Madarak

Európa északi és keleti részén szokatlanul rossz idő volt, több program is elmaradt, így szerencsések vagyunk, hogy a Kárpát-medencében napsütés kísérte a hétvégi kirándulásokat és megfigyeléseket.

Az idei madármegfigyelő napok különlegessége, hogy a hosszan elnyúló nyárnak köszönhetően több költöző madárfaj is később indult útnak, ezért még kék vércsét, szalakótát is megfigyelhettek az érdeklődők hazánkban. Fenékpusztán kiemelkedően nagy számú fecskét figyeltek meg, október 3-án 5000, míg október 4-én 3200 füsti fecske vounult át  a területen. A Hortobágyon ázsiai pettyeslilével és vándorpartfutóval találkoztak a megfigyelők.
 

Bemutató madárgyűrűzés Cégénydányádon (Fotó:Habarics Béla) ...

 

... és a fővárosi Naplás-tónál.

 

Meggyűrűzött széncinege az elengedés előtti pillanatokban a Naplás-tónál.

 

A meghirdetett kategóriákban Magyarország a 2. lett a megfigyelt madarak számát tekintve, a 3. a helyszínek száma, és 4. a résztvevők száma alapján. Az első helyet váltva Oroszország és Spanyolország szerezte meg.

2. helyezettek vagyunk a megfigyelt madarak számában (1. Oroszország).

3. helyezett ek vagyunk a helyszínek számában (1. Oroszország, 2. Spanyolország).

4. helyezettek vagyunk a résztvevők számában (1. Spanyolország, 2. Oroszország, 3. Svájc).

 
A legnagyobb számban megfigyelt madár fajaink a következők voltak:

1. seregély 300.000

2. daru 48.000

3. tőkés réce 43.000  


A legtöbb hazai résztvevőt Budapesten, a Naplás-tónál számlálták (600 fő). Az idő kedvezett a tóparti megfigyeléseknek, gyerekcsoportok, családok, baráti társaságok vettek részt a helyi programokon.
 

A gyerekek is jól érezték magukat az Európai Madármegfigyelő Napokon. Egy MME-s madarász kolléga éppen a teleszkóp használatát magyarázza egy kislánynak a Naplás-tó partján (Fotók: Bajor Zoltán, szöveg: Orbán Zoltán).

 

Több helyről érkeznek még most is eredmények, amik a verseny végeredményén már nem változtatnak, de számunkra hasznosak lehetnek, hogy megtudjuk, milyen aktivitással szerepeltek megyéink a versenyben. Az új számok értékelése folyamatban van, s még a héten nyilvánosságra hozzuk a végleges eredményeket.

Mindenkit szeretettel várunk jövőre is!

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

  Köszönjük!

Ez azt jelenti, hogy minden olyan oszlop, amelyen egy madár a szárnyaival, lábaival, fejével, vagy esős, nyirkos időben a tollaival egyidejűleg érinthet két vezetőt vagy egy vezetőt és egy földelt oszlopelemet, veszélyt jelent madarainkra. A leggyakoribb a földzárlat kialakulása, mivel két vezető egyidejű érintéséhez a legtöbb oszloptípus esetében viszonylag nagy távolságot kell áthidalnia egy madárnak, míg egy kereszttartón ülve még egy kis termetű madár is könnyen megérintheti valamelyik vezetőt.

A madarak sérülékenységét az alábbi tényezők befolyásolják:

• A szabadvezeték elhelyezkedése (a vezeték által kettészelt élőhely)
• Az oszlopfej szerkezete
• Az egyes madárfajokra, madárfaj-csoportokra jellemző viselkedés
• A madár mérete
• A madár repülési biztonsága (a fiatal madarak veszélyeztetettebbek)
• Időjárás (látási viszonyok, tollazat nedvessége, oszlopelemek nedvessége)

A fiatal madarak több okból is fokozott veszélynek vannak kitéve. Repülési képességeik még messze nem olyan jók, mint az öreg madaraké, és ez elsősorban leszálláskor mutatkozik meg. Egy oszlopon ügyetlenkedve a fiatal madarak könnyen érinthetnek vezetőket. Mivel pedig nem olyan ügyesek még a levegőből indított vadászatban, mint öregebb fajtársaik, szívesebben vadásznak ülőhelyekről, azaz valószínűleg gyakrabban ülnek fel szabadvezetékek oszlopaira (Janss és Ferrer 2001, Lehman et al. 1999). Az öreg egyedek emellett saját, jól ismert territóriumaikban megszokott ülőhelyeket használnak, míg a fiatal egyedek kóborlásaik során ismeretlen területeket látogatnak meg.

Szintén fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben. Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak. Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél megégtek (APLIC 1996, Lehman et al. 1999). Valószínű, hogy a legtöbb áramütéses esetben az áldozat azonnal elpusztul. Ha nem, akkor égési sérülésekkel vagy lebénulva a földre zuhan, ahol azután hosszabb-rövidebb szenvedés után pusztul el. A madarak soha nem tanulhatják meg, hogy a szabadvezetékek oszlopai veszélyesek, hiszen az oszlopra ülve vagy nem tapasztalnak semmit, vagy tapasztalatuk halálos.

 Hazai tapasztalatok

Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv (Buteo buteo), 1 gatyásölyv (Buteo lagopus), 4 vörös vércse (Falco tinnunculus) és több tucat vetési varjú (Corvus frugilegus) tetemét találták meg (Dudás 1999). Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amely évtől kezdődően minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk, így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is, amely során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya (Ciconia ciconia) pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében.

A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepelt, amely 2017-ig több mint 90 faj 4810 áramütést szenvedett tetemét jelenti, melyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 250 millió Ft-ot. Természetesen a probléma valós mértéke ennél jóval nagyobb, hiszen az eddigi felmérések időben pontszerűek (egy-egy hétvége), csak az ország vezetékeinek kis részét érintették (lásd térkép) és e felmérések során sohasem került figyelembe vételre a „dögevők” tevékenységének hatása. Az áramütés okozta madárpusztulások felmérésénél elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ez alatt a „dögevők” megehetik, vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981).

 

2007-2017 között dokumentált madárpusztulások a középfeszültségű
oszlopfejek felmérése kapcsán.

Egy áttekintő munka szerint a tetemek eltűnésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati és földrajzi viszonyokat (DeVault et al., 2003). Ferrer és munkatársai (1991) Spanyolországban úgy találták, hogy az áramütéstől elpusztult madarak tetemeinek csak 37 %-a volt megtalálható – azaz 63 %-a tűnt el – az áramütést követő egy hónapon belül. Az első hazai ilyen irányú felmérés 2007 januárjában a Hevesi Füves Puszták TK területén húzódó vezetékszakaszok mentén történt. Ennek során a felmérést végző szakember 45 db fácán, gyöngytyúk és fiatal pulyka tetemét helyezte ki. A kihelyezést követő második napon már csak 29 db (64,4 %), a hetedik napon 7 db (15,5 %), a tizennegyedik napon 3 db (6,6 %), míg végül a harmincadik napon már csak 2 db (4,4 %) tetemet talált meg az oszlopok alatt (2. ábra). A felfalás/elhurcolás harminc nap alatt megfigyelt 95,6 %-os valószínűsége jóval magasabb, mint amit más kutatók tapasztaltak (Tóth, 2007). Természetesen az ország különböző területein a dögevők általi elhurcolás intenzitása lényegesen különbözhet, azonban nagy valószínűséggel mindenhol jóval nagyobb mint korában gondoltuk. Ha egy minimális elhurcolási arányt veszünk figyelembe az eddigi felmérések alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan mintegy 30’000 madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja!

A vezetéknek repülő madarakról és ezen probléma természetvédelmi súlyosságáról sokkal kevesebb rendszerezett adattal rendelkezünk, hiszen Magyarországon ez idáig nem történt ilyen irányú célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok (Otis tarda), legfontosabb mortalitási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek, és természetesen a valós esetek száma itt is lényegesen nagyobb lehet. A túzok mellett a daru (Grus grus) a másik ütközések által leginkább érintett faj, amelynek több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek (pl. a Szegedi Fehér-tó és a Kardoskúti Fehértó közötti területen, a 2016-os télen is közel 150 példány pusztult el, de a Hortobágy területéről is több korábbi eset ismert. Az ütközések által szinte valamennyi madárfaj érintett lehet, azonban az esetek gyakoriságát tekintve a fenti két fajon kívül még a vízimadarak (lúd- és gólyalakúak) esetében lehet jelentős természetvédelmi problémáról beszélni. A probléma kezelésében aktív szerepet vállal a természetvédelemért elkötelezett Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, közismertebb nevén a MAVIR Zrt. Saját fejlesztéseket kezdeményezve igyekszik segíteni az ütközéses madárpusztulás felszámolását, de elkötelezett a hazai kerecsensólyom-állomány védelmében is, amit az átviteli hálózat oszlopain elhelyezett tartós, stabil mesterséges költőládák szolgálnak.

A madarak és vezetékek konfliktusai nem csak a természetvédőket aggasztják, mivel az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és anyagi kárt okoznak a madarak által előidézett zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, egy-egy madár által keltett áramkimaradás súlyos anyagi veszteségeket erdményezhet például egy ipari üzemben.

Egy speciális probléma merül fel gólyáink védelmével kapcsolatban. A hazai gólyaállomány legnagyobb része a hagyományosan használt kémények és fák helyett ma már elektromos vezetékek oszlopaira építi fészkét. Ehhez a települések belterületein található kisfeszültségű, 10 kV-os hálózat oszlopait használják a madarak. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára. A gólyákat áramütés érheti a fészek építése közben, de áramütés érheti a fészekből kieső fiókát, vagy kirepülést követően a fiatal madarakat a környező oszlopok bármelyikén. Ezzel együtt a fészek anyaga zárlatot okozhat, fokozott korróziót idéz elő az elektromos felszerelésben, és egy évek óta használt, nagy méretű fészek súlya alatt le is szakadhatnak a vezetékek. Volt már példa arra is, hogy zárlat következtében kigyulladt a fészek, vagy áramfogyasztóként működött. Ennek a problémának a megoldására való közös törekvés az MME és az áramszolgáltatók között több évtizedes múltra tekint vissza, és jelentős eredmények születtek.

A probléma megoldásában a kilencvenes évek elejétől fokozatosan javuló együttműködés figyelhető meg az áramszolgáltatók, az állami és a civil természetvédelmi szervezetek között, ami elsősorban középfeszültségű oszlopok szigetelésével kapcsolatos. Ennek során mintegy 50’000 elektromos oszlop utólagos madárbarát szigetelése történt meg az állami és civil természetvédelmi szervezetek, valamit az áramszolgáltató vállalatok együttműködésében.

A hosszú távú, végleges megoldások irányában azonban egészen 2008-ig nem történt megnyugtató előrelépés. Aggasztó például, hogy az említett időszakban megjelentek olyan új oszloptípusok, amelyek szigetelés nélkül a vezetőelrendezés miatt a madarakra még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi fejszerkezetek. Ráadásul az utóbbi évek áramütéssel összefüggő középfeszültségű oszlopfelmérései bizonyítják, hogy számos esetben utólag szigetelt oszlopokon is szenvednek madarak áramütést.

Egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. Remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is kialakul a szükséges jogi szabályozás a probléma megoldásához. Ez annál is inkább aktuális, mert a Bonni Egyezmény (Egyezmény a Vadon Élő Vándorló Állatfajok Védelméről) aláíró országai – köztük Magyarország is - 2002 szeptemberében elfogadtak egy új határozatot, melynek értelmében a Részes Felek lépéseket tesznek a madarak szabadvezetékek mentén történő áramütésének megszüntetése érdekében (Részes Felek 7. Konferenciája, COP7, Bonn, 2002. szeptember 18-24).

 

 

 Az MME a probléma kezelése érdekében készítette el ezt
a részletes tanulmányt is – letöltéshez katt a képre
 

 

Akadálymentes Égbolt Megállapodás

A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008. február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A megállapodás alapján 2008. március 31-ig a természetvédelmi szervezeteknek el kellett készíteni a középfeszültségű vezetékszakaszok madárvédelmi szempontú besorolását. Az előzetes tervek szerint az I. prioritás a különösen veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek madárbarát átalakításának ütemtervét már 2008. május 31-ig el kellett volna végezni. A II. prioritás az egyéb veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek első 50%-ának ütemtervét 2009. március 31-ig, míg a második 50%-ának az ütemtervét 2011. március 31-ig tűte ki célul a dokumentum. Az I.-II. prioritásszakaszok átalakításának legvégső határidejét pedig 2020. január 31-ében állapítja meg.

A megállapodás egyik nagy előrelépése volt, hogy az elosztói engedélyesek vállalták, az épülő új elektromos szabadvezetékeket minden esetben a madárvilág biztonságát figyelembe véve építik meg. Ez az előírás a természet védelméről szóló törvénybe is beépült. A megállapodás aláírói évente rendszeresen összeülnek, megvitatják a tapasztalatokat, közös terveket. Ennek hosszú évek óta a 2013-ban az aláírókhoz is csatlakozó MAVIR Zrt. ad otthont. Nincs ilyen, a szolgáltatókkal ennyire érdemi, és évekig élő közös platform máshol Európában, sokkal inkább mások veszik át a példát (pl. Horvátország) tőlünk.

Közös siker, hogy korábbi időszakokban épült, madarakra veszélyes vezetékek madárbaráttá alakítása terén több országrészben is zajlottak nagyszabású projektek (többszáz-millió forintos, vagy akár milliárdos nagyságrendben, európai uniós és áramszolgáltatói közös finanszírozással) a vezetékek madárbarát átalakítására. Összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. Gyakorlatilag teljesen sikerült felszámolni a problémát a Hortobágyi Nemzeti Park belső törzsterületein (HNPI projektek), a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben (BNPI projektek a megállapodás aláírói között is ismert Agria Ökoszisztéma Kft. jelentős műszaki szerepvállalásával).

Az elmúlt 4 évben az események lelassúltak (gazdasági érdekek és közeg változása, pályázati kötöttségek változásai kapcsán). A szolgáltatók saját végrehajtásban vállalt átalakításai alacsony mértéket öltöttek, és az aláírók, a MAVIR Zrt. kivételével végül sorban visszaléptek több közös projektek ötletétől a gazdasági terhekre hivatkozva.

Az időközben készülő műszaki tervcsomagok (iránytervek – 2011 és 2013) kidolgozásában való aktív részvétel mellett az MME 2013 őszén műszaki tervezésekhez is egyértelműen fogalmazta meg aktuális madárvédelmi elvárásait. Ez aztán beépült a 2016-ban, a minisztérium által a hatósági eljárásokhoz készíttetett tanulmányba, amely műszaki rajzokkal és a madarak szempontjából biztonságot jelentő paraméterek megadásával segíti a tervezők és a hatóságok munkáját.

Aktív fellépés a madarak érdekében

Az MME, tapasztalva a fent ismertetett helyzetet, bár változatlanul bízik az áramszolgáltatók aktív szerepvállalásában, felelősségtudatában és együttműködésében, határozottan kíván fellépni a hazai madárvilágot veszélyeztető talán legnagyobb horderejű kérdés megoldása érdekében:

2018. márciusában minden 2007-2017 között dokumentált madárpusztulás adatot elküldünk a területileg illetékes természetvédelmi hatóságok, nemzeti park igazgatóságok és áramszolgáltatók irányába. Fontos kiemelnünk: nem feljelentést teszünk! Eljuttatjuk, bejelentjük az összes konkrét információt a természetvédelmi és műszaki oldal felé, hogy azokat természetvédelmi horderejüknek megfelelően érvényesíteni lehessen.

A hazai hatóságok mindezek alapján egységes alapelvek szerint alakíttatják át a veszélyes szakaszokat.

Mit tehet, ha szeretne segíteni a probléma felszámolásában?

A hatósági eljáráshoz első lépésként az alábbiakat kell közösen biztosítanunk:

• a megtalálás pontos helyét és időpontját,
• fényképeket az oszlop fejszerkezetéről és
• a tetemekről, lehetőleg egyértelmű azonosíthatóságuk szintjéig részletezve.

A helyszín azonosításához nem kell feltétlenül kézi GPS készülékkel rendelkeznie. Természetesen jó, ha adott ez a lehetőség, de kiváló pl. a mai mobiltelefonos GPS alkalmazásokkal felvett koordináta, belterületen akár utca, házszám megjelölés, külterületen esetleg egy google térkép megjelenítés kimentett képe is, hiszen ez is segít, hogy biztosan az adott oszlophoz jussunk (mi is koordinátákkal dolgozunk, és az áramszolgáltató is így tartja nyilván az oszlopai helyét).

Fontos ezek mellett az időpont. Utóbbinál a digitális fotó(k) mentési időpontja is lehet támpont, ha jól van beállítva a készülék, amivel az oszlop és tetem(ek) képét rögzíti.

Minden bejelentést tartunk annyira fontosnak, és minden elpusztult madarat olyan üzenetként kezelünk, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segítsük a későbbi madárpusztulások megelőzését.

A későbbiekben az elindult eljárásról, annak kimeneteléről és fejleményeiről is igyekszünk értesíteni a bejelentőinket.

Az ügyek átfutása a szükséges átalakítások műszaki tervezésének igénye, az áramszolgáltató cégek belső ügyrendje miatt nem egy-két hét, hanem reálisan minimum néhány hónap a kivitelezéssel együtt.

Mostantól minden információ, amelyről a szükséges részletek (időpont, pontos helyszín adatai az oszlop azonosításához, fotók a tetemről a faj azonosításához és az oszlopról a műszaki értékeléshez) rendelkezésre állnak, egyben a hatósági ügyek elősegítése érdekében az MME Monitoring Központon átfutva jut el a területileg érintett hatósághoz éves összesítéseken keresztül.

Így biztosítható, hogy - reményeink szerint - minden érdemi probléma kezelhető legyen, és idővel képesek is legyünk visszajelzést adni a bejelentők felé, akik munkát/időt/odafigyelést nem sajnálva joggal várják, hogy történjen is valami a problémásnak bizonyult oszlopokkal.

 

 

 

Hivatkozott és ajánlott irodalmak:

Avian Power Line Interaction Committee (APLIC) 1996. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines – The State of the Art in 1996. Edison Electric Institute and Raptor Research Foundation. Washington, D.C.

Dudás, M. 1999. Távvezetékek és madárpusztulás. Élet és tudomány 23: 720-721.

Demeter, I., Bagyura, J., Lovászi, P., Nagy K., Kovács, A. & Horváth, M. (2004): Középfeszültségű szabadvezetékek és madárpusztulás Magyarországon - Tapasztalatok, természetvédelmi követelmények és javaslatok. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest. 30 pp.

Devault, T. L., Rhodes, Jr. O. E., Shivik, J. A. (2003): Scavenging by vertebrates: behavioral, ecological and evolutionary perspectives on an important energy transfer pathway in terrestrial ecosystems. Oikos 102: 225-234.

Janss, G.F.E., and M. Ferrer 2001. Avian electrocution mortality in relation to pole design and adjacent habitat in Spain. Bird Conservation International 11: 3-12.

Lehman, R. N., Ansell, A.R., Garrett, M. G., Miller, D. A., Ollendorff, R. R. 1999. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: The American Story, Pages 125-144 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain.

Olendorff, R. R., Miller, A. D., Lehman, R. N. (1981): Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: the State of the Art in 1981. Raptor Research Foundation, St. Paul, Minnesota. 111 p.

Tóth, P. 2007. Középfeszültségű elektromos szabadvezetékek okozta madárpusztulás a Hevesi Füves Pusztákon. Szakdolgozat; Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.

 

Kapcsolódó oldalak:

• Együttműködési megállapodás a MAVIR és az MME között a ragadozómadarak védelmében >>
• Mostantól a lakosság is bekapcsolódhat a madarak áramütése elleni munkába>>
• Teljes energiával a madárvédelemért! - MAVIR és MME megállapodás a ragadozómadarak védelmében >>
• Áramütéstől pusztult el János, a jeladós kerecsensólyom >>
• Kerecsensólyom-gyűrűzés nagyfeszültségű vezeték alatt >>
• Madarak és légvezetékek - elkészült az MME konfliktuselemzési kiadványa >>
• Az MME is ott volt az MVM Családi Napján >>

Közösségi programjainkkal, rendezvényeinkkel egész évben várjuk az érdeklődőket, lehetőséget kínálva a szabadidő érdekes és tartalmas eltöltésére.

Madarakat megfigyelni nem csak a "vadonban", de a településeken is lehet, amint
azt ennek a fővárosi kormorán- és szürkegémtelepnek a példája is mutatja
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Bárki bekapcsolódhat!

Az MME közösségi jellegű Madárbarát kert, Madarász ovi, Madarász suli, gyűrűző tábori programjai és országos rendezvényein alapelv, hogy ne kizárólag a madárszakértők számára legyenek vonzóak és teljesíthetőek, de kisgyerekes családok és idősebb emberek is bekapcsolódhassanak.

 

Nincs szükség madártani ismeretekre és felszerelésre!

A „Bárki bekapcsolódhat!” alapelv következő fontos vonatkozása, hogy ehhez sem madártani szakértelemre, sem különleges felszerelésre nincs szükség. Közösségi programjainkon, madárgyűrűző táborainkban az érdeklődőket az MME felkészült, távcsővel és teleszkóppal felszerelt önkéntesei és munkatársai várják, így senki nem marad le semmi érdekesről.

 

Együtt a madarakkal – együtt az emberekkel

Közösségi programjaink középpontjában – bár ez első hallásra furcsának tűnhet -, nem kizárólag a madarak állnak, hanem az emberek, a táj, a növény és állatvilág egysége. „Madarászni jó” – olvashatjuk az Európai Madármegfigyelő Napok oldalon, de madarászni társaságban, főleg gyerekek és felnőttek vegyes közösségében, még jobb.

 

Játszva kutatás

Végül de nem utolsó sorban, a madarász kirándulások, programok a tudományt, a természetvédelmet is szolgálják, hiszen a látott vagy befogott madarak szolgáltatta adatok bekerülnek a különböző adatbázisokba. Akiket kiemelten érdekel a civil kutatás, itt különösen az általános- és középiskolák, felsőoktatási intézmények tanulóira és pedagógusaira gondolunk, az bekapcsolódhat a Monitoring Központ kirándulós-adatgyűjtős programjaiba is.

 

Ideális környezeti nevelési alkalmak!

Az MME különböző közösségi programjai ideális lehetőséget kínálnak a pedagógusoknak, hogy óvodás csoportjaikkal, iskolai osztályaikkal, szakköreikkel vezetett terepi foglalkozások vegyenek részt. Jelentkezzenek be különböző programokra akár egész csoportokkal, osztályokkal!

A madárhatározó önálló használata közben rengeteg
gyakorlati tapasztalat és tudás szerezhető meg
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Találkozzunk a legközelebbi programon!
 

 

Miért ütköznek az üvegnek a madarak?

Nem látják az üveget? – tehetjük fel a kérdést, amire a válasz – bármilyen meglepő is –, az, hogy nem, pontosabban nem úgy, mint mi! Az üvegnek két olyan tulajdonsága van: az átlátszóság és bizonyos fényviszonyok esetében ezzel éppen ellenkezőleg, a tükröződés okozta átlátszatlanság, ami a madarak számára veszélyessé teszi ezt az anyagot.

Merőlegesen nézve a víztiszta üvegablak, főleg ha mögötte egy másik ablakon keresztül át lehet látni a házon, különösen veszélyes a repülő madarakra nézve, mert szabad átrepülésre alkalmas képet látnak, és ha a keret és egyéb jelek alapján nem tanulták meg felismerni az üveget, teljes sebességgel nekirepülnek az ablaknak, és az esetek jelentős százalékában halálos sérülést szenvednek.    

 

Szemből nézve a víztiszta üveg teljesen átlátszó, azaz szabadon átrepülhető
terület érzetét kelti a madarakban (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Lapos szögből szemlélve még a víztiszta üveg is átlátszatlanná válik, de így is éppen olyan veszélyes, mint szemből, mivel a madarak számára szabad röpfolyosót jelentő eget, búvó- és pihenőhelyet kínáló ágakat tükröz vissza, és a madarak ismételten teljes sebességgel ütköznek bele.

 

Ferdén nézve viszont a víztiszta üveg nem pusztán átlátszatlanná válik, de csalóka
módon visszatükrözi a madarak megszokott, biztonságos, szabad átrepülést
kínáló környezetét, így azok lassítás nélkül csapódnak be a kemény
felületbe. 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Így járt az a balkáni gerle is, ami olyan erővel ütközött az ablaknak, hogy a
púdertollak finom pora tökéletes lenyomatként megőrizte a madár
testének lenyomatát (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Minél kiterjedtebb az üvegfelület, annál nagyobb veszélyt jelent a madarakra – 5 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Hatósági és tervezési hiányosságok

Annak ellenére, hogy a madarak tömeges ütközése és elhullása reális kockázatként jelentkezik minden nagyfelületű, különösen pedig az egybefüggő üveghomlokzatok, üvegfalak esetében, ai ilyennel rendlekező épületek általában gond nélkül, a természetvédelmi és állatvédelmi törvények rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megkapják a kivitelezési és működési engedélyt.

A tapasztalatok alapján a madárvédelmi szempontok többnyire a tervezés során sem merülnek fel, vagy ha mégis, figyelmen kívül hagyják ezeket, ezért a hatósági szabályozás még fontosabb lenne. 

A legveszélyesebb madárcsapda-helyek azok a többemeletes üvegfalú épületek, többnyire irodaházak, amiket zöldövezetbe, gazdag madárvilágú környezetbe építenek, továbbá különösen a zöldövezeti üveg oldalú buszmegállók. Ezeket a természetközeli területeket ráadásul többnyire a vonuló madarak is aktívan használják.

A problémát tovább fokozza, hogy az irodaházakban gyakran késő délutánig, estig, a belső világítás felkapcsolása mellett folyik a munka. Az őszi és a tavaszi vonulási időszakban korán sötétedik, a repülő madarakat pedig a fény még vonzza is az épületekhez. Míg a helyben élő állományoknak a balesetet szenvedő fajtársak és a többi madár példáját látva van esélye megtanulni elkerülni az ablakokat, az átvonulók tömegei számára ez az esély nem adott – vagy szerencsésen elkerülik az üvegtáblákat, vagy balesetet szenvednek. Ezért az elhullás mértéke ilyen helyszíneken jelentős lehet, éves szinten akár a több száz, több ezer példányt is elérheti.

Ehhez az is hozzájárul, hogy az ilyen természetközeli, "nagyüzemi" madárütközési helyszíneken sajnos a csak rövidebb időre elkábuló madaraknak is kevesebb az esélye a túlélésre. A környék ragadozói (ölyvek, baglyok, patkányok, nyestek, sünök, rókák, kutyák és macskák) ugyanis gyorsan megtanulják, hogy az üvegfalak alatt érdemes rendszeresen portyázni, mert ott kevés munkával összeszedhető táplálékot találhatnak. Ez a "potyázás" ráadásul a természetvédelmi probléma nagyságrendjét is elfedheti, hiszen az üvegfalak környezetében jóval kevesebb tetem látható, mint ahány madár ott valójában áldozatul esett.

 

Ez a törökbálinti irodaház építészeti szempontból hiába számít élenjárónak, a
természetes élőhelyből kiemelkedve az óriási, az épületet teljesen átláthatóvá
tevő üvegfalak miatt folyamatos veszélyt jelent a környéken élő és átvonuló
madarakra. 11 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A folyton az üvegbe csapódó madarak hangja, a vergődő és elhullott állatok látványa a természetvédelmi problémák mellett a dolgozók közérzetét is ronthatja. Mivel az összességében sok tízezer négyzetméternyi üvegfelület hatékony utólagos madárütközés-mentesítése technológiailag meglehetősen bonyolult és drága – amire a cégek nem biztos, hogy tudnak, akarnak pénzt és időt áldozni –, a probléma és a munkahelyi feszültség is folyamatosan jelentkezik.

Ez csak úgy lenne elkerülhető, ha a madárütközések jelentette természet- és állatvédelmi problémát a napsütéshez, a szélhez és a gravitációhoz hasonló, reális környezeti hatásként már az épület tervezésekor figyelembe vennék, és alkalmaznák a már jelenleg is rendelkezésre álló madárbarát technológiákat.

Bejelenthetjük a károkozó épületet!

Ablaknak ütközés következtében rendszeresen és tömegesen elhulló madarak esetén a szemtanú a megyei kormányhivatal Természetvédelmi Fősztályát, másolatban pedig a területileg illetékes nemzeti parkot tudja írásban, leggyorsabban egy alig néhány soros e-mailben tájékoztatni. Ebben meg kell adni a pontos helyszínt, az időpontot és röviden le kell írni a tapasztaltakat, illetve nagyon fontos lenne néhány mobiltelefonnal készült bizonyító fotót is mellékelni.

Ugyancsak így érdemes eljárni nagytestű fajok (sasok és egyéb ragadozó madarak, gólyák, daru, túzok) elhullása esetén, vagy ha gyanítható a bűncslekmény (mérgezés, lelövés).

Az e-mailen tett bejelentés alapján a hivatal köteles eljárni, az épület tulajdonosát, fenntartóját a természetvédelmi károkozás felszámolására kötelezni, majd ennek eredményéről a bejelentőt is értesíteni. 

Gyakori énekesmadarak, illetve egy-egy egyed elhullása esetén nem kell bejelentést tenni, ezek tetemét érdemes bokor alatt hagyni, oda húzni, ahol a hangyák eltakarítják azt.

Ha az elhullott, sérült madár gyűrűs, az MME Madárgyűrűzési Központnak érdemes a teljes gyűrűszámot és egyéb adatokat elküldeni a ringers@mme.hu e-mail címre.  

A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI

Ragadozómadár-sziluettek

Mint a többi hasonló jellegű madártávoltartási probléma esetében, ahol a közvélemény ragadozómadár-utánzatoktól várja a megoldást (parlagi galambok, házrongáló harkályok stb.), sajnos itt is el kell mondani, hogy a "csodamegoldásnak" tekintett ragadozómadár-sziluettek hatásfoka messze nem százszázalékos, és az idő előrehaladtával a hozzászokás következtében ez a gyakran alacsony hatékonyság is jelentősen csökken vagy megszűnik.

A ragadozómadár-sziluettek elvi alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat madarak öröklött félelmi, elkerülő viselkedése áll.

A klasszikus kísérletben kislibák felett mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl lévő kerek vagy hegyes végű szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő ragadozómadarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyanezt az árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny, rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá, mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk jellemzője.

A madarak tehát nem az üvegre ragasztott bármilyen fekete folttól, hanem a matrica által megjelenített ragadozómadár-alak megfelelő kulcsarányaitól ijedhetnek meg!

 

Ezért nagyon fontos, hogy a számukra legriasztóbb héja, karvaly vagy sólyom
árnyképét használjunk, mert ez hat leginkább a madarakra, ez tarthatja
legnagyobb  hatékonysággal távol őket az üvegfelületektől.

 

A boltban beszerezhető sziluettek némi otthoni barkácsolással, sárga és fekete
matrica felragasztásával kiegésztíhetők "rémszemekkel" is
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az alábbi képeken is látható, nem megfelelő (méret és/vagy forma) árnyképek kevésbé vagy egyáltalán nem hatékonyak, mert az ezek által ábrázolt madarak túl kicsik (távolinak mutatják a veszélyt), nem ragadozók vagy nem olyan ragadozók, melyek képesek zsákmányul ejteni a kifejlett, repülő énekesmadarakat. 

 

Ez a sziluett varjúfélére hasonlít, ezek a madarak pedig csak a fészekben ülő
fiókákra jelentenek veszélyt, röpképes, kifejlett példányokra viszont
nem vadásznak, ezért riasztó hatásuk sincs (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az ilyen kicsi sziluetteknek (amik veszélytelenül távolinak mutatják a ragadozót)
valószínűleg semmiféle madártávoltartó képessége nincs – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

 

Ezek az árnyképek felszálló galambokat ábrázolnak, ami nemhogy nem
riasztja a madarakat, ...

 

... de a "fajtársakat" akár oda is vonzhatja, és a többi madárnak is átrepülésre
alkalmas, szabad légteret jelezhet.

 

Üvegre ragasztható és függeszthető ragadozómadár-sziluettek beszerezhetők az MME boltjában. 

"Rémszemek"

Egy-egy kisebb felületű ablaknál, különösen akkor, ha a felragasztott sziluett nem vált be vagy már veszít a hatékonyságából, megpróbálkozhatunk a bámuló ragadozómadár-arcot mintázó "rémszem" nyomattal (ez letölthető innen >>).

 

Erről a megoldásról az autókat, ablakokat "támadó" madarakról szóló oldalunkon
olvashat részletesen (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Utólagos külső fóliázás 

Léteznek olyan kívülről, nagy üvegfelületekre is felragaszt(at)ható műanyag fóliák, amivel utólag is be lehet vonni az ablaküvegeket, és foltokkal, csíkokkal, tükröződésmentesítéssel, az átláthatóság részbeni vagy teljes megszüntetésével akár tökéletes megoldást jelenthetnek a madárütközési problémára. 

Nem megfeleő fóliaválasztás, kivitelezés esetén az a felhasználói kritika jelentkezhet a módszerel szemben (valószínűleg ezért nem terjedt el általánosan), hogy:

• eltérő mértékben, de csökkenthetik vagy teljesen meg is szüntethetik az iroda vagy a lakótér felőli kilátást;
• csökkenthetik az ablakon bejutó fény mennyiségét;
• megváltoztathatják, ronthatják az üvegfal, az épület tervező által elképzelt és eredetileg magvalósított megjelenését.

 

Téli madárütközések miatt sürgősséggel elvégzett matt fóliázás Budapesten – 6 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

 

 

 

Az alkalmazható fóliákról érdemes az interneten rákeresni és megkérdezni fóliázással foglalkozó hazai cégeket (egy osztrák cég oldala >>, egy amerikai oldal >>).

Egy buszmegállók madárütközési problémáját monitorozó lengyel kutatás azt mutatta ki, hogy a graffitizés, megszüntetve az üvegfelület madárcsapdahatását, miként csökkenti az ütközések számát (magyar összefoglaló a Facebookon >>, az eredeti angol nyelvű cikk >>). Sajnos ez az egyébként jogos társadalmi visszatetszést keltő rongálás (amennyiben ez nem engedélyezett felületen történik) nem jelent valós alternatívát a probléma kezelésére.

Szúnyoghálós védekezés

Az ablakra kívülről rögzített keretes szúnyogháló százszázalékos megoldást jelent, mert megszünteti az üvegnek a madarakat megtévesztő csillogását és átláthatóságát, ráadásul puha ütközésfelfogó réteget is képez a kemény üvegfelület előtt. A módszer jól alkalmazható a lakóházakon és a klasszikus ablakokat használó középületeken, irodákon, viszont jellegéből adódóan nem jelent megoldást az üvegfalú építményeknél.

 

A szúnyogháló ráadásul nemcsak a madarakat védi az ablaknak ütközéstől,
de eredeti funkcióját ellátva ...

 

... a szúnyogokat a permetszerek környezetterhelését megspórolva tartja távol,
ami a klímaváltozás következtében egyre fontosabb egészségvédelmi
szempont lesz (Fotók: Orbán Zoltán).

Döntött üvegtáblák

Az üvegfalak madárcsapda-hatása csökkenthető vagy akár ki is küszöbölhető, ha a felület kellő mértékben kifelé, lefelé döntött (ezt a módszert használták a 82 emeletes Chicago-i Agua Tower építésénél is). Ebben az esetben az üveg nem az ég vagy a környező növényzet átrepülhető légterét, hanem a talaj képét tükrözi vissza, ami nem kecsegteti áthaladással a madarakat.

Madárvédő üveg

A 2000-es évek elején zajlottak azok a kutatások, melynek eredményeként a német Arnold Glass cég elkészítette az ORNILUX márkanevű madárvédő üveget. Ennek alapelvét a hálóikat a madarak ütközésétől védő pókoktól vették a kutatók. A keresztespókfélék (Araneidae) több mint 3 000 fajának sok munkával megépített hálóinak fonalait olyan bevonat fedi, ami a madarak számára érzékelt UV tartományban láthatóvá teszi a vékony szálakat, így azok el is tudják kerülni ezeket. Mivel számunkra ez a hullámhosszú fény (speciális szemüveg nélkül) nem érzékelhető, az erdőben kirándulva mi folyton nekimegyünk a gyakran tányérnyi, lapos hálófalaknak. 

 

A hazánkban is gyakori keresztespókfajok hálójának UV bevonata a madarak
számára úgy teszi láthatóvá a pókfonalakat, mint számunkra a hajnali harmat
cseppjei (a képeken). Amint a háló felszárad, ismét nem látjuk, ezért
gyalogolunk bele kirándulás közben. 3 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

A madárvédő üveg olyan elemi szálakat tartalmaz (a 2006-ban kifejlesztett ORNILUX^® SB1 elnevezésű első változatban a bevonat függőleges vonalas volt), amik csak UV fényben láthatóak, így számunkra észrevehetetlenek, míg a madarak számára akadályokkal teli felületként jelenik meg. 

 

 

 

A fejlesztésben és a laboratóriumi vizsgálatokban fontos szerepe volt a madártani kutatásokkal foglalkozó radolfzelli  Max Planck Intézetnek (Németország), ahol 2003–2010 között 1.384 madárreptetési tesztet végeztek el. A madárvédelmi üvegek első éles tesztjeire két állatkertben került sor. A Bronx Zoo-ban (New York, USA) 2009-ben építettek be első generációs ORNILUX SB1 üvegeket, majd egy évvel később a Hellebrunn Zoo (München, Németország) jegesmedve kifutójának és pelikánházának üvegfalait cserélték le második generációs ORNILUX Mikado üvegre. A terepi próbák igazolták a fejlesztés hatékonyságát, mert drámaian csökkentek, illetve megszűntek a madárütközéses esetek (további részletek >>).

 

Mit tegyünk, ha ablaknak ütközött madarat találunk?

Szerencsére a madarak ütközéskor sok esetben csak elkábulnak, és rövid vergődést követően az ablakpárkányon vagy a földön gubbasztanak.

 

Az ütközés után gyakran maradnak madártollak az üvegen.

 

Azoknál a kevésbé szerencsés madaraknál, melyek a becsapódáskor ilyen-olyan
mértékű agyrázkódást szenvednek, romlik a mozgáskoordináció, "szédelegnek",
többnyire repülni és állni sem tudnak, mint ez a széncinege
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Tegyük az ilyen állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában hagyjuk így pihenni egy-két órát. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy az állat a sötét, nyugodt környezetben kipihenhesse a megrázkódtató élményt.

Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentőhelyre, ezekről részletesen olvashat itt >>

 

Az ablaknak ütközött madarak mentése az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora
2016.07.22-ei adásában. A riportrész 41:55-nél indul – az indításhoz
katt a képre (Forrás: videa.hu).

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

 

A találkozás első pillanatai

Sérült madárral többnyire autózás közben  vagy kiránduláskor az út mentén találkozhatunk, az állat ilyenkor vagy mozdulatlanul kuporog vagy röpképtelenül a fűben ugrálva próbál menekülni. Ha ilyen madárral hoz össze a sors, mindenekelőtt maradjunk nyugodtan, és az első percet szánjuk a helyzet nyugodt felmérésére.

Az első kérdés annak minél pontosabb meghatározása, hogy milyen madárról van szó. Ez nem utolsó sorban a saját testi épségünk megóvása miatt fontos, mivel már egy vércse méretű ragadozó is kellemetlen sérüléseket okozhat erős markolású lábaival. Az ökölnél kisebb madarak nemigen okozhatnak problémát. , az ennél nagyobb kampós csőrű, erős karmos lábú ragadozókkal; a hosszú láb, nyak és csőr a gólyák, kócsagok és gémek jellemzője, ezekkel a madarakkal bánjunk óvatosan, mert sérüléseket okozhatnak.

A következő lépés a madár állapotának felmérése az árulkodó jelek alapján. A sérült madarakat gyakran már nagyon leromlott állapotban találjuk meg, amikor már sem repülni, sem futni nem képesek. A gubbasztás, a csukott szem, a felborzolt tollazat, a lihegés, a letargia rossz jel; a furcsán álló végtagok törött szárnyra vagy lábra utalnak; a remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés állhat, és gyakran véres sebek is láthatók rajtuk. Figyeljük meg a madár szemét, ebben a szülői tapasztalat sokat segít, mert a beteg madár szeme ugyan olyan fénytelen, vagy éppen ellenkezőleg csillogó, mint egy beteg kisgyereké.

 

Hogyan fogjam meg?

Ha nem fér el a markunkban, mind a madár, mind a magunk védelme érdekében az a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek hiányában pulóverrel vagy inggel leborítjuk az állatot. A fej letakarása jótékonyan megnyugtatja őket, egyszerűbbé teszi a megfogásukat. Ha semmi ilyesmi nincs kéznél, egy erősebb lombos ágat is használhatunk. A ruha anyag előnye, hogy abba lazán becsavarva a madarat akár szállíthatjuk is. Lehetőleg ne álljunk a madár fölé, mert ez számukra szokatlan és félelmetes, inkább guggolva közeledjünk.

 

Szállítás és elhelyezés

Egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb szállító és rövid távú elhelyezési hely. A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni és sokktalanítani a madarat. A dobozba érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához, ami fontos a madarak tollazatának tisztántartása miatt. Kisebb madarak esetén érdemes a papírdoboz két szemközti oldalán átszúrni egy ujjnyi vastag ágat, és erre ültetni a madarat. Ha képes megkapaszkodni, az már önmagában jó jel, fontos információ az állat állapotának felmérésében. Amennyiben a madár néhány napig nálunk marad, a doboz alján rendszeresen cseréljük az almot.

Fecske mentődobozok, ...

... a mentett fecskék etetése, ...

... majd szabadon engedése az MME Sumonyi madárgyűrűző állomásán a 2008. év őszi fecske krízis alatt. (Fotók: Korompay Viktor).

Madár elsősegély, etetés és itatás

A madármentés legnehezebb, legösszetettebb kérdése annak eldöntése, hogy milyen elsősegély jellegű beavatkozásra van szükség. Mivel a cél a sérült madár mielőbbi eljuttatása a professzionális gyógyítókhoz, ne kezdjük el házilag kezelni a sebeket, a sérült csontokat. Ennél sokkal fontosabb a nyugalom és a védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű elhelyezés, ami segíti megnyugtatni a madarat, csökkenti a vergődő mozgást, ami egyrészt újabb sérüléseket okozhat, másrészt gyorsítja az erő- és energiatartalékok felélését.

A sérült madaraknak többnyire nincs szükségük elsősegély jellegű táplálásra, ami alól csak a hosszabb ideje éhező példányok kivételek. A madár éhezési állapota kis gyakorlattal megállapítható a mell közepén függőlegesen végighúzódó tarajos szegycsont kitapintásával. Ha késpengeszerűen vékonynak érezzük, az azt jelenti, hogy a madár akár napok óta nem evett. Ilyenkor érdemes megpróbálni néhány falattal megetetni a madarat. Verébszerűen kúpos csőr esetében magevő madárral, kampós vagy hegyesedő végű egyenes csőr esetében ragadozó vagy rovarevő madárral van dolgunk.

A sérült, önállóan táplálkozni és inni nem tudó madarak (és a fiókák) itatásának legbiztonságosabb módja, ha a madár csőrébe juttatott táplálékfalatok egy részét (nem kell mindet) langyos vízbe mártjuk (lásd az alábbi képen). Így az etetés is könnyebb, ráadásul elkerülhetjük a víz légcsőbe kerülését, ami a madarak anatómiai felépítése miatt a nem szakemberek által végzett itatáskor könnyen előfordulhat.

Mérgezett, súlyosan eléhezett rétisas szállítás előtti elsősegély jellegű etetése vízbe mártott marhaszív-falatokkal a Jászberényi Állat- és Növénykertben (Fotó: Czinge Anett).

 

A macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús (elsősorban szív) az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai. A megtalálást (a madarak ekkor vannak a legrosszabb állapotban) követő első néhány etetéskor a táplálékfalatkákat - gyors energia utánpótlásként - szőlőcukorba (oldat vagy por) is márthatjuk. Ezek a „húsevő” táplálékok az önállóan táplálkozni nem tudó magevőket is átsegíthetik a krízisen. A falatok egyik madárcsoport képviselője esetében se legyenek vastagabbak a csőr átmérőjének felénél, és ne legyenek hosszabbak a csőrnél. Az etetéshez a legjobb hosszú szárú, lekerekített végű fémcsipeszt használni, mert ezzel a táplálékot mélyen a torokba tudjuk tolni. Ha a madár nem tátog, nem nyitja ki a közeledésünkre a csőrét, mutató és hüvelykujjunkkal felülről fogjuk meg a két oldalát, majd óvatosan nyissuk szét addig, hogy a csipesszel a falatot a szájnyílásba tudjuk csúsztatni. A falatokat érdemes az itatóvízbe mártani, mert ez könnyíti a nyelést, és egyben gondoskodik a vízutánpótlásról is. Az elsősegély jellegű etetés szerepe a veszélyes mértékben eléhezett madár azonnali energia-utánpótlása, ezért egy-egy alkalommal csak 3-4 falatot és lassan etessünk, a kínálások között hagyjunk időt a madárnak a nyelésre, pihenésre. Ha sikerült a madárba belediktálnunk némi ételt, és az benne is marad, csukjuk vissza a doboz tetejét, hogy alhasson, emészthessen. Egy felnőtt madarat rigó méretig elegendő naponta 3-4, az ennél nagyobbakat 2 alkalommal megetetni és megitatni.

Amint elláttuk az állatot, elkezdhetünk foglalkozni az elhelyezésével, mert ne felejtsük el, hogy a sérült egyednek korszerű szakellátásra van szüksége, amit csak az erre szakosodott intézményekben kaphat meg! 

 

Mit tegyünk ha ablaknak ütközött, kába madarat találunk?

Szerencsére sok esetben a madarak ilyenkor csak elkábulnak. Tegyük az állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és hagyjuk így pihenni egy-két órát a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy a sötét, nyugodt környezetben a madár kipihenhesse a megrázkódtató élményt. Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni a madár - és ha lehetőség van rá -, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentő helyre, ezekről részletesen olvashat itt >>. Az üvegnek ütközés problémájáról, a megoldás lehetőségeiről részletesen olvashat itt >>

 

A sérült madarak mentése az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora 2016.07.22-ei
adásában. A riportrész 39:43-nál indul – az indításhoz katt a képre
(Forrás: videa.hu).

 

Hova vihetjük a talált madarat?

A madarakat befogadó intézmények néhány kivételes esetet nem számítva nem tudnak kimenni az állatokért, korlátozott anyagi lehetőségeik miatt csak akkor tudnak segíteni, ha a madarak már hozzájuk kerültek! Ezért a legjobb megoldás, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd mi magunk visszük be a madarat.

Madármentéssel, csak engedéllyel és megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézmények foglalkozhatnak. Az MME helyi csoportjainak - két kivételével (Sasközpont, Fenékpuszta) - nincs meg a megfelelő infrastruktúrális háttere és engedélye a sérült madarak fogadására. Az alábbi központokat szeretnénk a segítókész lakosok figyelmébe ajánlani:

 

Hivatalos mentőközpontok országos listája (Kattintson a keresett megyére!)

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Kecskeméti Vadaspark
cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1
honlap: www.zookecskemet.hu
e-mail: info@zookecskemet.h
telefonszám: +36-76-320-121

Baranya Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja
cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31.
honlap: www.baranyamadar.hu
e-mail: baranyamadar@hu.inter.net
telefonszám: +36-20-334-4608

Misina Természet- és Állatvédő Egyesület
cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17.
honlap: www.misina.hu
e-mail: misina@t-online.hu; info@misina.hu
telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653

Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nincs mentőközpont.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Mályi Természetvédelmi Egyesület
cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62.
honlap: www.mteweb.hu
e-mail: info@mteweb.hu
telefonszám: +36-30-689-2727

Miskolci Állatkert és Kultúrpark
cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy
honlap: www.miskolczoo.hu
e-mail: info@miskolczoo.hu
telefonszám: +36-46-332-121

Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi, Kulturális és Sport Egyesület
3717 Alsódobsza, Rákóczi út 69.
Tel.:06309982178
alsodobszaegyesulet@gmail.com
www.alsodobszaegyesulet.hu
www.facebook.com/alsodobszaite

Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Szegedi Vadaspark
cím: 6701 Szeged, Pf. 724.
honlap: www.zooszeged.hu
e-mail: info@zoo.szeged.hu
telefonszám:+36-62-542-530, +36-62-542-531

Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Sóstó Vadvédelmi Központ
Cím: 8000 Székesfehérvár, Szárcsa utca 37
Honlap: https://sostoszekesfehervar.hu/vadvedelmikozpont
email: vadvedelem@varosgondnoksag.hu
telefonszám: +36-70-526-2793

Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
cím: Székesfehérvár, Takarodó u. 5.
honlap: www.vadmadarkorhaz.hu
email: vadmadarkorhaz@gmail.com
telefonszám: +36-30-992-4876

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Xantus János Állatkert
cím: 9027 Győr, Kiskút liget
honlap: www.zoogyor.com
e-mail: zoogyor@zoogyor.com
telefonszám: +36-96-618-367

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Debreceni Állat- és Növénykert
cím: 4001 Debrecen, Pf. 181.
honlap: www.zoodebrecen.hu
e-mail: info@zoodebrecen.hu
telefonszám: +36-52-310-065, +36-52-413-515, +36-30-4504-878

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madár Mentőhely
cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.,
Helyszín: Tiszafüred-Kócsújfalu, külterület Górés-Tanya

Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
honlap: www.madarpark.hu, www.madarkorhaz.hu, madarpark.blog.hu
e-mail: okotele@t-online.hu, info@madarpark.hu, pusztadoktor@t-online.hu
telefonszám: +36-30-535-6484, +36-52-369-181, Dr. Déri János: +36-30-943-5494

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Malomháza, Vadaspark
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
honlap: www.hnp.hu
e-mail: info@hnp.hu
telefonszám: +36-30-564-5773, +36-52-589-000, +36-52-589-321

Heves Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Gyöngyösi Állatkert
cím: 3200 Gyöngyös, Damjanich út 31
honlap: www.gyongyos-zoo.hu
e-mail: info@gyongyos-zoo.hu
telefonszám: +36-37-503-035, +36-30-655-1456
Alapvetően nem fogad sérült állatokat.

Tisza-tavi Ökocentrum
cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
honlap: www.tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu
telefonszám: +36-36-553-033, +36-36-553-074

Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület hevesvezekényi madármentő telephely
cím: 3360 Heves, Kossuth u. 8
honlap: www.uromegyesulet.hu
e-mail: artemisia.santonicum@gmail.com

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „Sasközpont” Madár Mentőhely
cím: Jászberény, külterület 0221/2 hrsz.
honlap: www.facebook.com/saskozpont/
telefonszám: +36-20-358-8453

Jászberényi Állat- és Növénykert
cím: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.
honlap: www.jaszberenyzoo.hu
e-mail: jaszoo@pr.hu
telefonszám: +36-57-415-010

Nógrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 78
e-mail: bnpnograd@upcmail.hu, nite@bnpi.hu
telefonszám: +36-32-413-255

Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Dunakeszi településen
honlap: https://www.borzsony.org/oldal/madarmentes

Fővárosi Állat és Növénykert
cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
honlap: www.zoobudapest.com
e-mail: info@zoobudapest.com
telefonszám: +36-1-273-4900, +36-1-273-4901

Szentendrei Kisállatkert
Cím: 2000 Szentendre Tegez utca 6861 HRSZ
Telefon:+3630 6257899
e-mail: szentendrezoo@gmail.com
Az állatokért nem tudunk kiszállni, beszállításos módon működünk. Bármilyen hazai védett és fok.védett fajt át tudunk venni

Somogy Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Dráva Kapu Bemutatóközpont 
Csak Dél-Somogyból vállal mentést, a Balatonról nem tud vállalni madarat.
cím: 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1.
honlap: www.ddnp.hu/drava-kapu
e-mail: dravaszentes@gmail.com
telefonszám:+3630/650-2332, +3630/463-9722, 0682/461-285

Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft
cím: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói út
honlap: www.sostozoo.hu
e-mail: office@sostozoo.hu
telefonszám: +36-42-479-702

Tolna Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nincs mentőközpont.

Vas Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont
cím: 9730 Kőszeg, Arborétum utca 2.
honlap: https://buboscinege.hu/madarmentes
e-mail: bitl@onpi.hu
telefonszám: +36-30-218-4942
Kizárólag Vas megye területén végez madármentési tevékenységet.

 

Hol jelenthetjük be a talált madarat elszállításra?

Magyarország egész területe valamelyik nemzetiparkiigazgatóság illetékességi területébe tartozik. Ha mi magunk nem tudjuk a talált madarat eljuttatni a legközelebbi madármentő állomásra, vegyük fel a kapcsolatot az illetékes nemzeti park természetvédelmi osztályával vagy közvetlenül a tájvédelmi körzet őrével, ahol bejelentést tehetünk. Az alábbi link segítik a tájékozódást a hazai nemzeti parkokról, de a tudakozótól is megkérdezhetjük a szervezet aktuális telefonszámát és címét:

Nemzetipark-igazgatóságok portálja >>

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

Hivatalos mentőközpontok országos listája

(Kattintson a keresett megyére!)

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Kecskeméti Vadaspark
cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1
honlap: www.zookecskemet.hu
e-mail: info@zookecskemet.h
telefonszám: +36-76-320-121

Baranya Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja
cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31.
honlap: www.baranyamadar.hu
e-mail: baranyamadar@hu.inter.net
telefonszám: +36-20-334-4608

Misina Természet- és Állatvédő Egyesület
cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17.
honlap: www.misina.hu
e-mail: misina@t-online.hu; info@misina.hu
telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653

Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nincs mentőközpont.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Mályi Természetvédelmi Egyesület
cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62.
honlap: www.mteweb.hu
e-mail: info@mteweb.hu
telefonszám: +36-30-689-2727

Miskolci Állatkert és Kultúrpark
cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy
honlap: www.miskolczoo.hu
e-mail: info@miskolczoo.hu
telefonszám: +36-46-332-121

Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi, Kulturális és Sport Egyesület
3717 Alsódobsza, Rákóczi út 69.
Tel.:06309982178
alsodobszaegyesulet@gmail.com
www.alsodobszaegyesulet.hu
www.facebook.com/alsodobszaite

Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Szegedi Vadaspark
cím: 6701 Szeged, Pf. 724.
honlap: www.zooszeged.hu
e-mail: info@zoo.szeged.hu
telefonszám:+36-62-542-530, +36-62-542-531

Fejér Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Sóstó Vadvédelmi Központ
Cím: 8000 Székesfehérvár, Szárcsa utca 37
Honlap: https://sostoszekesfehervar.hu/vadvedelmikozpont
email: vadvedelem@varosgondnoksag.hu
telefonszám: +36-70-526-2793

Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
cím: Székesfehérvár, Takarodó u. 5.
honlap: www.vadmadarkorhaz.hu
email: vadmadarkorhaz@gmail.com
telefonszám: +36-30-992-4876

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Xantus János Állatkert
cím: 9027 Győr, Kiskút liget
honlap: www.zoogyor.com
e-mail: zoogyor@zoogyor.com
telefonszám: +36-96-618-367

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Debreceni Állat- és Növénykert
cím: 4001 Debrecen, Pf. 181.
honlap: www.zoodebrecen.hu
e-mail: info@zoodebrecen.hu
telefonszám: +36-52-310-065, +36-52-413-515, +36-30-4504-878

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madár Mentőhely
cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.,
Helyszín: Tiszafüred-Kócsújfalu, külterület Górés-Tanya

Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
honlap: www.madarpark.hu, www.madarkorhaz.hu, madarpark.blog.hu
e-mail: okotele@t-online.hu, info@madarpark.hu, pusztadoktor@t-online.hu
telefonszám: +36-30-535-6484, +36-52-369-181, Dr. Déri János: +36-30-943-5494

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Malomháza, Vadaspark
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
honlap: www.hnp.hu
e-mail: info@hnp.hu
telefonszám: +36-30-564-5773, +36-52-589-000, +36-52-589-321

Heves Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Gyöngyösi Állatkert
cím: 3200 Gyöngyös, Damjanich út 31
honlap: www.gyongyos-zoo.hu
e-mail: info@gyongyos-zoo.hu
telefonszám: +36-37-503-035, +36-30-655-1456
Alapvetően nem fogad sérült állatokat.

Tisza-tavi Ökocentrum
cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
honlap: www.tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu
telefonszám: +36-36-553-033, +36-36-553-074

Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület hevesvezekényi madármentő telephely
cím: 3360 Heves, Kossuth u. 8
honlap: www.uromegyesulet.hu
e-mail: artemisia.santonicum@gmail.com

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „Sasközpont” Madár Mentőhely
cím: Jászberény, külterület 0221/2 hrsz.
honlap: www.facebook.com/saskozpont/
telefonszám: +36-20-358-8453

Jászberényi Állat- és Növénykert
cím: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.
honlap: www.jaszberenyzoo.hu
e-mail: jaszoo@pr.hu
telefonszám: +36-57-415-010

Nógrád Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 78
e-mail: bnpnograd@upcmail.hu, nite@bnpi.hu
telefonszám: +36-32-413-255

Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Dunakeszi településen
honlap: https://www.borzsony.org/oldal/madarmentes

Fővárosi Állat és Növénykert
cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
honlap: www.zoobudapest.com
e-mail: info@zoobudapest.com
telefonszám: +36-1-273-4900, +36-1-273-4901

Szentendrei Kisállatkert
Cím: 2000 Szentendre Tegez utca 6861 HRSZ
Telefon:+3630 6257899
e-mail: szentendrezoo@gmail.com
Az állatokért nem tudunk kiszállni, beszállításos módon működünk. Bármilyen hazai védett és fok.védett fajt át tudunk venni

Somogy Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Dráva Kapu Bemutatóközpont 
Csak Dél-Somogyból vállal mentést, a Balatonról nem tud vállalni madarat.
cím: 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1.
honlap: www.ddnp.hu/drava-kapu
e-mail: dravaszentes@gmail.com
telefonszám:+3630/650-2332, +3630/463-9722, 0682/461-285

Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft
cím: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói út
honlap: www.sostozoo.hu
e-mail: office@sostozoo.hu
telefonszám: +36-42-479-702

Tolna Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Nincs mentőközpont.

Vas Megyei Kormányhivatal illetékességi területe

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont
cím: 9730 Kőszeg, Arborétum utca 2.
honlap: https://buboscinege.hu/madarmentes
e-mail: bitl@onpi.hu
telefonszám: +36-30-218-4942
Kizárólag Vas megye területén végez madármentési tevékenységet.

 

 

 

 

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)