A program célja az MME és a természetvédelem népszerűsítése a laikus nagyközönség és az amatőr madarászok számára. Olyan élményszerző bemutatóval, mint a teleszkópon történő madármegfigyelés vagy a margitszigeti madárénekek megismertetése. Ezáltal nemcsak a látogatók tudásszomját és természet iránti fogékonyságát fokozzuk, hanem teret adunk az Egyesület céljainak is, a népszerűsítésnek és a tagtoborzásnak is.

"B" típusú odú cinegék számára (Fotó: Bajor Zoltán).

Élmény és tapasztalat
A Margitsziget kiváló helyszínként szolgál a madarászprogramokhoz, hiszen tudjuk a Fülemülék éjszakája rendezvényeinkből is, hogy hány énekesmadárfaj választja fészkelőhelyül a zavartalanabb és sűrű aljnövényzetű részeket, mint a vörösbegyek, a barátkák és a fülemülék.
Érdekes, hogy ritkább ragadozómadárfajok is költenek a szigeten, mint például a macskabagoly és a kabasólyom, amelyek évtizedek óta jelen vannak a parkos, öreg fákkal tarkított részeken és sikeresen nevelik fel fiókáikat évről évre. A két hónapos eseménysorozat alatt sikerült megfigyelni a kabasólyom párt május végi, június eleji vadászatukon, sőt zsákmányolni is láttuk az egyik öreg madarat. A macskabagoly nehezebben látható – mindamellett, hogy éjszaka aktív madárfajról van szó – mert szokásos költőüregénél nem volt jelen a nyári hónapokban, de az ő számára is raktunk ki költőodút, így fészkelésére és a költőláda közelében történő megfigyelésére nagyon számítunk.

Nézelődés (Fotó:Schmidt Emese).

A zárt erdőkre és öreg bükkösökre jellemző madarakkal is találkozhatunk, mint amilyen a kék galamb, az örvös légykapó és a holló. Igaz, őket leginkább a korai reggeli órában a legegyszerűbb meglelni. A kék galambok mindig, valamelyik magasan a többi fölé nyúló fa elkorhadt száraz ágain ülve búgnak hangosan. A hollókat inkább csak átrepülni látni a hegyek felett, vagy jellegzetes korrogó hangjukat hallani. Az örvös légykapó halk, finom énekét nehéz kiszűrni a reggeli madárzsivajból, de a vadászmódja, amint repülő rovarokat fogdos, hamar elárulja jelenlétét.

Mi történik a programon?
A programon való részvétel mindenki számára teljesen ingyenes. Hétköznaponként, szerdán és csütörtökön, 10.00 és 18.00 óra között várjuk az érdeklődőket a Margitszigeten, a Holdudvar Galéria kerthelysége melletti sétaösvényen. Sajnos a szigetre egyenlőre csak gyalogosan lehet bejutni, mert a 4-6-os villamosok még mindig nem állnak meg a szigetbejárónál. Az Árpád-híd felől viszont van buszokkal történő tömegközlekedés.

A program főattrakciója a távcsöves és teleszkópos madármegfigyelés, hogy a kerti és a városi parkok madarait bemutassuk, emellett a madarak énekekének és különböző hangjainak a megismertetése is fontos szempont. Szakmai szóróanyagokkal, prospektusokkal, egyéb kiadványokkal tesszük még teljesebbé és emlékezetesebbé az alkalmat. A kis standunknál az egyesület színpompás, tűzzománc kitűzőiből is válogathat!

Margitsziget (Fotó: Czeczon Ilidkó).

Miként vehetek részt?
A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, kivétel hogyha csoporttal vagy osztállyal együtt látogatna ki a helyszínre! Ilyenkor további információ kérhető Berényi Zsombortól a központi telefonszámon (1/275-6247), vagy e-mailben itt.

Mit vigyek magammal?
Teleszkópot és madárhatározót azt mi biztosítjuk, ha van kézi távcsöve azt hozza nyugodtan magával, mert sok esetben nem tudjuk egyszerre mindenkinek megmutatni a madarakat!

Kapcsolódás a BirdLife és az ENSZ madárvédelmi kampányához
A BirdLife International, a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, melyben Magyarországot az MME képviseli, figyelmeztetve a vonuló madarak vészes állománycsökkenésének világméretű problémájára, Flyways címmel nemzetközi kommunikációs programot hirdetett. A "Born to travel" kampány célja, hogy a döntéshozók és a lakosság figyelmét felhívja a klímaváltozás és az élőhely átalakítások negatív hatásaira. Ezek az időjárási és környezeti hatások kiemelten érintik a mezőgazdasági területek madarait, közöttük is különösképpen  a hosszú távú (a Szaharától délre) vonuló fajokat.
 

A kampány szorosan kapcsolódik az 1992-ben Magyarország által is aláírt ENSZ Biodiverzitás Egyezményhez, melynek sok területen nem sikerült elérnie fő célkitűzését: a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását 2010-ig. A BirdLife a tagszervezetein keresztül is szeretné tudatosítani az emberekben, hogy azok a környezeti változások, melyek ilyen mértékben érintik az élővilágot, az emberek életminőségét is alapvetően és negatívan befolyásolják, melynek megállítása közös érdekünk és feladatunk.

2010. a biodiverzitás védelmének nemzetközi éve lesz, melyet követően Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011. első fél évében, így hazánk feladata lesz az új európai uniós biodiverzitás védelmi munkaterv előkészítése. Ezért:

• 2011. Év madarai a széncinegék, hogy mennyi mindent tehetünk meg a közelünkben élő madarakért a sikeres Madárbarát Kert programon keresztül
• a tavalyi évben a fecskéket választottuk a 2010. év madarainak, ennek a fajcsoportnak a képviselői kiemelten érintettek a "Born to travel" és a biodiverzitás témában; 
• a közösségi programjainkon is tájékoztatjuk a lakosságot a biológiai sokféleség csökkenésének veszélyeiről és okairól;
• beszámolunk a Natura 2000 hálózat fontosságáról és fenntartásának szerepéről a faj- és élőhelyvédelemben;
• cselekvési és módszertani alternatívákat mutatunk be (például Madárbarát kert program) a környezeti állapotromlás megállítására, megfordítására;
• madár- és élőhelyvédelmi javaslatokat dolgozunk ki a magyar kormány, az EU soros elnöksége számára a biológiai sokféleség megtartása, növelése érdekében;
• aláírásokat gyűjtünk, illetve a környezetért aggódó embereken keresztül forma leveleket juttatunk el a döntéshozókhoz, hogy jelezzük, a lakosság és az MME aggasztónak tartja a környezeti állapot romlását, amit a kontinentális szinten veszélyeztetett fajok számának növekedése is jelez.

A programot a Swarovski Optik támogatja!

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!

Madarászni jó!

Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indította útjára 1993-ban. Az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény szakmai és közösségi célokat is támogat: a megfigyelések európai szintű információ gyűjtést tesznek lehetővé az őszi madárvonulásról, másfelől az ingyenes országos rendezvénnyel sokakat szólíthatunk meg és csábíthatunk ki a szabadba, hogy a madármegfigyelés élményének még többen részesei lehessenek! A program magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mint a BirdLife International hazai képviselője.

 Verseny és játék

Az akció egyben verseny is az európai államok között.  A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik a résztvevő országokat, a legmagasabb számokat elérők nyernek! Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt.

Mit kell feljegyezni?

• megfigyelés helyszíne (település + MEGYE!);
• résztvevők száma;
• megfigyelt madarak összlétszáma;
• a három leggyakoribb madár neve és száma (ha nem ismeri a fajokat, csak a számuk);
• ritka vagy érdekes madarak felbukkanása.
   

Az EMN során begyűjtött megfigyelési adatokat 2017 óta egy online felületen várjuk, mely az alábbi linken érhető el >>IDE<< kattintva. Kérjük,  ezt használja mindenki! Ennek használata egyszerű, csak a szokásos adatokat kell kitölteni, végül a "Küldés" gombra kattintani. A felület okostelefonon is tökéletesen működik, akár terepen is kitölthető, körülbelül egy percet vesz igénybe.  Az e-mailben, vagy a régi táblázatos formában vagy telefonon küldött adatokat nem tudjuk fogadni!

A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat kollégáink vasárnap 16-17 h között összesítik, majd 17 h-kor továbbítják a nemzetközi koordinációs központba, aminek évről-évre más ország ad otthont.

Akkor is részt vehet a madármegfigyelésben, ha nem kíván szervezett túrához csatlakozni. Számlálja meg kertje madarait, sétáljon a közeli parkban és erdőben barátaival, családtagjaival, és juttassa el hozzánk észlelési eredményeit, így egyéni részvételével is hozzájárulhat Magyarország sikeres részvételéhez!

Nem kell érteni a madarakhoz!

Az MME szem előtt tartja rendezvényein, táboraiban és közösségi programjain, hogy a részvételnek ne legyen feltétele a madártan ismerete. Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink, madárgyűrűzőink minden érdeklődőt szeretettel várnak, és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!

Amennyiben Ön egyéni megfigyelést végez, de nem tudja meghatározni a madárfajokat, elég összeszámolni a látott madarakat, megnevezni a helyszínt és a résztvevők számát, majd ezt a 3 adatot elküldeni számunkra!

Hol tájékozódhatom?

Az MME helyi csoportjai, önkéntesei és aktivistái által az ország minden régiójába meghirdetett helyszínek, programok, és a további információért kereshető szervezők listáját az egyesület központi irodája állítja össze, és teszi közzé a honlap program oldalán szeptember közepétől. További központi információ e-mailben is kérhető itt. Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).

Mi történik a szervezett programokon?

Az EMN program helyszínein elsősorban távcsöves madármegfigyelés, sok helyen madárbefogás és gyűrűzés is zajlik. A madár les egy könnyebb séta, hogy kisgyerekes családok és idősek is részt tudjanak venni. Terepi vezetőink a kézi távcső mellett erős nagyítású állványos teleszkópot is visznek magukkal a madármegfigyelésekhez, de akinek van saját távcsöve, annak érdemes elhoznia. Aki nem tud vagy nem szeretne túrázni, választhatja a madárgyűrűzést is kínáló helyszínek valamelyikét. Óránként ellenőrizzük a közelben álló hálókat, a befogott madarakat a gyűrűző asztalhoz visszük, ahol mindenki megcsodálhatja a hétköznapokban nem látható énekesmadarakat. A túra résztvevői sem maradnak le a madárgyűrűzésről, mert a séták többnyire a gyűrűzési helyszínről indulnak és oda térnek vissza. A rendezvény 4-5 órás időtartama alatt mindkét élménynek részesei lehetnek az érdeklődők.

Számos Európai Madármegfigyelő Napok program helyszínen bemutató
madárgyűrűzéssel is várjuk az érdeklődőket. Hálóellenőrzés Farmoson
(Fotó: Patkós Gábor).

Elengedés előtti óvatos madársimogatás és fotózás. A vörösbegy az Európai
Madármegfigyelő Napok bemutató gyűrűzéseinek egyik gyakori
befogott  madara (Fotó: Bajor Zoltán).

Miként vehetek részt?

A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!

Mit vigyek magammal?

Távcsövet, teleszkópot, madárhatározót biztosítunk, tehát az érdeklődőknek csak az időjárásnak és egyéni szükségleteinek megfelelő ruházatot, ivóvizet, élelmet érdemes hoznia.

 Orbán Zoltán

A természetvédelmi munka alapfeltétele az állományfelmérés, éppen ezért az MME szerteágazó tevékenységi területei között kiemelt szerepe van a Monitoring Központ által koordinált adatgyűjtéseknek, amit túlnyomórészt önkéntesek végeznek. Ahhoz azonban, hogy megbízható fajismerettel és elhivatottsággal rendelkező adatközlőink legyenek, olyan utánpótlásképző, kedvcsináló gyermekprogramokra van szükség, melyek keretében a fiatalok nem csak a madarászáshoz kapnak kedvet, de ráéreznek a rendszeres megfigyelés, adatgyűjtés és -szolgáltatás érdekességére és fontosságára is.

Ezt a szerepet tölti be a madárvédelmi szervezetek világszövetsége (BirdLife International, melyben Magyarországot az MME képviseli) által 2006-ban indított Tavaszi madárles (angolul SpringAlive) program is, melynek keretében a gyerekek és pedagógusaik Európa-szerte azonos időben és módszertannal monitorozhatják és követhetik nyomon a tavaszi vonuló madarak érkezését.

A program célja a tavaszi vonulás nyomon követése
Abban, hogy a madarak a déli telelőterületekről többé-kevésbé észak felé tartva érkeznek Európába, nem sok újdonság van. Abban viszont már igen, hogy két kontinens – Európa és Afrika – számos országának sok ezernyi gyerek és felnőtt önkéntese által feltöltött megfigyelési adatoknak köszönhetően interaktív térképeken lehet nyomon követni az egyes fajok mozgásának alakulását, az általuk „elfoglalt” területek folytonos változását.

Egyszerűségében a nagyszerűség
A megfigyelési időszakban bárhol és bármikor: utcán, óraközi szünetben az udvaron, vagy célzott kirándulások keretében is megpillanthatóak a madarak. Természetesen a fajok ismert fészektelepeit és fészkeit is érdemes felkeresni, mert jó eséllyel itt láthatjuk a madarakat először.

A megfigyelési időszak Európában a tavaszi félévet öleli fel
A Tavaszi madárles program nem más, mint néhány közismert, hosszú távú (a Szaharától délre) vonuló madárfajra koncentráló játékos madármegfigyelési akció gyerekek, családok, iskolai közösségek számára. A feladat rendkívül egyszerű: február 1. és június 1. között öt madár: a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a füsti fecske és a sarlósfecske évi első megfigyelését (csak az első alkalom a fontos!) kell feljegyezni, majd feltölteni a Tavaszi madárles www.springalive.net oldalán.

A Tavaszi madárles program öt megfigyelendő madárfaja: a fehér gólya (Fotó: Posztós Csaba), ...

... a kakukk (Fotó: Marcin Karetta), ...

... a gyurgyalag (Forrás: SpringAlive.net), ...

... a füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán), ...

... és a sarlósfecske (Fotó: Molnár Gábor).

Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az eredménnyel kecsegtető megfigyelési időszak nálunk március elejére tehető, míg a földközi-tengeri szigeteken akár már az első napon, tehát február elsején is találkozni lehet a legkorábbi vonuló egyedekkel. A program fajai közül legkorábban a fehér gólyák és a füsti fecskék első képviselői érkeznek Magyarországra: ők már március második felétől megjelenhetnek hazánkban. Vigyázat  a fehér gólyák az elmúlt években egyre gyakrabban telelnek át, így a március előtti példányok szinte bizonyosan nem korai vonulók, hanem olyan madarak, melyek el sem mentek! A kakukk már később érkezik, áprilisban szoktuk először hallani, míg a sarlósfecske és gyurgyalag a legkésőbb hazatérő madarak közé tartozva gyakran csak május folyamán tűnik fel Magyarországon.

Nemzetközi honlaptámogatás – anyanyelvi online felület
A program a részvevő nemzetek anyanyelvén is kidolgozott nemzetközi weblapra épül, a www.springalive.net címet beírva a megnyíló honlapon a nemzeti zászlóra kattintva juthatunk el az MME által szerkesztett magyar felületre. Itt négy fő menüpont között lehet navigálni, majd ezekre kattintva a megnyíló aloldal jobb felén találjuk a témához tartozó további fejezeteket (almenüpontokat).

A belépő oldalon a több tucatnyi partner ország zászlajával is megismerkedhetnek a gyerekek - ezekre kattintva lehet belépni a nemzeti oldalra.

„A programról”
Innen is elérhető a Térkép menüpont alatt található adatfeltöltési mező, valamint a feltöltött adatokat táblázatos és többféle grafikus formában (kördiagramban és grafikonon) megjelenítő felület. A jobb oldali almenük áttekintésével választ kaphatunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, Kalendárium címszó alatt elolvashatjuk a program frissülő híreit, de találunk itt érdekes, kapcsolódó honlapgyűjteményt, klímaváltozási ismertetőt, illetve itt regisztrálhatnak a pedagógusok, hogy letölthessék a különböző oktatási segédanyagokat.

„A madarakról”
A következő menü nem csak a programban érintett fajokat mutatja be részletesen, de betekintést nyújt a madárvonulás és a madárvédelem kérdéskörébe is. A honlap új eleme, hogy a madarak énekét is meg lehet hallgatni: amikor rákattintunk az öt faj valamelyikére, annak hangja automatikusan lejátszódik.

„Játssz velünk!”
Erre a mezőre kattintva a honlap első (részben) interaktív részére jutunk. A megnyíló oldalon alap beállításként a szabadon letölthető háttérképek gyűjteménye jelenik meg, a jobb oldalról pedig a játékokhoz (ezekből tíz van) jutunk. Utóbbiak két csoportba tartoznak: egyrészt a program által érintett fajoknál lehet megadni a táplálékállatokat, másrészt az öt madárfajt lehet digitálisan kifesteni.

„Térkép”
A menüpont nem csak a program alapvető célját jelentő adatfeltöltést teszi lehetővé, de a sok-sok nemzet ezernyi megfigyelője által felvitt megfigyeléseket folyamatosan frissülve térképen (országokra szűrhetően és a vonulás előrehaladását filmfelvételként mozgókép formájában is), valamint többféle statisztikai feldolgozásban is megjeleníti.

„Blog”
A megfigyelők számára nem csak a „száraz” adatok felötlésére ad lehetőséget az oldal, a Blog menüpont alatt fajonkénti bontásban a megfigyelés körülményeiről is beszámolhatnak a megfigyelők.

Az oldal érdekes megoldása, hogy a projekt időszakon kívül a menüpontsor felett napban, órában, percben és másodpercben számolva adja meg a következő tavaszig (programkezdésig) hátralévő időt.

A YouTube-on is
2012 tavaszán elindult a SpringAlive program saját YouTube csatornája is, ahol az öt érintett fajról készült videókat nézhetnek meg az érdeklődők.

Néhány gondolat a pedagógiai vonatkozásokról
A felnőtt társadalom egyik alapvető nevelési feladata annak bemutatása, hogy a modern kor vívmányai önmagukban többnyire nem jók, vagy ördögtől valóak, csak jól, vagy rosszul vannak felhasználva. Tipikusan ebbe a könnyen „megszaladó” kategóriába tartozik az Internet is, amit lehet káros, lélekölő tartalmak letöltésére, és túl sokat is használni, ugyanakkor egyedülállóan jó lehetőséget nyújt az önképzésre, a tájékozódásra, a játszva tanulásra és még sorolhatnánk. Utóbbi kategóriába tartozik a Tavaszi madárles program honlapja is. A „Játssz velünk!” menüpont alatti játékok  mivel szöveg helyett kizárólag grafikus megoldásokat alkalmaznak  lehetővé teszik, hogy felnőtt, vagy nagyobb testvér segítségével, írni-olvasni még nem tudó gyerekek játékos formában ismerkedhessenek a madarakkal és a számítógép használatával. A www.springalive.net oldal az iskolás korosztály tantermi kötelmeihez, a magától értetődő biológiai területek mellett más tantárgyakhoz is kapcsolható. A térképes megjelenítés Európa és Afrika természeti és gazdasági földrajzának megismerésére, a statisztikai feldolgozások és ezek vizuális megjelenítései (kördiagram, grafikon, táblázatok) pedig a matematika több területének játékos bemutatására, érdekes gyakorlati problémák projektszerű feldolgozására ad lehetőséget. Végül, de nem utolsó sorban: tél vége felé különösen fontos, hogy minél többet tartózkodjunk a friss levegőn, amihez a Tavaszi madárles nem csak alkalmat, de célt is kínál. Ráadásul a megfigyelési adatok „terepi” (amint láttuk, ez lehet az utca is) összegyűjtését követően az online adatfeltöltés, ezek interaktív megjelenítése, és a blog – melyek a tizenévesek körében nagyon népszerűek – a programot azon gyerekek számára is vonzóvá teheti, akiknek nem a terepi megfigyelés (süt a nap, fúj a szél, csíp a szúnyog, nincs kóla és hamburger, sőt, olykor még hálózat és térerő sem), hanem a virtuális térben való ténykedés az erőssége.

Csatlakozzon osztályával, szakköri csoportjával a felméréshez!
Pedagógusként, szülőként, nagyszülőként, diákként kedves olvasóink is sokat tehetnek a program sikeréért, azért, hogy minél több gyerek ismerkedhessen meg játékos formában a Tavaszi madárles madárfajaival. Kérjük, hívják fel gyermekük, unokájuk tanítójának, tanárának - a tanulók az osztályfőnöküknek - a figyelmét a programra, erre a honlap oldalra, hogy még több osztály kövesse nyomon a vonulásból visszatérő madarakat. Előre is köszönjük a segítségét a gyerekek és az égi vándorok nevében!

Kapcsolódó oldalak

• Fecskék a környezeti nevelésben és turizmusfejlesztésben >>
• Madárbarát iskola >>  
• Madárbarát óvoda >>
• Letölthető anyagok >>   
• Madárbarát mintakert tanösvények >>  
• Vetíthető Madárbarát kert előadás-sorozat >>   
• Madarász suli program >>
• Madarász ovi program >>  
• Mesterséges madárodúk a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>
• Etetők és itatók a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán - Berényi Zsombor - Kincses László

A nemzetközi programot a Mitsubishi Corporation támogatja

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

Hová menjek és mikor?
Keress olyan helyet, ahol a növényzet változatos, és két különböző helyszín találkozik, pl. egy tó partja, az erdőszél, egy folyótorkolat. Minden állatnak megvan az az élőhelye, amelyet a többivel szemben előnyben részesít. Egy területtel való ismerkedéskor idővel megtapasztalod, hogy miféle állatok élnek ott. Így például nem találkozhatsz házi verébbel vagy jégmadárral erdőben, de mezőn fakopáncs vagy csuszka szintén nem fog a szemed elé kerülni. 
A vadleshez legalkalmasabbak a kora reggeli és az esti órák, mert ezekben az időszakokban a legaktívabbak az állatok, ráadásul ekkor éjjeli és nappali állatokkal is találkozhatsz.    A tavasz és az ősz a madárvonulás időszaka, ezért ilyenkor több madárral találkozhatsz, mint máskor. Ha állatokat figyelsz meg, mindig próbáld meg beazonosítani hangjukat.

Az állatok megfigyeléséhez több dologra lesz szükséged:
1. Türelem – ezt a képességet bárki elsajátíthatja, megfelelő gyakorlással. Ehhez príma alkalmat nyújt a postán vagy egy boltban való sorban állás, egy iskolai ünnepség. Próbálj meg a várakozás perceiben türelmes és nyugodt maradni. Segít az, ha figyeled légzésedet és belégzéskor és kilégzéskor is számolsz magadban.

2. Leshely – keress magadnak egy olyan helyet, ahol kevésbé vagy feltűnő, és a környező területet is belátod. Ülj itt csendben, mozdulatlanul legalább 15-20 percen keresztül, mivel a félénk, nehezen megfigyelhető állatokat csak így láthatod. A legcélszerűbb, ha egy fának veted a hátad, ez kényelmes, és kisebb az esély, hogy észrevesznek. Ha a fa vagy más tereptárgy mögül nézegetsz ki, a mozgásod elárulhat.

3. Rejtőzködés – viselj kényelmes, terepszínű ruházatot és próbálj álcahelyeden mozdulatlan maradni, amit csak úgy tudsz megtenni, ha ellazítod magad. Óvakodj a széles kézmozdulatoktól, mivel leginkább kezed és arcod árul el.                                                Ha nyugodtan ülsz, egy köhögés vagy egy tüsszentés tönkreteheti erőfeszítéseidet. Tüsszentés közeledtekor helyezd mutatóujjad felső ajkad és az orrod közötti részre, köhögési inger elmulasztására pedig gyengén nyomd meg ádámcsutkádat – bár mindez nem olyan könnyű, gyakorold rendszeresen.

4. Illatok – szélcsendben az emberi test illata körülbelül 7,5 méteres körben terjed el. A madarak szaglása gyenge, de az emlősállatok megérzik a szagodat, mielőtt még látnátok egymást. Azonban, ha mozdulatlan vagy, nem fogja biztosan tudni, milyen irányból jön a szag. Leshelyed megválasztásakor vedd figyelembe, hogy merről fúj a szél, és lehetőleg a szél a megfigyelt helyről a te irányodba fújjon. Ezt az ujjad megnedvesítésével, majd felmutatásával ellenőrizheted: a benedvesített ujj egyik oldala hűvösebbé válik, erről fúj a szél.

5. Lopakodás – a terepen való csendes közlekedéshez meg kell tanulnod a lopakodó járást (talán már egy jó ideje használod, csak nem tudod, hogy ez az). Minden egyes lépés előtt nézd meg, hogy nem lépsz-e rá zörgő falevélre, ágdarabra. A súlyt tartó lábadat hajlítsd be kissé, súlyod a térdeden legyen, és csak akkor helyezd át a testsúlyt az előre lépő lábadra, ha már találtál számára egy zajtalan, biztos helyet. Először óvatosan rakd le a sarkad külső élét, majd a lábfejed külső szélén lassan gördítsd előre magad, egészen a lábujjakig. Lábaidat rendesen emeld fel, nehogy csoszogásoddal zajt csapj. Gyakorold a lopakodva járást – cserkészd be kutyádat vagy macskádat; figyeld, hogy milyen közel tudsz hozzáférkőzni anélkül, hogy észrevenne téged.

6. Látás – ahhoz, hogy észrevegyél egy vadállatot az erdő sűrűjében vagy a távolban, gyakorolnod kell egy kicsit másféleképpen látni. Tartsd tekinteted egy közepes távolságban lévő tárgyon és eközben próbáld feltérképezni a látómeződben lévő tárgyakat. Ezt perifériális látásnak hívják. Így sokkal könnyebb észrevenni a legapróbb mozgást, mint egyszerre csak egy pontra fókuszálni (ahogyan megszokhattad).

7. Hallás – a vadállatok hallása sokkal élesebb, mint a miénk. Hallásodat úgy élesítheted, hogy füleid mögé tartod behajlított kezedet, így füleidet mintegy megnövelve jobban hallasz majd. A fejedet forgatva pedig meg tudod állapítani, hogy merről jön a hang. Gyakorold a különböző hangok beazonosítását!

8. Szagok – a madarak szaglása – kevés kivételtől eltekintve – gyenge, az embereké viszont elég jó. Használd a szaglásodat is a kirándulásaid során. Ez egy olyan képesség, amely fejleszthető. Ha vízzel benedvesíted orrnyílásaidat, szaglásod érzékenyebbé válik.

9. Vadállatok megfigyelése – a vadállatok fenyegetőnek találnak bennünket, ezért, ha becserkészel egyet, dermedj meg. A lopakodó járásnak az a nagy előnye, hogy bármelyik pillanatban mozdulatlanná tudsz válni, csak gyakorolni kell, hogy az egyensúlyodat ne veszítsd el -, ha pedig már nem bírsz úgy maradni, mozdulataid legyenek nagyon-nagyon lassúak. Fontos, hogy kezeidet ne mozgasd, legjobb, ha zsebre dugod azokat. Ha az állat mégis észrevett, tegyél úgy, mintha csak véletlenül lennél ott – ne nézz a szemébe, próbáld vele elhitetni, hogy nem vetted őt észre, és lassan távolodj tőle.

Milyen felszerelésre van szükségem?

Ha lakott területen teszel felfedező túrákat, nincs szükséged speciális eszközökre. Azonban a városon kívüli kalandozásaidhoz szerezz be néhány dolgot:

1. Távcső – a városi madarak és más állatok hozzá vannak szokva az emberek jelenlétéhez, így megfigyelésükhöz nem kell távcső. Terepen viszont az állatok zöme nem enged túlságosan közel magához, így a távolban lévő vidék pásztázásához jól jön egy messzelátó. Először is szabad szemmel szemlélődj az előbb elmondott „perifériális” látással, és ha felfigyelsz a terep egyes gyanús pontjaira, apró mozgásra, eltérő színezetű foltra, különleges formára, nézd meg azokat távcsővel is. Ha állatot vettél észre, vedd szemügyre figyelmesen a távcsővel onnan, ahol állsz, majd lassan, óvatosan közelíts hozzá, lehetőleg ne szembe vele, inkább oldalazva. Kerüld a nagy, hirtelen mozdulatokat. Néhány méter megtétele után újra nézd meg a távcsővel, majd megint közeledj hozzá egy keveset. Gyakran előfordul, hogy az állat akkor menekül el, amikor szemedhez emeled a távcsövet. Ha szabad szemmel is jól látod őt, inkább ne kísérletezz! Így nagyobb az esély, hogy nem riasztod el azonnal. Ha nem egyedül vagy, kerüljétek a beszélgetést, a felkiáltást, mert a vadállatok az emberi hangra is meneküléssel válaszolnak!

Milyen távcsövet szerezzek be?

A távcső legfontosabb paraméterei a nagyítás és a frontlencsék átmérője. Ezek a számadatok általában a távcső házán láthatóak, a következő formában: 7x50, 8x30, 10x50, 12x40, 20x60, stb.  Például a 10x50 azt jelenti, hogy a távcső 10-szeres nagyítású, és a frontlencsék átmérője 50 mm.
Természetesen minél nagyobb a nagyítás, annál nagyobbnak látjuk a megfigyelt tárgyat. Minél nagyobb a frontlencse átmérője, annál élesebb és tisztább a kép, amely különösen fontos például az esti órákban, vagy borult, felhős időben. A jó távcsőnek az alábbiaknak kell megfelelnie:
- legyen elég fény, hogy a megfigyelés élvezetes legyen, ne kínszenvedés
- ütésálló legyen
- adjon kellően éles képet (inkább nagyobb, mint kisebb frontlencse átmérővel)
- ne legyen túl nagy nagyítású (maximum 7 vagy 8-szoros)

Összességében tehát 8x21 vagy 7x35 messzelátókat javasolunk.
Megfelelő távcsőért keresd fel boltunkat a Budapest, 1121 Költő utca 21.-ben, vagy írd le kérdéseidet a mmebolt@mme.hu e-mail címre, mi válaszolunk neked.

2. Határozókönyv – az állatok részleteinek pontos megfigyelése mellett szükséged van határozókönyvre, amely bemutatja az adott állatcsoportot, növényeket, esetleg állatokat és növényeket egyaránt. Nézegesd gyakran a könyvet (vagy könyveket), hogy a benne szereplő élőlényeket minél jobban ismerd. Így, ha terepen látod őket, könnyebben fog beugrani, hogy hol is keresd. Ma már nagyon sokféle határozókönyvet lehet kapni. Fontos, hogy először egyszerűbb, a gyakoribb élőlényeket bemutató könyvet vásárolj, olyat, amiben kis gyakorlással eligazodsz, a világszínvonalú, részletes, nagyon sok fajt bemutató határozók pedig még várhatnak. Határozókönyvek boltunkban kaphatóak! Boltunk honlapja: bolt.mme.hu. Címünk: Budapest, 1121 Költő u. 21.

3. Jegyzetfüzet 
a. Vezess minden egyes kirándulásodról naplót.
b. Add meg a dátumot és a helyszínt – ez a szabály éppúgy vonatkozik a állatok megfigyelésére, mint a régészeti leletekre, amelyeknél dátum és hely megadása nélkül a tárgy majdnem, hogy értéktelen.
c. Írd le részletesen minden új fajjal történő találkozásodat, ugyanis a jegyzeteidet és a határozókönyv leírásait összehasonlítva könnyebben tudod beazonosítani az állatot. Nagy segítséget jelent a terepen készített rajz, még akár a részleteket nélkülöző vázlat is. Nem számít, hogy mennyire tartod magadat kétbalkezesnek, ezek a rajzok megkönnyítik az emlékezést az olyan részletekre, mint például a mintázat, a színezet, az állat arányai. Hosszú leírások helyett sokkal praktikusabb egy vázlatos rajz és esetleg néhány mellékelt mondat magyarázatként.

4. Nagyító – az apróságok sokszor érdekesebbek, mint a szabad szemmel jól látható részletek. Vizsgálj meg egy pókot, egy legyet, egy kis virágot (anélkül, hogy leszakítanád), ehhez nagy segítséget nyújt egy kézi nagyító. Boltunkban sokféle nagyító és más, természetbúvár felszerelés kapható. Nézz körül honlapunkon vagy látogasd meg szüleiddel boltunkat! Boltunk honlapja: bolt.mme.hu. Címünk: Budapest, 1121 Költő u. 21.

Végül néhány íratlan szabály természetbúvároknak:

• Mindig vidd haza saját szemetedet!
• Tiszteld az élőlényeket! Ne tépj le élő növényt, ne fogj meg apró állatkákat, még akkor sem, hogyha otthon akarod meghatározni őket! Inkább készíts róluk rajzot!
• Tartsd tiszteletben az állatok pihenését, lehetőleg úgy kíváncsiskodj, hogy közben ne zavard őket!
• Tavasszal és nyáron fészkeket, tojásokat, fiókákat, kicsinyeket találhatsz. Csak nézd meg őket, ne nyúlj semmihez, és gyorsan menj onnan, hiszen amíg Te kíváncsiskodsz, a szülők nem tudják ellátni a kicsiket, és zavarásod a család pusztulását is jelentheti!
• Rövidebb útjaidra is vigyél magaddal vizet és egy kis elemózsiát!
• Kerüld a feltűnő színű és kényelmetlen ruházatot!

Izgalmas kalandokat és felejthetetlen élményeket kíván Neked az MME csapata!

Felhasznált irodalom:  Duemsing, Edward-Milmoss A.B.: Backyard and beyond (Golden CO: Fulcrum 1992.)

Miért érdemes madarakat megfigyelni?

A legkönnyebb válasz erre a kérdésre az: „mert léteznek”. Mert sokan vannak, mert nagyon változatosak, mert színesek, vagy éppen, mert szokatlan formájuk van. Szinte mindenütt előfordulnak, és ennek a sokféleségnek a megismerése sokunk életre szóló szenvedélye lesz. Hobbival élni – a világ egyik nagy adománya. Ezek az emberek kevésbé unatkoznak, és könnyebben oldják meg mindennapi problémáikat.

Egy madarász szinte bárhol és bármikor találkozhat érdeklődése tárgyával. Akár otthonában, az ablakból kipillantva, akár útban a bolt felé, vagy keresztülvágva egy parkon, egy erdei séta során, vagy akár autóvezetés közben összeakadhat egy olyan madárfajjal, amelyet addig még nem látott, vagy nem ismert fel.
 

Míg mások halálra unják magukat egy hosszú út során, vagy a buszra várva, addig egy madárkedvelő ember érdeklődéssel néz körül, és láthat párzásra készülő verebeket, vagy egerészölyvet, amint az éppen leszáll egy út menti karóra. Az iskolába vagy a munkahelyre menet megfigyeléseket tehet, melyekre a napi teendők alatt jól esik visszaemlékezni.

Ha madarászik, bizonyára többet forgat könyveket, mialatt új információkat keres. Kedvtelése gyakorlása közben csatlakozhat madarász túrákhoz, új területeket fedezhet fel és megismerkedhet olyan emberekkel, akiknek hasonló az érdeklődési körük; tapasztalatokat cserélhetnek, megoszthatják egymással tudásukat.
Ráadásul az Önnél tapasztaltabb madarászoktól tanulva az idő múlásával sem enyészik el érdeklődése. Éppen ellenkezőleg: minél jobban ismeri a madarakat, annál többet akar róluk tudni.

Madártani ismeretei növekedésével mércéje egyre magasabbra kerül. Már nem elég meghatározni egy ülő madarat, felismerve jellegzetes vonásait; idővel egyre könnyebben ismeri fel a fajt egyedi, szokatlan helyzetekben, nem tipikus színekben, illetve rossz látási viszonyok között. Elhiszi, hogy egy tapasztalt terepi madarász számára elég egy pillantás egy, a mező felett köröző ragadozó madárra, hogy eldöntse, egerészölyvet vagy rétihéját lát?

Az ennél is tapasztaltabb madarászok számára nem okoz gondot a nehezen határozható lilefélék, fiatal sirályok, vagy a ragadozó madarak azonosítása. Vannak, akik gyakorlott szemmel rendelkeznek, de még kezdők a madárhangok felismerésében.  Ők gyakorolhatják a nászének beazonosítását, a madarak hívóhangjait, míg igazi szakértőkké nem válnak a témában. Más madarászok a madárfészkek felfedezését és beazonosítását találják izgalmasnak. Ők, együttműködve az MME-vel és az illetékes nemzeti parkok igazgatóságaival, hasznos információkkal segíthetik a különböző fajokra, illetve területekre irányuló kutatómunkákat.

Ideális madármegfigyelési lehetőség a Tavaszi madárles program is, melyet a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International indított el (SpringAlive) néven.
Ennek lényege, hogy öt hosszú távú vonuló: a fehér gólya, a füsti fecske, a kakukk, a sarlósfecske, és a gyurgyalag első tavaszi példányairól gyűjt olyan megfigyelési adatokat február 1. és június 1. között, amiket bárki feltölthet a programoldalra. A vonuló madarak érkezésének megfigyelése ideális alkalmat kínál, hogy családok, osztályok és szakköri csoportok kiszabaduljanak az osztálytermekből. Ezért javasoljuk pedagógusoknak is, hogy szervezzenek néhány órás terepi kirándulásokat, próbálják elcsípni az év első fehér gólyáját, füsti fecskéjét, sarlósfecskéjét, kakukkját és gyurgyalagját, majd töltsék fel megfigyeléseiket, hogy az adataik segítségével pontosabb képet kapjunk az európai madarak vonulásáról!


Bekapcsolódhat az MME Monitoring Központ által szervezett monitoring programokba, hogy segítsen adatokat gyűjteni a fajvédelmi programok és tervek kialakításához!

Köszönet illeti azokat a lelkes, amatőr madarászokat, akik az MME Monitoring Központ felmérő programjaiba kapcsolódva segítik a szakemberek munkáját!

Hogyan kezdjek hozzá?

Madárhatározás (Fotó: Palatitz Péter).

Közhelyszerű, de igaz az a kijelentés, hogy „mindig az első lépés megtétele a legnehezebb”. Ha bárkit megkérdez arról, hogy lehet, hogy a madarászok olyan könnyen felismerik a madarakat, hogy míg az emberek általában nem tudják megkülönböztetni a seregélyt a feketerigótól, vagy a vetési varjút a dolmányos varjútól, addig egy madarász alaposan ismeri a különböző fajok karakterisztikus vonásait, rengeteg tapasztalata van az adott fajról és tudja, mit keres. Ez így igaz, de ennél sokkal több van mögötte. A „misztikus madártani tudás” nem korlátozódik a madarak jellegzetességeinek ismeretére. A felszín mögött van a lényeg: a világlátásnak egy másfajta módja. A madarász az a személy, aki nemcsak néz, hanem lát is! „Bárki megtudja ezt tenni.” – mondhatjuk csalódottan.  Ez igaz? Gyerünk hát! Tesztelje magát!

Lássunk egy házi verebet!
A házi veréb egy gyakori madár, házak környékén látható, odaszáll az etetőre és sétánk során szinte a lábunk alatt ugrál. Meg tudja mondani madárhatározó nélkül azt, hogy milyen színű a madár feje teteje? Hogy van-e fehér sáv a szárnyain? Ha igen, mennyi? Van fekete folt a torkán? Van fehér folt a szeme mögött? Milyen színű a begye? Mi a különbség a tojó és a hím házi veréb között? Egyáltalán, van közöttük különbség?
Dicséret illeti azokat, akik ezekre a kérdésekre helyes válaszokat tudtak adni, ők valóban alapos megfigyelők.  A többiek a nagy többséghez tartoznak, láthatja, hogy ez nem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik. Gyakorlott terepi madarászok tapasztalata, hogy a madarak iránt érdeklődők közül csak nagyon kevesen tudnak helyes válaszokat adni a fenti kérdésekre. Ha levetítünk az embereknek egy képet a házi verébről - amely Európában mindenütt jelenlévő, és közönséges - és megkérdezzük, hogy látott-e már valaki ehhez hasonló madarat, a társaság egy része azt mondja, hogy ez bizonyára egy egzotikus madár, és még sohasem láttak ilyet a környezetükben.

Honnan ez a sok tévedés? Ez nem a madarak ismeretének hiányából, hanem egy szomorúbb tényből következik – abból, hogy az emberek többsége semmilyen figyelmet nem fordít a körülötte lévő világra. A hétköznapok során rendszerint gyors pillantásokat vetünk környezetünkre, vagy csak úgy bámulunk, ellentétben a figyelmes látással és a tudatos érzékeléssel környezetünk tárgyai iránt. A legnagyobb különbség azonban az ornitológus vagy a madarász, illetve az átlagos szemlélődő között, az a látásmódok különbözősége. Először is, az előbbiek tudatosan észlelik környezetükben a madarakat. Másodszor, amikor látják az adott fajt, például velük szemben ülni egy ágon, megpróbálják fejben megjegyezni a madár jellegzetességeinek minél több részletét. Az az igazság, hogy nem szükséges könyv nélkül ismerni az összes faj megkülönböztető jegyeit. Sokkal fontosabb az, hogy azokban a rövid pillanatokban, mielőtt a madár elrepül, felismerje, és emlékezzen a különböző színű mintázatokra, foltokra, a tollazat szerkezetére. Ezt a praktikus tudást mindenütt gyakorolhatja, akár a környező tárgyak vaktában kiválasztott darabkáin, de természetesen a legjobb a kezdetektől fogva a madarakon gyakorolni.
Ahhoz, hogy megtanuljon figyelmesen látni, elkerülhetetlen, hogy erőfeszítéseket tegyen ez ügyben (mialatt a madarat nézi, csöndes vitában kell állnia magával, az összes megfigyelhető részletet, a tollazat színeit, a sziluettet illetően). Gyakorlással ezek ösztönössé tehetőek.

A határozókönyv elengedhetetlen
 

Elengedhetetlen kellék: a határozókönyv (Fotó:Orbán Zoltán).

A figyelmes szemlélődés képessége és a részletek tudatos érzékelése mellett a második legfontosabb dolog, hogy azok az emberek, akik a madarakkal foglalkoznak, megértsék, mely bélyegek a legjellemzőbbek és ezek hol találhatóak a madáron. E nélkül a tudás nélkül kellemetlen meglepetésben lehet része. Jó példa erre egy diáknak az esete, aki hosszú időn keresztül figyelt a parkban egy pihenő tojó récét, és igyekezett megjegyezni a madár hátán lévő összes barna foltot. Csak amikor hazaért, jött rá, hogy a meghatározáshoz elég lett volna a réce szárnyán lévő, úgynevezett tükör színének a megfigyelése; a hátán lévő csepp alakú foltok elrendeződése pedig, melyeket a fiú nagyon alaposan memorizált, nem lényeges részei a meghatározásnak.

A madarak faji bélyegeinek tanulmányozására a határozókönyvek szolgálnak. Szerencsére már rég elmúltak azok az idők, amikor egy jó madárhatározót szinte lehetetlen volt venni, és hónapokat vett igénybe, hogy könyvtárakat, antikváriumokat végigjárva ráakadjon egy megfelelőre. Manapság nagy a választék a madárhatározó könyvek terén is, akár a könyvesboltokban, akár az interneten, így a probléma inkább a választékbőség; nem könnyű eldönteni, hogy melyiket válasszuk. Gyakori hiba a kezdőknél, hogy a „legjobb” kiadványt akarják, mint például a „Madárhatározó – Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója” című könyv (Park Kiadó, 2000). Igaz, hogy a haladóknak egy ilyen könyv nélkülözhetetlen, mivel bemutatja az összes európai fajt, beleértve a környező területek madárvilágát, és részletes képet ad a fajok évszakok, nemek, korcsoportok szerinti különböző tollruháiról. Mégis, a kezdők számára egy ilyen könyv majdhogynem használhatatlan, mivel túl bonyolult! Abban az esetben, ha meg akarja határozni a házi verebet, át kell néznie három színes táblát az európai verébfajokról, vagy ha egy tó felett átrepülő sirályt akar meghatározni, akkor 12 oldalt kell átnéznie, mire megtalálja a keresett fajt (ami egyébként 90%-ban régiónk egyik leggyakoribb sirályfaja, a danka sirály lehet).

Ez határozottan túl sok egy kezdő számára, és attól tartunk, hogy ha egy madár meghatározásához ilyen könyvet használ, könnyen felhagyhat új hobbijával. Számos madarász, különösen az idősebbek, előszeretett elevenítenek fel olyan klasszikusokat, mint például a Roger Peterson által illusztrált  „Nagy –Britannia és Európa madarai” című könyv. Habár ezek a könyvek elavultnak számítanak, és fenntartásokkal kell kezelni a bennük szereplő adatokat, leírásokat; ezek a könyvek mégsem ijesztették el a kezdőket a túl sok részletes kép megadásával, inkább ellenkezőleg, buzdítással segítették őket, hogy önerejükből fedezzék fel a madárvilág csodálatosan színes birodalmát. Mi mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy először egyszerűbb, a gyakoribb madárfajokat bemutató könyvet vásároljon, a világszínvonalú, professzionális határozók pedig még várhatnak.

Hogyan kell használni egy madárhatározót?

Először is – és ez különösen kedvtelése kezdeti időszakára vonatkozik – olvasgassa, forgassa a könyvet minél gyakrabban, hiszen így lehet a legkönnyebben megjegyezni az egyes fajok határozó bélyegeit. Minél több jellemzőre emlékszik, annál pontosabb lesz a megfigyelés és annál könnyebb a határozás. Ha emlékszik például arra, hogy a vetési varjú fejének színezete eltér a csókáétól és a csőr töve világosabb színű, vagy hogy a házi veréb pofáján nincs folt, illetve szürke a fejtetője, ellentétben a mezei verébbel, a feketerigó pedig – ellentétben a seregéllyel – a tollazatán nem visel fehér gyöngyöket, és a farkuk is eltérő hosszúságú. Mindezek eldöntéséhez elég egy pillantás is, nem kell hosszadalmas és fáradságos elemzést folytatni a tollazat minden részletére kiterjedően. A legtöbb határozókönyvben a lényeges, megkülönböztető vonásokat (ezeket hívjuk faji bélyegeknek) a fajleírásban megtalálhatja, melyek közül egynéhány az ábrákon is ki van emelve.
Amikor könyvből próbál egy fajt meghatározni, ne feledje, hogy nincs olyan könyv, amely tökéletesen bemutatná a tollazat minden variációját, vagy a madár sziluetteket. A kiadványok rendszerint egyetlen, vagy a leggyakoribb tollazat- és színezetbéli jellegzetességeket tárgyalják, míg a természetben összeakadhat olyan mintázatú madárral, amelyet nem talál a könyvekben. Ha például a megfigyelt példány sötétebb, vagy világosabb a határozókönyv ábráin találtaknál, nem feltétlenül kell arra gondolnia, hogy egy ritka faj példányát látta. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy egy könyvnek csak bizonyos számú ábrája lehet, míg a természet ennél sokkal változatosabb. Szerencsére, minél nagyobb gyakorlatot szerez a madárhatározás terén, annál inkább elkerüli a „hamis riasztást” egy különleges színezetű „ritkaságnál”.

Távcső – a madarász kincse
 

Távcső - a madarász kincse (Fotó: Orbán Zoltán).

„Egy ember távcsővel” – egy madarász gyakran kapja meg ezt a jelzőt. Valóban, a távcső a madarászkodás legjellegzetesebb tartozéka. Tényleg annyira fontos kellék, mint mondják? A válasz talán érthetetlen: igen és nem. Ha megfigyeléseket végez lakóterületen, különösen nagyvárosban, ahol a madarak az emberek állandó társai, ott nincs igazán szükség felszerelésre, mivel a madarak egészen közelről is megfigyelhetőek. Képzelje csak el az emberek reakcióját, amint egy forgalmas, belvárosi buszmegállóban előkap egy távcsövet, hogy a veréb csapatot megfigyelhesse… Szemünk felfogóképességének köszönhetően ilyenkor tiszta képet kaphatunk a madárról, a tollazat részleteit, a mintákat illetően, és számunkra jól követhető az egyed legkisebb mozdulata is, az ásítása, a felborzolt tollak emelkedése és süllyedése. 
Másrészt viszont az, aki próbált már távcsővel nézni egy madarat, tudja, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy valóban „személyes kapcsolatba” kerülhessen a madárral.
A puszta szemmel szemlélődőnek a távolban látott madár csak néhány apró, szürke pont a mezőn, távcsővel viszont a kép megváltozik: különféle pintyek színes csapata látható, amint folyamatosan ugrálva és óvatosan figyelve maguk köré, a földön keresgélnek magvak után. Köszönhetően a távcsőnek láthatjuk, amint egy kampós csőrű ragadozómadár siklik el méltóságteljesen a pinty csapat fölött, sárga szemeiben vészjósló pillantással, vékony sávozással a szárnybelsőn, erőteljesebb sötét sávval a farka végén.

Honnan szerezhet be távcsövet?

"Azt hiszem, látlak!" (Fotó: Orbán Zoltán).

A z MME boltjában (Budapest, 1121 Költő utca 21., mmebolt@mme.hu) szakértő kollégánk segít Önnek kiválasztani a megfelelő messzelátót.

Mire érdemes figyelnie a kiválasztásnál?A távcső legfontosabb paraméterei a nagyítás és a frontlencsék átmérője. Ezek a számadatok általában a távcső házán láthatóak, a következő formában: 7×50, 8×30, 10×50, 12×40, 20×60, stb.  Például a 10×50 azt jelenti, hogy a távcső 10-szeres nagyítású, és a frontlencsék átmérője 50 mm.
Természetesen minél nagyobb a nagyítás, annál nagyobbnak látjuk a megfigyelt tárgyat. Minél nagyobb a frontlencse átmérője, annál élesebb és tisztább a kép, amely különösen fontos például az esti órákban, vagy borult, felhős időben. A nagyítás szintén befolyásolja az eszközön át érkező fény mennyiségét, azaz minél nagyobb a nagyítás, annál sötétebb a kép (ugyanolyan átmérőjű frontlencsénél).
Távcső vásárlásakor ragaszkodjunk a madárhatározó választásának szabályához: egy kezdőnek nincs szüksége professzionális felszerelésre. Mi több, könnyen használhatósága miatt egy átlagos paraméterekkel rendelkező távcső sokkal hasznosabb a kezdők számára. A tapasztaltabb madarászok számára ajánlatosak a közkedvelt 8×50 vagy 10×50 modellek, melyek elég nagy nagyítást és viszonylag éles képet adnak. Egy kezdő számára azonban ezek a távcsövek alkalmatlanok, mert túl nehezek, a séta kellemetlenné válhat emiatt, a kép beremeghet - a megfigyelő önkéntelen mozdulatai miatt -, és az erős nagyítás bonyolultabbá teheti a cél megtalálását fás környezetben, például erdőben vagy egy parkban. 

A jó távcsőnek a kezdők – és különösképpen a gyerekek – számára  az alábbiaknak kell megfelelnie:
- legyen elég fény, hogy a megfigyelés élvezetes legyen, ne kínszenvedés
- ütésálló legyen
- adjon kellően éles képet (inkább nagyobb, mint kisebb frontlencse átmérővel)
- ne legyen túl nagy nagyítású (maximum 7 vagy 8-szoros)

Egy ilyen felszerelés nem annyira nehéz, és nem remeg a kép. Egy csekély nagyítású távcső tökéletes egy kezdő számára, hiszen az első próbálkozások célterületei zömmel az erdők, parkok, kertek – azok a helyek, ahol az első megfigyelések elvégezhetőek.
Fogadja meg javaslatunkat és felejtse el a 12-szeres vagy annál nagyobb nagyítású messzelátókat. Egyes üzletekben 12-szeres, sőt, 20-szoros nagyítású kézi távcsöveket árulnak, ezek azonban teljesen használhatatlanok egy átlagos madarász túra alkalmával, mivel túl nehezek, sötétek, és a nagyítás mértéke állvány használatát kívánja meg, enélkül sajnos élvezhetetlenül remeg a kép.
Mindenképpen kerülje az olcsó tömegcikkeket árusító boltokat, ahol sok olyan haszontalan eszközt lehet kapni, mint a narancssárga színű lencsés távcsövek, vagy a keresővel ellátott darabok. Amennyiben különleges igényei vannak, keresse fel boltunkat a Budapest, 1121 Költő utca 21.-ben, vagy kérjen információt a mmebolt@mme.hu e-mail címről.

Jegyzetfüzet

 

Amikor találkozik egy nagyobb csapat madarásszal, bizonyára felismeri, hogy a határozókönyv és a távcső mellett mindannyian cipelnek még valamint: egy jegyzetfüzetet. Mindenképpen érdemes jegyzeteket készíteni megfigyeléseiről. Először is, ha nem vitt magával határozókönyvet, a feljegyzések alapján otthon könnyebben tudja azonosítani a fajt. Másodszor, bármikor vissza tudja idézni, hogy az adott madárfajt hol és milyen körülmények között látta, harmadszor pedig meg tudja osztani megfigyeléseit másokkal (madártani központok adatgyűjtéséhez információja kellően pontos egy jegyzetoldal másolatával). Végül pedig évek múltán örömmel tekint vissza minden szabadban töltött madarászútjára, felidézve egy-egy kirándulás részleteit, élményeit.

Hogyan készítsen feljegyzéseket?

"Jól hallom?" (Fotó: Orbán Zoltán).

Természetesen mindenkinek kialakul a saját módszere, de megéri megfogadni néhány íratlan szabályt, amelyek a későbbiekben is hasznossá tehetik a madarász naplót.

1. Vezessen minden egyes madarászútjáról, kirándulásáról naplót.

2. Adja meg a dátumot és a helyszínt – ez a szabály éppúgy vonatkozik a madarász megfigyelésre, mint a régészeti leletekre, amelyeknél dátum és hely megadása nélkül a tárgy majdnem, hogy értéktelen.

3. Írja le részletesen minden új fajjal történő találkozását, ugyanis a jegyzeteket és a határozókönyv leírásait összehasonlítva tudja megfelelő biztonsággal beazonosítani az adott madár faji bélyegeit. Nagy segítséget jelent a terepen készített rajz, még akár a részleteket nélkülöző vázlat is. Nem számít, hogy mennyire tartja magát kétbalkezesnek rajztudását illetően; ezek a rajzok önmagának készülnek, és megkönnyítik az emlékezést az olyan részletekre, mint például a mintázat, a színezet, a madár arányai. Hosszú leírások helyett sokkal praktikusabb egy vázlatos rajz és néhány mellékelt mondat magyarázatként.

Mint bármelyik más tudománynak, a madarászatnak is megvan a maga speciális szótára, szakzsargonja. Ezek az alapvető madártani szakkifejezések pedig megkönnyítik a naplóírást. Az alábbiakban ezekről olvashat:

• Evezőtollak: a szárny felületét adó hosszú tollak, három fajtájuk van:
  • Kézevezők: elsőrendű evezőtollak, a kézről (a szárny szárnyhajlaton kívül eső részén, a külső szárnyon) kinövő tollak,
  • Karevezők: a karon, azaz a singcsonton kinövő evezőtollak,
  • Harmadrendű evezők: a legbelső evezőtollak (vállevezők). A többitől teljesen eltérő alakúak és mintájúak, és az összecsukott szárny befedésére szolgálnak.

• Faroktollak: hosszú tollak, melyek a madár farkából nőnek ki.
   
• Kontúrtollak: minden más toll
   
• Farcsík: a farok töve és a hát közötti szakasz, amely számos fajnál másféle színezetű, mint a hát (pl.: süvöltő, erdei pinty, tengelic, citromsármány, fenyőrigó).
   
• Alsó farkfedők: a madár alsó részének darabja, a lábak és a faroktő közötti szakasz, mely gyakran nagyon színes (pl. egyes fakopáncsok).
   
• Csüd: egy csont a madár lábában, amely a lábujjaktól a tarsus ízületéig tart. A madár lábfeje ugyanis az emberrel ellentétben a madár térde a tollak takarásában van, és amit lát, az csak a madár lábfeje és lábszára (azaz a csüd).
   
• Alsó és felső csőrkáva: a csőr alsó és felső részei.

Végül egy utolsó jó tanács jegyzet készítéséhez:
Használjon tollat az íráshoz, mert nyoma tisztán olvasható, nem mosódik el, ellentétben a ceruzával vagy a filctollal.

Terepre fel!

„A gyakorlás tökéletesít” – a madarászatra is érvényes ez a közmondás. Minél gyakrabban adja fejét gyakorlásra, annál többféle madarat ismer meg, és tud majd meghatározni.
A kezdők gyakran teszik fel a kérdést: „Merre vannak a legjobb madarász helyek?” A válasz: „Bárhol, és amikor csak teheti, menjen!” Különösen az elején, meg kell ragadnia minden alkalmat a madárfelismerés gyakorlására és a részletek mind jobb memorizálására.  Érdemes olyan terepen gyakorolni, ahol a madarak hozzá vannak szokva az emberi jelenléthez, mivel az ott élő egyedek kevésbé ijedősek. 

Hogyan készüljön a madarászatra?

Terepen (Fotó: Orbán Zoltán).

Attól függ, hová megy. Amennyiben a városban, illetve annak közelében marad, nincs szüksége speciális felszerelésre. Fogja a távcsövet, jegyzetfüzetet, határozókönyvet, esetleg kis elemózsiát, és már mehet is. Ha nagyobb túrához készül, fordítson figyelmet öltözetére. Ruházata ne legyen túl színes, sem feltűnő, hiszen azzal elijesztheti a madarakat.

Általánosságban (és ez az erdei terepre különösen jellemző) annál többet láthat, minél kevésbé fog látszani. Nem véletlen, hogy a vadászok és a horgászok zöldes, rejtő színű ruhát hordanak. A lényeg, hogy jóformán láthatatlannak kell lennie ahhoz, hogy ne ijessze el érdeklődése tárgyát.
Ez a szabály azonban nemcsak a ruházatra, hanem a viselkedésre is vonatkozik. Minél nyugodtabb, megfontoltabb a viselkedése, annál többet fog látni és hallani. Ha valóban sok új fajt akar látni, csöndben kell lennie. A hangos társalgás és a kiabálás nem szül eredményes, emlékezetes madarász kalandokat.
Következésképpen madarászni egyedül a legjobb, vagy maximum 2-3 fős csoportokban. Nagyobb csoportokban az emberek előbb vagy utóbb beszélgetni, nevetgélni kezdenek, és a kirándulás valódi célja lesz a legkevésbé fontos.

Ha kirándulást tervez, válasszon megfelelő ruházatot, vagyis olyan ruhát viseljen, ami koszolódhat, kilyukadhat, tehát amit nem sajnál, ha baja esik. Lábbelinek bakancs vagy olyan túracipő javasolt, amely legalább részben vízálló, tartós és kényelmes. Vizenyős területekre nem árt, ha gumicsizmát húz. A kullancs csípés elkerülése végett lehetőleg nyári melegben is használjon hosszú, a lábbelibe, zokniba betűrt szárú nadrágot, hazaérve pedig mindig vizsgálja át magát alaposan!

Madármegfigyelés

Cikkünkben elértünk a leglényegesebb ponthoz.  Amikor madarat figyel, próbálja meghatározni a faját. Soha ne feledje, hogy élő állatokat szemlél, akik nem fognak addig várni Önre, míg be nem fejezi a megfigyelést. Ellenkezőleg, ők határozzák meg, hogy meddig tart a „műsor”. A felkínált alkalom hamar eltűnik! Ki kell használnia az időt, és figyelmesen, minden jellegzetességet memorizálni kell, majd később vegye elő a határozókönyvet és keresse ki a megfelelő képeket, különben míg a madárról a könyvre fókuszál, azalatt a madár elrepülhet.

Szemlélődés (Fotó: Orbán Zoltán).

Milyen vonásokra fókuszáljunk ilyenkor?
Ez rengeteg tényezőtől függ. Elsősorban azokon a madarakon múlik, akikkel éppen foglalkozik. Mindemellett alább felsoroljuk azokat a tényezőket, amelyeken általánosságban a sikeres határozás múlik.

- színezet – a legtöbb madárfaj meghatározható jellemző színe alapján, így a madarászok is kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a sajátságokra. Amikor ezzel foglalkozik, emlékezzen arra, hogy a megfigyelés és a meghatározás pontossága a fényviszonyokon is múlik. Ugyanaz az egyed másféle színűnek tűnhet fényben és árnyékban, hajnali fényben és délben, növényzet vagy az ég előtt, fák között vagy nyílt terepen. Ugyanakkor a tollazat is befolyásolja a színeket (az öreg, kopott tollak rendszerint fakóbbak), és persze az évszakok (évszakonkénti tollazatváltás), illetve a madár kora (különböző korcsoportoknál különböző tollazat).

- sziluett és testtartás – a határozásban fontos szerepet kap a madár sziluettjének vizsgálata, néha egyedül elégséges a faj azonosításához.
Megfigyelve a madarat, segítség az is, hogy milyen a madár testtartása: testüket függőlegesen tartják az alábbi fajok: seregély, a csonttollú, a rozsdafarkú fajok, a gébics fajok, a harkályok, a légykapók és a ragadozómadarak (héják, sólymok, ölyvek).
A vízszintes testtartás inkább a következő fajokra jellemző: a billegetők, a galambok és gerlék, a kakukkok, a rigófajok és a poszátafélék.
A testarányok pontosításakor memorizálja, hogy a farok túlér-e a szárnyvégeken, mint például a feketerigó, a héja vagy a kakukk esetében, vagy inkább rövid a farok és nem ér túl a szárnyvégeken, mint például a seregélynél, az egerészölyvnél vagy a rétisasnál. Figyelje meg, hogy a csőr rövidebb-e, mint a fej hossza, ha pedig hosszabb, saccolja meg, hogy hányszor hosszabb a fej hosszánál, hogy a lábak mennyire rövidek, vagy hosszúak, stb.

A repülő ragadozómadaraknál például a farokvég alakja lehet a döntő (a karvalynak egyenes, a héjának pedig lekerekített, a kányáknak mélyen vagy kevésbé mélyen villás, a rétisasé pedig ék alakú). A szárnyvég a sólyomféléknél hegyes vagy lekerekített, egyeseknél jól látható „ujjakkal”, a szárny tartása szemből nézve pedig, siklás vagy körözés közben különböző: a héjáknál és a sasoknál vízszintes vonal, az egerészölyvnél kissé megemelt, a rétihéjáknál pedig jól látható V-alakú, míg a kányáknál és a halászsasnál, szárnyuk lógatása miatt egy lapos „M”.

Holló (Fotó: Máté Bence).

- testméret – fontos, ugyanakkor megtévesztő vonás lehet. Általános szabály, hogy úgy állapítsuk meg az egyed méretét, hogy próbáljuk meg egy másik madár méretével azt összehasonlítani. Ehhez elsősorban a gyakori, jól ismert fajok jöhetnek számításba, mint például a verebek, a feketerigó, a seregély, a parlagi galamb vagy a tőkés réce. E nélkül sajnos könnyen beleeshet az optikai illúzió vagy a hamis benyomás csapdájába.
Az olyan kifejezések, mint a „nagy”, vagy „elég kicsi” gyakorlatilag egy kezdő számára bármit jelenthet, attól függően, hogy a személy mekkorának ítéli meg az adott madarat. Az egerészölyv például határozottan nagy méretű madár, azonban egy rétisas mellett „középméretűvé” válik.

További problémát jelent a távolság (egy madár közelről nézve nagyobbnak tűnik, mint messziről), és a tollak elrendezése (a felfújt tollakkal pihenő madár nagyobbnak tűnik, mint azok a fajtársai, amelyek tollukat laposan a testhez simítva tartják).

Rétisas (Fotó: Máté Bence).

- mozgás módok – egy madár meghatározásához valamikor elég csupán a mozgását látni. Ha például futkározik a háztetőn, közben pedig farkát fel-le billegteti, biztos lehet abban, hogy barázdabillegetőt lát. Ha egy kis méretű madár felpattan egy faágról, röptében elkap egy rovart, majd visszaül ugyanoda, biztosan egy légykapó.
Ha egy nem túl nagy, sötét, sárga csőrű madár sétál a járdán, biztosan seregély, de ha ugyanilyen madár fut, majd megáll, és ezt folyamatosan ismételgeti, valószínűleg feketerigó.
Ha egy közepes méretű, ragadozó madarat lát egy helyben, helikopter módjára lebegni (azaz szitálni) a mező felett, majdnem biztos, hogy vörös vércsével van dolga. Ha észrevesz egy vízimadarat a vízparton, széttárt szárnyakkal pihenni, kárókatonára kell gyanakodnia.
Ha egy fehér madár repül egy tó felett, majd hirtelen a vízbe vágódik, egy másodperc múlva pedig visszatér a levegőbe, nem sirályt, hanem csért lát.

- élőhely – az előbbiek mellett lényeges szempont az is, hogy hol figyeli meg a madarat, mivel számos, hasonló faj egészen más típusú területet birtokol. A nádi és a réti tücsökmadár, az erdei és a réti pityer, vagy a nádirigó és nádiposzáta fajok többsége, vagy éppen a kövirigó csak egy néhány példa azon fajok közül, amelyek fajneveiben a madár kedvelt élőhelytípusa tükröződik.
Ha egy gyakorlott terepi madarásztól kér segítséget egy madár meghatározását illetően, az egyed leírása mellett lényeges szempont, hogy hol látta a fajt. Ez az információ tisztázhatja a kétségeket, különösen, ha a jellemzés nem túl pontos. Bizonyos egyszerűbb határozókönyvek élőhely szerint mutatják be a jellemző fajokat, de természetesen minden határozókönyv beszámol a faj taglalásánál a tipikus élőhelyekről.

- a fészek helye és a fészek típusa – ha egy madarat a fészke környékén sikerül megfigyelnie, az azonosításban mindenképpen segíthet a fészek szerkezete és az elhelyezkedése. Ha egy fecskefészek az épületen belül található, és az erkélyszerű forma a falhoz csatlakozik, valószínűleg a füsti fecskéé, míg ha a fészek az épületen kívül található, gömbszerű, zárt, és csak egy apró nyílás van rajta, a molnárfecske fészkére bukkant. 
Ha egy sötét, sárga csőrű madarat figyel meg, amint az faodúban építkezik, seregéllyel van dolga, míg a hozzá hasonló feketerigó nyitott fészket épít a bokorba, futónövény sűrűjébe vagy fára. Gólyafészek egy épület tetején, villanyoszlopon vagy egy épülethez közeli fán a fehér gólyára utal, míg egy ilyen fészek egy fán, mélyen bent egy láperdőben a fekete gólya otthona lehet.
Ha a nádasok mélyén egy kis fészekcsészére bukkan a nádszálakon, akkor az a nádirigó vagy a cserregő nádiposzáta fészke lehet. Ami pedig a kakukk fészkét illeti – nézzen utána egy határozókönyvben...

Füsti fecskék (Fotó: Karcza Zsolt).

Madárhangok
 

Sordély (Fotó: Széll Antal).

A „madarász” kifejezés bizonyos mértékben zavarba ejtő. Azt sugallja, hogy a madarász számára a kapcsolat a madarakkal az ő megfigyelésük. A valóságban azonban a legtöbb madarász gyakrabban hallja, mint látja azokat. Ez abból a tényből következik, hogy a madarak nagyon szorgalmas teremtmények, akik igyekeznek eltűnni a szemünk elől, de ugyanakkor hangokat adnak ki.

Azoknak az ornitológusoknak, akik tudományos kutatást végeznek, vagy a madarak számlálásában vesznek részt, elengedhetetlen fontosságú a madárhangok és madárénekek ismerete, mely a gyakorlatban sokkal fontosabb, mint az a képesség, hogy a madarat csupán a megjelenése, a tollruhája vagy  a sziluettje alapján határozzák meg.

Egy gyűrűző ismerősünk szokta mondani: „Könnyebb elképzelni egy vak madarászt, mint egy siketet”. Ez így igaz. Szokásos túráin könnyen megtanulhatja felismerni a jellemző fajokat, de hang alapján sokkal több fajt tud beazonosítani ugyanazon a területen. Először is fókuszáljon a nászénekekre. Ezek nagyon jellegzetesek és könnyebb őket memorizálni, mint a különféle hívó- és riasztó hangokat. Kora tavasszal érdemes a gyakorlást elkezdeni, hiszen ebben az időszakban még csak néhány madár énekel (pl. széncinege, csilp-csalp füzike, feketerigó, stb.), melyeket csupán a hangjuk alapján is könnyű egymástól megkülönböztetni és memorizálni.

A nyárba fordulással fokozatosan egyre több faj kapcsolódik be a kavalkádba, így folyamatos gyakorlással szélesítheti a tudását évről évre. Amikor egy ismeretlen madárhangot hall, próbálja memorizálni, figyelje meg a hang erősségét, magasságát, hosszát, folyamatosságát vagy törtségét, változatosságát vagy egyszerűségét, és később próbálja meglesni a madarat. Így esélye van arra, hogy a madár minél több ideig énekeljen a közelben, és rákényszeríti magát a hang minél jobb megfigyelésére.
Az új hangokkal rendszerint az a legnagyobb baj, hogy könnyen kihullanak az ember fejéből, és újra meg újra be kell vésni. Szükség van egy-két évre, míg rendszeres gyakorlással egyre biztosabban meg tudja különböztetni a madárhangokat, és csak ritkán fog tévedni.

A gyakorláshoz javasoljuk az MME boltjában kapható madárhangos CD-ket, melyek különböző élőhely típusok, illetve a fajok gyakorisága alapján lettek összeállítva, mellékletük pedig hasznos információkat ad. A legtökéletesebb tapasztalatszerzés, ha terepen és a hangfelvételek segítségével egyaránt gyakorolja a hangok felismerését, és így, első körben legalább a gyakori fajok hangját tanulja meg teljes biztonsággal felismerni, apró lépésekkel haladva pedig egyre több faj hangja szerepelhet a listáján.

A természet nemcsak madarakból áll

Bízunk benne, hogy ez a rövid összefoglaló arra bátorítja Önt, hogy belekezdjen ebbe a szép kedvtelésbe. Ha ez a tevékenység a szenvedélyévé válik, rengeteg izgalmas kalanddal, szokatlan helyzettel és felejthetetlen pillanattal fog gazdagodni.

Mindig emlékeztesse magát arra, hogy a madarak csak részei a természetnek, melyet rengeteg, másféle élőlény is kísér. Próbáljon meg nem közömbös lenni velük kapcsolatban! Vannak olyan madarászok, akik kiválóan ismerik a madarakat, de nem ismerik meg a fát, amin a madár ül, vagy nem tudnak megkülönböztetni egy cickányt egy egértől.

Ügyeljen arra, hogy a madarászat ne szűkítse, ellenkezőleg, tágítsa a horizontját! Számos állatfaj létezik, nem is beszélve a növényfajok sokaságáról. A természet bőséges és sokoldalú, és lehetetlen teljesen megismerni, mégis, érdemes minél többet tudni róla.

Véleményünk, hogy az ilyen átfogó szemlélet sokkal több örömet ad, mint a szakosodás, ráadásul csökkenti annak a veszélyét, hogy elveszíti érdeklődését abban a témában, amellyel évek óta folyamatosan foglalkozik. Próbálja meg úgy kezelni a madarakról megszerzett tudását, mint a természetbúvárkodás egyik állomását. Minél több időt tölt el a madarak között, a természet fokozatosan egyre több titkát tárja fel Ön előtt.

Dámszarvasok (Fotó: Máté Bence).

Ez az, amit Önnek kíván az MME csapata!

Szöveg:www.springalive.net
Fordította: Schmidt Emese

Érdekes évnek bizonyul 2009 a kerecsensólymok szempontjából! Idén korábban indultak el, mint az előző években, és az útvonalak is eltér az eddig megismertektől.

A legérdekesebb irányt Piros, a Nyugat-Magyarországon jelölt fiatal tojó kerecsensólyom vette. Piros július 26-án indult útnak, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország és Franciaország érintésével, július 31-én már Spanyolországban volt. Egy kis kószálás után Valladolid városától északra állapodott meg, ahol jelenleg is tartózkodik.
Az esemény nem kis izgalmat váltott ki a magyar és spanyol madarászok között, ugyanis a kerecsensólyom, mint keleti elterjedésű, pusztai élőhelyeket kedvelő faj, ritkán fordul elő Csehország délnyugati részétől nyugatabbra. Eddig mindössze egy adat ismert, amikor vad kerecsensólyom Nyugat-Európában került meg: Egy Pozsony mellett gyűrűzött fiatal kerecsensólymot két hónappal később Délnyugat-Franciaországban ütött el egy leszálló sportrepülőgép.
A mostani eset egyértelműen bebizonyította, hogy alkalmanként természetes módon is előfordulhatnak kerecsensólymok az Ibériai-félszigeten, és a megfigyelt egyedek nem feltétlenül szökött solymászmadarak – mint ahogy ezt eddig gondolták.
Pirosnak ugyanakkor nincs könnyű dolga. Amint azt a spanyol madarászok elmondták, a területen a sólyomra a legnagyobb veszélyt a galambászok jelentik, akik saját kedvtelésük védelmében illegálisan pusztítanak minden ragadozó madarat. Gondot okozhat a vadászok egy része is, akik a ragadozó madarakat konkurenciának tekintik, és az általuk vadászott fogolyállományt féltik a ragadozóktól, és tevőlegesen is hozzájárulnak utóbbiak számának csökkentéséhez! Emellett, tavaly a tartományi kormány (Castilla y León) intenzíven mérgezte a mezei pockokat a területen, ami számos ragadozómadár elhullását eredményezte, és a mérgezés hatása a mai napig érezhető!
A spanyol madarászok készségesen segítettek a megtelepedés helyére vonatkozó információk összegyűjtésében, és rajta tartják a szemüket Piroson, ami sok tekintetben védelmet jelent számára!

Farkas nem volt ilyen szerencsés. A Délkelet-Magyarországon jelölt idei madarat a lengyel kollégák elpusztulva találták meg Wroclaw közelében. A helyszínen talált nyomok alapján valószínűsíthető, hogy egy héja végzett vele. Talán valamilyen zsákmányért ment a harc, talán a héja magát a kerecsent nézte zsákmánynak – ezt már nem fogjuk megtudni. Az ilyen jellegű természetes mortalitás valószínűleg nem ritka, de nem túl gyakran sikerül dokumentálni!

A többi magyar kerecsensólyom Magyarországon, illetve Ukrajnában és Oroszországban készül az őszi vonulási időszakra.
Reméljük, az érdekességek tovább folytatódnak, és a jelölt madarak tovább gyarapítják a szakemberek ismereteit, a faj védelme érdekében.

A műholdas jeladóval követett kerecsensólymok útja nyomon követhető a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon.

Háttéranyag

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár.

A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt.
Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.  

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.

Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.

 „A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” magyar-szlovák LIFE – Nature projekt (LIFE NAT/HU/00096)
    
    A projekt célja a kerecsensólyom magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából.
    
    A projekt kedvezményezettje a Bükki Nemzeti Park, de még további tizenhat partner – köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – vesz rész a program végrehajtásában Magyarországon és Szlovákiában.
    
    A populáció csökkenésének jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken.
    
    A projekt célja: a vonulás során az állományt ért hatások felderítése, az állományt veszélyeztető tényezők hatásának értékelése, az állomány stabilizálódásának elősegítése rövidtávon, és a projekt tevékenységeinek eredményeképpen, a kerecsensólyom-állomány növekedésének elősegítése hosszú távon. 

Tevékenységek és módszerek

A kerecsensólyom-védelmi LIFE-Nature program több elemből tevődik össze, amelyek egyenként is jelentősek a faj megőrzését tekintve.
    - Fészkelőhelyek biztosítása - A projekt a fészkelőhelyek védelmén, új fészkelőhelyek megteremtésén, és a potenciális fészkelőhelyeken, a kerecsensólymok számára kihelyezett műfészkekkel segíti elő a faj megerősödését.
    - A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelések hatásának vizsgálata  - a potenciális táplálékforrásra azzal a céllal, hogy a mezőgazgasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása
    -  A legfontosabb táplálék az ürge biztosítása – A projekt során javaslat készül az ürge-barát területkezelésre az SPA területeken, valamint az agrár-környezetvédelmi programok megfelelő irányú módosítására. Emellett az ürge (Spermatophilus citellus), mint a kerecsensólyom egyik fő tápláléka, visszatelepítésre kerül Natura 2000 területeken a potenciális kerecsensólyom-élőhelyekre.
    - Elektromos vezetékek szigetelése – A mortalitást csökkentő tevékenységek közül a legfontosabb a veszélyes távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és a táplálkozóterületek közelében.
    - Fészekőrzés – A zavarás és a fészekkilövések megakadályozása érdekében sor kerül a veszélyeztetett fészkek őrzésére.
    - A vonulás során az állományt ért hatások felderítése– Az állomány változásának és a vonulás közben jelentkező mortalitás jobb megértéséhez a projekt során műholdas jeladók és nemzetközi levelezőlista segítségével térképezzük fel a vonulási utakat és a telelőterületeket.
    - A környezetvédelmi tudatosság növelése – A program során felkeressük a különböző érdekcsoportokat (gazdálkodók, vadgazdák és politikai döntéshozók helyi és országos szinten), információs táblákat állítunk fel annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk az érdekcsoportoktól a védelmi programhoz.  
    - Monitoring – Egységes monitoring-rendszer kerül megszervezésre, amely pontos információkat szolgáltat mind a kerecsensólyom, mind az ürge állományának változásairól.
    - Erőforrások, lehetőségek fejlesztése – A védelmi tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrások értékelése és fejlesztése szintén a projekt részét képezi.
    - Gyűrűzés - A gyűrűzés, mint a populációdinamikai és vonulás-kutatások hagyományos eleme, szintén része a programnak. A projekt során a fiatal madarakra ornitológiai és úgynevezett PIT (Passive Integrated Transponder) gyűrű kerül.
    
Várt eredmények

    A projekt eredményeképpen a kerecsensólyom életfeltételei jelentősen javulnak a Kárpát-medencében. Azt várjuk, hogy a projekt végén, 2010-ben, a kerecsensólymok száma eléri a 180 párt Magyarországon és a 35 párt Szlovákiában és 2020-ra az állomány nagysága eléri Magyarországon a 210, illetve a Szlovákiában a 40 párt.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!

A Madárbarát kert programban való részvétel ideális ajándék madárkedvelő, a madárvédelem ügyére nyitott rokonoknak, barátoknak név- és születésnapra, karácsonyra, egyéb alkalomra. Ezt az is elősegíti, hogy  Madárbarát kert program a legkülönbözőbb lakó és munkahelyi környezetben élő és dolgozó emberek számára kínál madárvédelmi megoldásokat a Madárbarát kert, Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola, Madárbarát panel, Madárbarát munkahely alprogramok keretében.

A program regisztráció ajándékozásának menete megegyezik a saját célú Madárbarát kert regisztrációval, a különbség csak annyi, hogy ajándékozás esetében az elektronikus regisztrációs űrlapot (lásd később) az ajándékozó tölti ki a megajándékozott nevére és címére. Nagyon fontos, hogy ehhez rendelkezzen a megajándékozottnak a regisztrációs űrlapon kért összes szükséges adatával, és jelölje be a választott tevékenységi kört is.

Amint azt látni fogja, az elektronikus regisztrációs űrlap több név és cím adatmezőt tartalmaz. Regisztráció ajándékozása esetén, kérjük, a megajándékozni kívánt személy nevét, címét és adatait töltse fel az első, a "Program részvételi adatok"-hoz. Amennyiben a kiválasztott regisztrációs csomagot Ön szeretné átadni, kérjük, a Postázási cím mezőket a saját adataival legyen kedves kitölteni, így a csomagot Ön kapja kézhez. 

Madárbarát kert program regisztráció ajándékozása
Minden szükséges információt, és a regisztrációs űrlapot is megtalálja a Madárbarát kert program általános ismertető oldalán itt >>

Orbán Zoltán

Az MME Madárbarát kert programját az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. támogatja