Madarak

A „Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásának mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területén I. ütem”, valamint „Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásának mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területén II. ütem” elnevezésű projektek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében KEOP- 3.1.2. „Élőhelyvédelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” című pályázati kiírás szerint KEOP-7.3.1.2/09-11-2011-0001 és KEOP-7.3.1.2/09-11-2011-0002 azonosító számmal indultak el 2012. július 1-én.

 

Mit foglal magába ez a program?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, mint pályázó célja az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. szolgáltatói területén madárvédetté tenni e két projekt keretében kijelölt összes külterületi, frekventált helyen húzódó, magas prioritású (I.-II. prioritás-szakaszok az Akadálymentes Égbolt Megállapodás szerint) vagy egyéb prioritású, de természetvédelmi szempontból kezelésre szoruló középfeszültségű szabadvezeték vonal-szakaszt (oszlopok veszélyes részeinek burkolása, madárkiülők elhelyezése által).

Emellett célunk madár-eltérítővel jelölni minden, a korábbiakban még nem kezelt, ütközés szempontjából veszélyes, jelentős madár-élőhelyek és átvonuló helyek körzetében húzódó közép- és nagyfeszültségű külterületi vezeték-szakaszt.

A két önálló pályázat egy területileg egységes, madárvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területet igyekszik lefedni a Dél-alföldi régióban. A projektek keretében tehát az MME által 2008-ban készített országos konfliktus-térképeken magas prioritásúként jelölt, valamint a felmérések során, egyéb helyeken tapasztalt madárpusztulások tükrében kiemelkedően veszélyes szakaszok utólagos madárvédelmi célú átalakítása történik a Dél-alföldi régió 20 kV-os vonalhálózatán.

A kezelendő szakaszokat az MME által 2008-ban készített „Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése” című tanulmány „Védett madárfajok és középfeszültségű hálózat” konfliktustérképén nagy, összefüggő „forró pontként” megjelenő Csongrád megyei területen jelöltük ki az országos madártani adatok és KFO (standardizált középfeszültségű oszlop-felmérések) adatbázisaink alapján.

A projektek célterületének kiválasztásánál igyekeztünk olyan egységes, többé-kevésbé összefüggő régiókat kiválasztani, ahol mind az áramütés, mind a vezetéknek történő ütközés okozta madárpusztulások kockázata magas (I. és II. kategória = 5-ös és 4-es áramütéses, ill. ütközéses kategória a konfliktustérkép szerint). Figyelembe vettük továbbá mind a korábbi évek során végzett felmérések dokumentációit, mind a közelmúltban futó LIFE programok keretében megvalósult „szigetelési programok” által elért eredményeket. Így került lehatárolásra a Hódmezővásárhely – Orosháza – Tótkomlós – Mezőhegyes – Makó városok és a román-magyar határ által körbezárt területen az első projekt („I. ütem”); a Hódmezővásárhely – Orosháza – Nagymágocs – Fábiánsebestyén – Szentes – Csongrád városok és nyugati irányban a Tisza által körbezárt területen pedig a második projekt („II. ütem”) célterülete.

A két projekt célterületének térképe

A teljes, átfogó pályázati program közigazgatási szempontból a Dél-Alföldi Régió két megyéjét, Csongrád és Békés megyét, valamint az Észak-Alföldi Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye D-i csücskében Kunszentmárton település külterületét érinti.
 

Érintett madárfajok, fajcsoportok

A kijelölt célterületeken a középfeszültségű hálózat áldozataiként első sorban az itt fészkelő és átvonuló nagy- és közepes testű madárfajok (gémek, darvak, gólyák), nappali ragadozómadarak (vércse mérettől az egerészölyvön keresztül a sasokig), valamint a szalakóta említhetők, mint a leggyakrabban megtalált, kiemelt természetvédelmi jelentőségű fajok. Ezek közül a nagy testű, nehezebb röptű, rosszabbul navigáló fajok gyakran esnek áldozatul a vezetéknek való ütközés révén (különösen az őszi-téli ködös időjárás miatt, amikor nem látják meg időben a vezetéket). Az említettek mellett a közepes testű fajok közül pl. a varjúfélék, leginkább a szarka és a vetési varjú, illetve a kisebb testűek közül pl. a gerlék, és a seregély tartoznak még a leggyakoribb áramütött áldozatok közé.

A projektek időtartama

Az itt ismertetett projektek két időszakra oszthatók: a megvalósításához szükséges előkészítő munkálatok 2012. július 01-jével indultak el, ennek során készül el az érintett területek felmérése, a részletes pénzügyi tervezés. Ezt követően, várhatóan 2013 tavaszán, a megvalósítási szakasszal folytatódik majd mindkét pályázat, amelynek időszaka 2015. június 30-án zárul. Ez alatt a két és fél év alatt kerülnek fel az oszlopokra a burkolatok, a kiegészítő szerelvények, valamint a vezetékekre a madáreltérítő berendezések.

Egyéb célkitűzések

A projektek célja a konkrét kitűzött átalakításokon túl a természetvédelmi és gyakorlati madárvédelmi beavatkozások népszerűsítése, a jövő generációk természet- és környezetvédelmi tudatosságát szolgáló társadalmi programok szervezése, megfelelő széleskörű tájékoztatás kialakítása.

A projektek keretében a beavatkozásokat megelőzően (még az előkészítés időszakában) és a munkák befejezését követően teljes madárvédelmi szempontú felmérés (monitoring) történik, amely jelentős mennyiségű, közel tízezer oszlop esetében ad pontos képet a madárpusztulás mértékéről (a KFO felmérésekhez hasonló pillanatfelvételek alapján), a veszélyes oszlopok köréről, és az elvégzett munka hatékonyságáról egyaránt.

Reményeink szerint az ilyen monitoring tevékenységben részt vevők önkéntessége biztosítja majd a rendszer hosszútávon fenntartható működtetését, költséghatékonyságát, továbbá növelheti a természet- és a madárvédelem iránti elkötelezettséget, amelyet a programban résztvevők a környezetük, a helyi lakosság felé, mint értékrendet is közvetíthetnek. Így válhat a program célzott akcióin túl a tudatformálás, ismeretterjesztés és nevelés eszközévé is.

A projektek keretén belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közbeszerzési eljárást folytatott le a pályázati dokumentáció Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányának és Költség-haszon Elemzésének elkészítésére. A hatályos jogszabályoknak megfelelően alább tesszük közzé az eljárás eredményéről és a vállalkozási szerződés módosításáról szóló hirdetményeket.

1. Melléklet: tájékoztató az eljárás eredményéről.pdf
7. Melléklet: tájékoztató a szerződés módosításáról.pdf

Segítség az etetéshez és az oldal használatához
A téli madáretetés a legtöbb fajt érintő, akár hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi tevékenység. A felhasználható eleségek és a felkínálás módjának sokfélesége, az etetőre látogató madarak változatos viselkedése, életmódja és biológiai igénye, a madáretetéshez kapcsolható szabadidő eltöltési, pedagógiai alkalmazási és turizmusfejlesztési lehetőségek miatt a kapcsolódó ismeretek részletes áttekintése nem lehetséges egyetlen oldalon. Ezért az alábbi összefoglaló fejezetekben csak az általános információkat ismertetjük, a részletekért, kérjük, kattintson a felajánlott linkekre vagy látogasson el a Téli madáretetés menüpontunkra, melynek bal oldalán tallózhat az etetéshez kapcsolódó témák között.

Mikor etessünk?
Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig (akár április közepéig) tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést − különösen ha új helyen szeretnénk elindítani ezt − már az ősz beköszöntével, szeptember elején elkezdjük. Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama.

Ilyen korai kezdésnél elég néhány marék magot kiszórnunk (mivel a boltokban ilyenkor még nem kapható napraforgó, az állatkereskedésekben beszerezhető pintyeleség köles és a tört dió is tökéletesen megfelel), illetve az ágakra egy-két almát felszúrnunk, ami a településen áthaladó, vonulóban lévő madarak zsírtartalék felhalmozását is segítheti ott, ahol hiányoznak a magas cukortartalmú bogyókat tartalmazó bodzások.

Vonuló barátposzáta itató mellé kihelyezett almából csipeget szeptember elején.

Hazánkban szerencsére  továbbra sincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak kezdetével, legkésőbb április közepén fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek okairól, és az etetési időszak zárásának szakmai kérdéseiről itt olvashat >>.

Miért fontos az etetés folyamatossága?
A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről-évre akár messziről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe. Az etetőre járó kistestű, gyakran alig 4,5 - 10 gramm (!) körüli testtömegű madarak számára -10 Celsius alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán.

Mivel etessünk?
A téli etetőn alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatók, és ezek mindegyikét egyszerre érdemes alkalmazni:

Olajos magvak
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó. A szotyiba érdemes apró szemű magvakat: kölest, muhart stb. keverni, a legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Ne keseredjünk el, ne reklamáljunk, inkább örüljünk, ha a vásárolt napraforgó törött, „szemetes”! Sok madár csőre ugyanis nem elég erős az egész napraforgó szemek feltörésére (pl. vörösbegy, ökörszem), e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani.

A legáltalánosabb téli madáreleség a magas olajtartalmú (fekete) napraforgó, amibe apró magvakat is keverhetünk, de akár külön is kínálhatunk a madaraknak.

Állati zsiradék
Az olajos magvakhoz hasonlóan fontos téli etetőanyag az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel kínálatában szereplő cinkegolyó. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek.

A faggyú és mag keverékből álló cinkegolyó hálós kiszerelésű, de az MME bolt árusít különböző cinkegolyó konténereket is (részletek >>).

 

Őszapócsapat cinkegolyón.

 

Különösen a frissen (újdonságként) kitett cinkegolyót lephetik meg más fajok, ezen a felvételen például a házi verébnél kisebb, mozgékonyabb mezei verebek.

 

A vaj, a faggyú és a háj alkalmas cinkegolyó pótló madáreleség.

 

A vaj nagy előnye, hogy nemcsak az erősebb, ...

 

... de a gyengébb csőrű fajok is képesek belőle csipegetni.

 

Az etetési időszak végén megmaradó cinkegolyó zacskóban, mélyhűtőben eltárolható a következő szezonig. Lakótérben, garázsban ne tartsuk ezeket, mert a nyári melegben felszabaduló illatanyagok odavonzzák a molyokat, és mire észbe kapunk, a lakást elözönlik a molylepkék.

 

Alma
Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk, így a madarak hóeséskor és azt követően is hozzáférhetnek, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat szokatlan módon áttelelő madaraknak, például a barátposzátának.

Az almákkal "feldíszített" bokor sok faj: a cinegék (kék cinege jobbra fent), az áttelelő rovarevők (barátposzáta hím és tojó lent), ...

Adható a madaraknak ezen kívül főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek, ezeket elsősorban a rigók és rovarevők fogyasztják. A különböző madáreleségekhez kapcsolódó részletes tartalmak:

• Segítsük az etetők asztalközösségét! >>
• Cinkegolyó alternatívák >>
• Etessük a verebeket is! >>
• Vonulás helyett áttelelő madarak az etetőn >>
• Bagolyetető egérvár >>
• Telelő gólyák etetése >>

Kenyeret, morzsát énekesmadaraknak soha!
Soha ne adjunk az énekesmadaraknak kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják (a vízi madarak: hattyúk, récék, libák számára az alkalmi kenyérfogyasztás nem jelent egészségügyi problémát).

Az etetés következő nagy kérdésköre az alkalmazható etetőtípusokra vonatkozik. Ezekről részletesen olvashat itt >>

A felső kis képen kék cinege látható
alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán)