek róla, fészekanyaggal betakargatják a tojásaikat. Ez egyébként az egyik legkritikusabb időszak, s a madarak igen érzékenyek a zavarásra. Ha nincs kellő nyugalmuk, sokszor még el is hagyják a fészket; a tojások kihűlnek, az öreg madarak pedig máshol kezdenek új költéshez. Miután teljes a tojásszám - ami egyébként függ a táplálékbőségtől s az időjárási viszonyoktól is -, a tojó kotlani kezd. Egyes fajoknál a hím feladata a kotló számára a táplálék biztosítása, bár néha-néha az is lerepül a fészekről. A hím ilyenkor fokozottan őrzi a pár által birtokba vett területet, énekével állandóan jelzi, hogy a terület foglalt. A tojások általában 14 nap alatt kelnek ki. A fiókák további 14-15 nap alatt érik el a röpképességüket. Nevelésükben rendszerint mindkét szülő részt vesz. A hímek énekének intenzitása ilyenkor már csökken, s a másodköltés időszakában, ha van, még rövidebb időszakra korlátozódik.

Néhány ház körül, kertben, parkban fészkelő madárfaj:
Odúban fészkelnek
széncinege, barátcinege, fenyvescinege, kékcinege, csuszka, mezei veréb, seregély, házi rozsdafarkú

Maguk által ácsolt odúban fészkelnek
Nagy fakopáncs, közép fakopáncs, balkáni fakopáncs, kis fakopáncs

Bokorban fészkelnek
Énekes rigó, fekete rigó, zöldike, kenderike

Épületek repedéseiben, farakásokban, kőrakásokban fészkelnek:
házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető

Eresz alatt fészkelnek
Molnárfecske

Nyitott épületekben, istállókban fészkel
Füstifecske

Fák koronájában fészkelnek
Tengelic, erdei pinty, sárgarigó, csicsörke, balkáni gerle

Hogyan is kell etetni a madarakat? A fagyok beállta után (november vége, december eleje) kell elkezdeni az etetést, és amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan eleséget kell rakni a madáretetőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Szinte mindegy, hogy az etető milyen anyagból készül, legyen az műanyag flakon, régi gumicsizma, egy kis átalakítással máris madáretető varázsolható belőle. Mi mégis azt ajánljuk, hogy a madárbarát kertben lehetőleg természetes anyagból, fából készítsenek etetőt, olyat, amely nyáron is a kert díszei közé tartozik. Néhány madárvédő a fák természetes odvaiba, letört faágak helyén kialakult üregekbe rak táplálékot (Nem a madárodúba!). A mellékelt ábrákon és fotókon néhány etető látható.

Az etetéshez legjobb a napraforgó mag, ezt a legtöbb madár szívesen megeszi. Néhány madárfaj, pl. a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra üzletekben kapható pinty eleséget, rostaalját, búzát stb. A feketerigó, a vörösbegy a konyhai hulladékot is szívesen átböngészi. Aki a ház körüli szerves hulladékot komposztálja, az előbb-utóbb felfedezi a komposztdomb környékén tanyázó feketerigót, vörösbegyet. A madarak részére ki lehet helyezni néhány szem félbe tört diót is. A fenyőrigók szívesen lakmároznak a gyümölcsfákon maradt almákból. A faágakra marhafaggyút is ki lehet akasztani. Igazi madárkalácsot is készíthetnek, melynek receptje a Madárkarácsony akció felhívása alatt olvasható.

Mivel ne etessen?
Ne adjon a madaraknak sózott szalonnát, sem kenyeret!

Madárkalács készítése
Olvasztott marhafaggyúba keverjen napraforgót, diót, mogyoródarabokat. A lényeg a marhafaggyú, mint kötőanyag, a magvak arányán lehet változtatni. Ha nincs más, a napraforgó mag is elég hozzá. A hidegben megszilárdult, megdermedt madárkalácsot akassza ki egy fa ágára (mielőtt megdermedne, lógasson bele egy madzagot).

Csuszka:

odvas fákban gazdag erdőrészeket szereti, de városokban is sokfele találkozhatunk vele kertekben, parkokban, temetőkben, ahol nagyobb, idősebb fákat talál fészkeléshez. Odúlakó madár.
Szinte kizárólag a fák törzsén vagy vastagabb ágain láthatjuk, amint harkály módjára kúszik a fákon, miközben lárvákat, rovarokat keresgél a fák repedéseiben. Az egyetlen madárfajunk, amely képes a fán fejjel lefelé is mozogni.
A madár felsőteste palaszürke, alsóteste narancsos-rozsdás színezetű, hosszú fekete szemsávval és hegyes, árszerű csőrrel.
Télen gyakran megjelenik az etetőn, ahol elsősorban napraforgómagot fogyaszt.

Szajkó (Garrulus glandarius):

A mindenki által közismert mátyásmadár, amely erdeink színpompás varjúféléje. Napjainkban minden parkosabb élőhelyen megjelenik a városban és sajnos sok énekesmadarunk költését tönkreteszi fészekrablásaival.
Összetéveszthetetlen más madárral, fekete-fehéren csíkozott fejtetejével, vastag fekete bajuszsávjával és túlnyomórészt rózsaszínes barna hátával és alsótestével. Evezőtollai feketék, szárnyán széles fehér tükörrel, a nagy szárnyfedők világoskékek, amely leginkább a repülő madáron tűnik fel. Farcsíkja hófehér, farka fekete.
Igen éber madár, az erdő egyik őre, veszélyhelyzetben, héja feltűnésekor vagy ember közeledtére hangos, recsegő vészkiáltásba kezd.
Télen gyakran megfordul a kertekben mogyorót, diót, makkot keresve, de az etetőn is megjelenik olajos magvakért.

Házi veréb (Passer domesticus):

Közismert városi madarunk, kizárólag urbanizált környezetben fordul elő. Minden életfeltételét megtalálja a városokban, falvakban, egyéb településeken.
A nemek könnyen megkülönböztethetőek, a hím fejteteje szürke és széles fekete torokfoltja van, amely az öregebb egyedeknél egészen a begyre is kiterjed. Alsóteste piszkosszürke, felsőteste sötétbarna, csíkos mintázattal. A tojó példányok sokkal egyszerűbb kinézetűek, hiányzik a szürke sapka és a fekete torok, de egy, határozott vastag, világos szemsávjuk van.
Igen agresszív madarak, sokszor a cinegéket is elzavarják az etetőről, ezért érdemes oldalról zárt és csak alulról nyitott dúcetetőket kihelyezni vagy lopótökből, műanyag palackból készített etetőket kiakasztani a cinegék számára.

Mezei veréb (Passer montanus):

Szintén nagyon gyakori madár, bár elsősorban vidéken, falvakban, tanyáknál, gazdasági épületek közelében telepszik meg, mindig emberi környezetben.
Nyugat-európai állománya fogyatkozóban van, ezért is helyezte az Európai Unió természetvédelmi oltalom alá és választotta az MME a 2007-es év madarának.
Rokonától, a házi verébtől tiszta csokoládébarna fejétől, barna arcfoltjától és kisebb méretétől lehet megkülönböztetni. A nemeket terepi megfigyeléssel nem lehet meghatározni.
Rendszeres vendége az etetőknek, nagyobb kertekben, parkokban, temetőkben vagy külvárosi, peremkerületi részekben sokfelé találkozhatunk vele.

Erdei pinty (Fringilla coelebs):

Egyik leggyakoribb pintyfélénk, középhegységi és dombvidéki erdeink jellegzetes madara, de mára a városok nagyobb kertjeiben, parkjaiban is fészkel.
Jellegzetes és igen hangos énekét áprilistól hallhatjuk. A hím igen színes madár, kékesszürke fejjel és rózsaszínes-borvörös beggyel, mellel és alsótesttel. A tojó sokkal egyszerűbb szürkés-barnás színű, de mindkét nemen jól látható a fekete szárnyakon lévő fehér vállfolt és szárnycsík.
Az etetőkön szívesen megjelenik, de leginkább a földön láthatjuk, amint az etetőből kiesett magokat szedegeti.

Fenyőpinty (Fringilla montifringilla):

A skandináv országok fészkelő pintyfaja, amely sokszor nagy csapatokban lepi el Közép-Európát a hidegebb teleken.
A hím és a tojó egyaránt színpompás madár, kékesfekete fejükkel, narancsos mellükkel és fehér alsótestükkel. Persze téli tollruhájuk , amikor hozzánk érkeznek, sokkal halványabb színekben őrzi meg a nyári tollazat szépségét, de narancssárga mellük és vállfoltjuk ekkor is megmarad. Röptében feltűnő fehér farcsíkjuk van.
Elsősorban a bükkfák termését fogyasztja nagy mennyiségben, de télen gyakorta megjelenik az etetőn, ahol pintyeleséget és olajos magvakat fogyaszt.

Zöldike (Carduelis chloris):

Igen, gyakori egész évben látható madarunk. A városokban is sokfelé fészkel, de mindig örökzöldek (fenyőfélék, tuják, tiszafa) közelében telepszik meg, amelyek jó búvóhelyet és fészkelési lehetőséget kínálnak számukra.
Az egész madár színe mohazöld, némi szürke arcfolttal és karevezőkkel, a szárnyon széles sárga szárnycsík látható, amit a kézevezők sárga szegélye alkot. A tojó példányok barnásabb zöldek, nem olyan élénk színűek, mint hímek.
Télen nagy, akár más pintyfajokkal alkotott vegyes csapatokban láthatók a szántókon, tarlókon gabona -és gyommagvakat keresve.
Az etetőkön gyakori vendég, olajos magvakat, főleg napraforgómagot eszik.

Tengelic (Carduelis carduelis):

Stiglic néven is ismert, tarka kis pintyféle, amely gyakran fészkel parkokban és kertekben, főleg lombhullató, ritkábban örökzöld fákon. A zöldikéhez hasonlóan szintén állandó madarunk.
Fekete-fehér-piros arcáról, világosbarna hátáról és fekete szárnyain keresztül húzódó széles sárga szárnycsíkjáról könnyen felismerhető. A nemek nagyon hasonló színezetűek, nem lehet őket meghatározni.
A többi pintyfajhoz hasonlóan nagy csapatokba verődnek télen, és ugarokon, parlagokon keresgélnek gyommagvak után.
Az etetőn rendszeresen megjelenik olajos magvakért, pintyeleségért.

Csíz (Carduelis spinus):

Az északi országok és a szubalpin régió jellemző pintyfaja, leginkább lucosokban fészkel. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Kőszegi -és a Soproni - hegységben fészkel elszórtan.
Télen nagy csapatokban jelenik meg hazánkban, főleg az égeresekben és nyírfákon, ugyanis ezek a fáknak a termései a legjelentősebb táplálékforrásai.
A madarak zöldessárga színűek, sávozott háttal és testoldallal, a hímek fejteteje és torka fekete. A tojók fakóbb színűek a hímeknél, a fekete fejtető és a torok fekete színe hiányzik. A tengelichez hasonlóan fekete szárnyukon széles sárga szárnycsík látható.
Etetőn ritkán jelennek meg, de ha nem találnak a szabadban természetes táplálékot, akkor szívesen fogyasztanak pintyeleséget vagy olajos magvakat.

Süvültő (Pyrrhula pyrrhula):

Egyik legszebb, a pintyfélékhez tartozó énekesmadarunk, amely tőlünk északabbra fekvő országok és a szubalpin régió fészkelő madara. A csízhez hasonlóan főleg tűlevelű vagy ritkábban elegyes erdőkben telepszik meg. Magyarországon elszórtan fészkel, lucosokban az Északi-középhegységben (Zemplén, Bükk) és a Kőszegi -, Soproni - hegységben.
A nemek egyértelműen meghatározhatók, a hím egész alsóteste és arca rózsás-pirosas, palaszürke háttal és fekete sapkával, a tojó alsóteste viszont szürkésbarna színű és szintén fekete sapkája van. Mindkét nem szárnyai feketék, fehér szárnyfolttal és széles fehér farcsíkjuk van, amit röptében lehet leginkább jól látni.
Az etetőn ritkán mutatkozik, inkább parkok, kertek ostorfáinak, juharfáinak és japánakácainak termését fogyasztja.

Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes):

Középhegységeink és dombvidékeink gyakori fészkelője, főleg lombhullató erdőkben és gyümölcsösökben költ. Ősszel és a tél folyamán kisebb csapatokba verődik és ilyenkor a városok kertjeiben és parkjaiban is rendszeresen megjelenik.
Igen nagy termetű madár, vastag, robosztus csőréről, (ami a meggy , cseresznye és egyéb magok feltörésére szolgál), rózsaszínes tollazatáról, sötétbarna hátáról és fekete-fehér szárnyairól könnyen felismerhetjük. Röptében jól látható a széles fehér szárnycsíkja. A nemeket terepi megfigyeléssel igen nehéz elkülöníteni, a tojó halványabb színében és a szárnyán található némi eltérésben különbözik a hím példányoktól.
Télen elsősorban bogyókat, terméseket eszik, de az etetőn is szívesen megjelenik napraforgómagért.

Fontos, hogy a fürdő madarak is belássák a terepet, de egy biztonságos bokor se legyen messze, mert ázott tollal nem repülnek olyan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztítást végeznének. Az itató megformálásába sok fantáziát lehet belevinni, s minél természethűbb, annál szebb, a madaraknak is kedvezőbb lesz. Erre a célra a patakkövek, a sóderágy, az esetleg betelepített vízi növények nagyon megfelelőek. Lényeges, hogy az itató lassan mélyüljön. A közepére, ahol már a madárnak túl mély lenne, tegyünk egy lapos követ, ahol megállhatnak, leszállhatnak. A madarak fürdési igényét olyankor is tapasztalhatjuk, amikor szórófejjel locsolunk. Ilyenkor a rigók, vörösbegyek át-átszaladnak a vízpermet alatt. Utána borzasra rázzák magukat, majd a felfrissült tollazatot eligazgatják.

Itatásra az esővíz is megfelel, csak ne a vízgyűjtő hordót, kádat tekintsük itatónak. Az ilyen nagy, mély vízfelület sokszor becsapja a madarakat, s rászállva vesztüket okozhatja. A ragadozóval, macskával való konfliktust elkerülhetjük, s az itató használatát biztonságosabbá tehetjük, ha asztali medencét készítünk. Jól beleilleszthető a kerti képbe egy kb. 1,5 m magas, 100x60 cm-es terepasztal. Az asztal szegélyvályújába alacsony, vagy lefutó növényeket ültessünk, így még esztétikusabb hatást kelt. Aki megfigyelte már a madarakat, tudja, hogy a tollazatuk tisztántartása állandó, létfontosságú tevékenységük. Ennek ismeretében megérthetjük, hogy egy jó fürdőhely milyen fontos eleme a kerti madárvédelemnek.

Hogyan csatlakozhatom a Madárbarát kert programhoz?

A programhoz való csatlakozás menete: 

1. Válassza ki az MME BOLT oldalán az Önnek leginkább megfelelő csomagot és vásárolja meg, függetlenül attól, hogy melyik alprogramhoz kíván csatlakozni (Madárbarát Kert, Madárbarát Panel, Madárbarát Iskola, Madárbarát Óvoda, Madárbarát Munkahely), a csomagok ugyanis mindegyikhez egyformák. 
2. A csomag megvásárlásától számított 3 hónap elteltével a vásárláskor megadott e-mail címre fog kapni egy elektronikus jelentőlapot, ezen lehet majd megjelölni, hogy melyik alprogramban kíván részt venni, az elismerő táblát ennek megfelelően küldjük majd ki. 

Ősz és tél

A madarak számára az ősz és a tél a költést követő nyugalmi időszak. Számos madarunk elvonul, más fajok viszont itthon maradnak, vagy hozzánk érkeznek telelni. Ilyenkor a legfontosabb feladatunk a hó és tartós hideg megérkezésével az etetés megkezdése, és az egész éves itatás folytatása. Ekkor érdemes kitakarítani és felújítani a régi, illetve kihelyezni az új odúkat. A természetes és mesterséges odúk nem csak a költési időszakban fontosak a madarak életében, ősszel és télen sok faj éjszakázásra használja ezeket.

Tavasz és nyár

A hóolvadást követően abba kell hagyni a madáretetést, és az etetőket ki kell üríteni. A költési időszakban ne etessünk, mert ez a cinegékre nézve kockázatos lehet. Több megfigyelés is beszámol arról, hogy egyes széncinege párok az etetőben maradó napraforgóval etették az egyébként rovarevő fiókáikat, akik ezt nem tudván megemészteni, a gyomortól a nyelőcsőig felgyülemlő magoktól megfulladtak, elpusztultak. Az itatás egész évben, de különösen a nyári kánikulában fontos madárvédelmi munka.

Javasolt madárvédelmi eszközök és módszerek

Ablakban:

• "B" odú kihelyezése az ablakbeugró felső sarkába. Megtelepedő fajok: széncinege, mezei veréb, házi veréb.
• "C" odú kihelyezése az ablakbeugró felső sarkába. Megtelepedő fajok: házi rozsdafarkú, barázdabillegető, kerti rozsdafarkú.
• Mesterséges molnárfecskefészek kihelyezése fecskepelenkával (a fészek alá szerelt ürülékfelfogó lemez) az ablakbeugró felső sarkába.
• Fecskepelenka felszerelése a meglévő fecskefészkek alá.
• Az ablakpárkányon, vagy az ablak tokjához biztonságosan rögzíthető itató.
• Téli madáretetéshez: cinkegolyó, ablaketető.
   

Az irodaépület előtti parkban, fasorban, zárt előkertben:

• "B" odú(k) kihelyezése legalább 3 m magasra. Megtelepülő fajok: széncinege, mezei veréb, házi veréb.
• "D" odú kihelyezése legalább 3 m magasra. Megtelepülő fajok: seregély.
• Itató létesítése elkeríthető területen, a talajon, vagy 1-1,5 m magasra biztonságosan rögzíthető itatótálca.
• Téli madáretetéshez legalább 3 m magasra kihelyezett függő etető és cinkegolyó. Zárt előkertben dúcetető, 1-1,5 m magasra biztonságosan rögzíthető etetőtálca

A Madárbarát munkahely és a Madárbarát panel alprogram között sok a hasonlóság, ezért érdemes azon az oldalon is körülnézni.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

Orbán Zoltán